Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-16 / 46. szám

1911. deczember 367. MAGYAR PAIZS 7 Jstván koronájának a viselőjére, különböző nyelvű lakosoknak a szeretete irányul őfelé. A királyra üríti poharát. Aztáu dr. Hajós Ferencz orsz. képviselő beszélt a jobb jövőért a főispánra köszönti poharát, üjra dr. Balázs Béla főispán állott föl, büszkén valja magát mostmár zalainak s szól a zalai magyarságról, köszönti Zala közönségét s Árvay alispánt. Erre Csertán Károly volt alispán a DŐket köszönti, elsősorban a főispán feleségét, aki asszonytársaival tömötten ülve megtöltők a páholyokat s nagy éljenzéssel és tapsai köszönti a közönség is. Dr. Ifj. Tarányi Ferencz a vendégekét köszönti. S akiié elsősorban ez szólott, mindjárt felelt rá Békássy István Vas megye főispánja. Szive idevonza Zalaegerszegre, a zalai ősei öt élteti. — Báró Puttheány Géza a főispáni állás fontosságáról beszél a közönség érdekében. Ellenőrizhetetlen hirek. Ha lesz még ilyen fényes bankett, a pinczérek meg to;;ják számlálni a vendégeket s teritékeket s ennek megfelelően hordják az ételeket és italokat. Ha lesz még főispáni beiktató ünnep, a szomszéd megyék küldötteinek látogatását fogadni fogja az alispán s nem megy ki a szőlőbe. Diszma^yarba is öltözik. S ha a főispán felköszönti a megye közönsógét és az alispánt, az alispán felel rá. Mindezeket azonban nem fogja megtenni, ha vérbeli függetlenségi. A főgimnázium tanárait a következő alkalommal a zalaszeutiváni utkaparók után fogják kihallgatásra bocsátani. A javithatatlan elemek bankett után szanaszét oszoltan énekelték: nZalacsánban rózsa nyilik, talipán . . . Éljen Gróf Batthyány Pál. S több ilyen apróságuk. 6. A gyógjfű-gőzölő készülékről, mint házi gyógy és kozmetikai eszközről, vagyis a rhenma, csúz, köszvény és iskiásznak házilag való gyógyításéról. Irta Kis* József Békéscsabán. Segédtorrások: Flóris Áronnak a „Magyarország" munkaársának összes müvei, dr. Purjesz Zsigmond-féle és egyéb belgyógyászati könyvek. Átnézte Dr. Flóris Áron budapesti orvos. Ara 2 korona 35 Jillér. (Hót ábrával.) X. Miből ered a csuklóknok, inaknak, izmoknak köszvény szerű, bántalma ? A rendetlen, természetellenes életmódtól, uri renyheségtől, dobzódástól szeszes italokkal való visszaéléstől, többnyire pedig a tultápiáitságtól, zárt levegőben való alvástól, a testedzésnek hiányától. A rheuma vagyis a c&uz, sót a köszvény is többféle, de valamennyi oly kimondhatatlan fájdalmat idéz elő, hogy azt tollal leírni, vagy szóval elmondani lehetetlenség. E kinokat egyeáüi csak az abban szenvedők ismerik, másokBak ezekről fogalmuk sincs. Általános ismertetőjele 1-ször a melegség, 2 szor a dagadt, piros szinü testrész, 3 szor a fájdalom, 4-szer a hiányos anyagcsere. Eme hosszantartó, sokszor évtizedekig is elhúzódó bajban szenvedőknsk az orvoson kirül is elég tanácsadói akadnak, akik különbnél különbeket, bolondabbnál bolondabbakat javasolnak, majd egykét év múlva tanácsaikkal elhallgatnak, sőt már ekkor majd az orvos sem látogatja meg. De én kötelességemmé tettem, hogy gyógyeszközöm igénybevevői, amig ki nem gyógyulnak az eféle bajukból, ha hozzám irnak, (válaszbélyeg ellenében) mindenkoron szolgálok tanácsokkal. Nem akarok ezzel a hivntásos orvosok hatáskörébe belekontárkodni és az orvosi kart magam ellen zuditani, hanem osupán csak a gőzölésre és hideg viz, a hó és jégdörzsölési gyógy eljárásra vonatkozólag adok tanácsot (mely utóbbiról leghátul fogok irni). De megvallom, hogy a szalicil-, aszpirinszedést magam is váltig ellenzem, mert amely csúzos, köszvónyes ember szívbillentyűjét -a szalicil, az aszpirin, a fenacetin megsebezte, az már csak élőhalott még akkor is, ha a készvényből, csuzból ki is gyógyult, mert feltétlenül megkapja a szívbillentyű bajt az „antipirétikák-1 gyakori adagolása miatt. Ez azt jelenti, hogy a szivattyugép szelepét (szívbillentyűt) a rozsda lemarta és oda már másik szelep vagy másik szivattyú kell. De ki az az orvos, aki a szívnek összezsugorodott billentyűjét kicserélni, vagy megnyújtani képes? Senki! Nekem az az egyedüli czélom, hogy a gőzölömbe helyezett bizalmat többszörösen kiérdemeljem annak bebizonyításával, hogy ennek használatával semmiféle utóbaj nem támadhat. Azt j akarom, hogy a beteg a felépülés után gyógyfüj gözölömet másnak is jószivvel ajánlhassa. De a siker egyedülattól függ, hogy az illető megtartja-e I összes tanácsaimat, mert már itt előre jelzem, hogyha valaki kezdetleges bajából 1 — 2—3 hét ( alatt ki nem gyógyul és erről engem azonnal < tudósít, (csak írja meg körülményesen baját) és i én a fokozatosabb, a további testedző, tesiüditö, | erősítő tanácsokkal azonnal szolgálok, ezeket j betartván, a kigyógyulását biztosra veheti. | Tapasztalataim utáu felemelt fővel állítom, hogy j gyógyfögözölö gépemnek idejében való, tehát $ rögtöni, halogatás nélküli alkalmazása esetén j nem fordulhat többé elő az az eset, hogy valaki i rkcumában megbénuljon, avagy az antipnétikáknak nevezett külföldi mérgek félredobása után köszvényben husz évig is az ágyát nyomja és ott sorvadjon, vagy hogy szivbáníalomban belehaljou, mert mint a hasonszenvi gyógyászok, a bomöopaták állítása szerint a csuzlól, a köszvénytől, a lázelnyomó szerek mellőzésével a szivbillentyübántaJom soha elő nem áll: hasonló módon állítom én is, hogy az én egyszerű készítményem használata és adandó tanácsaim pontos betartása is toljesen biztosítja a beteget afelől, hogy a nevezett gyógyszerek nélkül meggyógyul és hogy szivbilleniyübántalomba sohasem esik. A tudóvész csaknem mindenkinél más-más lefolyású, sét még a köhögésnek hangja is mindegyiknél különböző, hssonlóképpen minden csúzos és köszvényes Leteg más más fokú szenvedést áll ki, de ezek mindegyike kevés különbséggel egy és ugyanazon végső okból keletkezik, tudniillik vagy a fertőzéstől, vagy megfázástól, vagy léghuzattól, vagy a tultápláltságból, vagyis a jó életmódtól. A kezdő alap — okokat már felsoroltam, amelyhez ha a végső ok is hozzájárul, akkor az illetőnek valamely testrészében aránylag nagyobb meleget, szúrást, hasogatást, zsibbadást érez és ahol a csuznak fófészke van, ott a beteg izületek megdagadnak. Majd forrósig, kimondhatatlan fájdalom jelentkezik és ezen baj bujkál a kézfejből, a karból a vállakba, a lábakba, a derék izmaiba, nyakba, majd a fejbe stb. és a fájdalmak o'y nagyok, hogy a legkeményebb természetű beteg a legcsekélyebb érintésre, megmocczanásra is szivettőpóen jajgat, sir s minden perczben a halál közeledtét véli, sót sokszor óhajtja is, hogy kínjaitól örökre megváltsa. Az ilyen csúzos betegeknek a fájdalomtól sem éjjelük, sem nappaluk nincs. Még az egy héttel előbb az egészségtől majdnem kicsattanó egyén (ai észre sem vette csekély) léghuzattól, vagy hüléstől, szóvai a végsó októl testrészeiben, csuklóiban vándorló, bujkáló hasogatást érez, eleinte azt véli, hogy majd csak elmúlik. De ellenkezőleg! Mindig nagyobb és nagyobb fájdalmak jelentkeznek, egy napon pedig arra ébred fel, hogy teste itt-ott feldagadt s tagjait meg sem bírja mozdítani. Később pedig már ugy kell etetni, itatni, miként a kis gyermeket szokás. Ellenben vannak oly idült köszvényes betegek, kiknél az kisebb mértékben jelentkezik és bot segítségével 10—20 évig is elhúzzák a lábukat. De ha a hugysavas sók az érző, mozgató idegek burkaiba is lerakódnak: ugy kapdosnak, rángatódznak, hol ide, hol oda, a fájdalmas pontokhoz, mintha ott kiéhezett bögölyök csipkednék, mintha tüzes dróttal égetnék. Az embernek nincs az a testrésze, amelyet ez a kórság meg ne támadna. Ha a beteget a kezdődő rheumából hamarosan a gyógy fügőzölővel ki nem gyógyítjuk, akkor ezt követi az izületekre, a beteg részekre való mészlerakodás. Ennek ismertetőjelei ezek : a beteg testrészek inkábbinkább hasznavehetetlenebbek, sőt megbénulnak, meggörbülnek, az ujjbütykök dobverő módon megnagyobbodnak. Ekkor már kevesebb és gyengébb fájdalmat érez, mint a baj keletkezésekor. Az izületek ugyan még mindig megdagadvák és pedig leginkább a térd-, lábtej- és a kézfejizület, , sót később az ujjak is össze vissza gémberednek, [ , zsugorodnak. Ha e baj elmúlását a beteg csupán , csak a porok beszedésétói várja, akkor következik a köszvény súlyosabb neme; enneli ismertetőjelei, hogy a beteg a köszvényes testrészeiben töLbé-kevésbbé, vagy egészen béna. I A beteg tagok, izületek összezsugorodnak, a í végtag sorvadni kezd, sárga, lakó, vértelen, hideg j lesz. Ekkor már a fájdalmak alig jelentkeznek, mivel az érzőidegek már szinte megbénulvák és , a fájdalmakat, a hugysavas sóknak izgalmait , közvetíteni alig képesek. I az ilyen köszvényes betegek 10—15 — 20 évig j is elélnek, de legtöbbnyire ekkor már a veséket, í a gyomrot és beleket is kikezdi a baj, mely azután gyomortágulást, epekövet, bélzavaiokat stb. idéz elő. j Az izületi csuz kitörését már jóval megelőzőleg j a vérben a feldolgozatlanul lézengőfehérnye nagy i menynyiségben kering és miképp a föveny ez ? is csakis ott rakódik le és ott képez zátonyt, j ahol a vérkeringés legkisebb. A csuklók, vagyis I az izületek eme zátonyképzésre legalkalmasabbak, i Azoknál, akiknek fö- és kedveucz foglalkozásuk . a tultápláltság és az áldott semmittevés: legin. kább köszvénybe esnek. De vannak esetek, mit kor a munkásember is köszvényes. Ennek oka , kétféle lehet, u. i. 1 ször vagy az öröklött baj, lámánál, vagyis beteges szervezeténél fogva nem \ birja feldolgozni a fehérnyét, és ez, miként a ; borkő a hordó dongájára, kicsapódik, vagy pedig j 2-or az ólommérgezés oka, mely a szervezetnek , abbeli munkáját gátolja meg, hogy a fehérnye j bennük, miként a jó szén, tisztára elégjen, hanem ; a salak és a korom feltartóztatja a légáramlatot ' és az égés a melegtermelés helyett csak kormot produkál. Amikor már az izületeket a krétaszerü kristályos hugysavas nátron és hugysavasmész kellőleg bevonla, beburkolta, ami most oda el nem j fér, azt a lassúdó véráram az izmokra, csontokra idegekre lerakja, sőt nem kiméli a nemes részeket sem. Legelőször a láb öregujjának első pereczében üti fel a gonosz köszvény főhadiszállását, mig a csuz az izületeket támadja meg. Ezt a kint, mely az illetőt éjjel a legédesebb álmában meglepi: leírni sem lehet. Mintha a természet a dologtalanokat és renyhéket csak most kezdené csípős ostorral csapkodni azért, mert a társadalombeli kötelező közös munka alól magukat here módra következetesen mindig kivonták. De ne higyje a nyájas olvasó, hogy a köszvény, sőt az izületi és az izomcsuz, miként a rablógyilkos, oly brutális módon ront be, mert megvan annak a tisztességes intőjele is, ilyen: az étvágytalanság, izgatottsági érzet, szívdobogás, fáradságérzet, az izmokban huzó, nyilaló fájdalom. Azonban ezeket az intójeleket a kényelmes ember kutyába sem veszi, holott ezen hieroglifszerü jelek valójukban arra intik a gyarló embert, hogy egészségére több gondot fordítson, vagyis hogy 1-ször tüstént hozassa meg a gyógyfűgőzölöt Békéscsabáról, 2-szor a mellékeit nyomtatott utasítást olvassa el figyelmesen, 3-szor ezentúl ugy éljen, mint akinek alig volna betevő falatja, vagyis sohase töltse meg gyomrát pecsenyékkel és zsíros ételekkel, hanem a legfőbb tápláléka száraz kenyér, gyümölcs és tej, továbbá a sovány zöldfőzeiék legyen, 4 szer, ha szegény az illető, végezzen kerti vagy mezei munkát, fürészeljen és vágjon tát, ha pedig gazdag, zökcsöltesse magát azon szabályok szerint amelyek dr. Flóris Áron orvos által kiadotl „Gyógyzökcsölő káté" czimü könyvben leírva vannak. (Ára 2 kor. 35 fillér utánvéttel. Kapható szerzőnél Budapest, VIII., Karpfenstein utcza 18.) Mennyi sok keserves gyötrelmektől menekülne meg az emberiség, ha ezen aranyakat érő tanácsomat követné. De a balga mit sem hederít mindezekre, hanem ilyenkor még azt a 30 koronát is sajnálfa a gyógyfűgőzölóért, később már azután szívesen áldozna ezreket is, de ilyenkor a gyógyítás már nehézkes és igen lassú menetelü. Bizony pedig a halogatás csak itt boszulja meg magát leginkább, mert amikor már a baj a szív belhártyájára, az üterekre, a vivő-erekre, az agy burkaira, a vesékre is átterjed, akkor a teljes meggyógyulás már a gyógy fűgőzölével is elég hosszú ideig tart, de kétszer oly gyors a gyógyulás még ekkor is, ha a beteg a gyógyítás kezdetén azonnal hozzászokik a mély lélekzetvételhez. Mert senki se gondolja azt, hogy a tele tüdő-