Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-21 / 38. szám

4 U A G Y \ R P A i % S 1911 szeptember 21. Ezt a különben elég nehéz háziipari ágat az egész város nöi lakossága oly nagy lelkesedéssel fogadta, hogy a siker máris teljes, amit leginkább az a körülmény világit meg, hogy készit ményeik tul a tengeren nyernek értékesítést. E nagyon gazdag vidéken sok-sok ezer munkáskéz volna sikeressn foglalkoztatható, ha megfelelő vállalkozók volnának, akik a termelést organizálnák. A kézi gépkötéssel, a müvirágkészitéssel s másokkal hasonló eredményeket értünk el rövid pár év alatt és kilátásaink a jövőre igen kedvezők. Ez a pár példa is mutatja, hogy a nép boldogulásának előmozdítására a háziiparoknak minél erösebb fejlesztése kívánatos es szükséges. Egy kiváló külföldi példára kivinok még utalni, a szászországi Plauen város és környékének nagyarányú fejlődésére. Mezőgazdasági város volt még félszázaddal ezelőtt, azonban a csipke- és himző ipar racionális bevezetése segélyével rohamos fejlődésnek indult, ugy hogy ma a világ egyik legnagyobb piaczává vált. Harminez évvel ezelőtt a város lakosainak száma még 25—30 ezret tett ki, mig ma már a 130 ezer lélekszámot haladja meg, fényes bizonyságát szolgáltatván a háziipari foglalkozás fontosságának. Ez utáa a példa u'.áu kell nekünk is elindulnunk, ha gátat akarunk vetni a kivándorlásnak és elejét akarjuk venni annak az elnéptelenedés nek, melynek rémképét hiába akarjuk elhes segetni. (Dunántuli vidékünkre is valók ezek. Sz.) A gyógyfű-gőzölő készülékről, mint házi gyógy és komatikai eszközről, •agyis a rheuma. csúz, köszvény ésiskiász nak hazilag való gyógyításáról. Irta Kiss József Békéscsabán. Segédtorrások : dr. Flóris Áronnak a „Magyarország" munka társáuak összes müvei, dr. Purjesz Zsigmond-féle és egyéb belgyógyászati könyvek. Átnézte Dr. Flóris Áron budapesti orvos. A-a 2 korona 35 fillér. (Hét ábrával.) III. A betegség okairól. Ne vegyék tőlem az orvosok zokon ho y laikus létemro gyógyeszközt mertem kieszelni, ne vessék szememre, hogy én az orvosi dolgokba diploma néhül nkontákodtam*, mert erre mint jogos önvédelemre mindenki hí vatotl. Hiszen az orvosi könyvek mindenkinek nyitvák, tárvák. És most gondolkodjunk csak kissé afelett, hogv tulajdonképen leginkább miáltal leszünk betegek és bénák? A felelet erre az, hogy a bujasággal, renyheséggel, tuliáp!ú[ással, tivornyával, iszikossággal, romlott szobai levegővel, meghűléssel ,meiy a vér ellentáló erejét Ciökkenti, melynek káros következménye az, hogy a ránk ólálkodó baczíllusok elhatalmasodnak, a fehér- vérsejtek kimerülnek, hovatovább harczképtelenekké válnak. A farétző betegség ellen való védekezést, vagyis az önvédelmi harozmo dórt nem ismerjük, ait megismerni restek va gyünk, sőt a hatósági üdvös intézkedéseket fumigáljuk és csak azon vesszük észre magunkat, hogy a betegség a nyakunkon ül, a baczillusok csatáznak, mely hosszas, ádáz harezban a sziv kimerül, majd elernyed, felmondja a pjntos szolgálatot ós a szabályos működést. Ezt tudja, avagy sajti mindenki, de legtöbben már nem okoskodnak tovább és nem vonják le a következményeket. És mivel lehet ezt a szabálytalan vérmüködést, a szervezet egyensúlyának magzavrarását, kiváltképen a fijós testrészekben helyrehozni ? Leggyorsabban, legsikeresebben egyedül a gyógyfügőzölés által; mert a bőr lyukacsait felnyitja, a bélhuzam és a vesék által ki nem küszöbölt s/övetnedvet. vagyis a baktériumok mérges váladékától megromlott sárvizet izzadság alakjában kiszívja, kiűzi, kihajtja ; tehát a szervezetet ezektől a káros nedvektől megtisztítja, a gőzölést nyomban követő hidegvizes letörlés, ledörzsölés, vagyis lecsutakolás pedig a vért erélyesebb moz gásba iiozza és fe.'frisiti. Ezt merészül nemcsak én állítom, de bizonyság erre a sok kórház, szanatórium és vizqyogyinté zet, ahol a természetes gőzt és vizgyógymódot, mint a legbiztosabb és legczélszerübb gyógyeszkózt meghonosítottákésigen áldásos eredménynyel használják. Azért, hogy én nem vagyok orvos: az orvosoknak korántsem vagyok ellensége, sőt nagy elismeréssel adózom az elfogulatlan, tudós, törekvő orvos iránt, mett velük szemben az emberiség nem viseltetik kellő hálával, korántsem annyira, miat az állatorvosok iránt, holott az emberorvo sok tudománya jóval sokoldalúbb, alaposabb. Pedig a tudomány előtt mindenkinek meg kellene hajolnia. Aki gépemet használni fogja, lett- légyenek azok betegek, avagy csupán csak a hosszú élet elnyerésére törekvők egyaránt: valam muyien be fogják ismerni, hogy a semmisnek vélt gyógymód szinte a csodával határos dolgokat eredményez. Hát nem szép eremény az, hogy mikor fiatalon magát estenden ezen gépeu gőzölteti, ezáltal a véiedényelmeszesedést, a hű ésből eredő zavarokat magától bizonnyal elhárítja ? Némely betegségnél, melyek gyógyításánál legtöbbnyire minden eredmény nélkül eziött reage teg pénzt áldoztak, most egy szivarskatulya nagyságú olcsó gyógyfügőz, (tehát nem az a közönséges vizgőz, hanem kincseket érő, növények illanó olajával telített vizgöz) a betegeu sebtében csodálatos változást idéz elő. Azouban nemcsak az itt falsorolt bajok ellen vált be sikerrel gépem, hanem oly bajokat is gyógyít, melyeket, ha it ttüstént, már a bevezetésben allitauék, felsorolnék, el sem hinnék. (Hiszen kísérletezéseim előtt magam sem hitteravolna el.) Csak csekély bizalom, próba és kedv kell a gyógyfftgőzölő gépemhez, hogy alábfe közlendő állításaimról bárki is meggyőződhessék. De erőt) a hitem, hogy rövid tdöa belől erről bármely hitetetlen .Tamás" is meggyőződik. Mivel maga a gép összeállításánál fogva igen egyszerű, tebát arra törekedtem, hogy a mellékeszközök és segédeszközök is ugyanolyanok legyenek. Szóval gondom volt rá, hogy kezelése röktön megártható és a kis tértogatú gép olcsó is legyen, hogy azt a legszegényebb beteg is beszerezhesse és otthon a szekrény tetején, vagy a sarokban elhelyezhesse. Sőt a gőz iléshez szükséges takarót is miudeuki megtalálhatja a háznál, mert hát a gőzölést nem nyitva, hanem letakarva, a takaró (dunyha, paplan, lepedők, pokróezok) alatt kell végezni. A gyógyfüveket is magyar földön szereztem be, ebben is megtörni óhajtom a rohamos elszegényedés lejtőjén levő magyar nemzetnek ama megcsontosodott, balga hiedelmét, hogy: *Ami jo az csak kü'földi lehet.» Hiszen a gyógyfüvek nálunk is éppen ugy megteremuek, mint külföldön. Reánk, földünkre is u^yan az a nap süt, amely a németekre, francziákra stb. (Lisd a íMikép lehetünk hosszúéletűek« czímü könyv 16. lapján.) Tehát az a czéloin, hogy a hazai gyógyfüveknek gőzével a szenvedő honfitársaim ne külföldön, hanem idehaza, lehetőleg a legolcsóbban szerezzék vissza megrongált egészségüket. Kérelem az orvos urakhoz ! Volt alkalmam már több rheumás betegtől hallani, hogy amikor a? orvosnak tanácsát kikérte, találmányom felől már ia priori« nem a legkedvezőbb módon vélekedett. Egyik orvos állítólag azt mondta volna : »A rheuma ellen nem jó gőz, ott csak. a salycii a legjobb.t Nincs kizárva, hogv vannaak oly orvosok, akiknek ez a gyógyfűgőzölő szemet szúr és kik ezért feszélyezve vannak, és csupán ez okból nem pártolják, ajánlják gépemet. De legyenek meggyőződve afelól, hogy ilyen el fogúit állítás sehogyse válik előnyükre, mert a tiszta igazságot leszavazni nem iehet. A fizikai törvény bizonyításánál niucs helye és tere a szavazásnak ! Itt nincs hatása a szavazás divathóditó, bódító erejének! Da viszont ezen ellenszenv folytán az orvosoknak évi jövedelmük nemhogy gyarapodnék, hanem inkább csökken. Mei;t tegyük fel pl., ha egy rheumás családapa négy évig veszi igénybe az ovost és a gyógyszereket, ez idö alatt a betegnek ú^y vagyona, mint az orvosba vetett bizalma a hosszadalmas gyógyulás miatt egyaránt meginog és a beteg önkéntelenül is arra fakad, bogy »Az orvosik nem tudnak rheu mát gyógyítani.« Ezt látjuk Kossuth Ferencz esetéből is. Ezek az esetek azok, melyeket a régi laikusok irt be minket a regénybe. Adorjánékat a Tordahasadékon s a Balika várán át hozza Toroczkóra. A napsugárról van szó, azt mondja Jókai, hogy itl kétszer jön fel a nap. Neküuk kell kitalálni, hogyan? E-lőször reggel mikor mindenütt megvirrad s megvilágosodik; másodszor 10 óra tájt m.kor kiül a Geszteg tetejére s valósággal látható. A város a Ge^ztegnek közvetlen nyugati tövében van. Ez a Geszteg másképpen To roczkói kő, vagy Székelykő, s Hantke szerint : Székelykavics. Másodszor ugy is kétszer jöhet fel, hogy reggel korán a szirtek között egy szük nyíláson át megjelenik, do tovább haladva csakhamar megint elbuvik a hegyek mögé s 10 órakor látható véglegesebben. Mi 7 órakor rohantunk föl a »Kavics« ra. Haerter a gyermekek tömegével egyik oldalon, pár diákkal s a hölgyekkel én a másik oldalon. A hölgyek %U útról megtértek, a két diákkal ón igen nagy izzadtsággal küzködtem a köveken s pár lépésre olt volt a kényelmes gyepi ösvény. A túlsók akadály nélkül hamarabb fölértek s sjjongiak Egész Erdélyt át lehet innen tekinteni. Innen ágyuztatja le a regény egyik Adorjánnal az ellenséget. Ninc3 a világnak olyan szép vára, mint ez volt. Kelet felöl könuyen megközelíthető. Mire mi fölértünk, már ott voltak a rákosiak, akikkel otthon tegnap találkoztunk. Hozzájok Csatlakozott Borbély István is, aki már nem csak ott kereszteltetett, de ott is született. Ők ott keleten a nappal együtt keltek, a nappal együtt jöttek erdőn, hegyen, völgyön toronyirányában, s egyszerre érkeztek meg 10 órakor a Gasztegre az égen sétáló nappal együtt, pedig már ók is 55—60 v közötti legények. A napot ott fön hagytuk s mi gyorsan leszállottunk a völgybe. Jó három óra alatt meglehetett járni a Geszteget Az igazat megvallva, sürgettem Haeiternél, hogy Toroczkó essék bele az útba, még ha a tordai igazgatóknak nem tetszik is, nem csak azért, mert Jókai is elég érdemesnek tartotta, hogy egyik legszebb regényét innen j-irja; nemcsak azért, mert festői vidéke van, s nem csak azért, mert szokásában, viseletében s elszigeteltségében festői maga a népe is : hanem azért is, s külö nősen épen vasárnap, hogy a zalai diák, ha már az előtte ismeretlen protestáns templomozást megnézi, egyúttal a legsajátosabbat, a toroczkóit nézze meg. Sajnáltuk, hogy a pap, Németh Ist ván családi gyásza miatt épen most nem lehe tett ittnon. Ue a legderekabb papokat szokták tenni. Helyette a tanitó prédikált. Nem jut eszembe a neve. Németh Pista, a pap nem volt itthon, de meghagyta Krizának, hogy vigyázzon a becsületre, lássa el jól a vendégeket. Ügy is volt ez. Még elbeszélgettünk egy kicsit Sándor szolgabiróval, Létai járási számvevővel, elbucsuztunk Ágnistól is, aztán megtöltöttük a szekereket — jó kedvvel. Pár kilométerre van délre Torocskószentgyörgy, még teljesen olyan a népe, mint Toroczkóé: gyöngyös pártvsai, rókaprémes kabáttal stb. Itt született Rrassai Sámuel 1797 ben s meghalt Kolozsvárt 1897 ben. Itt volt pap az apja, ahol most Gál Miklós a pap. B3 kellett volna tárni hozzá csak egy szóra bár, de olyan kulyamódra ki van szabva az idő ! Ugyan ide látszik jobb felülről, a pap kapujába, jó távolról a vár .. . . . . . Szentgyörgy határinál Órjáslak hajdanában, Toroczkó vára áll. E fényes büszke várnak, most csak romját leled, Lakói merre vannak, hiába kérdezed. Nagyok lehettek ezek az óriások. Játszadozó kis leánykáik is olyan nagyok voltak, hogy mikor leszállottak néha a völgybe játszadozni, a mezen számó-vető embereket, ekéstől, ökröstől, szekerestől a kötényeikbe seperték s ugy játszadoztak velők. A játékszereket föivitték a várba is. De a bölcs szüíék megpirongatták a gyermekeket : Rögtön vigyétek vissza, rakjátak le s tanuljátok meg, hogy a földműves játékszer nem lehet. Nem sokára egy gyönyörű szikla között vezet át az ut. Kicsiben olyan, mint a Tordahas^dék. Kóköznek és Kulcsnak hívják. Ezen át lehet Toroc/.kóra jutni Nagyenyedről. Vagy két oláh falu után elérjük este felé Nagyenyedet. (Folyt, BÖY.) Borbély György.