Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-05 / 40. szám

4 M AGYAR P A I Z S 1911. október 5. nyár eleje óta. Csak valószínűnek tartottuk, hogy a gondozásra valami pénzalap van a vár­megyén. S fölkértük a vármegyét, emeltesse föl a kerítést, vagy ha niucs pénze rá, mondja meg azt is, hogy végezzék el azt mások, társadalmi uton, vagy akárhogyan. A vármegye nem szólott rá semmit. A vármegye újságot nem szokott oh ásni. Nem is köteles rá felelni, mert az újság nem hivatalos. Hanem azért a kerítést köteles megcsináltatni. Mondjuk, hogy hivatalosan ezt sem köteles megtenni; hanem akkor már azt igazán köteles eltűrni, ha a hírlapok s ezekkel együtt a közönség és közvélemény felzudul az ilyen kegyeletsértések ellen s ilyen lelkiismereti hanyagságok miatt. Micsoda rend lehet egy olyan vármegyében, a Deák Ferencz vármegyéiében, ahol egy pár forintos kerítés, a Deák Ferencz szobrának a kerítése f Jesztendőkig hever a földöu ? — E czikkünk megjelenésével csaknem egyidejűleg csütörtökön este közgyűlés volt a városházán s ott Dr. Keresztúry József hivatalos közlést intézett a polgármesterhez, hogy miért van ott a földön a szobor kerítése botrányosan a nyár óta? A polgármester előadta, hogy ő intézkedett a felálitásról s megtudta, hogy 48 koronába kerül; minthogy pedig a városnál erre alap nincs, ellenben van alap — tudtával — a vármegyén; átirt tehát a vármegyéhez augusz­tus 30-án, hogy utalják ki a 48 koronát; válasz nem érkezett. Szeptember 15 én megsürgette a kérést. Válasz azonban máig sem érkezett a közgyűlésig. Tehát nemcsak, hogy nem teljesítet­ték a kérést, de válaszra sem méltatták. A vár­megyén tehát nemcsak újságot, de, ugy látszik, hivatalos okmányokat sem olvasnak. Dr. Karesztúry most már azt indítványozta, kérjék meg a vár megyét, hogy az ott levő szobor gondozási alapot tegyék át a város kezébe a gondozás jogával és kötelességével együtt. — Kérdés, hogy a har­madik folyamodásra felelnek-é ? Addig a I esett vasrácsot megeszi a rozsda. S ha az újságok lármát csapaak : a vármegyeházán eldöntik, hogy az újságok hazudnak. áz a »Nem egyenlő a tanitók műveltsége* ez. czikkünk meglehetős hullámot vert fel a megyében. Voltak, akik gyorn futtában olva»va nem, vagy félreértették s hibáztatták, hogy »miért bántjuk a tanítókat?* Nem vették észre, hirtelen, hogy, hiszen épen védelmezzük. S hogy főképen azt a már nem létező soproni képző intézetet szidjuk Megengedte ez az intézet, hogy egyik diplomás embere négy kis levjzö l.ipon 81 grammatikai hibát csináljon. Most már többen irnak a vármegyéből, hogy helyes ez az — er­kölcsi puiificatió. Mert egyéb már nem is lehet. »Had maradjou gyáva földön goröny.t Mondja a Kollega levele. KOVÁCS Lajos törvényszéki jegyző szombaton tartotta esküvőjét ,az evang. templomban Ralogh Margit kisasszonnyal, Ralogh Gyula banktisztvise­lőnek kedves leányával. Uj városgazdának megválasztották a város* gyülcsen Vizsy Jánost, aki már régóta végzi e tisztet helyettes miuítégben. KaiSíS József helybeli iparos a zalaegerszegi áll. polg. leányiskola Ifjúsági Segítő Egyesülete részére a beiratások alkalmával 3 koronát adott, amiéit az egyesület uevében ez uton is szives köszönetet mond az egyesület gondozója. Nyéky Mihály pü. kezelőtisztviselőt ugyaneb­ben a minőségben a gyulai pénzügyigazgatóság­hoz helyezte át a miniszter. Táncziskola. Máyersberg József városunkban előnyösen ismert táncztanár ez idei táncztanfo­lyamát az Arany-Báiány szálloda nagytermében október 16 án nyitja meg. A munkásgimnázium 3-án, kedden este kez­dette meg előadásait, AZ igazgató megnyitó sza­vai uián, Vogel R. tanár tartotta meg az első előadást. Tárgyak ez idő szerint természettan, technika, mezőgazdaságtan, jogi ismeretek, min­denkor kedden szerdán, pénteken és szombaton este Vt8-kor. A hallgató már az első órára te­kintélyes számmal jelentek meg. Beiratkozni iolyton lehet az órák folyamán. Ismételjük itt az ipartestület felhívását sbban a reményben, hogy a t. munkaadók megszívlelik. FELHÍVÁS. A közműveltség terjesztésére s az ismeretek gyarapítására jótékony hatású intézménynek bizonyult a « Munkásgimnázium.» Évről-évre nagyobb teret hódit ez az intézmény, ami azt bizonyltja, hogy iparosságunknak és kereskedő­inknek ifiusága a tudományos ismeretek jelen­tőségét, s a gyakorlati életban szükséges mű­veltségnek horderejét telismerte, méltányolja. Nem lehet közömbös ennek a modern intéz­ménynek az igyekezete azok elótt sam, akik már önállóan müködaek az életben, mert az ó vallaikon — mint őrös alapon — nyugszik ennek a jövóje. Tőlük várja az intézmény vezetősége azt, hogy önzetlen munkásságuknak szabad teret biztosítsanak. Tudva azt, hogy Zalaegerszegnek kereskedői ós iparosai mindenkor zászlóvivői voltak az ilyen közműveltséget elómozditö intézménynek, felkérjük a t. munkaadókat, hogy a folyó évi október 3-án megnyíló munkásgimnázium láto­gatására alkalmazottjaikat buzdítani szíveskedjék. Zalaegerszegen, 1911 szeptember 25 én. Az tlriókség. A munkásgimnázium könyvtárát Várady Sán­dor ur (Fehér m.) 46 díszes kötésű szépirodalmi müvei gazdagította. Hálásan vattük adományát s kérünk mindenkit, ajándékozza fölös könyvét a könyvtárnak. Gyászisztentis elet lesz az aradi vértaau kórt, a róm. kath. tomplomban pénteken d. e. 8 órakor. Árvay Lajos alispán Pruska Sándor oki. jegyző­segédet karmacsi anyakönyvvezető helyettesé ki­nevezte. A zalaegerszegi kir. törvényszék területére a kir. törvényszék Gráner Géza zalaegerszegi va6kereskedöt kereskedelmi ülnöknek neveztek). Névváltoztatás. Kiskorú Schwarcz Viktor zalaegerszegi laiós családi nevét .Szegedi"-re, kiskorú Szteszli József nagykanizsai lakós családi nevének uSzomolányíc-ra változtatta. IsmeretteriezztO előadás. Ferenczy István, a »La Verda Standardo* szerkesztőségének bel­munkatársa, f. hó 8 án városunkba jő, hogy a közönség részér díjtalanul ismeretterjesztő elő­adást tartson az Eszperantó nemzetközi segéd­nyelvről. Az érdekes előadásra már eleve felhív­juk városunk közönségén3k figyelmét. Megyeiek Dr. Thassy Gábor vármegyei főorvos a mult hétin Sümegen tartózkodott, hogy a vérhas és a bélhurut állásáról személyesen meggyőződjék. Ez alkalommal Farkas István főszolgabíró, dr. Lukonich Gábor járásorvos, dr. B.ró József köz­ségi orvos, a járványorvosok és a községi elöl­járósággal értekezletet tartott. Az értekezleten egy Sümegen építendő járványkórház ügyeit be­szélték meg. A költségek nagy részét az állam részéről a fóorvos kilátásba helyezte. A járvány­kórházat ugy létesítenék, hogy az teljesen meg­felelne a modern követelményeknek. Dr. Lóczy Lajoa a tapolczai barlangról. Dr. Lószy Lajos világhírű tudós, a budapesti m. kir. földrajzi intézet igazgatója, egyetemi tanár, a mult hét folyamán meglátogatta a tapolozai bar­langot és gratu ált Keszler Aladár építőmester­nek a barlang tetszetős és ügyes megnyitásához egyúttal a barlang tervrajzát kérte, amelyet a Balatonról irandó monográfiájában is fölhasználna. A barlang földaaunkálatai állandóan folynak, mint halljuk már a harmadik barlangnyilást bő­vítik, hogy kényelmes közlekedés lehessen az egyes Dyilások között is. A püspöki szabadadományozásn kővágóőrsi plébánia javagaimát Gséby János ottani ideigle­nes lelkészhelyettes nyerte el. A saprcni kereskedelmi- és iparkamara log­ntóbbi közgyűlésén Eitner Jenőt Sümegről újból megválasztotta a kamara levelező tagjának. Zalaapitibao az ujonan szervezett körorvosi állásra dr Plosz Sándor eddigi pacsai körorvost választották meg. A pénzügyminiszter Zikkely István csíkszere­dai kir. pénzügyigazgatósági dijnokot az alsólend­vai számvevősédhez számgyakornoknak nevezte ki. Továbbképző tanfolyam közigazgatási é» igazságügyt tisztviselőknek, A közigazgatási és igazságügyi tisztviselők részére ez év október 4-étől 14 ig terjedő továbbképző tanfolyamon való részvételre* a belügyminiszter vármegyénk terülátéról Malatinszky Lajos zalaszentgróti járási főszolgabírót jelölte kl. A pénzügyminiszter Köger Karoly nagy kani­zsai adóhivatali gyakornokot a XI ik fizetési osz­tályba ideiglenes adólisztté a kunszentmiklósi adóhivatalhor, Mózgár Ferenc nagykanizsai lakós e ideiglenas mfciőségü segélydijas gyakornokká a nagykanizsai adóhivatalhoz kinevezte. Zalamegye cxigányai. A vármegye területén 523 állandóan megtelepedett czigány van ez idő szerint. Ezek közül 115-nek rendes lakása van, azonban 408 még mindig sátrakban lakik. A czi­gányoknak 131 tanköteles gyermeke kézül az elmúlt óvbt-u 46 járt iskolába. Dalban él a nemzet jelige alatt a Szepetki Ifjúsági Egyesület saját pénziára javára szeptem­ber 17 én Steler Vince vendéglős kerthelyiségé­ben zártkörű tánczmulatságot rendezett, melyen bevezetésül a „Légy" vig magánjelenetet előadta 8^alai János egyleti tag. A »Hypnotizmus« dialó­got előadták : Tóth Hermina kisasszony és lCunt­ner Ferencz egyleti tag. A kisasszonyt ügyes játékáért lelkesen mígtapsolták, A Himnuszt énekelte a dalárda. A mulatságon felülfuettek : Szabó József pleb. 3 kor., Fábián Ferenc 1 kor , Ozvald Joakim 40 fill., Kuntner Ferenc 60 fill., Kreznár István 1 K 40 fill., Fúieki József 40 fill., Cseés Gyula 1 kor., Varga Ferenc 40 fill., Palkó János 40 fill., Szűcs Zoltán 40 fill., Husza.c Erzsi 1 K 40 fill.. Szabó József 1 kor., Vértesi Sándor 1 kor., Ekhard Ferenc 40 fillért. Zalai patakok szabályozása. Közel 15 év óta vajúdik a Kerka, Gserta, Alsóválicka és ezek mellékvizeinek szabályozása, mignem most végre dűlőre jut. Székely Emil alsólendvai főszolgabíró ugyanis most már neavedizban irta ki a pályá­zatot a körülbelül 400.000 köb öl föld mozgósításai munkálatra s e negyedszeri pályázat meghozta a vállalkozót. A munkálatot — mint legelőnyösebb ajánlattevő — Kugler István és társa palánkai (Bácsbodrogmegye) vállalkozók nyerték el köb­ölenkint 77 fillér egységár mellett. Csakis . . . Ugy megüti az embernek a fülit: Csakis . . . Csakis pilseni sört igyék minden magyar amber. Ezt hirdeti s hirdetteti a magyar újságok segítségével az érdekelt gyáros, A magyar újságok hűségesen hirdetik, hogy: ^Csakis pilseni sört kell inui!« — Mi a frányáért kellene csakis pilseni sört inni? Hát Magyarországon egyáltalán nincsenek megiható sörök ? Bizony szomorú magyar ip^rtolás ez. Pedig még itt Nagykanizsán is van sörgyárunk, s a német épen a nagy­kanizsai lapban hirdeti s rendeli nekünk, hogy ne nagykanizsai sört, sőt kőbányait se, hanem csakis pilsenit igyunk. Ugy megüti a fülünket ez a csakis, hogy kitépi a lelkünk gyökerét is. Mit szól ehez a nagykauizsai sörgyár. Távoliaic. Brassó messzebb van hozzánk mint London. A nagybocskói Klotild első magyar vegyipar r.-t. egészen komolyan azzal a panaszszal fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy a postát Londonból sokszor hamarabb kapja meg, mint — Brassóból. Ujitás a postacsomagok feladásánál. A posta­igazgatóság érdekes reformot akar életbelépteni, mely külfölden már évek óta ki van próbálva A csomagokat ugyanis szállítólevél kiállítása nél­kül oly módon lehet feladni, mint a leveleket. A szállítási dijat egyszerűen levélbélyegekbea kell majd a csomagra ráragasztani s a pósta ugy fogja kezelni azokat, mint a levélpostai kül­deményeket. A föladás ezzel lényegesseu köny­nyebbé és gyorsabbá lesz. Egy természeti kincs. A mikor évtize­dekkel ezelőtt a legnagyobb kórházakban a FerenCZ József kesarüvizzel az első kísér­leteket tették é3 sokoldalú használhatóságát tudományosan megállapították, a londoni „The Hospitál Gszette" a kővetkező véle­ményt mondta az elsőrangú gyrigyásvány­vizről: „A „Ferencz József" keserűvíz gazdagabb hashajtó sókban, mint az összes többi budai viz. Hatása minden alkalommal nagyon kielé­gítő és használata sokkal kellemesebb, mint más gyógyitószereknél általában." Természetes, egészséges, tisztító erejű ásványsók képezik a Ferencz József keserűvíz megbecsülhetetlen tartalmát. E gyógyvíz használata nem jár kellemetlen utóhatásokkal. A valódi Ferencz József keserűvíz ennélfogva kényes és ideges természetű betegek részére | különösen alkalmas. A jobb füszerüzletekben és az összes gyógytárakban árusítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom