Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-15 / 24. szám

MAGYAR P A 1 Z S 1911. junius 15. sorsú és jó magaviseletű tanulók fél vagy egész tandíjmentességért folyamodhatnak abban az eset­beD, ha a megelózó évi iskolai bizonyítványuk ban' a rendes tantárgyakból együttesen legalább annyi jeles és jö osztályzatuk van, mint elégsé­ges." A 10 K beiratási díj és 100 K tandíjon felül fizet minden tanuló 1 K-t a tanulmányi kirándulás alapjára és 20 f-t tintadijat. Az izrae­lita vallású tanulók fizetnek ezeken felül hitok­tatási dijat, még pedig, ha helybeliek 8, ha vi­dékiek 12 K-t. A segitö-egyesület köteles dija 1-80 K annak a része, aki a segitő-egyesületnek tagja kiván lenni. Ezek a dijak a szeptemberi jelentkezésnél fizetendők le. Oly tanulók, kik katonaintézetbe folyamodtak felvételért, szeptem­ber 20 ig minden díjfizetés nélkül látogathatják az intézetet. A tandíjmentességben részesüiö ta­nulók a szükséges tankönyveket a segitö-egye­sülettöl kölcsönkapják. Zalaegerszegen a tanulók teljes ellátása 50—80 K-ért kapható, A szállás felfogadása csak az igazgató tudtával és bele egyezésével történhetik. Akik tanulók ellátására vállalkoznak, szíveskedjenek e szándékukat a feltételekkel együtt az igazgatónak már a tanév végén bejelenteni, AZ állami felsó kereskedelmi iskola igazgatósága. Érte&ités. A zalaegerszegi állami felsó keres­kedelmi iskolával kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyamba az 1911 —12 ik tanévre a beírások junius 30-án, julius 1., 3. és 4 én d. u. 3—4-ig lesznek az igazgatói irodában. Szeptember első 3 napján csak abban az esetben veszünk fel növendékeket, ha még üres hely lesz. A beírás­nál fizetnek 10 K telvételi dijat, bemutatják a születési és ujraoltási bizonyítványt ós átadják az utolsó évi iskoiai bizonyítványt. A tanfolyamot csak akkor nyithatjuk meg, ha legalább 30 ta­nuló jár be. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári, felsőbb leányiskola és leánygimnázium negyedik —vagy a felső leányiskola második osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajzból fel­vételi vizsgálattal igazolják. A női kereskedelmi tanfolyam czélja: azon kereskedelmi szak- és irodai főbb ismeretek, valamint gyakorlati ügyes­ségek elsajátítása, a melyekre az életben a nők­nek mint könyvelőknek, pénztárnokoknak, leve­lezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, például az üzletben az apa vagy térj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van. A női kereskedelmi tanfolyamban tanítandó tárgyak: A) Rendes tár­gyak. 1. Kereskedelmi számtan, heti 3 órában. 2. Könyvvitel, heti 3 órában. 3. Kereskedelmi és váltóismeret, iieti 1 órában. 4. Irodai mun­kálatok és kéreskedelmi levelezés, heti 3 órában. 5. Német nyelv és levelezér, heti 2 órában. 6. Kereskedelmi földrajz és áruismeret, heti 2 órá­ban. 7. Gyorsírás, heti 3 órában. 8. Szépírás, heti 1 órában. B) Rendkívüli tárgyak. 9. Gépírás, heti 2 órában. A 10 K felvételi díjon kivül fize­tendő évi 100 K tandíj évnegyedenkinti egyenlő részletekben előre. A gépirási díj 10 K egész évre. A tanfolyam növendékei állandóan női felü­gyelet alatt állanak. Az állami felső kereskedelmi iskola igazgatósága. Megyeiek Az Uj főigazgató. A Zala értesülése szerint a székesfehérvári tankerületi főigazgatói állást, mely Váradi Károly halálával megüresedett, már a legközelebb betöltik. — Az állásra elsősorban Vass Bertalan nagyváradi tankerületi főigazgató a jelölt. Ha azonban ő a kinevezést nem fogadná el, akkor a tankerület uj főigazgatója Horváth Ba­lázs dr. premontrei kanonok, jelenleg kassai kon­viktusi kormányzó lesz. Eddig ugy volt szokás, hogy tankerületi főigazgatóvá fölváltva egyszer papot, másodszor világi férfit neveztek ki. Ugy látszik, ezt a régi rendszert megváltoztatják, mert a nemrég elhunyt Váradi Károly helyére most ugyancsak papot fognak kinevezni. Felvétel a Csáktornyái állami leányinter­nátusba. A polgári leányiskolával kapcsolatos és fontos nemzeti missiót teljesítő leányinternátus már két év óta tölti be az érdekelt szülök nagy örömére és teljes megelégedésére nemes hiva­tását, melynek czélja az, hogy a felveendő növen­dékek a polgári leányiskolában 4 éven át elvégezve tanulmányaikat, vallás-erkölcsös és hazafias szel­lemü nevelésben részesüljenek s hogy állandó ós a leggondosabb felügyelet alatt egyszerű és házias életmódra szokjanak s igy előkészüljenek mindarra, amiket tőlük az élet nagyszükségletei megkívánnak. 1. Az internátusra való felügyeletet a közok­tatásügyi kormány, a kir. tanfelügyelő és a polg. isk. igazgatója által gyakorolja. 2. Az internátus a jövő évben már erre a czélra épített szép otthonában iesz elhelyezve, hol a jó egészség követelményeinek megfelelőeu tágas udvar és kert is áll rendelkezésükre a növendékeknek. 3. AZ 1911—1912 ik tanévben 50 tanuló, véte­tik fel és pedig felvétetnek azok, kik az elemi iskola negyedik osztályát, továbbá, akik a polg. leányiskola I., II. és III. osztályát elvégezték s orvosi bizonyitványnyal igazolják azt, hogy tel­jesen egészségesek. A felvételre vonatkozó bélyeg­telen kérvények, iskolai, születési és orvosi bizonyítvánnyal fölszerelve f. évi julius hó 9 ig a polgári leányiskola igazgatóságához nyújtan­dók be. \. A növendékek teljes ellátásban (étkezés, mosás, világítás, fűtés) részesülnek s ennek fejében havonként előre 40 koronát kell fizetniök. A franczía nyelv és zenetanitásáért is külön mérsékelt dij fizetendő, azonban ezeknek tanulása nem köteiezö Az internátusban elsősorban mura közi és horvátszlavonországi szülök leánygyermekei részére hat 200 koronás alapítványi hely tétetett s igy azon szegénysorsu, de jó elömeaetelü és kifogástalan viseletű tanulóknak, — akik az emii­tett alapítványi helyek valamelyikét elnyerik, — a teljes ellátásért havonként csak 20 koronát kell fizetniök. Az alapítványi helyek elnyeréséért folyamodó szülök kérvényeiket a Csáktornyái Takarékpénztárhoz (1), Csáktornya képviselő testületéhez (2) és a Dunántuli Közművelődési Egyesület elnökségéhez (3) czimezve szintén a polg. iskola igazgatóságához küldjék be. Meg­jegyzendő, hogy a D. K. Egyesüiet által alapított három 200 koronás helyért csak nagy családdal bíró szülők leánygyermekei folyamodhatnak. Rész­letesebb utasítást ad Csáktornyán Pataky Kálmán á I. polg. fiu- és leányiskolái igazgató. Halál. Zalamegyei származású Tubolyszegi Tuboly Jenő nyug. orsz. statisztikai hivatalnok e hó 12 én 67 éves korában meghalt Budapesten. A megboldogultban Istók János szobrász-művész, aki Zalában már e réven is eléggé itthonos, apósát gyászolja. A mi hirss Hévizünk napról-napra emelkedik nemcsak kényelemben és hírben, de valósággal fényben is. Reischl Venczel intézi ott néhány év óta a dolgokat. Több lakást építtetett, egyet pláne Csány-háznak neveztetett el a zalai nagy vértanúról. ReischI Venczel az egész rürdöhelyi­séget most villanyvilágítással látta el. Jogász pinczérek jöttek Keszthelyre a Hullám vendéglőbe. Tizenöt jogász ifjú a nyáron pínczér foglalkozást üz. Mindenesetre érdekes sőt reform természetű ez a dolog. De pro és kontra egy­aránt lehet beszélni róla bőven. Seqédjegyzői állásra pályázatot hirdet Szalmay főszolgabíró Csáktornyán, junius 20-ig. Csabrendeken a kanyaró olyan nagv mér­tékben fellépett, hogy a hatóság az iskolát be­záratta, amint Sümegről irják. Távolia*:, A papság a magyar iparért. Selmeczbányán mozgalom indult meg az ottani templomberen­dező-vállalat részvénytársasággá való átalakítása iránt. A társaság czélja az, hogy a hazai temp­lomokat ne külföldi czikkekkel szereljék fal, hanem, hogy az e téren eléálló szükségleteket a hazai ipar forrásaiból merítsék. A mozgalom élén Wilczek Frigyes gróf főispán áll. Az alapí­tók lelkes hangú szózatot intéztek a magyar papsághoz az uj alapításban való részvétel iránt. Az alaptőkét 1 millió K-ra tervezik, 200, 100 és 50 K-ás részvények kibocsátásával. Az alapí­tás munkálatai körül Kuti István főkapitány és í Ungár Kálmán dr. tiszti ügyész buzgólkodnak. í —Lehetetlen megjegyzést nem fűznünk eheza | hírhez. Örömmel kell üdvözölnünk két szempont­ból. Fontos dolog első sorban a hazai iparnak, művészetnek, iparmüvészetnek a pártolása. Csak ezeknek a szentképeknek a mezejéről is mekkora thémát nyerünk a hazai iparművészet pártolására! Hát ha még tisztán a művészeti szempontot tekintjük. Ha valaki megfigyelte, lehet, hogy Gróf Wilczek Frigyes vett is észre ilyeneket Alsó­lendva vidékén mikor itt képviselő volt, ha mondom, valaki megfigyelte Magyarországon az össszes katholikus templomokban a képeket, akár festményeket, akár dombormüveket, külö­nösen a nem elsöbbrendü városok templomaiban, s különösen az országutak mentén levő Krisztus és Mária képeket: bizony-bizony mondom, hogy az az ember elkeseredik a művészet miatt s a szent vallásos áhítat helyett megborzad, olyan visszataszító torz alakokat lát. És mindezekért a monstrumokért mi még a külföldnek adjuk a • pénzt. Különösen a Dunántulban minden szent­képről buta osztrák iparosok csináltak festékből, fából, pléhből, vagy gipszből elrettentő képeket. Bizony jó volna, ba már nem előzték meg, leg­alább követnék a W riiczek ur példáját a méltósá­gos püspök urak. Jó volna, ha a püspök urak Istennek jóságos és bőséges áldását élvezve erre is kiterjesztenék a figyelműket. Jó volna, ha a püspök urak foglalkoznának a nemzeti közgaz­dasággal s a magyar művészettel is. — Gróf Wilczek főispán urat és társaságát azonbau üdvözöljük — ezért a munkásságért. .ozsonyban az asszonyok virágünnepélyt rendeztek Petőfi szobrának az alapjára s össze­gyűlt 13165 azaz tizenháromezerszázhatvanöt koroua. — És egyetlen egy ember sem mon­dotta, hogy öt kizsarolták. Pozsony város iakos­sága pedig, elsősorban a hölgyek, bizonyságot tesznek arról, hogy ők müveit emberek. Sümegi Vilmos a kultusztárczánál is felszólalt s követelte, hogy az állami és felekezeti tanítók egyenlő elbánásban részesüljenek; általában a tanítói és tanári kar anyagi helyzetének javítását sürgette, ezzel szemben antikulturális fejlődésnek mondotta a szolgálati idő fölemelését, ami, ha megtörténnék, ennek a képviselőháznak örök szégyenére válnék. Nagy lelkesedéssel kelt a testnevelés nagy­jelentőségű ügyének védelmére. Rámutatott a költségvetésnek arra a nagy hibájára, hogy a testnevelés ügyének előmozdítására szánt összeget nem hogy fölemelte volna, hanem harmincz­háromezer koronával leszállította. Azt az érdekes eszmét vetette föl, hogy a minisztériumban testnevelési ügyosztályt kellene szervezni és hathatósan támogatni kellene az iskolán kivül való testnevelés ügyét; külföldi mintára meg kellene teremteni az országos test­nevelési alapot és anyagilag támogatni kellene a sportegyesületeket, nem pedig a tornatermekért horribilis béreket fizettetni, mint ez jelenleg szokásban van. Nagy szeretettel beszélt a sportról, melynek nagy jelentősége van a nemzet jövendője szem­pontjából. Beszédét pártkülönbség nélkül zajos helyeslés­sel fosradták. Irodalom. Művészet. Közeledik a Vákáczió. szülők, gyermekek már készülődnek a nyaralásra. A mindentéle holmi közül, amit a nyaralóba, fürdőhelyre ma­gukkal visznek, nem szabad hiányozni Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes heti gyermek­lapjának, a Jó Pajtás nak, mert a gyermekek nyáron csak ép ugy szeretik, mint télen. Mostani junius 11-iki száma is pompás, változatos tarta­lommal jelent meg. Benedek Elek szép verset irt bele, Szemere György elbeszélést, Sebők Zsig­mond folytatja Dörmögő Dömötör, a híres maczkó utazását a Vaskapuhoz, Holló Sári kedves törté­netkét mond el, Elek nagyapó agyafúrt székely történetet, Moldován Béla szép képet rajzolt Koós Pál verséhez, Zsiga bácsi furcsa, tréfás | mesét mond, Rákosi Viktor folytatja regényét, ' Könyves bácsi okos kis czikket irt. »Válóperbeli eljárás az aj perrendtartás szerint.« Ilyen czimen praktikus, népies jogi munka jelent meg a Jogi Népkönyvtár kiadásában. A könyv az uj polgári perrendtartás szerinti összes házassági (váló, bontó, megtámadási, sem­miségi) peres eljárásokat tárgyalja könnyen ért­hető módon ugy, hogy ezt nemcsak a jogászvilág és valamennyi igazságügyi s közigazgatási ható­Í ság, hanem a laikus közönség is haszonnal for­gathatja. A könyv szerzője Dr. Gerő Ernő, buda­pesti ügyvéd. A könyv ára egy korona és. meg­rendelhető a Jogi Népkönyvtárnál is, Budapest, i VIII., Reviczky-tér 5. A Vasainapi Ujság« junius 11-iki száma első helyén a marosvásárhelyi ref. kollégium uj épületének felavatásával foglalkozik, közölve ez ősi, nagy multu intézet régi és uj épületének s nagynevű régi tanárainak képét. A többi aktuális

Next

/
Oldalképek
Tartalom