Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-03 / 31. szám
1911. augusztus 3. MAGYAR P A ! 7. S ö dr. Thatay Lajos orvosjelöl^ a Tátrában gyógyulni ébajtó ifjú, aíig 23 év.;s korában meghalt. — ímély, gyászról megilletődéssel veszünk tudomást A zalaegerszegi jeqgyár örvendetes gazdasági eszköze a városnak. Padig csak filléres dolog. Arra ax alapra állította fel dr. Korbai polgármester, hogy naponként elad 50 kilogrammot, inert ennyinek a megvásárlását Ígérte a közönség. Most azonban pár óv múlva naponként 42 métermázsát keli készíteni. 4 A mozgófénykép színházat kezdik élénken látogatni, mert a czirkusz is elment. Valami időtöltés csak kell az embernek. A magyar birkoso. Amint már irtunk is róla> itt volt egy hétig a Wollner czirkusa. E magyar czirkusznak rokonszenves tagjai vannak, különösen a hasbeszélő, a vékonytestü biliostörő, s az izmos súlyemelő s lánczszakitó. Nagyobb zajt csinált azonban az európai hat birkózó bajnok kik itt vendégszerepeltek versenyzőkül; nevük a következő: Hegenmü'ler müncheni, Lindmayer gráczi, Smitz Antai bécsi, Küsselbach Rudolf sziléziai, Páskovszky lengyel és Czája József magyar. Az igazgató felkérésére közönségünkből Czebe László és Fangler János alkották az ellenőrző és itélő bíróságot. A birkózók közül: a müncheni kövér (a müncneniek sok sört isznak), birkózás közben nyögdécseléssel, prüszköléseivel mókázik, de nem győzi szusszal, s van egy rossz tulajdonsága, amiért n<»m is ereszteném ünnepé iyes mérkőzésre: mikor legyőzetik (s ez gyakran megesik), haragszik ? nem fog kezet, A qrácei és bécsi sokkal sudárabbak s élénk gimnaszti kusok. A sziléziai barna nagytest, komoly, nem fárad hamar, tehát erős is. Legnagyobb és legszebb szál legény a lengyel, jóval magasabb mindeniknél, nem kövér, de magasságához mérten hatalmas fejlettséggü, arányos növésű, egyenes testtartás, ránézve szentül hiszi a közönség, hogy ő a legerősebb; birkózás közben zúg, morog{ csikorog, bömböl; természete az őrületig ideges, dühös veszekedő, a szabályokat vagy nem akarja, vagy nem tudja megtartani: csíp, harap, szúr, ököllel üt. kaszál a lábával; bolondnak és értei metlennek hinné az ember: a közöségnek óriási abczugolására mélyen hajtogatja magát s a közönség kénytelen kaczagni; már ilyeneket is kiabál nak neki a karzatról: Izé az izédbe! sajnálja az ember, hogy a rokonszenves legyei nemzetet képviseli; ezt sem volna szabad komoly mér közésbe bocsájtani; de mindenek fölött erős, s ez nagy érték, sok hibát feledtet; utolsó estére a rendőrség eltiltotta a felléptét, mondják, hogy az ügy az alispán elé került, — akár igy, akár ugy, de a lengyel megfogadta, becsületszavára fogadta, hogy rendesen és csendesen viseli magát s most a közönség megéljenezte, rósztvett s becsületére válik, hogy fogadását az utolsó este hiven meg is tartotta. — Czája József a magyar, derék nagytest, csupa vas-izom ; fiatalos, borotvált arcza szelíd vonású, lány képű; küzdelem közben mosolyog; ha ellenfele szabálytalanságot csinál, azt mondja, hogy szabad neki; — ereie mellett igen okos; végig csak védekezik; csak egyszer támad, de akkor végez; nem elégszik meg azzal, hogy az ellenfelét legyőzi: bravúrra győzi le; különben a kisebbekkefegyszerüen végez, hanem a nagyokat magyar miskásan megtánczo! tatja. Erőre és ügyességre nézve körülbelöl ugy állanak, amint itt sorban (elsoroltam. A páronkénti vildalokból csakhamar észreveszi az ember, hogy a Szilézia, a lengyel s a magyar a legerősebbek, sőt azt is, hogy ezek egyenlő erősek. De a vége mást mond. Összecsap a lengyel a magyarral. Kétszer tiz perez után a győzelem eldöntetlen. Azt hisszük, egyenlő erősek. Másnap döntö küzdelemre mennek a végkimerülésig. A huszadik perezben leteszi a magyar a lengyelt; de ez prüszköl s nem ismeri el, hogy ő a gyengébb. Azt hisszük, hogy a magyar csak egy kevéssel erösebb. A lengyel letesz száz koronát s kihijja a magyart a harmadik estére is. Összecsapnak s Czája József mosolyog. Forgatják egymást, talán csak azért, hogy belemelegedjenek. De a huszonnegyedik perezben, amint Arany János mondaná az öreg 'loldiról: Czája is unni kezdi végre a kötődést, derékon fogja a rettenetes lengyelt s íölemeli, hogy egyik lába sem éri a földet, aztán szédü letes körtánezot jár vele, mintha gyermek pörgettyűt forgatna s leteszi ugy, hogy mind a két válla éri a földet, — de biztosabb bizonyság okáért ráfekszik, hogy amaz higyje el az igazit. Mikor ezt a harmadik nagy erő, a hatalmas sziléziai látja, azt moodja, kogy ő már mérközésnélkül Is elismeri Czáját elsőnek Persze, hogy ennél jobbat nem mondhatna. t B. Oy. Lesz jó fürdő fs Zalaegerszeget. Dr. Korbai Károly polgármester fürdőt szándékozik csináltatni a villanytelep mellett. Először csak uszodát, azután gőzfürdőt is. Addig nem is lesz a városnak rendes türdője, mig maga a polgármester hozzá nem fog. Mérnékök kitüntetése. Goszletb Lajos főmérnököt az államépitészeti hivatal főnökét műszaki tanácsossá tették, — Puskás Kálmán mérnököt, aki nemrég távozod Zalaegerszegről Dabreczenbe, kinevezték főmérnöknek. Az Qj városgazdával nem hiába van megelégedve a hivatalos felsőbbség, s nem hiába di eséri a közönség is, mert működése terén szorgalmas munkássága után jobb-jobb eredményt látunk. Csak rövid két hónap óta működik Vizsy s noha csak helyettesként, látszik a város uiczáinzk rendbentartása, az u'padkák és ulczai árkok tisztántartása; a mez^i utak majdnem tarthatatlanok voltak, különösen a Malom-ut, mely a fedett lovarda felé vezet, ő minden költség nélkül megjavíttatta téglatörm^lékekkel, hogy a szántóföldek ne rongálódjanak; különösen fontos a már büdöeödó utc/.ai árko > tisztítása, mert ezek a kolera fészkek. Nagyrészt már rendbeszedette s jön a többi is. Feltűnik különösen mindenkinek, hogy a mezőőtök, akik addig pipával és baitával sétálgattak, most kapával járnak és dolgoznak. — Ez a helyes és nem a régi. Óhajtjuk és elvárjuk, hogy Vizsy helyettes városgazdának ezutáura és megmarad az erélyessége. Felölíixetés. Az Ipartestü'et 5 koronát és Hegyi József 2 koronát voltak szívesek felültizetni a kath legén>e^\let julius 23 iki mulatságára, melyért hálás köszönetet mond az elnökség. A fogyasztó szövetkezet es a borvíz. Mikor Zalaegerszegen néhány évig működött a fogyasz tók szövetkezete, akkor egyebek mellett pl. egy üveg petánczi savanyúvizet 12 fillérért vettünk, — most pedig 24 fillér annak az ára. — A többi élelmi és italszerekkel is igy vagyunk. A „Htg ar Paizs"nak legújabb éa legifjabb munka társa. Gratuláljnk neki éa közöljük a köveueiő levelét elsó irodalmi működéseként. A kicsinyke kis rövid, de velős ujságezikk a következő': „Örömmel tu íalom, hogy tegnap este 11 órakor szerenesésen megérkeztem. Mama is én jól éretzük magunkat. Zalaegerszeg, 1311 jultus 30. Ifj. Hajgató József." Ifja kollegánk tehát alig egy napos. S igaz, hogy az apja kitűnő ba>-atja a „Magyar Paizs u-nak s íegb zgóbb előfizetője, de a fia tuitett az apján : a szó teljes értelmebea egyenesen njságirónak ssflletett. Megyeiek Mikor egy magyar főnr adósa egy iparos nak. Festetics Tassiló herczegnek rokona : Festetics Pál gróf nem fizet egy Alsólendván lakó hitelezőjének. — Csak a közelmúltban járta be a lapokat a hír, hogy a keszthelyi főurat: gróf Festetics Tasilót a király berezegi rangra emelte. Ezzel kapcsolatban tudósítónk érdekes, esetről számol be. A mult esztendei általános képviselőválasztáskor Alsólendván «róí Festetics Pál fellépett függetlenségi programmal. A választási zászlókat Hegedűs Sándor alsólendvai iparos szállította, kit a gróf felkért és megbízott. A választás előtt azonb: n a nemes grót visszalépett, adósságával mit sem törődve u^y, bogy Hegedűs Sándor kénytelen volt gróf Festetics Pált adósságáért az alsólendvai járásbíróságnál megperelni s perét megnyerte itt is s felsőbb bíróságoknál a feleb bezés folytán ls. A gróf azonban még ekkor sem fizetett s igy Hegedűs Sándor végrehajtásilag letoglaltatta gróf Festetics Pál ingóságait. Ez ellen a gróf felesége igénypert adott be s julius 28 án volt a budapesti V. ker. járásbíróságnál a végtárgyalás, hol az adós főúr felesége megesküdött arra, hogy a lefoglalt ingóságok saját tulajdonát képezik, igy az ő férje tartozásába el nem árcerezhetők. Ennélfogva egy iparos ember veszítse el jogos követelését egy főúrral szemben. Az illető iparos a közvélemény elé megy igazságos követelésével s kérdezi a csáktornyai Festetics Jenő gróftól s a keszthelyi herczegtől, hogy összeférhető dolog é az, hogy egy mágnás többrendbeli birói Ítélettel sz'mben ne fizesse ki tartozását egy munkás iparom ik /? Nemesgalacson (Zala) két öreg kisasszony vezeti a postát, álltalános ellenük a panasz, hogy senkit be nem engednek a hivatalos helyiségbe hivatalos, időben sem, sőt gyakran megtörténik, hogy a hírlapokat csak napok múlva küldik txét Egyébként adatokat gyűjtenek a kisasszonyok hivatalos működése felöl. A zalabaksf segédjegyzői állásra pályázatot hirdet Székely J. alsólendvai főszolgabíró augusztus 16 ig. Csúnya fftrészelélt csinált Nagy József gépész Petrikereszturon. Mikor a fűrész javában működött, elbámészkodva beleült a fürészbe. Igen kevés ideig ülhetett ott, mert még élve behozhatták éjfélig Zalaegerszegre, de előbb vattával a kötelékekkel visszafojtották az omló vért. Itt a*tán dr. Halász Vilmos kimosta, bevarrta a borzasztó sebet s életben fog maradt>i. Eljegyzés. Fábián Nusika Alsóbagod ós Horváth Ferencz Boczfólde jegyesok. Halálos szerencsétlenség a cséplőgépnél Kaszti József vagyonos földmives búzát csépeltetett. A cséplőgép etetését egyetlen leányára, a 14 éves Juliskára bizta. A leány kéveadás közben oly szerencsétlenül csúszott meg, hogy & ballába belekerült a cséplőgép dobjába, amely a szerencsétlen leány lábát térdből leszakította, ki a nagy vérvesztéstöl néhány óra múlva meghalt. »Szerették egymást véghetetlen, szerették egymást mindaketten; s hogy egymáséi lettek: véghetetlen szerettek egy mást mindaketten.* Nagyrécsén Kádár Bálintot a falurosszának hívták. Azért ő feleségül vette Halász Erzsébetet. Aztán kiment Amerikába. Erzsi itthon máshoz ment. Kádár ott künn mást vett el. S haza is jött a tótleánnyal. Itthon a két asszony hajbakapott. Egyik vitriollal, a másik késsel hadakozott. Halál nem történt. S a szerelem tovább dul. Szerelem és élet. Mózsi János kőműves még ifjú ember Nagykanizsán, 38 éves. A felesége Vajda Rózi 28 éves. A kőműves urizált, annál kevesebbet dolgozott, legtöbbet a feleségit verte. A felesége kofáskodott, hogy megélhessenek. Ai asszony az ütlegek elől szüleihez menekült. De a vad kőműves egy reggel kiment a piaezra s nemcsak a feleségét, de a sógornéját is kezdte verni. Rózi bicskát rántott s leszúrta az urát. Mózsi János 10 perez múlva meghalt. Vadállat a boszn, amint a taliándörögdi eset is bizonyítja. Deli Józsefnek a pajtáját egyik irigye felgyújtotta s a gondozatlanul otthonhagyott négy éves gyermek ott aludt az eresz alatt is bele égett. Baleset történt az aratógép körül Nagylengyelben a mult héten. Fereuczy József nyug. csendőrörnagy földbirtokosnak öccse, Ferenczy Pál, kün nyaral feleségével együtt Nagylengyelben testvérénél. A gazdaság körül forgolódva olyan szerencsétlenül jutott az aratógép közelébe, mikor ez működni kezdett, hogy a gép jobb lábáról leszedte a hust és izmokat. Szerencsére csonttörés nem történt. Távoliak. Petőfi Sándor halála julius 31 -én volt a segesváricsatatéren ezelőtt 62 esztendővel, 1849 ben, huszonhatod féléves korában. Tegnapelőtt, kedden mu t el ez a nevezetes évforduló. Szomorúan emlékezetes nap: nemzetünknek politikailag is vesztett csatáját s irodalomtörténelmileg is a legfényesebb csillag ellobbanását juttatja eszünkbe. A legöregebb vidéki njságiró, Tiszti Lajos Aradon meghalt 75 éves korában. Most Robox István kir. tanácsos, kaposvári szerkesztő lett a vidéki újságírók nesztora. Gyógynövény tanfolyamot áilitottak fel | Kolozsvárt a aazdasági akadémián a gyógyító I füvek értékesítése érdekében. A tanfolyamon összesen 32 hallgató jelentkezett, többnyire papok és tanítók, akik az ország minden részéből sereglettek össze a tanfolyam hallgatására. A tanfolyam előadója Dr. Pa er Béla. — A gyógyító füveknek, növényekuok első legnagyobb apostola Dr. Flórit Áron, aki a most kiadott és még kiadandó könyveiben foglalkozik bőven ezekkel. Legnagyobb | gyógyító erő ezekLen van, akár ételnek, akár j teának, akár fürdőnek használjuk. Dr. Flóris • könyvének ez a czime: »Mikép lehetünk hosszui életűek? ! Mesterséges takarmáaytermelés Erdélyben. Az állatárak emelkedése és ezzel kapcsolatosan az állattenyésztés fokozására irányuló igyekezet folytán fokozott jelentőséget nyert a takarmánytermelés. Az erdé'yrészi gazdasági akczió enuek : folytán a mesterséges takarmáuytermelést igyekszik Erdély különböző vidékein meghonosítani.
