Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-11 / 19. szám

XII. év, %afi«eflgr«aeg y 8911. május II. 19. szám Esefisutésl ár : igy étre 4 kor. 04 f m évra 2 kor 04 f Nefyeére 1 kor. 04 f Sgjm szára 8 fillér. SBerkeszti Z. Lajos M-unfcatáraak Hiidetás*k dija megegyezés szériát. Nyiltt'r sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvata.: Kossnth-ntcsa 43 lengyelfseencz B O R. B É T gtösg sr lap aidonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Kereszttűzben. Elmondok egy históriát: Helyettes háziasszonyunk nem mindennapi patáliát csapott azért, mert a tisztára mosott ruhának az öblítő vize kiáradt a kis utczajtó alatt. Egy rendőr is meglátta a viz nyomát. Bejött hozzánk. Érdeklődött aziránt, hogy miért áradt ki a viz. Felvilágosodott arról a rendőr, hogy a szennyvíz részére készített gödörbe nem volt szabad önteni, igy hát ki­folyt az az utczaszéli árokba. Azaz, hogy ároknak csúfolt mélyedésbe. Sajátságos helyzetben vannak tehát ennek a városnak lakói. Valóságos kereszttűzben, mint a harcztéri katonák. A bázi ur ellenzi, megtiltja a szennyvíz­nek összegyűjtését. A hatóság pedig elren­deli. Rendeletének érvényesítésére tüzzel­vassal keresztül hajszolta azt, hogy minden udvaron építsenek a szennyvíznek egy-egy gödrőt. Nem tudom, mindenütt meg van-e már, de azt gondolom, bogy ez a gödörrendszer nem valami előnyös a közegészségügyre. Tó­len még csak ugy-ahogy megfelel a czélnak. De nyáron . . ? Hát kérem ez a gödör rendszer talán m 'g a nyitott kanálisnál is vesz delmesebb. A konyhai mosogatóiétól kezdve minden ebbe a gödörbe vándorol. A baciiius theoris­ták a megmondhatói, hogy hányféle ázalag él abban az egyvelegben. Felletár Emil íővegyész ur nagytudós, de még tán ő is zavarba jönne ennek a keve­réknek a vegyelemzésénél. Nem kellene ugyan megemlítenem, hogy már messziről felfedezhetők ezek a gödrök a belőlük kitóduló illatról; de hat mi őr­dögért csináltatták, ha a szemeink elől eltá­A iiagyságos fejedelem. Régi idők elevenednek föl, régi Írások régi betűiből. Rákóczi Ferencz kibujdosásáuák két­századik évfordulója van most. A kuiucz harczok emlékei ilyenkor felelevenednek szinte önma­guktól is. De a mult idők sírjában nyugvó ese­mények igazi hangjár, a szabadság után való ki­áltozást, az elnyomott magyarság küzdelmeinek valódi szinét a história lapjai csak gyengén ad­ják vissza. Annál elevenebben szól hozzánk a szövetség­iévé), amelynek hasonmás-kiadása most jelent meg Hoinyánszky Viktor kiadásában ezen a czi­men : »II. Rákóczi Ferencz vezérlőfejedelem és a szövetkezett rendek 1705. szeptember 2, a szé­esenyi gyűlésen kiállított szövetséglevele.« Beve­zetéssel ellátta Borovszky Samu, a Magyar Tör­ténelmi Társulat titkára. A szécsenyí nemzetgyűlésen megszerkesztett, névaláírással és pecsétekkel ellátott szövetségle­vél teljesen hü másolata ez. Szól pedig ekkép­pen : »Mi alól specificalt Magyar Országi Statusok és rendek adgyuk tudtára s örök emlékezetül min­deneknek, akiknek illik, ez Levelünknek rendi­ben. Hogy minek utánna a szabados Uraságra vágyódó Ausztriai Ház a királyi Diplomát hiti meg­volitott undorító látvány helyett kényesebb érzékeinket: a szagló és légzési szerveket bántják ? Hiszen szemnélküli embereket gyakran lát­hatunk, de hát olyan van-e, aki légzés nél­kül él? Furesa helyzet ez. Egyetlenegy kivezető ut vas ebből: a csatornázás. Nem kiesiny dolog és nem is olcsó. Számoljunk csak: Zalaegerszeg város utczáinak hossza 15 ki'jméter. Ezt csak ugy találomra mondom, mert kevesebb is lehet. Hogy a számításban ne csalódjunk, azért veszek 15 km.-t. Csa­tornázás esetén tehát ilyen hosszú csőveze­ték kell. Az egyik utczán 25, a másikon 30, a harmadikon 40 czentiméter átmérőjű csö­vet fektetnének le. A gyűjtő és kivezető csa­torna lehetne 50 czm. is. Szakembertől hal­lottam, hogy átlagárban egy méter czement­feeton cső 7 koronába kerül. Ugy értettem a beszédből, hogy mind a négy különböző nagy­ságból kellene, s az igy előálló árkülönbözet adná a 7 koronás áthgárat. Egy km. tehát 7000 korona, a 15 kir. : Egyszázötezer ko­ronába kerülne. Megvallom, hogy a földmunkához aem ér­tek, teh?t azt sem tudom, hogy a csövek elhelyezése hány napszámot és mennyi pénzt emésztene fel. Mondjuk, hogy 10 ezer ko­ronát. Igy 115000 koronáért lehetne megvásá­rolni aat a nyugalmat, amit a csatornázás biztosithat p modern városok lakóinak. Nem volt ilkalmam arra, hogy ennyi pénzt lá hattam volna egyszerre, de elképzelem, hogy nagy összeg lehet, mert nálam még a 2 koronás is nagy pénz. Azonban nem azért él társas életet az ember, hogy kizárólag csuk a saját javáért dolgozzék, hanem éreznie kell azt a kötele­sze^ésével által, hágván, minden törvényeinket megszegvén és földre tapodván, és Hazánkat és Nemzetünket minden szabadságától nemcsak megfosztotta, hanem ennek főbb Tagjait minden kegyetlenséggel öldöklette, és sokakat közülök rettenetes kínokkal a Föld színéről eltörleni irtózott volna. Istennek csudálatos vezérléséből nem azon kegyetlen uralkodás rabságából Méltóságos Fejedelem Rákóczi Ferencz Ke­gyelmes Urunk ő Nagysága kiszabaduiván, és azon Hazánk szabadságát eltdrlő és ártatlan vérünket szomjúhozó Ausztriaiak ellen — Velünk együtt fegyvert fogván és már har­madfél esztendőktől fogva hasznosan hadakozván és végre hogy ezen Ügy dolgában közönséges akarattal tovább is annál jobb Rend tétethessék e folyó Ezerhétszázötödik esztendőben Szeptem­ber Havának első napjára ide a Szécsení mező­ben Generális Conventusra Bennünket hívogató Levelei által összegyűjtött volna, szükségesnek ítéljük, hogy mindenek előtte egy oly Fejet vá­lasszunk magunknak, az ki Velünk együtt kit­tel Confoederálván ezen Hazánk ügyét valamig Isten által régi Szabadságainak helyre hozásával s megnyerésével kivánt czéllyát el nem éri, nemcsak a hadi dolgokban, hanem a Törvényes Egyházi, Politikai és Oekonomiai állapotokban is igazgassa, kormányozza és velünk egyetemben zettséget is, amivel embertársainak tartozik. Ezen az érzelmen nyugszik az egyenlőség­nek és a közteherviselésnek az eszméje. A vagyonosabbak többet, nagyobbat bír­hatnak el, mint a szegények. Arányos elosz­tás kicsiny összegecskékre szaggatná ezt a nagy pénzt, és igy egy csapásra megszület­hetnék ez az elkerülhetlenül szükséges dolog. Majdnem haszontalan kiadásnak mondom azt, amivel a szennyvíz gödröket létrehozták, csináltatták. Körülbelül 800 háznál ugyan­ennyi gödröt építettek. Ha egynek-egynek a költségére 9 kor.-t számítunk: 7200 korona kiadást jegyezhetünk fel a gödrök árára. Hogyha eet a csatornahálózat építésére adták volna, már egy lépéssel közelebb állanának Zalaegerszegnek a lakósai ahoz a czélpont­l'oz, amelyen tul a tisztaság és jóegészség áldásai környezik az embereket. Igazabban pedig: megmentenék a lakóso­kat a viz miatt keletkező kereszttüzoől. Lengyel Ferencz. Mikor ébredünk? Gyakori panaszunk, hogy Egerszeg nem fejlődik, Egerszegen semmit sem lehet meg­valósiíani. Pedig csendben, feltűnés nélkül mennyi hasznos, jelentős intézmény indult meg, várva a támogatást, amely felvirágoz­tatja, életerőssé teszi, ezt a jobbra érdemes várost. Hogy «sak egypárat említsek, ott van az irodalmi kör, a muzeum, a munkásgimmá­zium és a könyvtára. Majd minden héten hallunk róluk, most ez, most az ment segít­ségre lelkes adományával. Igaz, hogy jöttek segítségül; de kik ? A muzeumot összehord­ják a tanulók s elvétve néhány más lelkes támogató. Akik megindították, törhetetlen akarattal mennek a kitűzött czíl felé, egye­síteni és összegyűjteni mindazt, ami a me oltalmazza. Tetsz3tt közönségesen és edgyezö akarattal ez praetitulált Méltóságos Fejedelmet minekünk is Confoederationknak, hogy annyival jobb Fundamentuma, nagyobb ereje és állandó­sága legyen, azt a következendő Esküvés mód­jával raíificáltuk és stabilisáltuk, sőt annak fe lette, aminek fellyebb deciaráit tzéllyáig való megtartására nem tsak magunkat, hanem mara­dékainkat és successorinkat is sub Poena Per­pelua Notae Infidelitatis et Perduellionis is Pát­riám obligállyuk és obstringállyuk«. A régi írás hasonmásából az aláírásokból és pecsétekből fogalmat alkothat magának minden magyar, arról hogy már akkor milyen fokú és aránvu volt az osztrák perfidia, mely ellen a ma­gyarság nem tudott másképen védekezni, csak a méltóságos fejedelem megválasztásával. A harczok, amelyek megindultak, nem vezet­tek eredményre. Akkor folytak és ma sam értek véget. Talán ebbe a régi emlékbe való elmerü­lés a nemzetnek erőt ad a további harczokra • lehet hogy ez az erő idők során, ugy megnö­vekedik, hogy valamikor eredményre is vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom