Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-26 / 4. szám

MAGYAR P A l Z S 1311. január 26. De a földnek különösen ez az ÍDgyen adománya a só, tehát a nemzetnek ez a közős kincse, mely a szerves élet fentartására szolgál. olyan természetű és olyan joger&jü, hogy ez nem érdem szerint volna kiosztandó, hanem szükség szerint. Sem több, sem kevesebb nem Hl ebből, mint csak amennyi szükséges a test fentartására. És ez egyenlő a koldulásnál is, a milliómosnál is. II* en természetű szükséges kincseknek tartom az ivó ásványvizeket is. Életünk és egészségünk fentartására való a rendes jó ivóvíz. Hála istennek, ezért s a levegőért még nem kell pénzt adnunk. Épen igy életünk és egészségünk fentartására valók a savanyuvizek és sók. Ezek egyen'ően ingyen adományai Istennek s ennek a földnek, egyenlően ingyen kincsei a nem zeniek; igazságosan s egyenként egyenlően kellene részesedni ezekből mindenkinek, ingyen. Mondom, ingyen. Mert hiszen ugy é arról beszeltek, hogy milyen nagy a drágaság! valóságos éhséggel küzdenek a szegényel bek. S ugy é, arról is beszélünk, hogy a magas kormány gondoskodik is, itt-ott segélyez. Hát ne segélyezzen csak itt-ott, hanem egy keveset, de egyenlően mindenütt. Kevesebb fáradságba is kerülne. Ne tegye a pénzt egyik zsebéből a másikba. Be se szedje Juttassa ingyen a nípet Istennek ingyen adományához. Juttassa ingyen a sóhoz és ásványvízhez, ugy mint a levegőhöz és ivóvízhez h >/#ajutunk. Cmpáu a bányászati kis költséget ne engedje el. A nép érdekében ingyen széthordhatják a vasutak s a közvetítők is vagy seram

1, vagy csak lo/o nyereséget vegyenek, merj kipótolhatják ezt a többi portékákon nyerendő százalékok. Ha Cíak közvetlenül az emberi test életére, fentartásara és fejlesztésére gondolunk : micsoda különbség, ha a vérszegénységet erőhő'; juttatjuk, hogy jobb tüdője e erősebb lábikrája legyen ennek a soványodó magyarnak. De hát csak egy hajszálnyival is, gondoljunk tovább. Csak halovány sejtelme legyen valakinek az állattenyésztésről. Tudhatja, hogy a marha, a juh, a kecske, a disznó milyen mértékben nő, fejlődik, hizik, ha sót is kap. Lehetn^ tudni, hogy ez aztán egész közgazdasági életünkre s közvetve emb»ri ételünkre is miiven jótékonyan hatna Se.'/kiuek semmi kára sincs abkan, ha minden ember s minden házi állat annyit fogyaszt el abból a sóbó, mint amennyire éppen szüksége van. Kara nincs. De a haszon kiszá rnthatatlan lenne a krajezárok boldogsága mellett nemzetgazdaságilag is. Minek tartják hit ott azt a sót a hegyek gyomrában? Ha hozzájut mindenki s minden állattenyésztő gazda, akkor talán két annyi, 178 millió kilogramm só fogy el . venként, 44 millió 400 ezer korona értékben. D<« legalabb 15 millió ember nem lesz csontlagjulasban s ez többet ér a százmillióknál. Vagy talán félhetnénk attól, hogy hegyeinkből idő nap előtt elfogy a só? S taktrekoskodni kellene

1? Máramaroshatarától, Galicziájövet, Sugatag, Dézs, TVda, M"-us>ui» .r, Vizakna, De\a irányab sn képzeletet mégha ladó kebbi a hegyeknek tele, vannak sóval. Néme'v tudósok kiszámított

0k, hogy kz erdélyi hegyek egész Európának a n<p

jsségeit és állatjait néhány százezet esztendeig eltarthat nák sóval Ugyan kinek a számára kellene tehát takarékoskodnunk ? Még sóban is tehát ugyan miért lát szük léget ez a mi népünk ? Borbély György Meghalt Ugrón Gábor. A magyar politikai világnak elsőrendű őszülő vezéremberei vezériknek, mesterüknek vallják. Hatalmas szellemi tehetségét nem tekintve még, már csHpa külső megjelenésére, ha ránézünk, azt mondjuk : mintegy próféta! Mikor 24 éves korában a franczia és olasz háborúból hazajött, fényes tehetsége itt-ott már el volt terjedve, egy uri társaságban gyönyörű daliás alakjával megjelenik s a társaságban egy alig néhány évvel fiatalabb diák kezet akart csókolni neki. Születésére nézve legrégibb nemes ebben az országban; nagy vagyonrak az ura; szellemének tágasabb a birodalma. Születési nemességét sem minek tekintette; vagyonát elvesztette ; szellemének erejével 40 éves parlamenti működésében a Sisiphus kövét hengergette, mig ez az erő is elfogyott. Szónoki tehetsége — tartalomban i6, formában is, semmivel sem lehetett kisebbszerü, mini a Kossuth Lajos tehetsége. A különbség csak az, hogy különböző időben és különböző körülmények között működtek. Abban is teljesen egyeznek, fngy a feltétlen szabadságnak egyenlően hivei és korláttalan apostolai. Udvarhelyszék megyében született Szombatfalva községben 1847. április 15 éo. Pár napi iulluenza után szivszélhűdésben halt meg váratlanul Buda pesten e hó 22 64 éves korában; inneu haza szállítva ma temették Szombatfalván a családi sírboltba. Szálljon magába minden magyar s nem fogja szégyenleni, ha könnyet hullat a függetlenség bajnokának, az örök szabadság hirdelőjénet a halálán. —.b. Zalavármegyei muzeum. A* ujabban beküldött ajándékok (119. kö^lemeny.) Régi pénzt, érmet adtak : Wapper Ignácz (4 darab) köfaragómegter, Jobszt Ferencz, Vizsi Lajo« (2 db), Wmkler Árpád, Kosztrabszky Mván (7 di>), Nemes György (2 db) Áivay István, Beucze Jenő fógittn. tanulók. (Folytatjuk.) Haerter. Hivatalos rovat. 578. 1911. Hi detmény. Az 1907. évi XIX. törvémczikk 3. § a értei mében a gép'ulajdouosok gazdasági gepeik mellett alkalmazott összes munkában- at — id^ értve a gépészt is — tialeset elieu hiz'ositaui kö elesek lévén, felhívja a tanács a ruros terül tén levő géptulajdonos ikat, hogy ebbeli kötelezett égük nek mielőbb eleget tehenek. A szuks ges mdmvalók a városházá (II. em. 7. ajtó alati) a hivatalos órá bau megludhatók. Zilaegerszeg, 1911 január 17-én. Dr. Korbai polgármester. 870. 1911. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1SÖS VI. tcz. 6. §. szeriül a soproni ipar- és ker :sked )lmi kamarához tartozó ipar és kereskedelmi kultaiok választása a zalaegerszegi aik rületben 1911. évi január 3l-én (k^ddon) délelőtt 9 órakor Z daegerszegeo, a városh iz nagytermében fog m=ígejtetní. Az 1 só bizottság előtt szivaznak aj ereskedok, 2 ik bizottság cíiőh az iparosok. Vá a-ztandó 1 — 1 iparos és kereskedő rendes és 1 — 1 ugyanilyen pó tag '

m • A választok személyesen megjelenve szavazatukat szóval vagy irtsban adhatják be. Az>>n választó, aki a/ ö<s/eirásl>ól kimaradt, de választói képe-béliét a bizottság előtt községi bizonyítvánnyal igazolia, választói |og >t szintén gyakorolhat. Zalaeger zeg, 1911 januir 24-én. Dr Korbai, polgái mester A mértékekről. Vigyis: as l|ax«ágról Mai számunkhoz mellékelten csatoljuk a magyarországi mértékhitelesítők térképét, mely érdekli a mértékhitelesítőket, mérleg készítőket, javitókat s más iparosokat s akik ezekktl érintkezésben lehetnek. Mérleg- sülykészitők s jaVitókn>értéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsófejérmegye: Gyidafejervár. Bartha A. Bála épület es mülakatos, műszaki és mérlegmtthelye ós javitó gyára. Nagyewed. Folbert Tamás lakatos mester, mér tékkészitő. árad menye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bacsbodrogmegye: Kula: Sckertr Károly mérleggyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia raéieggyártók éa javitók. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg, készítő és javító ggyár. Besztarczenaszodmegye, Besztercze {Erdély). Szántó András puskamüves, m^cHaniku3 k er pár s varrógépjavitó. Az összes mérle javítását ós törvényszerű kiállítását válla Schuszter Guidó mechanikus, mérltgkészit Békesmegye: Orosháza: Katona Imre tized 8/á adoc és rudas, mérlegkószitő, valamint fuly javitó. Borsödmegye: Miskolcz. Nrup Mihály szerkováes suly- es mérlegjavitó. Sesztina Lajob lakatos sulytarázó, noá/sajavitó. mérlegkésziiő. Brassomegye. Brassó. Dragits Sáodjr lakatosmestfi, mértékkeszt. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár méilegukatos. Egyedüli mérlegkószitő a megyében. Györmegye: Győr. 1 lakatos meilegkészitő. Haromszókmegye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baráthon Kov dumán a Kézdivásárhelyen. [ Jásznagyknnszolnekmegye : Jászber ny. Gedm J<iz(>et gepesz. mérlegjavitó, másodmagával: í még 3 méitektárgykészitő. Szolnok. Gaál Ferencz mérlegkészitó Ás sulytarázó. Rolozsvarmegyeben: Kolozsvár. Farkas Pá 8/eikovacs, a>éibg es su'ykészitő,' javitó Giluvits Jo'.sef kadír, móitókkószitő, s 1 pléhe.8. űrmérték késziiő. Krassószörenymegye : Ó-moldova Kaszás István kádár, üi tiri<ek ke^itő » javitó. Líptomegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mórlegké.~/ito. Marataarosmegye: Máramarostziget. 1 mérlegjav i ó Matos-Tordamegye: Szászrégen. Wermesch«r Friuve- kaü.'ii nuetiter űrmérték készítő s móg 30 kadar-bád-igos mértek készítő itt e« MarosvAs irheiyt. Nógradmey > e: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár Üt menek készítő L')so*czon Baleken és Lónyubdnyán. Pestmegye: Budapest. MoczuikÁgoston speciália merleggyár, legkisebbtói a legnagyobbakig. Zwarg és K nyeisen testve ek mérfeggyára. sz.-maly userirg-k is. — Rácz Ferencz egyensúly, i'zed s, százados, marha es hidmeriegüyár. Szőlőkert u. 38 — Dénes Minó hidmerleggyáros. vasú i mozdony mérlegek, bid-, majtia és raktáti mérlegeknek gőzerőre berendezed gyara. Alap. 1898. Gizella-ot 53-55 —E eken kívül 2 kisebb s 10 nagyobb merleggyár. továbbá 1 gá/óra, 1 vízmérő óra s 1 villamos fogyasztás meio óra készítő. Kecskemét. Tájaik Mátyás ós Fia tizedes, százado mer ifgekpt készít é« frulyt tarái. Pozson megye. Nagyszombat. Mayerberg István cdŰu.k 'os, szuaaruk s mérleggyára, javitó 3 <»' l/Ó. Somogymegye: Kaposvár, egy mériegkészitő éa |o Vltó Szebenmeyye: 1 híd ee iaktérmérleg gyár, javia i.t. Szepe negve: Gö/niczbányán 1 lakatos mérleg k. kí <\ -u vtará/ó. Szolnuic Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal miié> ^épiikatof - mindennemű mórlegek jav asa és íarazasa. Fülöp Sándor lakatosmester, mértókkészitő.