Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-02 / 44. szám

1911. deczember 2. MAGYAR PAIZS 7 l i i Miben áll a kegyelet Zalamegyében ? Tudniillik a halottak iránti kegyelet és emlékezés és hála és minden egyéb ideális, lelki szépség abban áll Zalamegyébin, különösen Göcsejben, hogy Mindenszentek és Halottak napja előtt már hetekkel szekérszámra hordják haza a városból a szegény falusi emberek a sok szép cz'fra világot, melyek mind egy szálig tarka papirosból vannak fonva. És ezeket mind rárakják a sirra. Csakhogy olyan szomorú ez az állapot, hogy e körül az okos beszédnek nincs mit keresuie, körül már csak a guny szerepelhet. Keszthelyről Írjak: Körülbelül egy hét óta erősen pusztít a vörheny a keszthelyi járásban. Tegnapelőtt bezárták a zalavári iskolát. Néhány nap óta Keszthelyen is járványosán fellépett a vörheny. A hatóságok minden óvintézkedést megtesznek. Távoliac. & Csány szoborpályázatnak győztesei más pályaversenyeken is győztesekként jutnak első helyekre. Ez a körülmény ha egyebet nem is, de annyit bizonyosan bizonyit, hogy a Csány szoborpályázat és azon a döntő Ítélkezés jó színvonalon állott és helyes uton haladt A Bartha Miklós szoborpálpázaton Istók János szobrász nyerlö meg az első dijat, a szoborkivitelével járó babért, aki a mi zalai Csány szobrunkat is készíti. Istók nemcsak országosan ismort művész, Magyarországon, de számot tesz immár Európában is, amióta a kölföldi művészeknek százas bizottságába Magyarországijói őtet választották meg nagyhírű kollégái s hívták meg a párizsi székhelyre. Ismerős tehát, azonban legpbb ismerősünk nekünk zalaiakozk, akiknek késziti ideális nagy vértanú hősünknek, C^ány Lászlónak a szobrát. A mi szoborpályázatunkhoz érdekesen hasonlít a Bartha Miklós szoborpályázat is. Az első versenyen ott sem döntöttek. Ott is ujabb versenyre hivták fel a pályázókat, s a döntő küzdelemre csak ötöt hívtak e második versenyre, nálunk hatan vettek részt; de ott is majdnem ugyanazok a szobrász versenyzők szerepelnek, akik nálunk szerepeltek. A bizottság a szobor me.-:készitésével ott is Istókot bizta meg egyhangúlag, a második jó műnek a szerzője, Kobzsyári Szeszák Ferencz, 500 koronát nyert dijul, aki a Csány pályázatou szintén a második pénzbeli dijat nyerte, A harmadik pályázó Horváth Géza volt, aki a mi pályázatunkon is részt vett a 18 között, de már a döntő versenyzők közé nálunk nem is jutott volt be. A negyedik versenyző Tóth István, akit szintén ismerünk, mert a mi pályázatunkon szakértő bírálóként szerepelt, a most felülkerekedett versenytársai fölött. Az ötödik meghívott szobrász, Holló Barnabás nem ve'.t részt. — Istók szobrász művészt üdvözöljük Zalából és sok szerencsét kívánunk az ő magyar teremtő zseniális lelkének. E tárgyban utalunk mai kitűnő tárczánkra. Az európai hirn kissarsiasi földgázról rémületes hír érkezeti. Egyfelől, hogy pár százifbéterre ujabb kitörés történt, másfelől, hogy a földgáz meggyúlt « lángtengerben van a völgy. Egy éjjel menydörgésszei ü robaj és rázkódás ébresztette föl a pár száz méterre lakó őrt. Kiment, gyer tyát gyújtott s ettől meggyúlt a levegő, elégtek az összes házi állatai, ő maga, gyermeke s a felesége is összeégtek, s a felesége az égési sebekben haldoklik. A feltörő ós égő gáz rendkívül sok kárt csinál, azonkívül, hogy ő ma^a prédálódik, félre dobálta a vasutat, a telefon • oszlopokat összeszakgatta a drótokat stb. Az égett ^ számára nincs a közelben egyetlen ; orvos, niég egy tiszta vendéglő sinc-'. van azon- , bati egy főszolgabíró, akitől az állam megvásá > rolía a földgáz területen egy hold rétet százezer ) adást tart Dr. Flóris Áron budapesti rajztanár. A közgyűlést megelőző napon s a következő 3-4 napon át dr. Flóris Aron budapesti rajztanár magyar motivum-gyüjteméuyö s tanítványainak 800 drb. testméuye megtekinthető a technologiaiés ipar-muzeumban rendezett kiállításon. Dr. Flórisnak ez a nagyjelentőségű uj mozgalom megérdemelné, hogy szegény közgazdaságunknak érdekében országosan fölkaroltassék legalább is minden iskolában. A ráfcok hazájából. Biharországbol s főképen Biharországrói újra meg újra jőnek a hirek. A nyáron egyik országos nevű országgyűlési képviselője megállította a vasulat; de néhány bét múlva ennek az öccse, aki szintén országgyűlési képviselő, megállította a napot. Tudniillik: n^m volt szabad harangozni, i^ern iehetelt ebédelni, mert a déli időnek sem vált szabad addig megérkeznie, mig a beszámoló beszédet el nem végzi. Azután jöttek a főszolgabíró ur rákjai, amelyek tudvalevőleg mind visszafelé másztak. Most ujabban az a hir, hogy ez a derék vármegye anyagilag is csőd szélén áll, mert a póta lókat nem szedték be a tisztviselők. Ötödik hirnek jön, hogy ebbeu a derék váraiegyében 25 ezer törvénytelen gyermek van. — Többet nem tudok Különfélék. Egy természeti kincs. A mikor évtizedekkel ezelőtt a legnagyobb kórházakban a FereilCS József keserűvízzel az első kísérleteket tették és sokoldalú használhatóságát tudományosan megállapították, a londoni G?zetíe

u a következő véleelsőrangu gyógyásványaz „The Hospitál ményt mondta vízről: „A „Ferencz József- keserűvíz gazdagabb hashajtó sókban, mint az összes többi budai viz. Hatása minden alkalommal nagyon kielégítő és használata sokká! kejlemesebb, mint más gyógyitószereknél általában." Természetes, egészséges, tisztító erejű ásványsók képezik a Ferencz József keserűvíz megbecsülhetetlen tartalmat. E gyógyvíz használata nem jár kellemetlen utóhatásokkal. A valódi Ferencz József keserűvíz ennélfogva kényes és ide természetű betegek részére különösen alkalmas. A jobb fü-azerüzletekben és az összes gyógy tárakban árusítják. Zongorázásban, angol, franczia, nímetnyelvben gyakorolt nevelőnő elválal oktatásra növen dékeket. — Bővebb értesítési ad özv. Skublics Zsigmondné. 7—0 Helyi lieti piacz. j Buza 23-40 Tengeri 18 — .! Rozs 19-Széna 6 — i Árpa i8 — Szálam 2-40 1 Zab 17-20 Tojás darabja S-l— > Krumpli 6-Tejföl liteije 40—50 Bab 24 — Vasúti menetrend. Érvényes 1911. október i-tői. Zalaegerszeqröl indul Czelldö>nöl!c~ Budapest felé. reggel 5 óra 50 perez, dó! lőtt 9 óra 36 ; perez, délután 1 óra 38 perc?, 4 óra 53 perez. Csáktornya feie: reggel 4 óra 36 perez, d e. \ 12 ói a 24 perez, d. u 5 óra 54 perez. _ ___ c i Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölkelismeréseül a Grand Prix (nagy-érem) tüntet- ; felől: reggel S óra 41 perez; déiután 1 óra 20 forintokért, jő előre, kiadás, költség, kár, gázból. Magyar diadal. A Borolingyár termékeit miKor még csak munka, veszedelem van a földmriui világkiállításon a a háziszer kiválóságáuak ték ki. BŐ áidss. Borbély Jánosné mokrini lakosnak folyó hó 11 én négy fia született. Az újszülöttek, valamint az anya teljesen jól érzik magukat. Eunyi áldás pedig a jóból is sok ebben a drága világban. Előadás a kenyerkereseti rajzról s a rajztanítóról. A kolozsvárme^yei tankerü:e.i tanítótestület rendes közgyűlését november 10-én a vármegyeház dísztermében tartja, Tarcsafalvi Albert elnökletével, a nagy gyűlésnek gazdag tárgysorozatában igen érdek3s a 5. pont, mely igy szól: A kenyérkereseti rajzról bemuta'o eiőpercz, 5 óra 44 perez, este 9 óta 13 p^rez. Csáktornya felöl reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra, 34 pere?, este 8 óra 21 perc. Zalaszentivánra indul. Reggel 6 óra lOpe c. csatlakozás Kanizsa-Szombathely feié. De: bán 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa Szómbathel•• felé. Délután 2 óra 33 perez; c?ath ,o?:> KanizsaSzombathely felé Este 6 óra 33 perez; csatla kozás KanizsaSzombatheiy felé. Esie 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa elé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 4 óra 14 peicz, délután 2 óra 12 perez, délután 8 óra 42 perez ós éjjel 10 óra 25 perez. Földmivelés Állattenyésztés. mr Akié a föd, azé az országi Egy érdekes kiállításról. A nagy nemzetközi világkiállításoknak bealkonyodott. Példa rá a turini jubiláris kiállítás, a melyről az olaszok keserű gúnnyal azt mondják, hogy többe kerül, mint Tripolis okkupácziója. A nagy kiállításoknak hitele veszett, és valószínű is, hogy a nemzetek nagy idegen forgalmat a jövőben nem világreklámmal rendezett nemzetközi tárlatokkal foguak csinálni. De habár a nagy, kiabálós nemzetközi kiállításoknak be is borult, napjainkbn annál nagyobb szerepe van a specziális kiállításoknak. Igy azt az időleges kiállítást, amely Budapesten a mezőgazdasági muzeumban most van nyitva, (értjük a tenyészhal kiállítást), szeretnők a magunkénak mondani. Szeretnők róla azt hirdetni, hogy soha köztenyésztósi ágnak akkora reklámot, mint ez a kiállítás a maga beszédes adataival, nem csinált. A kiállítással kapcsolatban kiadott katalógus érdekes rdatekat mond el a haltenyésztés jövedelmezőségéről és kívánatos, hogy az itt ismertetett adatok minél szélesebb körben ismertessenek meg. A hivatkozott ismertetésből kilünik, hogy értéktelen szikterületek halastavakká átalakítva holdanként száznegyven—százötven korona jövedelmet adnak. Megtudjuk az ismertetésből, hogy hazánkban 159 gazda foglalkozik mesterséges haltenyésztéssel és a halastavakká alakított terület. 14.000 kat. hold körül van. Ma már a mezőgazdasági statisztika két millió koronóval könyveli el azt az összeget, melyet mesterséges haltermeléssel gazdák szereznek. De mindez a kezdet kezdete. Hazánkban még nagyon só* kihasználás nélkül olyan terület van amelyik halastóvá átalakítva a termelésnek megnyerhető. Ennek a kiállításnak éppen ez a bevallott czélja, hogy a termelésnek erre a fontos ágára irányítsa a gazdák figyelmét. Mert ámbár nagyobb aránvu akczió folyik abban a részben, hogy mintegy hatszáz haltenyésztésre alkalmas folyóvizünk halakkal benépesitessék, de ma, mikor folyóink szabályozva vanuak, a folyóvizek ipari Cíélokra használtatnak föl: nem lehet reményünk ahhoz, hogy a régi halböséget folyóvizeinkben visszavarázsolhatjuk. Nincs más hátra, mit a mesterséges haltenyésztést fellendíteni hazánkban annál is inkább, mert az annyit emlegetett businségnek nincsen jobb megoldása, minthogy a piaezra kerüljön mindenfelé, legyen belőle sok, alakuljanak az árak kedvezően, legyen a hal a jövőben is olyan néptáplálék, mint hajdnn. Az 1872. évi statisztika szerint minden élö emberre Magyarországon hét kilogram hal jutott óveukint. Mai számi fás szerint nem jut fél kiló sem. A helyzet akkor változhatnék előnyösen, ha a mesterséges tavakban termelt halmennyiség nem 12.000 mázsa lenne, mint most, hanem tízszer annyi és a folyók benalasitásai annyi sikerrel járnának, hogy százezer métermázsa halat tudnák kitermelni folyamainkból Ujabban a folmivelési kormány nagy suly fektet, arra, hogy közélelmezésünk valamelyes könuyitést nyerjen erről az oldalról is. Gróf Serényi Béla igen hathatós módon járult hozzá a halhustermefés fokozásához. Arra alkalmas tavak holtágak benépesítésére tógazdaságokból származó nemes pontyivadékból 300 mázsát oszlott széjjel az 1911. év tavaszán; ezzel mintegy 6000 kat. hold vízterületen indult meg a belterjesebb halászati üzem, amelynek hatása rövid egy két év muiva bizonyára érezhető lesz. A min szterium nagyarányú kezdeményezésének eredménye az a széleskörű érdeklődés is, mely e téren különösen mist tapasztalható. A még be sem fejezett 1911. évfolyamán halászati ügy ben több mint 200 oly kérvény érkozett a fötJmivelésügyi muiiszteriuraboz, amelyek szakszerű elintézést » én\eltek az Országos Halászali FelI ügyelőség részérül. Eldig rendszerint 60 — 70 s v-ilt évfukin» e kérvények száma. Ez. a hivatal i egyébként a. halászatot illető kérdés-jkben teljes : djtalaoui ád felvilágosítást. Landgraf Jáu"S ministeri tanácsosnak mint a halászati ügyöt/. ív vezetőjének a/, érdeme a \ kiállítás kezdeményezése. A kiállítás rendezését - pedig Répássv Mikló műszaki tanácsos, z Or! szágos Halászati Felügyelőség vezetője látta el. R. Ütcda ábaii Zalaegi-rszogen.