Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-18 / 20. szám
1911. május 25. MAGYAR PAIZS 3 jnivészetre. Nagyobb mértékben az előbbire, in iparművészeti iskola megteremtésére előbb kutatásokat, tanulmányozásokat kell tennünk. Adatodat kell szereznünk, hogy vidékenként, közsékenként, családonként, személyenként milyen Mértékben van meg ez az ősi hajlam. Milyen mértékben külsőleg, pl. számra nézve; s milyen fokban tartalmilag. Fölkérünk mindenkit, Tudósítsanak ezekről a található adatokról. Törekvéseinket és kérésünket szíveskedjenek továbbítani a hirlaptársak is. Jegyzőkönyv (szoborsorsolás ügyben.) Felvétetett Zalaegerszegen, 1911. évi május hó 14-én délután 5 órakor a »Rosenkrancz«-féle aagyvendéglö kerthelyiségében megtartott Csány szoborbizottság által kisorsolt 3 drb. szoborterv kisorsolása tárgyában. Nyereménytárgyal kisorsoltattak : I. Kolozsvári Szeszák Ferencz szobor-tervmintája. II. Nemessányi Andor » III. Kapás Sándor » A kisorsolás az 1101. sz. m. kir. lottójövodéki igazgatóság által kiadott engedély okmányban meghatározott feltételek szigorú megtartásával a szoborbizottság elnöksége által kijelölt két bizalmiférfiú közreműködésével a következő eredménynyel ejtetett meg. Az urnába behelyezett 1000 drb. szelvény közül I-sőnek kihúzatott az 582. számú sorsjegy II-iknak » 121. » » Ill-iknak » 109. » » mely sorsjegyek tulajdonosai a nyert szoborterveket a mai naptól számított 15 napou belül a szoborbizottság titkáránál átvehetik. A 15 nap elteltével el nem vitt nyereménytárgyak a szoborbizottság tulajdonában visszamaradnak. A nyereményhuzás megkezdéséig azaz délután & óráig ki nem fizetett sorsjegyek nyereményre igényt nem tarthatnak. A sorsolás eredménye a megyei összes lapokban közzététetik. Kmf. Eolly Béla Nagy Dezső bizalmiférfiak. Paál Pál r. biztos. Dr. Thassy Gábor bizottsági alelnök. Borbély György titkár. Nagy Károly alkalmi jegyző. Ki volt Sobri? Kovács Ernő volt 48 as honvéd írja : Nekem, fiatal koromból, 1833—1837-ig biztos adataim vannak Sobri Józsiról, mert én Zalamegyében Türjén születtem, Vasmegye szélén Sobri Józsi apjának tartózkodási helyének szomszédságában. Sobri Józsi apja Rába-Hidvég mellett levő széplaki pusztán gróf Festetich majorjában kanászgazda volt. Neve Pap Ferencz, aki mellett fia, Papp Józsi bojtár volt. 1831. évben sertéslopásért a szombathelyi nagybörtönbe került, hol a várnagyné konyhájában konyhás rab volt, ahonnan 1832. év őszén megszökött és haza nem mert menni. Csavargó lett és akkor vette fel a Sobri, vagyis Subri nevet, ahogy akkor a népek öt nevezték és csak az irodalom nyelvén lett Sobri. 1833. év tavaszán az atyám a szomszédos erdőkbe vadászni ment. Batyk falu felett ott csavargott Sobri Józsi harmadmagával. Ezek az ott sertéseket őrző szt.-péteri kanásztól megtudták, hogy atyámnak jó kétcsövű puskája van, Sobri Józsi nekiindult, hogy azt másodmagával elveszi tőle, de atyám, amint a két csavargó feléje közeledett, őket mindjárt gyanús embereknek gondolta s midőn egészen közel jöttek hozzája, a kétcsövű puskája kakasát felhúzva, megállította őket és beszédbe ereszkedett velők, hogy mi járatban vannak. Erre ők azt mondták, hogy ők a szentgróti gróf Batthyány juhászbojtárjai, akik ki vannak küldve, hogy az erdőben eltévedt juhokat felkeressék. Ekkor különösen feltűnt neki az egyik, a Sobri Józsi, mint szép fiatal barna legény élezés és tréfás beszédjével. A beszélgetés alatt mindig közelebb akartak atyámhoz jönni, hogy megragadhassák. Atyám azonban az irányukban tartott puskájával őket ártalmatlanná tette. Másnap azután az erdőkerülő, akinek kunyhójában a csavargók éjjeleitek, eljött atyámhoz elmondani, hogy azok csakugyan futóbetyárok voltak és az a csinos élezés barna legény a Szombathelyről mostanában megszökdtt Papp, vagyis most már, hogy nyomára ne jöjjenek az igazi voltának, Subri nevet vett fel. Atyja a széplaki kanászgazda egy igaz jámbor istenfélő ember volt, ki reggel korán a mezőkön térden állva imádkozott minden nap, amit én is tapasztaltam. Amikor 1837. őszkor Kőszegen jártam iskolába, a széplaki pusztán keresztül menve a kocsisunk megmutatta, hogy nézzük Subri apját, milyen ájtatos, buzgó ember! Tehát ezt az eredetét is konstatálom. Azonban a Sobri nevét az országban többek felvették, mert akkor az országban három helyen is jelezték egyszerre Sobri ottlétét, még Pesten is volt, de ezek mind ál Sobrik voltak. 1837. év tavaszán a keszthelyi felső majorban Sobrit harmadmagával meglepték. Ők azonban ott hagyván a kalapot, czifra szűrt, puskát, pisztolyokat és a baltát, hajadon fővel menekültek. E darabokat akkor a városházánál én magam is láttam. Innen azután Sobri a Balatonon át Somogyba és Tolnába ment, hol Lápatőnél őt az exekuezionalis csapat meglepvén, most menekülni nem tudott, magát agyonlőtte. A szűrén kötőszij helyett a Veszprémben Hunkár íöispántól elrablott aranyláncz volt. Sobri holttetemének megállapítása végett annak apját meghívták Lápafőre, de ó nem akarta abban fiát felismerni, de nem azért, mintha nem az lett volna, de amint ő később nyilvánította, nem akart ő egy olyan istenfélő jámbor ember egy ilyen országraszóló rablónak apja lenni és azt nyilvánítani a világ előtt. Innen származott azután a különféle monda Sobri halála utáni létéről. Tisztelettel Kovács Ernő 1849. honvédőrnagy és volt aradvári togoly. ZalaYármegyei Mazeam és Könyvtár. ujabb ajándékok. (124. közlemény.) A nagybecsű királyi ajándékot, a király művészi faragású sétabotját, amelyről már a mult számban az »Iparművészeti iskoia« rovatban megemlékeztünk, Arvay Lajos alispán a következő átirattal küldte el a muzeumba megőrzés végett.: >Szám : 125. fi. 1911. Zalamegye főispánjától. Zalavármegyei Muzeum Helyben. A Városi Vendel tapolczai iskolaszolga által faragott s Ó Felségének 79. születésnapja alkalmából felajánlott és Ó Felsége által legkegyelmesebben elfogadott sétabotot a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrtól nyert felhatalmazás alapján a Zalavármegyei Muzeumban kívánom elhelyezni; miért is azt oly megkereséssel adom át, hogy a muzeum vezetőségének a faragvány átvételét igazoló elismervényét hozzám azonnal megküldeni szíveskedjék. Zalaegerszegen, 1911 május 11. Árvay Lajos s. k., alispán.« (Folytatjuk.) Haerter Hivatalos rovat. 5074. 1911. sz. Hirdetmény. A közös hadsereg tényleges állományú legénysége, amennyiben a katonai szolgálat, a kiképzés s a véderő érdekei megengedik, a gabona learatására, a takarmány lekaszálására és behordására, a szőllőmüvelés munkálatainak, a szüret és kukoriczatörés, valamint a selyemhernyó tenyésztés különleges munkálatainak idejére, három hétre szabadsogoltatnak. Ezeket a szabadságolásokat csak a gyalogságnál s a vadász csapatoknál, a nehéz tarackosztályánál, valamint a hegyi és vártüzérségnél szolgáló legénység veheti igénybe. Bővebb felvilágosítások a városházán a hivatalos érák alatt nyerhetők. Zalaegsrszee, 1911. máins 9-én. Dr. Korbai, polgármester. 5397. 1911. sz. Hirdetmény. A cs. és kir. hadseregbeli hadapród iskolákban magyar honos ifjak részére fentartott s az 1911. 1912-iki iskolái év kezdetén betöltendő magyar állami alapítványi, magán alapítványi és tandij fizetéses helyekre pályázat hirdettetett. Érdeklődő felek a feltételeket a városházán a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Zalaegerszeg, 1911. május 11-én. Dr. Korbat, polgármeste. 5675/911. Zalaegerszeg r. t. v. polgármesterétőlHirdetmény. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. várossal szomszédos Zalaszentiván községhez tartózd Nagyfalud pusztán uralgó ragadós száj és körömfájás miatt a magy kir fölim. minister 1904. évi 24500. sz. rendelet VI. fej. 2. szakaszának d) pontja értelmében a Zalaegersseg r. t. város területén tartandó heti és országos vásárokra hasított körmű állatok felhajtását betiltottam. Zalaegerszeg, 1911 május 17-én. Dr. Korbai, 5396. 1911. sz. P° ,gánBSte rHirdetmény. A magyar királyi honvéd hadapród iskolákban az 1911. 1912-iki lanévben betöltendő helyekre pályázat hirdettetett. A pályázati feltételek a városházán a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Zalaegerszeg, 1911. május 12-én. Dr. Korbai, polgármeter. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Mérleg- stilykészitők s jaVitóknjértéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsöfejérmegye: Qyulafejervár. Bartha A. Béla épület cs műlakatos, műszaki és mérlegmtthelye ós javitó gyára. Nagyenyed. Folbert Tamás lakatos mester, mér tékkészitő. áradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár 8 javítás. Baja: Krammér J. és fia méleggyártók ós javítók. PaldnJca: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg, készitő és javitó ggyár. Beszíerczenaszódmegye, Besztercze {Erdély). Szántó András puskamiives, mechanikus, ker pár s varrógépjavitó. Az összes mérle javítását és törvényszerű kiállítását válla Schuszter Guidó mechanikus, mérítgkészit Bókdsmegye: Oroshdzc, : Katona Imre tized szá?adoE és rudas, mériegkészitő, valamint súly javitó. Borsödmegye: Miskolcz. Nnup Mihály szerkováea suíy- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos gulytarázó, mázsajavitó, mérlegkésziiő. Brassómegye. Brassó. Drágíts Sándor lakatos mester, mérték készt. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleg lakatos. Egyedüli mériegkészitő a megyében Györmegye: Győr. 1 lakatos mériegkészitő. Háromszéfemegye: 16 bádogos űrmérték kósaifeő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovdsmdn 8 Kézdivásár helyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászberény. Gedm. József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mértéktárgykészitő. Szolnok. Gaál Ferencz mériegkészitő és sulytarázó. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pá szerkovács, mérleg és sulykészitő, javitó Gilovits Jó«seí kádár, mértékkészitő, s 1 piéhes. űrmérték készítő. Erassószörénymegye : 6-moldova. Kaszás István kádár, ürméiték készitő s javitó. Liptőmegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mériegkészitő. •áramarosmegye: Máramarossdget. 1 mérlegjavitó. Maros-Tor damegye: Szászrégen. W«rmM«h*r Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt én Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losonezon Bülekm ét Lónyahányán.
