Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-22 / 25. szám

2 M AGYAR P A t Z 8 1911. junius 22. amit ez a kiálJitás mutat, az mindannyiunknak hétköznapi munkájának művészeti magasságig fejlett formája. A háziipar fogalmával kapcsolatban kell, hogy eszünkbe jusson, hogy mily erős invenczió és mennyi ösztönszerű müizlés van ami országunk sok fajú íöldmiveló népében kifejlődve. Látva azután a háziipar csodaszép termékeit méltán elgondolkozhatunk azon, hogy mennyi szépet és mennyi művészien becseset tudna egyik-másik falusi földműves vagy pásztor ember alkotni ha módja lenne arra, hogy művészi hajlamait tanulva fejlessze s alkalom adódnék fejlödésvágyának ösztönzésére és növelésére. Ezt a módot és ezt az alkalmat keresi és szolgálja a Népművészeti Magyar Háziipar Szövetség, mely a kiállítást rendezi. A háziipart művelő paraszt ember tudtában annak, hogy munkája kiállításra kerül s épp ezért igyekszik a legszebbet és legjobbat alkotva a közönség tetszését megnyerni. Ámde e kulturfejlesztő hatás mellett a nézőre is fölötébb tanulságos szemnek tetszetős elmének gyönyörködtetőn tanulságos az e fajta kiállítás. Mert a művészi remekek az emberi tudás magasságait mutató produktumok szemlélésére ott vannak a világvárosok tárlatai és gyűjteményei. A népművészetek közvetlen őserejü megnyilatkozásait az inban csak az ilyen háziipari kiállítás mutatja azokban csak itt gyönyörköd hetünk. És amit ez a kiállítás mutat az egy kis Magyarország népművészeti kézműves dolgokból összehordva. Kétségtelen tehát, hogy a 28 án megnyíló zalaegerszegi vándorkiállítás kulturfeladatot, s a magyar háziipari fejlesztő nehéz munkát végez. Együtt lesz itt minden, amit Magyarország népének művészi érzéke és ügyes keze csinálni lud. Kosarak, vésett famunkák, dobozok, bútorok, hímzések, szőnyegek, nöi öltözéki czikkek, ház tartási tárgyak szóval minden amit falusi és tauyásházak szorgoskodó keze produkál. És nemcsak az uj háziipari munkákat mutatja be a kiállítás rendezősége hanem a régieket is. A kiállításon láthatunk majd 100—200 éves him zéseket is. A kiállítás julius 7-ig lesz nyitva és belépő díj nélkül megtekinthető. A kiállított tárgyak azonnal megvásárolhatók. Kérjük olvasóinkat, hogy julius elsején küldjék el a?, előfizetést s az esetleges hátralékokat, hogy a lap kü.désében akadsly ne legyen. Borgazdasági tanfolyamok, lelkészek és néptanítók részére.*) 57206. VIII—2. 1911. sz. Pályázati hirdetmény. Borászati szempontból kiváló fontossággal bíró községekben működő lelkészek és néptanítók *) Ez a két tanfolyam a négy hetes szőlő és borgazdasági tanfolyamokon kevül van. lehet bizonyítani, saját maga az állapot bebizonyítja azt, hogy a só drágasága nemcsak a szegény közönségre volt káros, hanem káros volt a hatalomra, a kormányra nézve is; s hogy az olyan abszolutizmus nemcsak ijesztő valami, de buta is. Az unió következtében Kossuth Lajos pénzügyminiszter a költségvetésében a só árának leszállítására reményt adott. S meg is bizonyosodott, hogy a só-ár leszállítása a kincstárnak javára vált. Amint olcsóbban, mázsáját 2 forintért adták, a parajdi bányából pl. tizszer annyi elkelt, mint azelőtt. Ebben a bányában, a könyv szerint 1849 előtt évenként 25—30 ezer mázsát adtak el, de azutáu a mérsékelt ár mellett a csak egy félévi eladás 160 ezer mázsa volt. Kinek lehetett abban haszna, ha sem a kormányok nem kaptak elég jövedelmet, sem a szegény nép nem sózhatta meg az ételét ? Valami perverz észjáráson alapul az a rend is, hogy fizetett embereket tartson a kormányzat, kik a sót a patakba dobálják, pusztuljon el, ne legyen alkalma az embereknek lopni, csempészni, ne károsítsák az államot. Hát hiszen nem kell figyelmen kivül hagyni, hogy a só az állam vagyona, épen ugy, mint a kavics, a por, a fü, a víz, s a levegő, sőt horizontunk fölött az ég. De hát az emberek is az államéi. Ismernünk kell továbbá az úgynevezett jövedéke fogalmát is. részére a budafoki m. kir. pínczemesteri tanfolyam helyiségeiben a folyó év nyarán két hétre teijedő borkezelési tanfolyamok fognak tartatni. A pályázók számához képest esetleg két ily tanfolyam lesz; az első julius 11 tői 29 ig, a második augusztuz 7 tői 19 ig. E tanfolyamok czélja az, hogy az azokon résztvevő lelkészeknek és néptanítóknak mód nyújtassák arra, hogy az okszerű borkezelésre vonatkozó ismereteket elsajátítsák s e téren gyakorlati jártasságot is szerezzenek a végett, hogy az okszerű borkezelés terjesztése érdekében a maguk részéről is közreműködjenek. A tanfolyamra csak olyan lelkészek és nép tanítók vehetők fel, akik ama hegyvidéki községekben működnek, ahol a lakosság kizárólagos, vagy főfontosságu kereseti forrását a szó.őmivelés képezi. Egy-egy tanfolyamon husz-husz hallgató vehet részt. A tanfolyamra felveit egyének útiköltségeik s a lakás és élelmezés költségeinek fedezésére az egész tanfolyam tartamára egyenként 70 korona azaz: Hetven korona átalányt kapnak, amely összeg a tanfolyam utolsó napján fog a tanfolyam vezetője által kifizettetni. A tanfolyamra vaió felvételre pályázók egy koronás bélyeggel ellátott kérvényeikben kötelesek feltüntetni életkorukat, nyelvismeretüket, tényleges alkalmazásukat, a szőlő és borgazdaság terén esetleg kifejtett eddigi működésűket, s ha esetleg 4 hetes szőlő- és borgazdasági tanfolyamon részt vettek, csatolják folyamodványukhoz az erről nyert bizonyítványt is. Az, hogy a folyamodványban a fentiekre vonatkozólag, felsorolt adatok a valóságnak megfelelnek, a tanítók folyamodványain az illetékes kir. tanfelügyelő által igazolandó Lelkészek pályázati folyamodványaikat közvet lenül, a néptanítók pedig az illetékes kir. tan felügye'ő utján, legkésőbb folyó évi junius 28 ig ahhoz a szőlészeti és borászati felügyelőhöz, ('illetőleg vinczellér iskolai igazgatóhoz) nyújtsák be, akinek kerületében működnek. A kérvényben világosan feltüntetendő, hogy a folyamodó az l-ső, vagy ll ik tanfolyamon óhajt-e részt venni. Budapest, 1911 junius 10. M. kir. földművelésügyi miniszter. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányától, 1194. rkp. 1911 sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város területén 1 drb. szemüveg találtatott. Igazolt tulajdonosa a zalaegerszegi rendőrkapitányi hivatalban átveheti. Zalaegerszeg, 1911. junius hó 15 én. Mezriczky h. rendőrkapitány. Amit csak lehet, meg kell adóztatni; ezt hiszem és vallom. De a minek a megadóztatása mindenkinek káros, s aminek a meg nem adóztatása mindenkinek hasznos: azt nem kell megadóztatni. Ezt még inkább hiszem és vallom. A só nem olyan kincse a földnek, mint az ezüst, meg az arany, meg a platina. Ezek csak néhányak számára valók fülbevalóul. A só olvan közkincs, a melyet egyenlő mértékben kell használnia királynak is, koldusnak is. A só olyan megadóztatni való alap vagy alany sem lehet, mint a s jr, bor, pálinka s dohány, sem olyan luxus-téma nem lehet, mint a pincsi kutya. Felügyeleti, gondoskodási, önmegtartóztatási erényt gyakorol a hatalmi kormány, ha a megadóztatással mérsékli az állam polgáraiban a mérges italoknak s dohányoknak az élvezetét. De van e olyan bolond ember, aki a sóból töhbet egyék, mint a mennyi szükséges ? A só nem olyan elterjedésü, mint az ivóvíz s a levegő, de majdnem annnyira nélkülözhetetlen és épen olyan egyenlően közkincse a nemzetnek, mint azok. Az ivóvizet s a sót nem szokás bérbe venni és bérbe adni. A sót azonban korlátoltabb telepe miatt közvetítőknek kell továbbitaniok. De hogy mennyire azonos természetű és rendelte tésü az előbbiekkel, mutatja az is, hogy egyesek nem kereskedhetnek vele, az állami kormányzat Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 7051. 1911. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a folyó évben letárgyalandó III ad osztályú kereseti adó kiszámítási javaslatokat tartalmazó 1911. évi kivetési lajstrom az 1883. évi 44 t. cz. 18. § a értelmében előre lett kihirdetés után 8 napon át, vagyis tolyó év junius hó 18-tól 25-ig bezárólag a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve van, ahol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1911. junius Í8-án. Fülöp, h. polgirmes ter Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 6983. 1911. sz. Hirdetmény. Felhívom a város területén levő ebtulajdonosokat, hogy a birtokukban levő ebeket a rendőrség által szétosztandó bejelentő lapokon a rendőrkapitányi hivatalnál folyó évi julius 15 ig. okvetlenül bejelentsék. Az ebek bejelentésének elmulasztása által az ebtulajdonos kihágást követ el, amely kihágás 10 koronáig terjedhető pénzbüntetést vonhat maga után. Zalaegerszeg, 1911. junius 19-én. Fülöp, h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 7052. 1911. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a nyilváuos számadásra kötelezett vállalatok adó kiszámítási javaslatokat tartalmazó 1911. évi kivetési lajstrom az 1883. évi 41. t. cz. 18. § a értelmében előre lett kihirdetés után 8 napon át vagyis folyó év junius hó 18 tói 25-ig bezárólag a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve van, ahol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1911. junius 18 án. Fülöp, li. palgírmester. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 6967. 1911. sz. Hird trasny. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. városban járványos jelleggel fellépett ragadós száj és körömfájás miatt a m. kir. B. M. 1904. évi 24.500. sz. rendelet és vármegye alispánjának 1910. évi 21620. sz. rendelete alapján a következő intézkedések foganatositattak. 1. A fer ózott és szomszédos udvarok szigorú zár alá vétettek és ezen udvarokból egészséges állatok halaszthatatlan gazdasági munkák (széna, takarmány szállítás stb.) végzése czéljából csak akkor mehetnek ki, ha közutakat nem érin'.enek, illetve közvetlenül ud/árokból birtokaikra juthatnak. veszi a alá. De az állami kormányzat — épen ebből folyólag — azért veszi a keze alá, hogy a vizhez és levegőhöz mérten olc-ón adja át a távolabb levő lakosságnak, magyarán moadva, csak anDyi rt kellene adnia, mint a mennyibe kerül a bányászása. S ha a közeli lakosság a föld színére ki izzadt gérát és sósvizet hordja, hát hadd hordja: ^nnyival kevesebb bányászra van szükség, s nem kell fmáncz az őrizetre, s nincs alkalom a lopás és csempészés bűnére, a magáét viszi . . . Ilyen és hasonló gondolatok lehetetlen, hogy ne keletkezzenek az emberben e derék könyv olvasásakor, ámbár, hogy nem efféle czélzattal íratott. Bizony jó volna, ha az országos törvényhozók közül is minél többen hasonló gondolatokra verődnének. Ajánlom különben ezt a gondolatot s a könyvet is egyenesen Sümegi Vilmos ország gyűlési képviselőnek, aki sürgeti a kormányoknál, hogy a magyar föld termette ipari köveket, márványokat juttassák jutányosán a magyar iparosoknak, művészeknek akezökhöz és juttassák jutányosán az ásványvizeket is a lakosság használatára, ingyen vagy olcsó szállítással. Czikkem végére czitálok a Lukács főbiztog könyvéből egy értékes és jellemző részt. »Az alkotmány helyreállítása óta 1903-ig a sójövedék bruttó bevétele a következő volt :