Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-19 / 3. szám

MAGYAR P A i Z S 1911. január 19. íetése és általában a hordójekéssel járó teendők ellátása végett a 2. §-ban íelsorolt hordójelzö hivataloknál 1—1 összesen tehát 8 hordójelzö alkalmaztatik. II. A hordójelzők szolgálati viszonyai. 4. §. A hordójelzöt az 1907: V. tcz. 26. §-ában foglalt rendelkezések figyelembe vé­telével előzetes pályázat utján a törvényha­tóság első tisztviselője alkalmazza, ugyancsak ö menti fel, illetőleg bocsátja el. A hordójelzők alkalmaztatásukról megfelelő msgbizatási okmánnyal látandók el. Ezen ok­mánynak a hordójelzö alkalmaztatásának ösz­szes feltételeit magában kell foglalnia és a szabályrendelet ide vonatkozó szakaszaival összhangban kell állania. 5. §. A hordójelzö helyettesítése iránt ugy a 107,230/1908. K. M. számú rendelet 3. §-ában, valamint az 1907: V. tcz. 27. §. utolsó pont­jában emiitett felfüggesztés esetében is a törvényhatóság első tisztviselője gondoskodik. 6. §. Mihelyt a hordójelzö az 1907: V. tcz. 34. §-ába ütköző kihágás elkövetése miatt jogerősen elitéltetett, állásából azonnal elbo­csátandó. 7. §. Előzetes felmondás nélkül elbocsát­ható a hordójelző akkor is, ha: a) ismételten rendbirsággal büntettetik; b) ha hűtlen, vagy hanyag eljárásával a törvényhatóságnak anyagi kárt okoz, avagy ha a szabályrendeletben előirt kötelességei­nek ismételt megintés daczára sem tesz ele­get, és végül: c) ha a felektől a megengedettnél maga­sabb, vagy pedig meg nem engedett dijakat szed. 8. §. Egyéb alapos okok fennforgása esetén a hordojelzö csak háromhavi felmondás mellett bocsátható el. Ha azonban a hordójelzö hivatal valami okból megszűnik és a hordójelzöre többé szükség nincsen, a hordójelzövel szemben hat hónapi felmondásnak van helye. 9. §. A 7. és 8. §§-ban felsorolt esetben a határozathozatal előtt a törvényhatóság első tisztviselője az illetékes állami mértékhitele­sítő véleményét is meghallgatni köteles. 10. §. A nagykanizsai hordójelzö évi díja­zása 2000 koronában, a tapolczai hordójelző • vi díjazása 1000 koronában, a keszthelyi és zalaegerszegi hordójelzö díjazása 500—500 koronában, az alsólendvai, sümegi, balaton­füredi és letenyei hordójelzö évi díjazása 400—400 koronában állapittatik meg; ez a díjazás tiszti fizetés jellegével nem bír. 11. §. A hivatalos helyiség fűtési és vilá­gítási, valamint a szükséges irodaszerek be­szerzési költségeinek fedezhetése végett a nagykanizsai hordójelzö 400 korona, a tapol­czai hordójelzö 3Ő0 korona, a keszthelyi, salaegerszegí, alsólendvai, sümegi, balaton­füredi és letenyei hordójelzö 150—150 korona átalányban részesül. 12. §. A hordjelző hivatal részére felfoga­dandó napszámos, vagy napszámosok bérének fedezhetése végett a nagykanizsai hordójelzö részére évi 600 korona, a tapolczai hordójelzö részére évi 400 korona, a keszthelyi, zala­egerszegi, alsólendvai, sümegi, balatonfüredi és letenyei hordójelzö részére évi 150—150 korona átalány állapittatik meg. 13. §. Amennyiben bármely hivatalnál nap­számosoknak rövidebb időre leendő ideiglenes fel fogadása indokolt, ha t. i. nem a hordó­jelzö az oka a munka összetorlódásának és a 12. §-ban megállapított átalány nem volna elegendő, ezen tények igazolása esetén a meg­felelő intézkedést a hordójelzö előterjeszté­sére a törvényhatóság első tisztviselője teszi meg és a napszámosok bérének utalványozá­sáról is gondoskodik. 14. §. A hordójelzöktöl működésűk meg­kezdése előtt a törvényhatóság első tiszt­viselője a következő esküt (fogadalmat) vesziki: „Én .... esküszöm (fogadom), hogy elöljáróimnak engedelmeskedem, ahordójelzöi alkalmaztatásomból kifolyó kötelességemet lelkiismeretes pontossággal teljesítem. (Isten •ngem ugy segéljen.)" A hordójelzö dija havi (esetleg negyedévi), az átalányok negyedévi előleges részletekben vármegyékben az alispán, az illetékes kir. adóhivatal által fizetendők és pedig a díja­zást illetőleg a szabályszerű bélyegzett nyug­, tára. 15. §. A hordójelzök hivatali kötelességei i tekintetében általában irányadó a kereske­delemügyi minister urnák a hordójelzö hiva­talok berendezése és szolgálata, valamint a hordók jelzése és a jelzésért fizetendő dijak tárgyában az 1909. évi január hó 7-én 107,230. 1908. szám alatt kiadott VI. számú utasítása, melynek egy példánya a hordójelzök rendel­kezésére bocsátandó. III. A hordójelzö hivatal ügy és pénzkezelése. 16. §. A hordójelzö hivatalok hivatalos óráit a helyi viszonyok figyelembe vételével a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg és ő gondoskodik arról, hogy azok kellőképen közhírré tétessenek. 17. §. A hordójelzö a hivatalához érkező minden hivatalos iratot (rendelet, levél, jegy­zőkönyv stb.) az általa vezetendő s az 1. minta szerint készített iktatókönyvbe tartoz­nak bevezetni. 18. §. A nagyobb ügyforgalommal bíró hivatalokban az iktatókönyv mellett mutató­könyvet is kell vezetni. A mutatókönyv veze­tését a törvényhatóság első tisztviselője van hivatva elrendelni. Az iktató-, illetőleg mutatókönyvön kivül minden hordójelzö hivatalra nézve kötelező a 2. számú minta szerinti posta feladó- és a 3. minta szerinti kézbesitö-könyv használata. A törvényhatóságok által fentartott hordó­jelzö hivatalok a portómentességet a törvény­hatóságot megillető portómentesség határai közt (1. Postai Tarifák és Postaüzleti Szabály­zat Y. része 24. oldal) veheti igénybe (1. Postai és Távirdai Rendeletek Tára 1909. évf. 4. sz. 105,584. 1908. K. M. sz. rend.) A m. kir. központi mértékügyi intézet az állami mértékhitelesítő hivatalok és a hordó­jelzö hivatalok, az iratcsomagoktól eltekintve, más tartalmú csomagokat egymás közt, a feltétlenül portómentes hatóságokhoz, hivata­lokhoz és közegekhez, a községekhez és a tudományos intézetekhez csak mint bűnjeleket küldhetnek portómentesen. A hossz-, ür- és sulymértékek ennélfogva — ha nem bűnjelek — bármely viszonylatban portókötelesek. 19. §. Az ügyiratokat az irattárban évfo­lyamonkint elkülönítve az iktató számok sor­rendjében kell elhelyezni és 3 évig megőrizni. 20. §. A hivatali felszerelési, berendezési tárgyakról, valamint a használatban lévő könyvek és nyomtatványokról a 4. sz. minta szerinti nyilvántartást (leltárt) kell vezetni. 21. §. A jelzés végett átvett hordókról a jelzési és íaktárdij szabályszerű igazolására a hordójelzö az 5. sz. minta szerinti szelvény­füzet (könyvet) köteles vezetni. 22. §. A szelvénykönyv lapjai két hasábból állanak, mindkét hasáb a következő teljesen egyező adatokat tartalmazza: a) a mpgbizó fél nevét és lakhelyét; b) a jelzésre átadott hordók megjelölését (űrtartalom stb.); c) a fizetendő jelzési és esetleges raktárdíj összegét; d) azon nap megjelölését, amely napon a hordó jelzéssel ellátva elszállítható és amely napon tul az el nem szállított hordók után raktárdíjat kell fizetni. 23. §. A szelvénykönyv megfelelő lapjának jobboldali hasábját a hordójelző kelettel és névaláírással látja el ós a inegbizófélnek adja ki. Ez a lap a hordóknak a megbízóktól tör­tént átvételét is igazolja. 24. §. A megfelelő számú ívből álló szel­vényfüzetet a pénzügyigazgatóság mellé ren­delt számvevőség boritéklappal és a szelvény tételszámait (mettöl-meddig) feltüntető hitele­sítésével ellátva bocsátja a szükséglet ellen­őrzése mellett a hordójelzö rendelkezésére. A kiadott szelvényfüzetekről a számvevő­ség nyilvántartást vezet. 25. §. A 107,230. 1908. K. M. sz. rendelet­tel kiadott VI. sz. utasítás 64. §. alapján szedhető raktárdijak a következő mérvben állapittatnak meg: I. Közönséges hordók után naponkint: 100 liter űrtartalomig .... 1 fillér 100 literen felül 200 literig . . 2 fillér ezen felül minden 50 literért . 1 fillér Ab 50 liternél kisebb maradék a dij felszá­mításánál 50 liternek tekintendő. II. Söröshordók után naponkint: 12 5, 25 és 50 literes hordókért 1 fillér 100 literes hordókért .... 2 fillér 200 „ „ .... 3 fillér 300 „ „ ( .... 4 fillér 26. §. A felek részéről a hordójelző-alapot illető minden befizetés — ideértve az elárve­rezett hordók árát is — a vármegye alispánja, mint a hordójelzö-alap utalványozó hatósága számlatulajdonos postatakarékpénztári szám­lája javára teljesítendő (postatakarékpénztári befizetési lapokkal). E czélból a vármegye alispánja mint számlatulajdonosnak a posta­takarékpénztári cheque- és clearingforgalomba való belépése iránt a törvényhatóság első tisztviselője megfelelően intézkedik. A hordójelzőt a vármegye alispánja látja el a szükséges postatakarékpénztári befizetési lapokkal. A hordójelzö a hordójelzósi alapot illető pénz felvételére és kezelésére egyáltalán nincs jogosítva. 27. §. A hordójelzö a hozzá hitelesítés, illetőleg jelzés végett átszolgáltatott hordói (hordókat) a féltől átveszi, a 21. §-ban előirt szelvénykönyv megfelelő lapján egyenkint és összesen megállapítja a fél által fizetendő dij (dijak) összegét és a szelvényt a félnek át­szolgáltatja. Egyidejűleg a szelvényen meg­jelölt ősszegről kiállított postatakarékpénztári befizetési lapot is átadja a félnek, aki a be­fizetési lappal a m. kir. postatakarékpénztár valamely (a helyben lévő) közvetítő hivatalá­nál a befizetési lapon kitüntetett összeget be­fizeti s ennek megtörténte után a dijat feltün­tető szelvénnyel együtt a postatakarékpénztári elismervényt is a hordójelzőnek átadja. Ezután a hordójelzö a dijszelvényre ráve­zeti a postatakarékpénztári befizetés megtör­téntének idejét ós a szelvényt, mely nyugta gyanánt is szolgál, aláírásával ellátva a fél­nek a hitelesített hordóval (hordókkal) együtt kiszolgáltatja. A jelzési dijak befizetésének igazolása nél­kül a hordó (hordók) a feleknek ki nem szolgáltatható. 28. §. A postatakarókpénztárnál történt minden befizetésről a fél által beszolgáltatott postai elismervények alapján a hordójelzö a 6. sz. minta szerinti „Bevételezési napló"-t vezet, amelyet minden hónap utolsó napján lezárván, azt a reá következő hónap 10-ik napjáig a törvényhatóság első tisztviselőjéhez beterjeszti és egyúttal ahhoz csatolja a felek által beszolgáltatott postatakarékpénztári el­ismervényeket is. A hordójelző minden hó 1-én uj „Bevételezési napló"-t nyit. 29. §. Ha a hitelesített hordó elszállításáról a tulajdonos a jelzés idejétől számított 30 nap alatt sem intézkedik: a hordójelzö köteles a tulajdonost az elszállításra bérmentetlen ajánlott levél vagy vétiv mellett azzal a figyelmeztetéssel felhívni, hogy az el nem szállított hordó a felhívás keltétől számitott 30 nap alatt nyilvános árverésen a hivatal székhelyén el fog árvereztetni. Ez alkalommal arra is figyelmeztetendő, hogy a neki kiszol­gáltatott dijsielvényt és postatnkarékpénztári befizetési lapot is szolgáltassa be. Ha ezen felhívás után a fél a hitelesített hordók átvételére a dij szelvénynyel és posta­takarékpénztári elismervénynyel jelentkezik, a hordójelzö a felmerült raktárdíjakat ugy a nála lévő eredeti szelvénybe, valamint a fél által beszolgáltatott dijszelvénybe pótlólag bevezeti, arról szintén postatakarékpénztári befizetési lapot állit ki és azt a félnek átadja. A fél a postatakarékpénztárba a jelzeti összeget befizetvén, a további eljárás a 27. §-ban előirt módon történik. 30. §. A 29. §-ban előirt figyelmeztetés daczára el nem szállított hordók a hordójelzö által a hordójelző hivatal székhelyére nézve illetékes községi elöljáróság egy tagjának jelenlétében, megfelelő jegyzőkönyv felvétele mellett a legalábc 3 nappal előbb kellőleg közhírré tett nyilvános árverésen eladatnak. 31. §. A hivatalon kivül végzett hordójel­zésekről és az ezek után beszedett napi-, fuvardijakról és szállítási költségekről a 7. sz. minta szerinti, a felek részére kiszolgál­tatandó nyugták alapján külön nyilvántartást kell vezetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom