Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-12 / 2. szám

2 MAGYAR PA I Z S 1911. január 12. Mint teszi ezt az állam bármely hatósága, mint teszi ezt a főváros, a vidéki városok, sőt még a legtöbb község is. Tessék a vállalkozások hirdetésével foglalkozó bármily hivatalos es nem hivatalos Up »vállalkozás, munka* rovatát vagy esak »A zalavármegyei hivatalos lapot* elolvasni Mindenütt a nyilvánosság és a nyilvánossággal való nyugtatás. Minden egészséges fejlődésnek fundamentuma a szabad verseny. Kell évente a városnak nagyon sok papír, nyomtatvány, tinta, toll, irószerszám stb kell a kiszállításokhoz, évente sok asztalos, lakatos, kómives ács stb. munka, a középitkezesekhez téala fuvar, mész és egyébb építkezési anyag. Miért tehát nélkülözni a nyílt, szabad versenyt? és ezzel kizárni minden oly egyénét a városnak, ki arra reflektálni óhajt? Mert hogy a szükségletet valakitől mégis csak be kell szerezni, az ugy-e bár: evideno! A verseny nélkül megbízott bizonyosa keresménye utau nem azt a »költségelv 10-15-20°/o-ot fogja magának felszámítani, mit szabad, nyilvános versenynyel magának kalkulálna. Miért tehát a szabad verseny mellőzesével a közszükségletet olcsóbb alánlattól megfosztani? A városi közgyűlések hírlapi registrálásának szorgalmas olvasója vagyok. Soha, egy alkalommarsem olvastam, de nem is hallottam, hogy »Xf városatya meginterpellálta volna e czélból a tanácsot. Engedelmet, pedig nem lehet a közvagyonra mindegy az, hogy a közszükségletet miként szerezzük be ? Egy évben »csak« tíz közszükséglet beszerzésénél'átlagosan »csak« 100 korona maradjon a város házipénztárában, kérdem: vajjón tíz évvel igy felgyülemlett 10.000 korona hány és megannyi közszükséglet életbehivója, megteremtője lehet? Nem vádolok, rosszhiszeműséggel nem illetek senkit és nem ítélek meg semmit, de kifogásolom a régi és mindig megmaradt közszállitások beszerzésénél a vállalatba adás methodusát. Kifogásolom, hogy egyesek jogosulatlan anyagi előnyöket nyerhessenek ugyanolyan adózó polgsrtárs felett; kifogásolom, liogy egyesek jogosulatlan anyagi előnyeiért miért károsodjon a közvagyon ? »A mi uj vasutunkc< megelőzi sorrendben sa mi uj kaszárnyánk« megírandó czikkét is. Ez is aktuális. Sőt terheit mérlegelve: aktuálisabb is. Szinte vélem olvasni, hogy »a pályáza'. kiirásá nál a tanács és képviselet nélkülözte a körültekintő előrelátást.« Egy kaszárnya milliós építése nem min Jen emberöltőben egyszer történik, de annak terheit — meglehet — több emberöltő is viseli. A városi tanács és képviseletuek elvitázhatatlan anyagi és erkölcsi felelőssége a pályázat kiírásánál szem előtt tartani: a zaláegerszegi iparos és kereskedői osztály érdekeit, azokét, kik e városban, ez országban az adóterhek alatt roskadoznak. A munka vállalatba adásánál utánozni kell azon pályázati kiírásokat, munkakiadásokat, melyeket fő é& egyéb városaink háztartásában jónak, beváltnak találtak. A munkát nem egy egészben, egy vállalati czégnek, hanem a munkanemekként, munkacsoportokként : föld, kómives és elhelyező, kőfaragó, ács, asztalos, lakatos, mázoló, üveges, vas, bádogos, tetőfedő, szobafestő stb. munkanemek szeriut kell kiadni. Az a kalom kínálkozik. Az alkalmat tehát meg kell teremtenie e város munkáira reflektáló derék iparosainak, nehogy ők kiszolgált páriái legyenek a fővállalkozónak, nehogy az alvállalkozók, kik nagyobb arányban viselik a milbós épités terheit, viszonzáskép a lenyomott árakkal keresett morzsáit szedjék össze azon busás jövödelemnek, mit és a melynek reményében csöppen hozzánk egyébként ismeretlen és városunkat máskor messze elkerülő nagyvállalkozó idegen. Miért ne tegye elsősorban az itt élö, örömünkben és bánatunkban egyaránt részesedő, súlyos adókat viselő egerszegi polgár a hasznot zsebre ? Hisz ami itt marad, az a miénk, édes mindnyájunkké! A tanácsnak határozottnak kell lenni. Nem szabad »a lenni vagy nem lenni* körül tojástánezot járni. Az árlejtés kiírásánál, a munka kiadásán, ha nem is így, de akkor bizonyára ugy legyen polgáraink érdeke körülbástyázva, hogy az a bölcsesség, melyet a takácstól és a képviselettől e város adózó polgárai joggal elvárnak, ne legyen ugyanaz, melylyel Ganz és Társa c/.éggel megkötött villanyvilágítás megszüntetésénél találkoztunk. Bocsánatot kérek igen tisztelt (eó) ur, hogy a jövő számok czikkeinek tárgyát már ma megismertetni merészeltem ez uiság olvasó közönséggel. Ma, midőn a levegőt a repülés problémájának megoldásával benépesítve látjuk, ma, midőn a szikratávíró segélyével 1000 mérföldekre tudtul adhatjuk agysejtjeink leírható mozgását, ma, midőn a katód sugarakkal sziklatömbökön keresztül nézhetünk, kérdem: lehetetlen az, hogy annyi közszükséglet belyes megoldásának vágyakozásában eltulajdonítom Öntől azon gondolatokat, melyek csak a jövő számban lettek volna »a mi uj vasutuuk« és »ilyen irányü* czikkek folytatásában e lap hasábjain bonczkés alá véve ? Bocsánat a vakmerőségért, de miként jeleztem, »A mi uj vasutunk* ép oly meggyőzően, mint lelkesitően irt pompás czikke — mint kova a taplóból — kicsiholta keblemből a rég várt, erre lesett öröm lelkes tüzét. Gs. [ Magy SCároSy | Halnak a régiek, ha nagyok, ha erősek is. Meghalt Nagy Károly is, akiről azt hittük és hihettük, hogy elviszi kerek 100 évig, mert a Kossuth Lajos korából való ember volt. Azok az emberek pedig erősebbek, mint mi vagyunk. Kilenczvenöt esztendőt élt át ez a derék zalai ur mindvégig előkelő tekintélyben, mindvégig élénk szellemi frisseségben, piros arczczal. Alig is volt beteg valaha. Alighanem egészségébe ve tett tulbizalma lett most is válságos rá nézve. Halála előtt egy hónappal a lanyha téli időt semmibe sem véve könnyű ruhában ment ki sétálni, meghűlt s ettől bonyodalmas betegségbe esett, melyet a 95 éves szervezet már nem birtel. Talán önző vagyok, ha különös szeretettel emlékezem meg erről a kedves öreg úrról, meit ő is szeretett, megbecsült engemet. Gondolom, annak köszönhetem megbecsültatésemet, hogy én is Írással foglalkozó ember vagyok s ö müveit uri ember lévén megbecsülte az ilyeneket s köztök engemet is. Néha-néha meg is látogattam, a csűrös kertben a gazdasag körül forgolódott, ilyenkor megöleít s ugy vitt be,vagy az ajtó előtti diófa alá ültünk s élénken szokott beszélni a politikáról; erös mayyarpárti politikus volt; én már csak igy nevezem az ilyeneket; és beszélt a nagy Csány Lászlóról, mert hiszen a most élők között ö ismerte legjobban. Nagy Károly a 40 es években már szolgabíró volt, ekkor látta vendégjéül andráshidai házában a már öregedő Csány Lászlót. »Rüd3g« ember volt mindvégig, mondja Nagy Károly (vagyis: nőtelen), vékony, száraz ember, köhicsélö. Sétált, sétált a házban s megjegyezte, hogy ilyen belső világú házat, mint az andráshidai, csak egyet látott Olaszországban. De érdekesebb és értékesebb hasznunk vau Nagy Károlytól tudnunk azt, hogyan kell írni és hangoztatni a Csán / nevét. Novak Mihály figyelte meg először, hogy az öreg Nagy Károly bác-i nem ugy mondja, mint mások, hogy : Csányi, hanem : Csáni. S ez indított engem is arra, hogy kutassam, mi kép irta nevét a nagy vértanú. Bebizonyosodott, hogy c-upáa Nagy Károly mondta helyesen a Csány nevét Gsániuak; mert nem kevesebb, mint 700 levél mutaija, hogy a nagy államférfi vértanú mindig Caány nak irta a nevét, mely hangzik Csátiiua . Nagy Karoly földbirtokos, szolgabíró megszerezte az ügyvédi diplomát is. Gyakorlatot is végzett jó ideig Zalaegerszegen. A 70 es években országgyűlési képviselő »kóvet« volt, néhányszor a zalaegerszegi kerületet képviselve; az akkori Tisza Kálmán-féle balközépi ellenzékhez tartozott. A meavegyüléseken is ebben az irányban szerepelt. Utóbbi években boldogtai birtokán lakott, késóbb az ősi andráshidai kastélyban, fiával, Lászlóval, aki a megyei politikai életben méltó utódjakéat erős függetlenségi állásponton van. Hétfőn délután temettük el az andráshidai temetőbe. Gsuf csatakos sáros időben fényes szép temetés. A vármegyei vezető urak mind ott voltak s Zalaegerszegen eyy bérkocsi sem maradt használatlanul. A távolabbi vidékekről is eljöttek, igy Vizlendvay Sándor Duzsuakról, Bogyay János Csabrendekról, Hayden Sándor Szalapáról, Gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselő Budapestről s Csertán Károly nyűg. alispán, az elhunytnak veje stb. A sírra tett koszorúk között első helyen van fiának és menyének hatalmas babérkoszorúja Laczi és Elza felírással, azután az Elza családjának, a Csesznák esaládnak s a vármegyei nemesi pénztárnak koszorúi s igy tovább. a temetési szertartást Fábiáu Gábor alsóbagodí plébános végezte a zalaegerszegi Zimics és Virágh Ferencz segédlelkészek segédletével. Az eltemettetést Siposs János Fia „Kegyelet" vállalata végezte. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak mély fájdalommal tudatják, hottói-Nagy Károly ügyvéd és földbirtokos arnak folyé évi január 8-án reggel 5 órakor, hosszas szenvedés után, munkás életének 95 ik évében történt elhunytát. A boldogultnak hűlt teteme folyó évi január 9 én délután 3 órakor fog az andráshidai sírkertbe a rom. kath. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó évi január 9-én délelőtt 10 órakor fog az andráshidai plébániai templomban az Urnák bemutattatni. Andráshida, 1911 január 8. Áldás és béke hamvaira! Nagy László: fia, Nagy Lászlóné sz. Csesznák Elza : menye, Nagy Balázs, Nagy Mihály : unokái, özv. Csillagh Gyuláué sz. Nagy Etelka: testvére, Dr. Plihál Viktor: u. veje, Dr. Plihál Viktorné sz. Csertán Ilona: unokája, Plihál Bözsi, Plihál Éva: dédunokái. B. Esperantó. Ez a név mindinkább ismeretes kezd lenn

1 hazánkban is. Esperantó elnevezés alatt azt a mesterségesen készített nyelvet kell értenünk, melyet, több mint husz évvel ezelőtt, egy Zamenhof nevü orosz orvos állított össze, AZ Esperantó nevű műnyelvnek az a czélja, hogy a különféle nemze'beliek ezen a nyelven tudjanak érintkezni egymással akkor is, ha nem értik egymás anyanyelvét. Reu Jkivül nagy fontosságú dolog ez, ha tekintetbe vesszük a mai gyors érintkezési és közlekjdési eszközeket. Ma már lehetetlenség annyiféle nemzeti nyelvet megtanulni, amennyiféle nemzetbelivel az iparosnak, kereskedőnek, tanult embernek, sót a földmivelőnek is, mint termelőnek esetlek érintkeznie kell, vagy kellene. Egy közös nyelvnek a használata kisegíti az emberiséget ebből a zevarból s ezért az Esperantó nyelvet »nemzetközi kisegítő nyelvnek* nevezik. Maga a nyelv igen egyszerű, könnyen tanulható, szép hangzású. Mindent ugy leir, amint kimondják. Nyelvtani szabályai alól nincsenek kivételek. Szóanyapa könnyen elsajátítható, mert legnagyobb részt azokból az internaczionális szavakból van összealkotva, amelyeket nemcsak a müveit embereb. de még a közönségesebb emberek is sokszor használnak. Pl. kúrálni (gyógyítani) az esperanteban is kuri; kántálni (énekelni) az esperantoban is kanti; stb. Azonkívül számtalan szóanyag tanulásától mentette meg az Esperantó nyelv szerzője az ő hiveit. Pl. Ha valaki megtanulta, hogy jó annyimint boua, az ellentétnek, a rossznak már nem kell uj szót tanulni, hanem elébe tesszük a mai ellentét képzőt s lesz rossz = inalboua; szép = bela, csuuya = malbela ; magas = alta, alacsony = malalta. Vagy, ha valaki megtanulta, hogy atya annyimint patro, az anya fogalomra nem kell uj szót tanulnia, hanem utáua teszi az in utóképzőt s lesz anya = patriuo; fivér = frato ; nővér = fratino ; stb. Es igy megy ez több képzővel, u^y, hogy a szóanyag gyűjtés eme módjával az esperautot legalább tízszerte könnyebb megtanulni, mint a legkönnyebb nemzeti nyelvet. Ez egyszerűség és könnyedségnek köszönheti ez a nyelv, hogy már az egész világon el vau terjedve. Esperantó nyelven már több mint 100 lap jelenik meg. Minden világrész művelt államaiban már van esperantó egyesület. Eme praktikus szervezésuek köszönheti e nyelv, hogy a gyakorlati életben már is haszonnal lehet alkalmazni. Pl. ha valaki meg akar tudni valamit idege« államból, mondjuk egy tisztviselő, hogy példám! milyen fizetési fokozatok vannak Kairóban a városi tisztviselőnek ? Előveszi az esperantisták »Jarlibro«-ját (évkönyvét), kikeresi az ottani esperantista társaság megbízottját, ir neki esperante nyelvű levelet, mire okvetlenül megkapja a kellé választ S mindezért csak néhány hónapon át kell neki fáradni, napi félórácskán át tanulni az Esperantó nyelvet s nyitva lesz előtte az egész világ. Ahova akar, oda utazhatik, minden országban és nagyobb városban talál esperantistúhra.