Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-19 / 3. szám

XII. év. Zalaegerszeg, 1911. január 19. 3 szám. iCJCfiset'fi ár *cy évre 1 kor 04 f rél 2 kot 04 f &«X;7«dr« 1 kor 04 f száia 8 ítilér. Hirdet^stk dij» megegyezés seerint. NyilttÉr ior» i r Sz ' sztfiség ég k .adóvata.: Kossuth-utc-ta 43 Sner^eszti Z. Horvátli Lajos IiBNQXEL FBEBNC2 B O E. B É "2" GTŐ RG y laptnlajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Haru a hanui egyetemért. Szeged és Debreczen városok minden követ megmozgatnak, hogy a harmadik egyetemet elnyerhessék. Nevezett városok nemkt'lönben egyesek is nagyobb alapítványokat tettek már az egyetem felállítása czéljából. A múltkoriban megjelent ssatiszíikai kimutatásból kitűnik, hogy lélekarányszámban más orsza okéhez képest meglehetősen hátra vagyunk maradva. A szoros statisztikai számok szamadataí szerint igaz hogy hátrább állunk egyetem dolgában Poroszországnál, de hátrább állunk iparunkban és kereskedelmünkben is, mi közgazdasági állapotaink nyomorusígát árulja el. Nézetem szerint a meglévő két egyetem bőséges n ellát bennünket végzett emberekkel, mely körülményt mi sem bizonyít jobban, m nt az a körülmény, hogy ma már a törvényszéknél egy joggyakornoki állás elnyeréséhez protekczió kell. A jogot végzett fiatal ember na unk vagy ügyvédi, vagy pedig hivatalnoki pályára készül. A hivataloknál ma mar a lizetésnélküli gyakornoki idő eltelte után éveket kell eltölteni, mig a végz ttséget és korát megillető fizetéses állásba juthat az ember. Még leghamarabb czéljához juthit a jogász, ha ügyvédi pályára készül. De hova jutunk egy évtized leforgása után, ha a harmadik egyetem is kizárólag ügyvékeket, bírákat é3 fogalmazókat vagy pedig tanárokat gyárt? Több lesz az eszkinó mint a fóka. Poroszország és Amerika hozzánk nem ha^nlnható, mert ott a jogot végzettek le^na yobbré3ze ipari és kereskedelmi pályára megy, hol nagyon termé zetes, hogy sokkal jobban érvényesülhet, mint nálunk, bármely hivatalnál. Budapesten jártamban, egy üzlet előtt majd hogy le nem gyökerezett a lábam, mikor olvasom, hogy Dr Szüli Aladár gyarmatáru kereskedése. Meglepetésemből fel< c-udva bensőleg kimondhatatlan örömet éreztem, hogy akadt egy jogot végzett ember, ki a kereskedést nem tartotta méltóság n alulinak pályájául választani. Ha Dr. Szüli A'adarnak méltó kővetői akadnak, ugy akkor feltétlenül szükséges leend a harmadik egyetem felállítása. Ipariskolák hiányában szenvedünk. Az egyebemre ezerek iratkozhatnak be évenkint, mig «z ipariskolába csak 30—40 en Jogászaink nem tudnak vegzettség után kenyérhez jutni, mert ép a minap olvastam, hogy egy jogász fiakkeros kocsis lett és nagyon soknak a statisztikai hivatal nyújt a megélhetéshez alamizsnát. A polgári iskolákat nagyon sok helyütt beszüntették, holott azokat szaporítani kellene, mert egyedül cz az iskola volna hivatva jó iparost és kereskedőt nevelni. A kereske őnek, valamint az iparosnak nincs szüksége sem a latin vagy a görög holt nyelvre, melyek helyett a németet, francziát vagy az angolt kellene tanittani. A harmadik egyetem helyett az ország nagyobb városaiban ipariskolákat kellene felállittam s azc hozzáférhetővé tenni s ekkor elérjük azt, hogy minden vonalon 10—20 év múlva intelligens tanult iparosaink lesznek. St. Gallenból (Sveitz) kaptam fele-égem testvériétől a napokban levelet, ki már harmadik évét tölti kint mint templom és szobafestő. írja, hogy az iparosnak akkora a tehetsége ott kint, mint bármely más állásban lévő embernek nálunk. Igaz. hogy megélhetést is adnak az iparosnak, kinek módja van tisztességesen ruházk >dni, s szabad idejét estéli tanfolyamokkal s egyéb szórakozást nyújtó tanulságos dolgokkal eltölteni. A mostani téli időben mint irja, minden épkézláb ember örege-apraja villanyvilágítás mellett a késő órákig szórakoznak. Sveitzban megtud térni egy vendéglői asztalnál iparos, kereskedő, hivatalnok stb, mert az mind intelligens. Nálunk is ugy fog lenni, ha az állam j» indulatából két hajó óriás helyett ipar- és polgári iskolákat állítana, fel, mi sokkal nagyobb eredménynyel hirdetné nagyhatalmi positíónk, mint a hajókolossus, vagy a harmadik egyetem. Z. Horváth Lajos. Iparművészeti iskola. Felhívásunkra a válaszok sorozatát klasszikus példával, Deák Ferencczel kezdtük meg. Fölemlítjük ismétlésül: Arról van szó, hogy vas—zala—somogyi magyar népünk részére faragászati iparművészeti iskolát áílittassunk fel Zalaegerszegen. Mert ebben a három magyar megyében kiváló erö van a faragászati művészetre. Fa és fémipari művészetre. Nagyobb mértékben az előbbire. Az iparművészeti iskola megteremtésére előbb kutatásokat tanulmányozásokat kell tennünk, adatokat kell szereznünk, hogy vidékenként, községenként, családonként, személyenként milyen mértékben van meg ez az ősi hajlam. Milyen mértékben külsőleg, pl. számra nézve; s milyen fokban tartalmilag. Fölkérünk mindenkit, tudósítsanak ezekről a található adatokról. Törekvéseinket és kérésünket szíveskedjenek továbbítani a hirlaptársak is. Adatok. Tudatom Szerkesztő úrral, hogy Kustánszegen is a Németh családban vannak, akiknek öröklött tulajdonságuk a fa faragás; az asztalos munkát önmaguktól megtanulták. Németh György valóságos asztalos mester lett, Németh Pdl pedig földmives foglalkozása mellett olyan bútorokat csinált, a maguk szükségleté(e, hogy már egy darabért otthon 60 koronát Ígértek. Kustán Gábor. Zalaszentlászló közsegben (Udvarnok mellett) a közbirtokossági korcsma, melyhez egy bolthelyiség, vendégszoba, konyha, lakószoba, istáió, nagy beitelek réttel február 5-én délután 2 órakor több évre bérbe fog adatni. I A zalaegerszegi Csány-szobor pályázat 1910. julius 16.*) A vármegyeház nagytermében julius 1-től 18 •zoborminta vala kiállítva, melyeket 16 án a bizottság akkéat birált meg, hogy most kivitelre egyiket sem fogadta el, hanem közülök hatot jobbnak tartva, q hat számára ujabb zárt pályázatot hirdetett hat hónap múlva, vagyis 1911. január 16 ra. E hat jobb minta: a Győri Pfefferé, Istók Jánosé, Kara Mihályé, Kolozsvári Szeszdké, Lukdcsy Lajosé és Nemescsdnyi Andoré, kiknek mintáit képben ls bemutatjuk itt. Tizenhét szobrász művész pályázott a Csányszoborra 18 tervezettel, mert egyik két mintái készített. Ez a szép szám a tárgynak a jelentőség® mellett biionyit. Ez a verseny azonban nemcsak numerái, hanem ponderál is. Tehetségeknek nemes buzgalma kelt itt versenyre. S hogy mégis sok versenyzőnél vannak hiányok, ennek okát abban látom, hogy Csány László nem közszájon forgó ismert alak. Nem olyan népszerű históriai alak, mint pl. Deák Ferencz, Kossuth Lajos, Petőfi Sáűdor, avagy Széchény István. Élettörténete belső tartalmának nincsenek könynyen felismerhető külső jelei, kivéve a halálát, melyet meg is ragadott egyik pályázó, de eit nem tartják alkalmasnak az emberek a megörökítésre. Élettörténete, hogy ugy mondjam, hangosan nem kiabál felénk. Holott belül nagy a pszichológia. A művésznek tehát itt inkább lelki állapotot, még pedig első sorban az egyéni lelki állapotot, történetéből alkotott lelki állapotot kell kidolgoznia. Ez pedig nehezebb, mint a faji vagy nemieti lélek megrajzolása s még nehezebb, mint egy általanoi, tetszés szerinti ideális állapotnak a megfestése. A külső formára nézve is meg kell lenni a müvöu ennek a háromrendbeli hasonlatosságnak: az individuális, a specifikus (ez alatt itt a nemxetit értem) és az univeraalis formának. E három rendbeli hasonlóságot szintén a biráló közönségnek is keresnie kell. A néha semmibe «em vett individuális hasonlóság is csak akkor maradhat el, ha nincs módjában a művésznek, ha közülünk senki sem ismerte az egyént, akkor megcsinálja ideálisan a történet pszichológiájából s kipótolja a nemzeti és általános emberi hasonlósággal. Ez mind » három ezempontból ideális kép lesz, a milyen Munkácsy Jézusa s Krisch Aladár Dávid Ferencze és a legtöbb. De minden ok nélkül mellőzni nem kell a reális egyéni alapot. A debreczeniek meghívtak egy olasz exobrászmüvészt, hogy monJjon véleményt a Csokonai szoborról. Megnézte s azt mondta, hogyha hasonlít Csokonaihoz, akkor jó. A debreczeniek pedig kikaczagták, hogy ilyen semmiségekkel foglalkozik ez e művész. Ök bizonyosan e=ak valami földöntúli szempontból vártak véleményt. Ám abban a tekintetben is remek alkotás ez a debreczeui Csokonai. í\z Izsó Miklósé. De az olaaznak igaza van, hogy hasonlítania is kell A Zalaegerszegre megérkezett Gsány-szobormintákat Is nézte a közönség s a 95 évei Na^y iíái oly bácsi, aki személyesen i* jól ismerte Csány Lzszlót, azt mondta a szobrocskákra, hogy nem egészen jók, mert igen erős hatalmas kül*) Ez a czikk Czobor Mátyásnak „Zalamegyei Almanach" cz. könyvében jelent meg a napokbat. Ima már utolérte a II. s^ükebbkörü pályázat is, melyen részt is vesz mi d a hat jobb, módosított vagy egészen uj művével. Közöljük aafrt e nyári I. pályásairól ezt a följegyzést s, kr nika kedviért is. A hat jobbnak képeit is közöljük a nyári pályázatról a mellékleten. Szerit. Süai szánnunk fO tsMzí is egy kép melléklet.