Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-16 / 11. szám

XII. év. *•!-'- f)i #t-?BÍ 4r . f é»re i kor 04 f 41 3 kor 04 f t'í* «"ra 1 kor 04 f HZ A-i 8 lét. íSMI, márczius 16. (I Hí det s k dija megegyesés szeíist. Nyílt r sora 1 kor Szerkesztős // és kiadóvat&a. Kossutli-ute ' 43 Z. Hox^-vátilhL Lajos f X_. 73 7ST Gr ~5T B L FBBENCZ Munkatársak : ^ B OE B É 3T C-TŐHG ST lap i aidonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Márczius 15. Hagyjátok el, ne í nnepeljetek. Ne tegyé•tek hazugságok napjává ezt a sz«nt napot is. Veritek ugyan a melleteket, de olyanok vagytok, mint a hajdani farizeusok. S t czinikuson nyiltan is kigúnyoljátok, ha valaki őszintén érez és beszel. Borítsátok le a multat, s ne törődjetek a jövővel, még saját gyermekeltekk'l se, csak saját magatokkal. Egyetek és éljetek, amint lehet Vannak, akik azt hiszik még most 63 esztendő múlva is, hogy ők érettük és :-:<> rülötlök lorog a világ, a nap, hold s a csillagok. Az ilyen boldogtalan bombát ugy elsodorja az élet folyamata, mint szemetet a szél s mint utcza porát a vihar. Aztán legfe'j bb a Sz< ntmiháh lova emlékezik rájok huszonnégy ^)raig. Nem láttáiOK-é azt a lajtorját, melynek a fokozata szerint méri az embert a báromember még márczius 15 én is ? Nem Iái ta tok, hogy egyiknek a balkeze kis ujját, másiknak a jobbkeze kis ujját n>ujt&? s ha az egész tenyerét adja, az hazudság Nem felejtheti az egyenlő teherviselést. Még mindi;, fáj neki az 1848. S szegény Csány László! ezek őseinek kellett magyaráznia az egyenlőséget Azok is megrémültek vala az egyenlőség szavától, hogy most mar utczát söpörni, havat kell hányniok. Szegény Csány Lászlót deresedő öre^ i^aja alatt a márcziusi ifjaknak lobogó lángja éitette s rengeteg levelezéssel, szónoklattal agitált, magyarázta nekik, hogy ne féljenek, mert az egyenlőség nem azt teszi, hogy nekünk is okvetlenül követ kell törnünk s ganét kell hánynunk: megválthatjuk azt a munkát pénzen is, egy két garason, vagy dolgozhatunk érette és helyette ésszel is, ha van. Képzelni lehet, milyen világ volt akkor, mikor még most 63 esztendő múlva sem uyugodhatik bele az ember, hogy kop ttosabb ruha u emberével egy levegőt szijjon. Azt hiszem példákra, adatokra nincs szükség. Nézzen szét maga körül mindenki. A ragályos nyavalyától s a baczilustól uem félünk jobban, nem irtózunk s nem huzóduuk jobban, mint társaságokban egy kisebbrendü embertől. A kellemetlen bűztől megfacsarjuk az orrunkat. Nem láttafoké ilyen meg'acsart orrokat ? Csakhogy kettőből áll a világ. A félrefacsarí orruak azt hiszik", hogy amiért ők fe lül vannak, ők kormány >znak és rugdosódnak lefelé : pedig őket, mint vizek tetején a könnyű tajtek-habot, hajtja-löki az áradat, partra veti a tenger s haszontalan litn lomkén? a szemétre dobja. Többet nem törődik vele, sőt róla szatírát írni sem tartja érdemesnek. Borbély György. Iparművészeti iskola. Felhívásunkra a válaszok sorozatát klasszikus példával, Diák Ferencczel kezdtük meg. Fölemlítjük ismétlésül: Arról vau szó, hogy vas—zulu—somogyi magyar népünk részére l'aragászati iparművészeti iskolát állíttassunk fel Zalaegerszegen. Mert ebben a bárom magyar megyében kiváló erő van a faragászati művészetre. Fa és fémipari művészetre. Nagyobb mértékben az előbbire. Az iparművészeti iskola megteremtésére előbb kutatásokat. tanulmányozásokat kel! tennünk. datokat kell szereznünk, hogy vidékenként, községenként, családonként, személvenként milyen mértékben van meg ez az ősi hajiam. Milyen mértékben külsőleg, pl. számra nézve; s miiyen fiikban tartalmilag. Fölkérünk mindenkit, tudósítsanak ezekről a található adatokról. Törekvéseinket és kérésünket szíveskedjenek továbbitaui a hirlaptársak is. A magyartermék pártolása az országházban. —• Sümegi Vilmos felszólalása. — Aki a lapok utján figyelemmel kiséri az országgyűlést, láthatja, hogy az egész nagy testűletten közgazdaságunkra s a szegény nép érdekére való tekintettel Sümegi Vilmos képviselő foglalkozik legtöbbet a képviselő testület előtt, a magyar iparnak s a honi termékeknek pártolásával. A gyergyóvidéki székelyeknek ez a nemeslelkü képviselője sohasem mulasztja el a korm;iny ügyeimét felhívni a szegény székely neiazet sorsára s mindig sürgeti a magyar ipar megbecsülését, a honi termékeknek, Isten ingyen adományának javunkra való felhasználásáról. Nem régen irtunk mi is a sóról, a kőről, az ásványvizekről s a — levegőről, melyhez hasonlóan ingyen adományok azok is Sümegi Vilmos országgyűlési képviselő a napokban a székely ásványvizekről a következő fontos felszólalási tett az Országházban : Szomorú kiviteli viszonyaink vannak, amelyek Magyarország gazdasági életére súlyosan nehezednek. Annál sajnálatosabb, hogy még olyaa czikkekbeu is, amelyekben bőségünk van, nagy a behozatalunk. Például ásványvízben, amely sehol nincs olyan nagy mennviségben és olyan jó minőségben, mint Magyarországon, több mint 2 milliónál nagyobb a behozatalunk. Nem abszurd állapot e, hogy a magyar államvasutakon igaei magvar-forrás ásványvizet egyáltaláu nem lehet kapni. Kéri a minisztert, hogy tarifális kedvezményeket adjon a magyar ásványvizekre, mert az osztrák és magyar üveggyárosok kartelje nagyban gátolja a magyar ásványvizeknek nagyobb mértékben való elterjedését. Most a vasúti szállítás 6 fillérbe, egy literes üveg előállítása 13 és fél fillérbe kerül. Az üveg azért olyan drága, mer

t a Bömische Union Bank, amely a kartelnek fi A magvarok orvosa. Szines külsejü, még színesebb tartalmú könyvet kaptam a mult héten. Ssjnálom, hogy rövid, egy-két nap alalt betüról-betüre cseg uem ta uultam ennok a könyvnek a tartalmát. Igaz, hogy az első perczről az utolsóig felosztott nap a kép zelet gyorsaságát megközelítő sietséggel rohaník el felettem; de mégis szégyenlem, hogy esak egy-két részletét olvastam el. Ez lesz az oka annak, hogy erről a korszakalkotó műről e^ben a iövid írásomban egész képet adni nem ludok. Nem baj ! EnDek a könyvnek egyes részletei olyan tökéletesek, amilyeneket minden százesztendőben csak egyszer alkotnak : azok, akikben a természetnek teremtő ereje olyan bőkezűen haimozta össze a tudást, akaraterőt és lelkesedést, mint ennek a könyvnek a szerzőjében. Dr. Flórin Aron tanár, orvos ur könyvéről beszélek. Hirt, dicsőséget szerzett a tudós orvos uruak ez a könyv. Én azonban ait szeretDém, ha J szivek istenségét : az f mberek szeretetét szerezte volna meg néki. Emellett persze elmaradhatatlannak tartom az anyagi sikerességet is, mert: nmeltó a KUD kás az ö bérére*. De hát ne felejtsük el, hogy Magyarorzzágon, mag-var emiier. magyaroknak irta ezt a könyvet. Természetes dolog, ba az irója panaszkodik a részvétlenség miatt, s ez a ránfene ónsulylval nehezedik cselekvő, alkotó képességére, ha azt látja, hegy az idegölő, erkölcsialap nélkül ponyva regényekért ezreket dob a nagy közönség abba a mocsárba, amit ugy hivnak : könyvterjesztő vállalat. Igaz, terjesztik a könyvet, Minden házba észrevétlenül négy-öt külömböző „münet" csempésznek be. Könyvnek mondják ők : a hires terjesztők. Szemétnek hivja az, aki már a ezime után is meg tudja ítélni az értékét. A romlottságnak ez az olcsó »könyv« a nemző apja. A fiúgyermeket a rablók, gyilkosok erkölcsére oktatja ; a leányt a züllött nők légkörébe vezeti; a családapát iujálkodó oroszlánná teszi; az anyát a magzat elhajtásnak bünds tudatára ösztökéli. És mindezt apotom pénzértf. Otthon. Kényelmet biztosító módon. Vas következetességgel támadja meg a családot fentartó alapot, mint a csimasz a növények gyökerét. Kár, hogy sikerrel. Mert siker az, hogyha így tart ez a tervszerű felvilágosítás, ak kot egy-két évtized mulv?

1 a Magyar lesz a világnak legromlettabb, legelvetemültebb művelt ségü országa, a nagy nemzetek gyilkos gúnyjának czéltáblája. Dr Flóris Aron nagy tudásának, terméke : a „Miképp lehetünk hosszuéletüek ?" czimű könyv gátat képez a fentebb vázolt nemzetpusztitó áradat előtt. A modern tudásnak világosságával; a buzgó, vallásos embernek erős hitével; a nemzetét, fa ját szerető hazafinak lelkesedésével ír a naprólnapra szőnyegen forgó, mindeakit érdeklő thémáról: »Miképp lehetünk bossau életűek ?« Sorjában szól: a halálról; a lelki megrázkódtatásról; az ifjontan való megöregedés meggátlásáról; a családalapításról; a nemi élet korlátozásáról ; az uj házaspár önmérsékletéről stb. stb. Csak hevenyében emlitem ezeket a fejezetczimeket, mertv amint kezdetben mondottam: még nem tudtam megtanulni ezt az arany a, b, c t Sokszor, és hosszasan kellene írnom e könyv felől, hogy a belőle vett idézetekkel bizonyítsam be azt. hogy dr. Flóris Áron igazában a magyarok orvosa. Még vissza-vissz* térek alkalomadtán erre a könyvre, addig pedig melegen ajánlom mindazoknak, akik testtel vérrel magyaroknak vallják magukat. Megrendelheiő 3 K 20 fillér árért a tudós szerzőnél Bud pesten VIII., Karpfenstein utcza 18., földszint 9. sz. a. ^••S Lengyel Ferencz.