Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-22 / 25. szám

XII. év, ZatoagaPttBg, 1911

. Junius 22, 25. szám jÉÍCflietési ár : érre 4 kor 04 f ?6) «VTfl 2 kor 04 f ffntjnén 1 kor 04 f száE 8 flüér. Hirdetések dija megegyezés szériát. Nyilttfr sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvatst: Eoasnth-ntcsa 43 Seerkeszti Z. BEox*"v-áL"tla. Lajos fLEWGYBLFSRBNC2 M-unfeatársai: = { BŐRBE JL "Z" GYÖEG ST i»p > aidonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Egy pár szót a tisztviselőkről. H. A drágaság niiatt s e súlyos csapásnak enyhítése czéljából irtani a múltkor egy czikkelyt, még pedig meglehetős roszat és haszontalant. Most megírom a másodikat is, amelyik semmivel sem lesz jobb. Megemlítettem a múltkor, hogy a férfiaknak, a háztartásnak jöjjenek segítségére az asszonyok, s jöjjenek segítségül a drágaság szülte egyenlőtlen viszonyoknak némi kiegyenlítésére. Legalább egy darab időre egyesüljenek a közös czél érdekében, hogy kényszerítsék az eladót olcsóbb árusításra Csak a városi családanyákról van szó, itt is inkább csak a tisztviselő családok aszszonyairól. S itt van a baj. Magában az inditvásiyban benne van a keresztülvitelnek 99 akadálya. Csak ugy lehetne czéit érni, ha a városnak egész női társadalma részt venne a mozgalomban. De hát hogy venne részt min denki? A ki nem fázik, nem fűtőzik a többinek a kedviért. Már pedig épen akikre a vezető szerep várna, azok nincsenek "ászorulva, hogy mozgolódjanak. A kényelem pedig mindenné

1 jobb. Sőt a tisztviselő családoknak sem érzi nagy része olyan égetően ezt a drágaságot, hogy miatta felzavartassék csendes nyugalmából és njugalmas méltóságából. S igy még a tisztviselő jellegű városokban is alig lehetne egyharmadrészre számítani, akik egyesülnének a drágaság enyhítésére és sajnos, épen azok tennék ezt az egyharmad részt, akik ámbár tiszteletre méltók és tekintélyesek, de nem első tekintély üek s igy még az irigység sem engedné, hogy valami szerepet vigyenek. Ezért mondám, hogy rosz czikket irtam a múltkor s rosz czikket írok most is. De irni csak kell valamit a drágaságról. Valamit csak mondani kell. Hanem, isten tudja, nem történhetnek csudák ? Amiért én nem hiszem és nem remélem, megtörténhetik, hogy összegyűl valamelyik városban a középrendü tisztviselőségnek női serege, s még megnyernek valaki mást is, a magok ügyének, valamely nem érdekeltet, de hatékonyabbat a vezérszerepre, s módosulást csinálnak a piaczi árakban, s ez aztán át száll a másik városra is s igy tovább. De mért ne csinálhatnának egy reformot a ruházatra nézve, különösen a női ruházatra nézve ? Mondom, hogy csudadolgok is történhetnek Szokatlan és bizarr a gondolatom, de megtörténhetik, hogy elő áll valamelyik t sztviselőnek okoe felesége, különösen ha már van vagy két, bárom gyermeke, s ha látja, hogy férje uráról már kezd leszáradni a bőr a sok dologtól, mégis alig élhetnek, igen soványan kerül valami az asztalra, azonkívül van váltó, van kontó a boltban, a patikában s mégis muszáj 30 koronás, kalapot venni, — eíéáll mondom valamelyik tisztviselőnek okos felesége a társaságban vagy egyesületben s azt mondja: nézd még koma, hagyjunk fel már egyszer avval a futó bolond kalapokkal és egyéb őrültségekkel. Miért kell nekünk egy-egy vékás fazakat tennünk a fejünkre, vagy miért kell nekünk utánoznunk a lakájokat s miért kell nekünk a csipkeboltosok kívánsága szerint öltözködnünk? Miért kell 30 koronát fizetnünk egy ruhadarabért, a melyet két hónap múlva eldobunk, hogy mást Könyv a sóról. A könyvnek teljes czime : j »A konyhasó ismertetése s a magyar sójövedéki örvények és szabályok gyűjteménye*.. Irta és kiadja: Lukács Ferencz m. kir. pénzügyőri főbiztos. Ára 5 korona. Zalaegerszeg, 1911. Lukács főbiztos megtisztelt és megajándékozott evvel a vaskos könyvvel, mely mintegy 250 oldalon tárgyalja a konyhasót, ezt a kicsinységnak látszó apró, de nagyfontosságú dolgot. Mjndig szerettem az érdekes és értékes dolgokat. Ez a könyv érdekes azért, mert az embereknek 99 (

l/o-a nem tartja értékesnek, holott valóban igen értékes. Értékes pedig azért, mert mig a regény, a ílozofia, avagy a mathematika az embereknek esak 10—20 °/o át érdekli, addig a só realiter és virtualiter minden egyes embert érdekel. Ellentétesnek látszó értékességében találom az érdekességet és érdekeltségében találom az értékességet. Lukács főbiztos ur hasznos derék munkát végzett, mikor ezt a vaskos könyvet összeállította. Igazán nagy elismerést érdeme). Hányan vannak, akik a sok szegény tisztviselők között elég das vedelem mellett hivataloskodnak s idejök és hetsépök is volna, hasonló közhasznú munkát égezhetnének, de önösségük lehúzza őket a kényelem párnájára. Pedig mennyi tenni valónk van még ebben az országban! Nem ismerjük saját földünket, vizeinket, hegyeinket, völgyeinket, fáinkat, füveinket és köveinket, — nem ismerjük saját savunkat — borsunkat. S pedig nem szégyen é ez ? mikor Magyarország leggazdagabb ország a sóban az összes országok között. Tudtommal a sóról nincs más könyvünk ezen kivül, mely annyira egybefoglalná a sóról való tudnivalókat. Lukács főbiztosnak hivatalosan gyakorlati jártassága mellett bő olvasottsága van, e mellett nagy szorgalommal és lelkességgel dolgozott a könyv össszeállitásában. Három főrészre oszlik a könyve. Az első főrészben a konyhasó ümertetése van 52 oldalon, a hasznosságról, az előfordulásról, a bányászatról, hulladékról, a sófőzésről, a kereskedelméről, jövedékről, a megadóztatásról, az adminisztratióról, bevételről. — A második főrész a sójövedékre vonatkozó törvényekről és rendeletekről szól. Érdekes története ez annak a rengeteg szábályzatnak, melyet az 52—190. lapokon föltár. A harmadik főrészben a sójövedéki Örvényekre és szabályokra vonatkozo iromány-minták vannak. Olvasgatok, olvasgatok ebben a könyvben a vegyünk ? Csináljunk és csináltassunk olyan ruhát, amelyik most is csinos és Ízléses s a jövő nyáron is csinos és ízléses lesz. Kenyérkereső férjünknek naponként lehull egy-egy ráncz a homlokáról. Nem lehetetlen, hogy felülkerekedik egyegy ilyen hang. S mért ne születhetnék meg ebből valamely reform az egészségesebb izlés felé? Kivált, ha tudnák az asszonyok és kisasszonyok, milyen szépek, milyen szeretetre és tiszteletre méltók a figurás öltözetben. A női világ általában téves nézetben van e tekintetben. És senki sincs, aki szemökben üiegmondja nekik, hogy azért a figurás kalapért senki sem szereti, sem nem tiszteli őket. Amit ők tiszteletnek és szeretetnek vélnek, az nem egyéb kíváncsi megnézésnél, rábámulásnál, s evvel együtt jár a kritizáló s nem ritkán gúnyoló megjegyzéseknek az özöne. De tisztelet és szeretet ezért soha. Nem lehetetlen, hogy egyszer rájőnek erre legal. bb a nyomorban levő tisztviselőknek női tagjai, s ha nem fordítják is meg a világot, de egy osztályreformot csinálhatnak. Mert mondom, csuda is történhetik. Akkor én is elmondanám, hogy nem rosz czikk ez. Nagyon szép czikket irtam én egykor. Borbély György. jNepmüvoszeti háziipar kiállítás Zalaegerszegen. A Budapesten székelő Népművészeti Magyar Háziipar Szövetség városunkban vándorkiállítást akar rendezni. A szükséges előmunkálatokat most végzik s 28 án délelőtt 11 órakor Dr. Korbai Károly polgármester védnöksége alatt ünnepélyesen megnyitják a kiállítást. Hisszük, hogy ezt a kiállítást városunk szeretettel fogadja és támogatni fogja, mert hiszen sóról. S ki hinné el, hogy ez a hitvány só is mi tenger keserűséggel tölti el az embert. Mert lehet ebből a könyvből olvasni nemcsak geologiát és háztartástant, de a politikának némi históriáját is. Á magyar föld savának birtokosai és urai bécsiek voltak, kiválta Ferdinándok és Lipótok idejében. Ha a magyar nemes ember haza talált vinni a mezőről egy darab sót, egy darab »gérát« (só izzadmány), a bécsi kormány íobelőhette, mint egy kutyát. A só históriáján érdekes fonálként húzódik végig a politika históriája is. Vagy legyen fonál a só, akkor ez húzódik végig a politika históriáján. Mindenképen élesen jellemzi a politikát maga ez a kis só. Minél nagyobb volt az elnyomatás nálunk, s minél hatalmasabb volt az abszolutisztikus uralom : annál drágábban juthatott a m< gyar ember saját földjének a sójához. S amint fokozatosan javult az állapot a függetlenség felé, amint derengeni kezdett itt ott a szabadság hajnala : mindannyiszor folyt a küzde.em a só olcsóságára nézve is, s mindannyiszor eredménnyel is. Az 1848-as idők nagy haladást tettek e téren. Természetesen nagy hiányok vannak még máig is. Amint egyebet, ugy ezt is eredményre kellen® vinni. Hogy időzzek még egy kicsit az abszolutizmusnál s a só drágaságánál: napnál világosabban be