Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-20 / 29. szám
1911. jun ius 22 . magyar paizs 3 tétobek közt Linné, a hírneves svéd természet•1mdós is hódolt neki, akit 1750 ben makacs theumájából állított talpra : Fentenellt, franczia iró, állítólag unnék köszönhette százéves korit ; ífaillen asszony szamóczalébep türösztőtte habtestét ; attól lett oly bámulatosan üde és bársonyos a bőre. A szamócza-kurát ma leginkább a köszvény és rheumatikus bántalmak gyógyítására használják. A czukorbetegségben szenvedőknek ajánlatosabb, mint a szőlő, mert czukortartalma jóval kisebb, mint emez*, A czitrom helyesebben czitromlé, kiváltképen hatásos a rettegett skorbut esetében. Északsarki utazók el nem lehetnének e hatásos gyógyszer nélkül. A czitrom kúrát sikerrel alkalmazták a vese bizonyos megbetegedése esetén és hólyagkövek eltávolítására; rheumatikus és köszvényes bántalmak ellen szintén sikerrel alkalmazzák. Naponkint mintegy «gy liternyi czitromlét fogyasztanak el a betegek. A czitromlé tartalmaz: 2 százalék czukiot, 0.32 százalék nitrogén vegyületeket és 7 százalék ezitromsavat. Láthatjuk tehát 'hogy a gyümölcs nem megvetendő értékű, akár mint táplálék, akár mint gyógyszer: természetesen ezzel is kellő mértéktartással éljünk és jól tesszük, hogyha a gyümölcs megválasztásában óvatosak vagyunk, mert a piaczról hozott gyümölcscsel sok fertőző betegség jutott már a házba. A mértékekről. Vagyis: az Igazságról. A mértékek története. A mértékek és súlyos tekintetében aránylag hosszú időkig nagy önkény uralkodott, AZ »arasz«, •tenyér*, »öl« és az ó franczia »pied duroi* j«lzésü hivatalos kifejezések is bizonyítják, hogy ar emberiség sokáig megelégedett a természet által nyújtott mérési alkalmatosságokkal. Henrik angol király 1101-ben az angol rőf helyett mértékül behozta a »yard«-ot, amely karjának a középuj hegyéig való hosszát képezte. II. Ottokár •seh király pedig, aki 1253 —1278-ig uralkodott, behozta, hogy 4 darab széltében egymás mellé rakott árpaszem egy »ujj« és 10 ilyen ujj egy • arasz*. Hasonló mértékek voltak egy csésze hiaza és az, amennyit »két kézzel meg lehet markolni*. A mértékek és sulyok ezen megbízhatatlansága daczára mégis alig találkozunk néhány komolyabb kísérlettel arra, hogy az alapmértékeK biztos alapra helyeztessenek. A mindinkább fellendülő természettudományok és a kifejlődő kereskedelem végre azt eredményezték, hogy a mérték- és sulyrendszer is matematikai és természettani alapelvekre épült és hogy állami rendelkezés és törvényes ellenőrzés által maradandó szabályozást nyert. A szükségelt változatlan természeti mérték egységeket még ekkor is az emberi testben vélték feltalálni. Így Köbei Jakab 1584 ben azt tanácsolta : »állitsanak 16 férfit kicsinyeket és magasakat, amint véletlenül egymásután a templomból jönnek, egyiket a másik e!é egy lábnyira ; ezen hosszúság légyen igaz, általános hoszmérték, mellyel a földet mérjék.* Weidler 1727-ben a felnőtt emberek látó-távolságát ajánlotta hosszegységül. Böhut András 1771-ben valamely testnek az első másodperczben végzett esési haladását, Herscnel János pedig a sarki földtengely tízmilliomod részét ajánlotta hosszegységnek. Huyghens Keresztély hollandi tudós, ki elsőnek látta el az óraszerkezétét ingával, 1672 ben megkísérelte annak bizonyítását, hogy a másodperez inga hossza szolgálhat normális hosszmértékül azon tér meghatározására, melyet a földre szabadon eső test az első másodperczben megfut ós elméletét »Horologium oscillatorium* czimtk Párisban 1673-ban megjelent művében tüzetesen kifejtette. Azonban sem az esési idő, sem az ingalengés nem egyenlő mindenütt a földön. Mouton Gábor lyoni csillagász (1618—1694) mértékegységül a golyóalakunak feltételezett földgömb délkörének egy perczét ajánlotta, milliare néven. A czélszerü természetes mértékegység körül különösen Franciaországban támadt élénk küzdelem, mig végre a párisi nemzetgyűlés 1791 márczius 26. napján elfogadta a franczia tudományos akadémia tagjaiból alakult bizottság javaslatait, melyek szerint a iöld egyenlítőjének tízmilliomod része »métre* né> alatt legyen a mértékegység. Ezzel egyidejűleg az uj mértékegység tudományos kidolgozását is megkezdték, elkészítették a mérő-eszközöket és foganatba vették a felméréseket. A részletes felmérések befejezése után 1798 iun. 22-én megtörtént a normál mértékek átadása és elhelyezése a köztársaság levéltárában. Egyidejűleg egy aczélból készült méter és egy sárgarézből készült kilogramm is letétbe helyeztetett. A méternek és kilogrammnak platin másolatát egyúttal eltették a csillagvizsgáló intézetben őrzés végett. Ez a »métre vrai et difinitif,« (vaiódi és végleges méter). Megállapításának emlékére 1799 deczember 10 én emlékérmet is verettek ezen felirattal: »Á tous les temps, á tons íes pouples.« (»örök időkre minden népnek"*). A mértékbitelesités nyomaira már az ó korban Alkibiades idejében (450—460 Kr. e.) akadunk. Athenben normálsulyok voltak a várban. Eleusisben és a Piláusban. A legrégibb hellén u. n. üpineti mérték , pénz és sulyrendszer megalkotója Pheidon volt (670 Kr. e.), aki Argosban uralkodott és a Themenidák családjából származott. A régi rómaiaknak normálsulyaik voltak a Capitoliumban és a Herkules templomokban, Justinián császár a normál-mértéket az egyház védelme alá helyezte. Nagy Károly 803-ban utasításokat adott, hogy hivatalosan készletben tartsanak oly mértékeket, mint aminőket palotájában őriztek. Végül a párisi nemzetközi konferenczia, az u. n. méterkonferenczia, megoldotta a még fönnálló kérdéseket és Németországban is érvényre juttatta az uj űrmértékeket és kilogrammot, melynek felügyeletét a mértékhitelesítő hivatalok gyakorolják. ^ méterrendszer jelenleg Oroszország és az angol fönhatóság alatt álló területek kivéfja majd én is porrá Válok Irta : Agh Abel. Ha majd én is porrá válok,Virágos kerti por leszek, Én csak virágot nevelek Virágkelyhébe, Sugárfénybe Csak kaczagok, csak nevetek, Virágnevelő por leszek. Ha majd én is porrá válok, Szélparipára pattanok, Mint ijesztő, vad viharok Szemekbe szállok! Harag és átok 1 Ott más szemével könnyezek. Én könyíakasztó por leszek. Ha majd én is porrá válok, Sirdombon néma őr leszek, Rajtam megtörnek a szelek ! »Csak susogjatok!* Én helyt maradok Gyötörnek bár viharkezek Nyugalomnyujtó por leszek. Ha majd én is porrá válok, Elrejtve aranypor leszek, Kutatnak lázas, vad kezek Egymásra rátörve, Orozva leölve A kiccssóvár, vak emberek Gyülöletszitó por leszek. Ha majd én is porrá válok, Föld méhébe temetkezek, Bőgve izzó lávatömeg! Fel égnek török! Mi sem lesz örök ! Mely bűnt takar, embert temet: ítélkező, nagy por leszek. Ha majd én is porrá válok, Szántóföldi pornak állok, Magbadőlő dus kalászok Amit nevelek, Szerelmes szemek Hullatnak rám bő könnyeket Mert életadó por leszek. & telével egész Európában, továbbá Mexikóban és Algírban tényleg be van hozva. Az 1864. év óta pedig az amerikai államokban is engedélyezve van, névleg pedig Dél-Amerikéban is elfogadták. Mérleg- sülykészitők s jaVitóknj értéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsófejérmegye: Gyulafejervár. fíartha A. Bóla épület és műlakatos, műszaki és mérlegmtlbelye és javitó gyára. Nagyenyed. Folbert Tamás lakatos mester, mér tékkészitő. Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbűdrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méieggy ártók és javitók. Paldnka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg, készitő és javitó ggyár. Besí terczenaszódmegye, Besztercze (Erdély). Szántó András puskamüves, mechanikus, ker pár s varrógépjVitó. Az összes mérle javítását és törvényszerű kiállítását válla Schuszter Guidó mechanikus, méríegkészit Békésmegye: Oroshdzc,: Katona Imre tized százados és rudas, mérlegkészitő, valamint fiuly javitó. Borsódmegye: Miskolcz. Naup Mihály szerkovács su!j- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mérlegkésziiő. Brassó megye. Brassó. Dragits Sátdor lakatos mester, mértékkeszt. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleg lakatos. Egyedüli mérlegkészitő a megyében Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszókmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s Kézdivásár helyen. Jásznagyknnszolnokmegye: Jászberény. Gede József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mértéktárgykészitő. Szolnok. Gaál Ferencz mérlegkészitő és sulytarázó. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pá szerkovács, mérleg és sulykészitő, javitó Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték késziiő. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, ürmeitek készitő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Háramarosmegye: Máramarossziget. 1 mérlegjavitó. Maros-Tordamegye : Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt ós Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losonczon Füleken ós Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen testvei ele mérleggyára. szemely mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, t'zedes, százados, marha ós hidmérieggyar, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidméí leggyáros. vasuíi mozdony mérlegek, hid-, marha-és raktári mérlegeknek gőzerőre berendezett gvára. Alap. 1898. GizelJa-at 53—55 —Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vizmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő, Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készit és súlyt taráz. Pozsony megye.- Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár » egy mérlegkészitő ós javitó. Szebenmegye: 1 hid és xaktármérleg gyár, javítással. Szepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg készitő, suiytarázó. ; Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal m(fés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása. Fülöp Sándor lakatosmester, mértékkészitő. Slilégymegye: Szilágysomlyó: Kaira Endre epület és műlakatos, műszaki és mérlegműhelye ós javitó gyára.
