Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-29 / 26. szám

8 MAGYAR PAIZS 1911. junius 208. réBET.-társaság< nagykanizsai bejegyzett czég­nek Magyarország külön czimerének használha­tását az 1883. évi XVIII. törvényczikk alapján megengedte a miniszterelnök. EskÖVŐ. Dr. bozzai Bozzay József keszthelyi ügyvéd julius hó 4 én tartja esküvőjét nagyvaj­dafalvi Marossy Irénkével Marosvásárhelyt. — Vérttídulások a természetes Ferencz JŐZSef-keserüviz rendszeres használata mel­lett biztosan és rendkívül enyhe módon gyó­gyulnak. Mint rendszeres adag elegendő V2 pohár reggel éhgyomorra. Az igazi Ferencz József-keserűviz kitűnő hatását a legjobban igazo'ja az egész világ orvosainak és orvostanárainak egybehangzó elismerése. Dr. Ch, Mauriac, a párisi Hospi­tál du Midi orvosa is igy nyilatkozott e világhírű hazai gyógyvízről: „A Ferencz József-keserű vizet sokszor rendelem s eddigi tapasztalataim szerint hatása nagyon ked­vező, ugy hogy ez a gyógyvíz a hashajtók között a legelső helyek egyikét foglalja el." Bevásárlásnál ugy a füszerüzletekben, mint a gyógy tárakban kérjen határozottan „valódi Ferencz József"-keserűvizet. Óvakodjunk az utánzatoktól! Távoliaic. Csány emlékek Kolozsvárt. Ismeretes dolog, hogy a nagyvárad—kolozsvári vasutat 1870 ben nyitották mag, ezelőtt 40 esztendővel, de azt a vasutat már Csány László tervezte 1849-ben j közlekedési miniszter korában, ezelőtt 71 évvel. 1 Az ősszel egy kolozsvári bizottság a Csány szo- ' borbizottság titkárával együtt tervezték a 40 j éves jubileumot Csány emlékével kapcsolatban. 1 A távolság és egyéb okok miatt akkor nem le­hetett eredményre vinni. Azonban a terv nincs elejtve s Kolozsvárt felszínen tartják a róla való beszélgetést. Egyik levelezőnk szerint élénk részt vesz a körben kolozsvári Szeszák Ferencz derék szobrászunk is, aki a Csány szoborpályázaton dijat is nyert pompás plasztikus szobormintájá­val. Szeszák szobrászművész ajánlja, hogy a 150 j kilométer mentén egy-egy alkalmas helyen állit- ; sák fel Csány Lászlónak, az egykori tervező ! miniszternek a mellszobrát, egy másik alkalmas helyen pedig Gróf Eszterházy Kálmánnak a mell­szobrát, s a közelben legyen egy Csány s egy j Eszterházy megálló. Eszterházy Kálmán ugyanis i 1870-ben, a vasút megnyitáson is szerepelvén, j főispán volt ott, s most 40 év múlva megint ó a főispán fehér hajjal ugyan már, de még fehér szivvel is. Az egyik mellszobornak alkalmas hely volna a Királyhágó és Csúcsa közötti hely, hol a vasút is, az országúti száraz ut is egymás mellett fut, a másik, az Eszterházy mellszobrá­nak jó helye lenne Sztána közelében, rólok ne­vezve el a megállót is. — Érdekes és dicsére tes tervek. A szombathelyi püspökség betöltésére vo­natkozóan egyre ujabb nevek kerülnek kombi­náczióba. A »Vasváimogye« kérdést intézett Székely ferencz igazságügyi miniszterhez, a szombathelyi orsz. képviselőhöz, ki a püspökség dolgában a következő kijelentést tette: Két minisztertanácson betegségem miatt nem vehettem részt és igy nem tudom biztosan, hogy pontosan milyen stádiumban van a szombathelyi püspöki szék betöltésének a kérdése. Bizonyos, hogy sok önkényes kombináczió vetődik fel és sok önjelöíés történik. Én csupán annyit mond­hatok, hogy végleges döntés még nem történt, mert ha törtéct volna, akkor tudnám és nem csinálnék titkot belőle. Honi iparunk ujabb térhódítása. Közgazda­sági tudósítónk jelentése alapján a magyar ipar­nak egy ujabb térhódításáról tehetünk említést, amikor megállapítjuk, hogy a külföldről, neveze­tesen Ausztriából beözönlő silánv mérleggyárt­mányok behozatala évről-évre csökken. Ezen örvendetes gazdasági jelenség elérésében döntő szerepe van a közelmúltban létesített Magyar Mérleg és Gépgyár Részvénytársaságnak, mely terjedelemben nagyobb, mint a Monarchia összes gyára együttvéve és ahol a mérlegekhez szük­séges alkairészek a legutolsó kis szögecsig is a legmodernebb gépekkel készülnek. Vajha zsenge gyáriparunk egyéb ágainál is hasonló gyáralaki­tásokról számolhatnánk be! Az eperjesi jogakadémián az 1911—12. tanév első felére a beiratások 1911 szeptember 1-tól 12 ig eszközlendók; az előadások szeptem­ber 16-íkán veszik kezdetüket. A félévi tandij 50 korona. A jogakadémiai hallgatók vallásfele­kezeti különbség nélkül részesülhetnek a Colle­gium kebelében fennálló, újonnan épített s ké­nyelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben; ebéd- és vacsoráért az egész tanévre 180 kor. fizetendő. Joghallgatók havonként is beiratkoz­hatnak, mely esetben ebéd- és vacsoráért 19 kor., a reggeliért 3 kor. fizetendő. Az arra ér­demesek igényt tarthatnak a Collegium által évenkint kiosztatni szokott ösztöndíjakra, vala­mint a szegénysorsuak a tandíjmentességre, táp­intézeti dij elengedésre s a jelentékeny alaptő­kével rendelkező »Jogász segély-egylet« támo­gatására. A jogakadémiai ifjúsági-, valamint a collegiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendel­kezésére áll. A szünidőben mindennemű felvilá­gosításokkal, levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága. Aratási szabadságolások. A tényleges szol­gálatban álló katonai legénységnek az aratás idejére tervbe vett és kilátásba helyezett sza­badságoltatása ügyében kiadott rendelkezések tévedésből a szabadságolás idejét junius hó 2—22-e jeleztetett. A tényleges szolgálatban álló katonák nem ekkor, hanem julius hó 2—22-e közti időben fognak aratási és egyéb, ehhez hasonló fontos mezei gazdasági munkák végzé­sére, a katonai — század — parancsnokságnál szóval előterjesztendő kérelemre, három heti időtartamra szabadságra bocsáttatni. Félreértések kikerülése végett hangsúlyoznunk kell, hogy erre a kedvezményre csak olyan tényleges szol­gálatban álló katonák tarthatnak igényt, a kik hivatásuknál fogva földmiveléssel foglalkoznak és a kik az engedélyezendő idő alatt tényleg mezei munkákat végeznek. A Zsilinszky fiukat fölmentették. Följegyez­tük volt annak idejében, hogy Áchim András békéscsabai orsz. képviselő, a parasztpárt veze­tője, sértegette a lapban az öreg Zsilinszkyt. Ezért a két fiu : Endre és Gábor kérdőre vonták Achimot. Itt összevesztek s a két fiu lelőtte Achimot, hogy belehalt. A gyulai törvényszék a két fiút fölmentette. Fekete János, Fehér János. Szabó István (nagyatádi) képviselő szemére vetette a kormány­nak, hogy vannak tanítók, akik 8 — 9 hónapig várnak fizetésűkre, mert az állam az államsegélyt késedelmesen utalványozza. Beszédjének ez a része igy hangzik : »És miért nem kapják mag ezek a szegény fiatalemberek a fizetéskiegészi­tést ? Egyszerűen azért, mert a tanügyi kormány kilencz hónapon keresztül nem ér rá arra, hogy kiigazítsa azt, hogy előbb Fekete János volt a tanitó, most mag Fehér János az. Az egész el­járás az, hogy ezt a név-, ezt a személy- cserét hivatalosan ki kellene igazítani, de a mi tanügyi kormányunk ezt kilencz hónapja nem képes meg­csinálni és az a szegény tanitó nem kapja meg fizetésének kiegészítését. (Igaz ! Ugy van ! bal­felöl.) Tessék csak elgondolni azt, hogy arra a tanítói pályára valami gazdag, vagyonos fiatal­ember nem igen megy. Már most az a képzőből kikerült fiatalember megkapja az állását, ugy, hogy már a tanulmányait is alig birta bevégezni, megválasztják ót altanitónak, beül az állásába és akkor fizetését éppen a kormány nem adja ki, és egy évig is fizetés nélkül kell ott magát fen­tartania. Ily körülmények közt eredményes mun­kát várni alig lehet és különösen azoknak a fiatalembereknek, kik nagy ambiczióval jönnek erre a pályára, bogy hivatásuknak éljeuek, bi­zony lehűti az ambicziójukat az ilyen eljárás, (Igaz! Ugy van! balfelöl) elveszi a kedvüket a pályától és ez mindenkép a népnevelés hátrá­nyára esik.t (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A vendéglősök közgyűlése. Az országos vendéglős egyesület, a melynek az a czélja, hogy a dolgozni akaró, tetterős fiatal vendéglősöket egy táborba tömörítse, a napokban tartotta ala­kuló közgyűlését a régi képviselőház nagytermé­ben. AZ alakuló közgyűlésen mintegy kétszáz vidéki küldött vett részt a budapestieken kívül s a vidéki küldöttek legnagyobb jj^sze a ven­déglői ipartársulatok elnökségéből került ki. Hogy milyen nagy az érdeklődés az alakuló közgyüléi iránt, kitűnik abból, hogy Kassáról 14, Iglóról 5, Pancsováról 12, Brassóból 16, Győrből 14, Sza­badkáról 12 küldött jelent meg. A közgyűlést delelőtt 10 órakor nyitotta meg jászapáti Kaszás Lajos elnök. Amidőn — úgy­mond — a mult évben tartott kongresszusun­kon megalakítottuk az országos vendéglői egye­sületet, teljes tudatában voltunk mindannyian annak a nagyszabású és nagyarinyu munkának, amelyre vállalkoztunk. A kitartó és czéltudatos együttműködésnek meglett a kellő eredménye : a mai napra már — a kereskedelmi m. kir. Miniszter ur által jóváhagyott alapszabályaink értelmében — összehívhattuk önöket az alakuló közgyűlésre. Engedjék meg t. kartársaim, hogy ez alkalomból köszönetet mondjak önöknek a közös czél érdekében tanúsított maleg érdeklő­désükért és őszinte szeretettel üdvözöljem itt önöket, a magyar vendéglős iparnak az ország minden részéből összesereglett kiküldötteit. Mélyen t. közgyűlés! Amit eddig végeztünk, még csak az előkészítés munkája volt. Az eszme: a dolgozni akaró magyar vendéglős testületnek egy munkástáborba tömörítése csak most ölt testet s most érkeztünk azoknak a nagy felada­toknak első állomására, amelyeknek magoldása révén reméljük, hogy boldogabb jövőt, maghatá­rozottabb czélt, nagyobb tiszteletet és megbecsü­lést szerezhetünk a mi tisztes iparunknak. A mai, modern századnak két tiszteletreméltó jelszava van : a munka és a tömörülés. Amidőn tehát újólag üdvözlöm tisztelt kartársaimat, az alakuló közgyűlést ezennel megnyitom. A közgyűlés előadója dr. Szűcs Béla, jegyzők: Macsády Lajos és Fekete Gyula. A napirend előtt dr. Sipos Aladár, a kassai kereskedelmi és iparkamara titkára tartott mag­vas előadást az idegenforgalomnak a felsóma­j gyarországi fürdők felé való ozéltudatos iiányi­tásáról, valamint azokról a módozatokról, ame­lyek szerint a felsómagyarországi fürdőket a ! középosztály is látogathatná. J Ezután következett a választás. Elnök lett f egyhangú lelkesedéssel jászapáti Kaszás Lajos. * Társelnökök: Janura Károly (Bpest), Entersz Ká­roly (Békéscsaba), titkár: Szűcs Béla, pénztáros: í Aszner János, ügyész : dr. Gyenes Manó. ! Felügyelő-bizottsági tagok lettek : Molnár Sán­jj dor, Springer József, Jankó Ferencz (Bpest), Kolossá Viktor (Kecskemét), Kontz István (Pé­l czel), Flech Antal (Budafok) s 35 választmányi • tag. j A megalakulás után az elnök üdvözölte az uj ' egyesületet s ezzel a közgyűlés véget ért. f Délben a közgyűlés tagjai a Margitszigetre •! rándultak ki, ezután pedig Kaszás Lajos elnök l látta őket vendégeiül kőbányai pinczéjében. í Irodalom. Művészet. A Választó jog napfényes megvilágításban. Mottó : Kiket kell megnyerni ? A magyar nacionalistákat. A nép számára irta: Dr. Kalmár Antal. Ára 20 fillér. Budapest, 1911, a Légrádi testvérek könyvnyomdájában, V., Váczi-körut 78. — Dr. Kalmár Antal nagynevű jogtudó.= 30 oldalon tár­gyalja ezt a fontos kérdést, világos meggyőző érvekkel. Ajánljuk a közöuségnek. A :>Vasárnapi Ujságc junius 25-íki száma nagy tömeg szép és érdekes képet közöl a legutóbbi napok aktualitásairól. Károly Ferencz József fő­herczeg eljegyzéséről (közbe képek a főherczeg 1901-ki magyarországi utazásáról), továbbá Bier főhadnagy bécs—budapesti repüléséről, a buda pesti irgalmasok kórházáról, a vásárcsarnokról, Munkácsy Mihály síremlékének leleplezéséről, az - Áchim pör gyulai tárg\ alásáról, a trieszti hullám-ár katasztrófáról stb. Szépirodalmi olvasmányok: Zsoldos László regénye, P. Ábrahám Ernő no­vellája, Jászay-Horváth Elemér és Varságh János versei, stb. — A sVasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre öt korona, a »Világkróniká«-vaI együtt hat korona. — Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap* is, mely legolcsóbb újság a magyar nép számára, fél évre 2 kor. 40 fillér. Egy jd családból való fin felvétetik órás-tanonczul H0FFMANN FRIGYES órás, ékszerész és látszerésznél Zalaegerszegen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom