Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-13 / 15. szám

1911. április 13. MAGYAR PA IZ S aak s mi effélének nevezi magát, csak nemzeti nem akar lenni. A Kulturdban a kővetkező ne­veket találjuk a legutóbbi számban : Con«ul, Szá­vay Gyula, Köveskuti Jenő, Szabjlcska Mihály, Havas Zoltán, Móricz Pál,, Rexa Dezső, Ámon Vilmos, Juhász Árpád, Falk Richárd, Hamvas József, Győri Jenő, Szalay Mihály, dr. Petrich Béla, Harsányi Lajos, dr. Angyal Armand, Mun­kácsy Sándor. Memességi könyv. Második bővitett kiadás. Irta ö'yvedi Vad Imre. Kiadta Kubissy 1. Szeged. A szerző hatalmas könyvben 455 oldalon ir a nemességről. Első tekintetre azt vélné az ember, hogy felesleges munka ez : nincsen ma nemes­ség, nem kell ma nemesség, 1848. óta Meg aztán minden ember nemes, aki becsületes, és megtorditva áll tagadólag is az igazság, h.'gy nemtelen, aki haszontalan ember. Igy tartom ezt én is, s noha régi szép füstös nemesi oklevele met történelmi érdekességből nem dobnám a tűzbe; de egyéb tekintetben nem sokat adok rá. Mert azt tartom, amit e könyvből is tanul­hatunk, hogy az ősi história szerint minden ma­gyar ember nemes ember (a nemzethez tartozik, snemes és nemzetes^), s megfordítva még iga zaob az én hitvallásom, hogy aki nem nemes, az nem is magyar. De akármicsoda véleményünk von az okmány szerű nemességről s a szónak önálló fogalmáról: Ölvvedi Vad Imrének ez a Nemességi könyve nemcsak érdekes, de értékes könyv, mert en­nek a fogalomnak a kapcsán hasznos, szükséges és tudni illő történetet tár elénk derék könyvi­ben. Ezt a tanulmányt ajánlju^ a magyar törté­nelmet szerető magyar közönségünknek. A könyv négy csoportban, 86 czikkben ismerteti a ne­messég történetét: Nemesség, Czimer, Elönév, Nemesi intézmények. íme csak néhány czim is t'eikelthati az érdekeltsaget: A nemesség eredete, nemesítés, főnemes, birtokos, kuriális, kis, kurta, bétszilvaíás, bocskoros, köznemes, armalista, ki­váltságok, eltörültetett é 48 ban a nemesség ? rang, munka, a nemesség megszűnése, mai je lentősége, nemesi főhatóság, közigazgatási biró ság, Őfelsége, megyei, országos levéltár, muzeum, nemesi iogok g akorlása, leszármazás, örökbe fogadás, idegen nemesség stb. A húsvéti vakacxióra höséges és mulattató olvasmánynyal kedveskedik Sebók Zsigmoud és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás április 9-iki száma. Benedek Elek és Koós Pál versei, Náczai Elza elbeszélése, Dörmögő Dömö'ör Vaskapui utazásának folytatása (most már Aradon van a híres Maczkó), czikk és képek az uj por tugall montenegrói bélyegekről, Vadász Miklós, a hires rajzolóművész finom rajza; Mesemondó bácsi kedves meséje, Zsiga bác^i apró történetei, Rákosi Viktor regénye oiy sokaságát adják a jobbnál jobb olvasni valónak, hogy az egész szünidő alatt elmulathatnak vele a gyermekek. A rejtvények, szerkesztői izeuetek teszik teljessé •e szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin­társulat adja ki egész évre 10 korona. Nyelvünk védelme. A Budapesti Hírlap irta: I Borbély György és Borbély Sándor könyve i viseli ezt a czimet, melynek máisik czime: ; Gyomlálás a magyar nyelv kertjében. Ez a munka nagy szolgálatot tehetne nyelvünknek, ba széltében elterjedne. A két szerző elmésen, csevegés módján köti bokrétába a magyartalan­ságokat. Egészséges nyelvérzékkel és egészséges humorral gyomlálják a rossz magyar szavakat és rossz magyar mondatszerkezeket. Figyelmük ki­terjed mindenre, amit érdemes említeni, jobban moudva, a mit érdemes irtani, mert van olyan magyartalanság is, melyet már lehetetlen kites sékelni a nyelvből. A szerzők legkirívóbb magyar­talanságot külön kis fejezetben tárgyalják és Uudákosságtól, nagyképűségétől mentesen, világos megokolással bizonyítják be rossz és csúf voltát Mert hiszen a legtöbb magyartalanság csúf is. A mint végig olvassuk e könyvet (szívesen olvas­suk, mert színié kináltatja magát), magunk is meglepődünk, látván, mily sok gernánizmus té­vedt nyelvünkbe, mely már alig tűnik föl, legfel­jebb olyankor, mikor ily alaposan bebizonyítják kakukfiók voltát. A nyelvérzéknek ez ellustulása és elernyedése ellen küzd dicséretes buzgósággal és méltánylandó lelkesedéssel a két szerző, kiknek egyike, Borbély György, gimnáziumi tanár Zala­egerszegen, a másik, Borbély Sándor, a váczi országos siketnéma intézet igazgatója. A kétszáz lapos könyvet melegen ajánljuk a közönségnek; az ára is csekély, mindössze egy korona. Váczott jelent meg az »Első Váczi Sajtó« nyomásában. Földmivelés Állattenyésztés. §C Akié a föd, azé a2 ország! -a» A kertészeti tanintézetben Budapest május 1-tői 6 ig, Kolozsvárott a Gazd. Akadémia kert­jében május 8 tói 13 ig gyümölcsészeti tanfolyam lesz. Fiatalabb lelkészek pályáihatnak a tan­foly amra, 1 koronás folyamodványaikat április 15-ig adják be a fóldmivelésügyi miniszterhez Szinten gyümölcsészeti tanfolyam van Készt helyen, márczius 17 tői április 5-ig, Orosházán márczius^30 tói április g ig, Tordán április 20 tói 29 ig, Lőcsén május 1 tói 10-ig tanítók számára. Különfélék. A szarfc levele. ZUai Minthogy a terünk igen kio8Íüy, kénytelenek vagyunk nagvon tömötten irni Nem igen van alkalmunk, hogy eseng.^sszerü hosszú tárcza és csar­nok-czikkeket vegeink föl. Reális közgazdasági dolgokat a legmesszebb helyről is közlünk, azokat is rövidre szabva. Vasúti menetrend. Érvényes 1910. október 1-tői. Zalaegerszegről indul Czelldömijlk- Budapest fele. reggel 5 óra 50 perez, déí-lőtt 9 éra 36 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: regge! 4 óra 10 perez, d. e. 11 cia 50 perez, d. u 5 ói a 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-CzeMdömolk ­felöl: reggel S óia 41 perez; déiután 5 óra 44 peiec, este 9 ója 13 pp'cz. Csáktornya felöl reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 34 pere/, este; 8 óra 21 perc. Zalaszentivánra indul: Éjjel 1 óra 3ö perez; csatlakozás Nagykanizsa Szombathely felé reggel 6 óra 10 pere., csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Dd bőn 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely fel; Déiután 2 ora 33 p jrcz; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 6 óra 33 perez ; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 3 óra 25 perez; 8 óra 07 pejez, délután 2 ón 12 perez, délután 4 ora 32 paiez és éjjel 12 óra 25 peicz. Nyomatott Tahy R. Utcda könyvnyomdájában Zalaegerszogen. Szölőoítvány ok Huszonöt legjobb bor és csemegefajban még negyveuezer darab Csabagyöngye! : oltvány és nemes Rimavesszők : 6—9 Európában a legkorábban érő fajszőlö drágán fizetett piaczi U|d jnság. Minden kisebb házi kertben is termelhető, lugasnak is kitűnő faj. Piros QelaWape Negyven hektóliter terem holdanként, melyért Írásban jótállok. ElgyöLereztetve minden szál simavessző megfakad, erre nézve utasítás mellékeltetik minden küldeményhez. Május végén is ültethető. — Bővebb leírást, szines képeket és árjegyzéket ingyen küld : Nagy Gábor, Kóly 131. sz. v. 19! 1. Árverési hirdatméov. mi Alulírott kir. bir. végrehajtó az 1881. éri LX. f.ez. 102. § a érieltneben ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1911 V. II 89/2 ízámu végzése által dr. Jámbor Mártoa végrehajtató javára. 63 kor. tőke, ennek 1911. évi január hó 14-től járó 5°/o kamatja, ugy járu­lékai erejéig elrendelt kielégi'és végrehajtás a!­kaimával bíróilag felülfoglalt 620 koronára becsüic bútorok és tehenből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén, vagyis Zalaegerszegen leendő eszközlésére 1911. évi április hó 14-ik naojának délelőtt 11 órája határidőül kitüzetik és anho-: a venni szándékozók ezennel oly megjetjyzésstl hivatnak meg, hogy az é in ett, ingó ágok ezen átverésen a« 1881. evi LX. tcz. 107. § a él ­teimében a legtöbbet Ígérőnek btcsáron alul iá eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881J LX. tcz. 108. § ában megállapított föltételek szerint lesz kifizetendő. Keit Zalaegerszegen, 1911 már;zim 24-en. Nagy Sándor, kir. bir. végrehajtó XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX II LegoicsőDb beszerzési forgás Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utcza 50 sz. Aranyéremmel kitüntetve Aiulirott tisztelettel hozom a nagyérdemű közönség becses tudomására, hogy 20 év óta fennálló szobrászati és kőfaragó gyáramat villamos íC gépekkel szereltem fel, mi által azon kellemes helyzetbe jutottan, hogy a X -árkő-kereskedőkkel szemben minden e szakmába vágó megrendelést első kézből X legjutányosabban nálam szerezheti be a tisztelt vevő közönség, w Utánzott vagy festett köveket nem gyártok. A mélyen tisztelt gyászoló közönség szives pártfogását kérve maradok X X X X X K X X X X X X X mélv tisztelettel 4—10 Wapper Ignácz, szobrász- és kőfaragó-mester. A mélyen tisztelt gyászoló közönséget bátor vagyok még ama fontos ténye­zőre felhívni, hogy egy „Concordia" nevű temetkezési vállalattal is rendelkezem, amelyet a legmodernebb felszereléssel láttam el. Raktáron tartok a legegyszerűbb s igy a legolcsóbb, s a legdíszesebb temet­kezési cikkekből a legjutányosabb árban. Elvállalok egyszerű- és disztemetkezéseket, hullaszállitásokat, átszállításokat vidékre és helylen mérsékelt díjazás mellett. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxuxxxxx

Next

/
Oldalképek
Tartalom