Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-13 / 28. szám

1911. julius 13. M A G Y A R P A l Z S 3 Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányától. 1414., 1436., 1440—1911. rkp. szám. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város területén pénz, 1 drb, arany fülbevaló, 1 drb. asztalkendő találtatott. Igazolt tulajdonosaik a rendörkapitányi hivatalban átvehetik. Zalaegerszeg, 1911. évi julius hó 10 án. Mfczriczky, h. rer dőrkapitány Zala¥árme0ei Mnzemn és Könyvtár, Az ujabb ajándékok. (128. közlemény.) 27 drb. régi pénzt ajándékozott Schmidt Viktor ezukrász. (Folytatjuk.) Haerter• A mértékekről. Vagyis: az Igazságról. A hordóhiteiesitö hivatalok további működése. A kereskedelmi miniszter mult hó 22-én kiadott rendelete alapján Tolnavármegye alispánja körrendeletet bocsátott ki a járási főszolgabirák hoz, s utasította őket, hogy a járásuk területén működő hordóhiteiesitőket a jelenlegi hitelesítő hivatalok müködhetésének 1911. évi deczember 31-éig történt meghosszabbításáról értesítsék. Eszerint az 1908-ban fölmondott s többször meg hosszabbított szerződés csak ez év deczember végén veszti hatályát. Heti hirek Helyiek. Városi közgyűlés volt hétfőn délután dr. Kor­bai Károly polgármester elnökletével. — Felosz­tották az 1910-re kiutalt 11.500 horoaa állam­segélyt a tisztviselők között, Salamon Ferencz h. rendőrkapitányt föltették a IX. fizetési osztályba és Tanár ígnáczot a X be. — A polgármestert kiküldi a város Drezdába a nemzetközi közegész­ségügyi kiállítás tanulmányozására. — tx mező­őrök fizetését felemelik 40 koronáról 60 ra. — Gróf Battyány Pálné — Pallini Inkey Valéria 500 koronás alapítványát köszönetiel veszik az ipa Tosok javára. — Az utczák öntözésénett javítá­sára a villanytelepnél gépezetet s egy uj öntöző­kocsit szereznek. — Az aus ápolda épületét kő íallal veszik körül 245 korona kiutalásával. — A városi faiskola részére kiutalnak 70 koro»át. Gyűjtsünk a Csány szoborral A gimnáziumi tanulók az erdélyi tanulmány uton egymás­közt gyűjtöttek 5 K 62 f. Mai gyűjtésünk összesen . . 5 K 62 f, Hozzáadva a múltkori (28887 K 62 1) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 28893 K 24 fill. Ennek az a históriája, hogy Haerter Ádám tanár, az ut rendezője éi tervezője, szigorúan meghagyta, hogy senki el ne veszítse semmijét. A ki ebbe a gondatlan­ságba esik, a káron kivül büntetésül fizet 20 fillért. A jókedvű gyere­kek egyiknek-raásiknak eldugták a holmiját, s megsarczolták 20 fillérig. Aztán vissza­adták a portékáját. Egyéb kár nem történt. üj törvényszéki elnökünk van. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Horváth Sán­dor ítélőtáblai bírói czimmel és jeleggel felruhá­zott szombathelyi törvényszéki elnököt a zala­egerszegi törvényszék elnökévé, Dr. Degré Mik­lóst, a zalaegerszegi törvényszék elnökét a gy őri törvényszék elnöki helyére helyezte át saját ké­relmükre. Dr. Degré Miklós távozását nemcsak hivataltársai, haoera Zalavármegye társadalma őszintén sajuálja, mert távozásával társadatmuuk igen kedves, intelligens tagját vesztette el. A seproai íieresfcedetai és iparkamara olyan rossz eljárást csinál a lapokkal szemben, mint Zalában a megyei hivatal. Az iparkamará­ban a közelebbi években változás történt a ve­zetőség körül s evvel együtt a lapok irányában is megtörtént az igen üdvös reforn. Azelőtt ugyanis egy két-három lapnak fizettek néhány forintot. Ezek voltak a hivatalos lapok, s díjazott lapok, pártfogó és pártfogolt lapok. A változás­kor mások is pályáztak, folyamodtak ilyen párt­fogol tsági viszonyra. A kamara igen helyesen azt mondta, hogy ezután egyiknek sem fizet kegyencz­dijakat, hanem egyenlően küld mindeniknek tu dósitásokat, mert ez amint egyenlően érdeke mindenik lapnak, ugy egyenlően érdeke az ipar­kamarának is, s a közügynek. Zalában is történt változás a megyei hivatalban, itt is előnyös re­form indult meg a hírlapok irányában s a hiva­tal érdekében is. Az uj alispánnak igaza volt, mikor azt mondotta, hogy nem jó az sem a hi­vatalra, sem a hírlapra, sem a közönségre nézve, ha az újságíró innen onnan kapkodva csakúgy átabotába ír épen emiatt sokszor téves adatokat is közölve; ne nyugtalankodjék tehát a hirlapiró s ne is alkalmatlankodjék ott a hivatalban, más­felől mégis tiszta adatokat fog közölni: gondos­kodik ö, a hivatal, arról, hogy mindenik megyei lap megkapja ezután a szabatos tudósítást. — Ezen az első híradáson kivül sem a megyétől, sem az iparkamarától nem kaptunk agy batüt sem. A mi lapunk legalább nem. Lehet hogy a kik közelebb vannak a kemenczéhez, azok fű­tőznek, — vagy akik kegyenczek, — vagy akik nem várva az igért tudósításokat, más utakon­módokon szerzik meg azokat, nyugodtak s nem kritizálnak. Mi az egyenes uton maradva, évek óta kopaszodva várva-várjuk a tudósításokat s minthogy az ígéretnek meg nem tartását meg­megkritizáljuk, természetes, hogy tovább is csak oknélkül várjuk. Egy éves önkéntesek figyelmébe. A soro­zások befejeztével felhívjuk mindazoknak a véd­köteleseknek figyelmét arra, akik egy évi önkén­tesek gyanánt besoroztattak, hogy amennyiben egyéni hajlamaik, nyelvismereteik, családi viszo­nyaik, vagy egyéb okoknál fogva beosztásuk te­kintetében különös kívánságaik vannak, saját ér­dekükben idejekorán érdeklődjenek illetőségi helyük járási főszolgabiróságánál, városokban a katonai ügyosztálynál, vagy a hadkiegészítési ke­rületi, illetőleg a honvéd kiegészítő parancsnok­ságnál az iránt, hogy korosztályuk és sorszámuk­hoz képest hová nyernek beosztást, mert erről behivójegyük kézbesítése előtt, a mi rendszerint csak szeptember közepe táján történik meg, külön hivatalos értesítést nem kapnak. Az igy megtudakolandó beosztásuktól eltérő más beosz­tásra vagy áthelyezésre irányuló kérelmeiket sa ját felfogott érdekükben ne halasszák arra az időre, mig behivójegyük kézbesittetik, mert akkor kérelmük teljesithetése az idő rövidsége miatt könnyen kétségessé válhatik, hanem ily tárgyú kérelmeiket mielőbb, minden esetre azonban még augusztus folyamán nyújtsák be a honvéde­lemügyi minisztériumhoz. Ezt a figyelmeztetést anuál inkább megszívlelésre ajánljuk az érdekel­teknek, mert ezáltal sok kellemetlenségtől és fölösleges kiadásoktól is megkímélhetik magukat. A zalaegerszegi—novai járási községi és körjegyződ egylete Kaszaházán e hó 15 én szombaton délelőtt évi rendes (tavaszi) közgyű­lést s huszonöt éves disz emlékgyúlést tart Új­laki Béla elnökletével. Somogyi József ságodi jegyző értekezést tart a nyugdíjügyről és a ki­vándorlásról, s Újlaki elnök ismerteti az egyesü­letnek 25 éves történetét. Nyári mulatság. A zalaegerszegi katb. legény­egylet idei majálisát tekeverseunyel julius 16 án, esetleg. 23 án tarija a Rozenkraucz kertben. Salamon Károly pénzügyi számvizsgálót a VIII. fizetési osztályba kinevezte a miniszter pénzügyi számtanácsosnak. lü fogták e ! Makkos Vendel epigont, a futó betyárok rosszfajta epigonját, mert nem igazi ki: „ Az élet mey hossza bi fásáról és az idöelőtti vénülés ellen vak) védekezésről." Sem az állat, — sem a növényvilágnak nem adatott hatalom arra, hogy életét megrövidítse, vagy meghosszabbítsa. „Egyedül az ember, a hemó sapiens" bosszab bithatja meg eletét az okszerű és mértékletes életmóddal és viszont megrövidítheti a kicsapou­gásekka!. Amikor Arisztotelész Szeneka előtt arról panaszkodott, hogy a természet mily fukar az emberrel szemben, és rövidre szabja az emberi életet, mert lám a macedónok királya, Nagy Sándor is alig 33 éves korában halt meg, holott a szarvasok, elefántok, hollók, hattyú 200 évig is elélnek: akkor Szeneka igy felelt: nem kaptunk mi rövid életet, hanem az ostoba életmóddal, vagy a tivornyával mi magunk rövidítjük azt meg. Az élet elég hosszú, ha az ember azt mértékletesen használni tudja. Guárinó Hyppolit (született 1370-ben) példák­kal bebizonyította, hogy a legsilányabb szervezetű embernek is van annyi életereje, hogy 60 évig eléljen; szerinte valamennyi korábbi halál az embernek saját hibája folytán következik be, nem pedig a vele született életerő hiánya miatt. Az ilyen emberek nemcsak saját életüket rövidí­tik meg, hanem a halálukat idő előtt siettető rendetlen életmóddal még ivadékaik egészségét is tönkre teszi. Az emberi élet nem egyéb, mint égés, vagyis olyan okszidáczió, melynél a hő és a hamu ter­melődik, csakhogy fény és láng nélkül. Minden­féle égést tángálni kel! oxigénnel, és az emberi élet fáklyájának égését azonkívül a kellemes, jóleső testi és lelki gyönyörökkel olyképpen kell élesztgetni, hogy mindazonáltal lulizealom sohse fejlődjék ki. Ily kellemes gyönyör az izzadás közben történt fáradságos munka okozta éhség, a fáradságérzet és az ezután való mosakodás, étkezés, ivás, a testnek megkené.se, magvizes burogatásba való gongvöles, Priznicz burogatás, gyógyfüvekkel, való testápolás, nyomkodás; azután valamely kedves regénynek, vagy újságnak olva­sása, barátságos tere-fere, végül a tiszta jó levegő­ben való alvás. Egy szóval ahoz, hogy a hideget epedjük, kerressük: kánikulai meleg kell. Arra, hogy a meleg szobát bujiuk, csikorgó hidegnek kell lenni. A bosszú éleire törekvő valahányszor a makró­biótikát, vagyis az élet meghosszabbítása czél­jából irt könyvet kezükbe veszik, mindannyiszor vegyenek magukhoz tiszta füzetet, ebbe írják az idevágó olvásmáDyuknak rövid kivonatát, s asze­rint rendezzék be életmódjukat, az óra beosztást és muuka-beosztást. Ehez mérten kérjük ki az utasítást a feleségtől, ehez mérten osszák ki a parancsot a mindenesnek, a szobalánynak, a szakácsnénak, mosónőnek, kertésznek, a kocsis­nak, a fürdösnek, a gyógyzökcsölő (masszírozó) legénynek, vagy asszonynak, a fölolvasónak, vagy társalkodónőnek, a lovásznak, a szántónak, az aratónak, a favágónak stb. Aki pedig szegény, az vésse emlékezetébe ezen régi közmondást: „Magad uram, ha szolgád nincs." .És nem elég ö rökké csak azon sopánkodni hogy mit és hogyan kezdjünk meg, hanem min­den töprenkedésünknek immáron vége szakadjon, mely kezdete legyen a komoly cselekvésnek." (Lásd Farkas Zsigmond könyvét). És akik az ily mértékletes életmódban namcsak testi, de kivált­képpen lelki, szellemi gyönyörüket is lelik : azok ne felejtkezzenek meg arról, hogy ezen magasz­tos gyönyörök morzsáiból azoknak is juttassanak, akiknek togalmuk sincs afelől, hogy „Miként lehetünk hosszú életűek". Dr. LóráDd A. „A hosszú életüség tizenkét parancsolatját a következőkben foglalja össze: „1. Tartózkodjál lehetőleg sokat friss, egész­séges levegőn, főleg, hacsak nincs túlságos meleg, napfényben. Gondoskodjál ilyenkor elegendő mozgásról és tégy naponta nagyobb sétát. 2. Hust csak mérsékelt mennyiségben egyél napjában egyszer. Étrended főleg egészséges tehenek, vagy kecskék, forralallan teje legyen, továbbá tojás, földtermékek, zöld főzelék, vaj, sajt és gyümülcs. Minden harmadik hónapban egyáltalán k rüld a husevést. Az ételeket gon­dosan rágd meg. 3. Fürödjél meg naponta; ha vérkeringésed egészséges, végy hetenként egyszer izzasztó­fürdőt. 4. Gondoskodj naponkénti székelésről, tisztítsd meg azonkívül beleidet hetenként egyszer enyhe hashajtóval. 5. Hordj likacsos iuhát, leginkább pamutos, legfeljebb télen gyapatos alsóruhát. Gallérod bő legyen. Nyáron világos, télen pedig sötét-szinü

Next

/
Oldalképek
Tartalom