Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-24 / 34. szám

6 MAGYAR PAIZS 1911. augusztus 3. Három egy garas. Hát a vaj? Egy fél font 40 krajczár. Á tojás meg három egy hatos. Nos és aki az uj mértékek szerint tud, mert igy tanulta, számítani, annak halvány fogalma SÍEC^ vájjon mi és mennyi lehet a verdung, a me-zszdy, a. garas, stb., igy aztán nem képes magának fogalmat alkotni, sem a mennyiségről, sem az árról, sem pedig arról, hogy a modern mértékek éspénznemek szerint nem vásárol-e magasan, s nem károsodott-e érzékenyen. Tessék már most kiszámítani, hogy pl. mennyibe kerül egy liter tejföl, amelyből egy verdung hat garas? És igy tovább. Vagy talán a piaczon verduagot, vagy messzelyt használnak?! Kérek egy font sót, — kérek háromnegyed font hust, stb.-vei találkozunk a boltoan a mészárszékben. Termett 80 akó borom, mondja a szőlősgazda; — add ide a „czalstokk" ot vagy „czallstokkot"-ot mondja az ács legény az inasnak; egy forint husz karajczár a napszám beszéli a kapás" ember, — pedig hát verdung, messzely, forict, hatos, garas, krajczár, font, akó, czalstokk, stb. kifejezések sem nem helyesek, sem nem használatosak csak a tanult kö/.önség megtévesztésére szolgálnak. És ennek a hibáknak a kiküszöbölése első sorban azon szülői kötelessége, akik gyermekei ket, vagy cselédeiket boltba vagy piaczra küldik, használják ók is a törvényesen megállapított mértékek neveit, akkor vége lesz ennek a hibádnak, amiből már 35 év óta le kellett volna szokniok, mert ellenkező esetben még a déd unokák is, daczára az iskolában tanult helyes kifejezéseknek, — ebben a hibában fogjsak leledzeni. V . Iskolai hirdetés. A zalaegerszegi állami polgári leányiskolánál a tanulók felvétele és beiratása szeptember 1., 2., 4., 5. és 6 án délelőtt 8—12 óráig, történik még pedig a következő módon: 1. és 2 án az I. A) és B) o, 4 én a II. o., 5 én a III. o. és 6-án a IV. osztályú növendékek jelentkezhetnek a felvételre és beiratásra. A felvételt az összes növendékekre nézve az igazgató végzi; a beirajást az egyes osztályokra nézve pedig az osztályfőnökök teljesitik. A javító-vizsgák augusztus 31 én délután 2 órakor tartatnak meg. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember hó 7 én reggel 8 órakor „Veni Sancte"-v.;l veszi kezdetét; utána az iskola fegyelmi és rendtartási szabályainak felolvasása s a heti órarend leírása következik. Ugyanaznap délután 2 órakor az ingyen tankönyvek kiosztása lesz. A rendes előadások szeptember hó 9 én reggel 8 órakor kezdődnek. A polgári .leányiskola I. osztályába minden oly növendék felvehető, aki életének 9. évét betöltötte és az elemi iskola IV osztályának elvégzéséről hiteles iskolai bizonyítványt tud felmulatni. Azon tanulók, akik a polgári leányiskola bár melyik felsőbb osztályába akarnak belépni, fel vételi vizsgát kötelesek tenni. Kivételt képeznek ezen kötelezettség alól azon növendékek, akik tanulmányaikat a megelőző osztályokról valamely más polgári, vagy felsőbb leányiskolában végezték és arról hiteles bizonyítványt" tudnak felmatatni. A felvételi vizsga 40,863. 1900. számú miniszteri rendelet szerint díjazással jár, még pedig tantárgyanként 4 korona. Azon tanuló, aki legfeljebb három tantárgyból kaptítt elégtelen osztályzatot, a következő iskolai év elején javitó vizsgára bocsátható. Minden növendék a beiratáskor tartozik a következő dijakat fizetni: Tán dij sgész évre 12 korona; felvételi dij 2. korona; az értesítő nyomtatási költségeire 1 korona; 3z orsz tan. nyugdijiut. részére hozzájárulási dij 30 fillér és tintapénz gyanánt 20 fillér azaz összesen 15 kor. 50 fillér. A franczia nyelv tanulásáért havonként 2 kor. tandíj fizetendő. Német társalgási dij szintén 2 korona havonkínt. A ssegénysorsu pétdás magaviseletű és jó bizonyitványnyal biró tanulók egész vagy fél tandíjmentességben részesülhetnek s ezen felül ingyen, taaköayvet kaphatnak a segitó egyesülettől. Tandijelengedésért esak a növendékek szülője, vagy helyettese folyamodhatik s csak teljesen felszerelt kórvényekel fogadunk el. A kérvények Zalavármegye kir. tanfelügyelőjéhez czinaszve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandók be. In gyen tankönyvek elnyeréséért a tantestülethez c/.imzett kérvények & beiratásKor Grész Irma úrhölgynél, mint a segítő-egyesület gondozójánál, nyujSandók be. Az ilyen folyamodók azonban tartoznak a segitó egyesület javára tagsági dij fejében az egyesület gondozójánál 2. koronát befizetni. A felvételre minden növendék személyesen és atyja, anyja, vagy annak megbízottja kíséretében tartozik az igazgatónál jelentkezni. A polgári iskolai magánvizsgálatok ügyében a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi magy. kir. Miniszter ur 1908. évi deczember 14-én 145, 100 szám alatt körrendeletet bocsátott ki, melyből tájékozás gyanánt a következőket közöljük: A magánvizsgáért kérvényező köteles az engedély elnyerése iránti beadványát a kir. tanfelügyelőhöz czimezve, az igazgatóhoz benyújtani, A kérvényre 1 koronás, a mellékletekre pedig 30 filléres bélyeg ragasztandó. Szegénységi bizonyít vány alapján a folyamodvány bélyegmentes.* A folyamodványhoz csatolni kell: iskolai bizonyítványt és keresztlevelet, illetve anyakönyvi kivonatot. A felnőttek erkölcsi bizonyítványt' is tartoznak a kérvényhez mellékelni; valamint azt is kell hatóságilag igazolniok, hogy a vizsgára jelent kezéséig eltelt idő alatt mivel foglalkoztak. Magánvizsgát kétszer lehet tenni évenkint, u. m. deczemberben és a tanév végén. Elemi iskola V. és VI. osztálybeli bizonyítvány alapján a polgári iskola II., illetve III. osztályból magánvizsgát tenni nem lehet. Magánvizsgálati dijak: 12 korona tan- és 2 kor. beiratási és 1 korona értesítő dij. Szegénységi bizonyítvány bemutatása esetén i;ülön folyamodvány alapján a tandijat a kir. tanfelügyelő engedheti el. Vizsgadíj osztályok szerint 30; osztály-összevonás esetén 50 korona. A női kézimuokatanfolyam növendékeinek íelvéteie és beiratása szeptember hó li,, 2., 4., 5. és 6. napjain eszközöltetik. Felvétetnek első évfolyamba azon tanulók, akik a polgári, vagy felsőbb leányiskola negyedik osztályát sikerrel elvégezték. A második évfolyamba azon növendékek vétetnek fel, akik a uöi kózimnnkatanfolyam első évfolyamát kielégítő eredménoyel végezték. A női kézimunkatanfolyam növendékei a következő dijakat tartoznak fizetnil tandij 12 kor., felvételi dij 2 kor., 3 koorona könyvtári és 1 korona értesítő dij. A szegénysorsu ás jó magaviseletű tanulók tandíjmentességben részesülhetnek, ha ez iránti szabályszerűen felszerelt kérvényeiket a beírásnál az igazgatónál benyújtják. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 7-én reggel 8 órakor Veni Sencteval veszi kezdetét. A rendes tanítás szeptember 9-én reggel & órakor kezdődik. A növendék azt a munkanemet választhatja, amely neki tetszik. Igy pl. tanulhatja két éven át a fehérnemű szabást és varrást; vagy a felső ruha szabást és varrást stb. Évközben azonban egyik csoportból a másikba átlépni nem lehet. Nem pedig azért, meri egy ilyen munkanemnek aa elsajátításához kellő idő, állhatatosság, kitartó szorgalom és türelem szükséges. Azért a női kézimunkatanfolyam áldásait csak azon növendékek fogják érezni és egykoron élvezni, akik a munkát szeretik és a munkát megbecsülni tudják. A jövő iskolai évtől kezdve a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter ur engedélye alapján megfelelő szakképzett tanítónő által a felsőruha szabást és varrást külön órákban fogjuk tanittalni azért, hogy ezt a fontos munkanemet minnél alaposabban és tökéletesebben sajátíthassák el a növendékek. A felső ruhaszabás és varrás legtöbb kiadást és gondot ckoz minden családban s igy valóságos áldásnak mondható, ha a női ízlése, gyakorlati tudása és ügyessége annyira fejlett, hogy divat szerint ruhát tud magának és hozzátartozóinak készíteni. A női kezimunkatanfolyam tágas és egészséges helyiségben van elhelyezve és minden szükséges eszközzel fel van szerelve. Komoly, munkakedvelö leányok olyau gyakorlati és elméleti ismeretek birtokába juthatnak e tanfolyam elvégzése által, amelyet sem a szülői ház, sem pedig a varroda nem nyújthat. Zalaegerszeg, 1911 augusztus 18. Kászonyi Mihály, igazgató. magyaros vendéglátást megemlítve, hogy voltak emberek, akik el akartak riasztani a mezőség megtekintésétől, mint ahol semmit sincs látni. A rossz tanácsadókra nem hallgatunk, s ime kitűnik, hogy a legtöbb látni valónk itt van. Egész utunk alatt nincs módunkban sehol ilyen vendégbarátságot látni és élvezni. Deméuy András nevét szándékossau nem emliti Haerter, hogy tanügyi ember tanügyi embert ne láttassék • dicsérni. Demény ellemi iskolai igazgató tácitó s a megyei tanítótestületnek az elnöke, ö a lelki kö'.poutja annak a bizottságnak, amely minket fogadott. Demény pedig szerényen végig hallgatott. Azután Tótri József diák állott fel s lerántotta a leplet saját turpisságunkról. Csak pia fraus volt, azt mondja, hogy mi itt és ide kabaré féle előadást hirdettünk. Csak idecsaltuk a közönséget, hogy .tánezoijunk egyett — huzd rá czigány. S vigan folyt a táncz. Hanem azért a jó szavaló Fangler Imre VI. osztályos mégis szavalt egyet: Az utolsó sort, ami igen tetszett a közönségnek. A marosludasiak közül akiket följegyezhettem följegyeztem ide emlékezetül: Demény Endre, dr. Pálffy István, Felfóldy Béla főszolgabíró, Walter Frigyes karnagy, dr. Nagy Sándor ügyvéd, Incze Antal, Tóth Kálmán plébános, Kozma Imre, Nemessányi János jegyző, S jós Gyula biró, Szabó Bálázs, dr. Demény István szolgabíró, dr. Fried Mór ügyvéd', Fiedler József j. számvevő, Utcz János, Taus Antal. — dr. Szathmiry Zoltánná, Wolbert Ilonka, Heller Ferike, Goldstein Esztike, Heller Samuné, Hirscli Gizike, Hirsch Bözsi, ifj. Hirsch Adolfné, Hirsch Adolfué, Hirsch Lajos, Hirsch Ilka, Hirsch Netti. Szóval huzd rá czigány s nekünk reggel 4 órakor torbágyoson*) kelle vasútra ülnünk, hogy megnézzük a kisármási földgázt. Talán egy-két órát aludtunk s egy diák sem késett el. Kisármásról majd a jövő számban irok. Marosludas jelentéktelen kis mezős gi városka de nekünk mindnyájunknak rendkívül kedves emlékünk van róla. Azt mondja a fiam, hogy Édes apám! Marosludast szépen irja meg. Széper ám, dn nem tudok én most 3zebben Írni, csak ugy mint egy diák. Nektek kellett volna ezt leirni. Di még Hantke bácsi sem jegyzett semmit csak mulatott, pedig ő a nagy újságíró nem én. ó még versben is ki tudta volna faragni a dolgot. Méri nem kértétek meg. Amúgy is tiszteletbeli tanár. HJ szépen nem is, de jól irom én barátom, legfeljebb ha vagy egy nevet Írtam rosszul. (Folyt, köv.) Borbély György, ') j^í.iíi j'.jai rainr i Katieajammer. Mérleg- sülykészítők s jaVitóknjértéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsöíejérmegye: Gyulafejervár. Bartha A. Béla épület t» mülakaio , műszaki es mérlegmiihelye és javitó gyára. Nagyen'ied. Folbert Tamás lakatos mester, mér ték készitő. Aradmegye: Aradon 2 móilegjaviíó. Bacsbadrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyái s javítás. Baja: Krammer J. es fia méieggyártók éa javítók. Palánkot: Schreiber Baiázs mérleg, sulykószitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg, készítő és javitó ggyár. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély). Szántó András puskamüves, mechanikus, ker pár s varrógépjavitó. Az összes mérle javítását ós törvényszerű kiállítását válla Schuszter Guidfi mechanikus, mérlbgkészit Bókesmegye: Orosháza: Katona Imre tized szá'adoi ós rudas, mérlegkészitő, vaiamiat f-u'y javi:ó. Bortödmegye: Miskolcz.N up Mihály szerkovács suly- és uoerlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos suíytarázó, mázsajavitó, méríegkószirő. Brassómegye Brassó. Drágíts Sándor lakatos mester, mértókkeszt. Csongradmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleg lakatos. Egy edüli mérlegkészitő a megyebea Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkóazitő. Harom&zékmegye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s Kézdivásár helyen.