Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-12 / 2. szám

4 MAGYAR PA I Z S 1911. január 12. •ére, az elhelyezés ideje alatt a pályáiókkal való j érintkezésre, a jeligés levélkék átvételére s eset- j legesen egyéb teendőkre a bizottság egy bizott- j ságon kivüli urat, Kulcsár Gyula gimn. tanárt kérte föl, aki azt el is fogadta. Szíveskedjenek . tehát a mintákat az ö kalauzolása mellett el- t helyezni, vagy elhelyeztetni. — Kiváló tisztelettel, megbízásból — Zalaegerszeg 1911 január 10. Borbély György titkár. Az irodalmi és művészeti kör ünnepe. Kedves ünnep számba megy Sándor Zsigmond zenekarát hallgatni. Természetesen összefügg tehát evvel az a ritka esemény, hogy a Bárány nagy termét teljes zsúfoltságig megtöltötte a közönség. Szombaton volt ez a szép ünnep. Rossini „Sevillai borbély" cz. dalmüvéhez Nyitány volt az első pont. Feszült érdeklődéssel várta a közönség a második poutot, mely szép és ritka jelenség. Dr. Ruzsicska Kálmán elnök karján ült a telolvasó asztalhoz Báró Kemény Elemérné irónő, aki „Elkésett attaque" czimen plasztikusan kidolgozott kedves kis csevegését adta elő, tapssal és virágbokrétával jutalmazva. A zenekar Beethoven „VII. szinfonia" 2 ik tételét, de különösen j Sibelis „Valse triste" a „Kuolema" (Halál) cz. | dráma zenéjét oly elragadó hűséggel adta elő, ! hogy a közönség ez idegen műben is megsértette a haldokló asszonynak lázas álmait. Fokozódik az érdeklődés a negyedik pontban. Sándor Zsiga összetartásra birta a zenekarral a Daloskört is, sőt egy szép kisasszony társasággal hármas-vegyes karban játszotta el Haydnak > Teremtés cz. oratoriumát. A hármas magán szólamokat Grész Elza, Kecskés Dezső és Fendrik József énekelték. Grész Elza s a zongorázó Balázs Mártonná virágbokrélát kaptak. A tapsból és éljenböl bővön jutott minden szereplőnek — legtöbb Sándor Zsigának, aki mindig uj, meg uj müvekre tanitja az ő kedves társaságát. A hangverseny annyira tetszett, hogy amint hirlik vasárnap délután újból előadjuk a zeneszámokat. A rendezőség gondoskodik majd róla, hogy minél több embernek hozzáférhetőbbé váljék gyönyörködni a művészi darabokban. Felülfizettek az irodalmi kör mulatságán: Gróf Battoány Pál Zalacsánv 20 K, Boschán Ődön 1 K, Farkas Sándor (Nagykanizsa,) 2 K, Dr. Löke Imre 4 K, Sebestvén Lajos 1 K, Singer Mór 1 K. Orvosi felfedezések korszakát éljük. A sebészek ma mar műtéteikkel oly betegségeket is gyógyítanak, melyek annak előtte sok ezer ember eletét pusztították el. A vérbaj elleni küzdelem is igen nagy eredméuyaket mutat fal és éppen igy halad a tudomány az Epilepsia (nehézkór) ellen vívott harczában is. E téren az ujabb kuta tások sorában első helyen Dr. Szabó Sándor specziálista orvos gyógyeijárása említendő, ki tudományos kutatásai alapján egy oly gyógymód birtokában van, melynek révén a legmakacsabb Epilepsiát is sikerrel gyógyítja és ezért mindenkinek, ki Epilepsiában szenved ajánlható, forduljon bizalommal nevezett orvos intézetéhez, Budapest, Nagykorona-utcza 18. hol szívesen nyújtanak — levél utjen is — felvilágosítást. Ai úgynevezett Szilveszter-estély iiatt nálunk csak azt keil értenünk, hogy a zalaegerszegi iíjuság tánczmulatságot rendez óév estéjén a vidéki földbirtokos családoknak tagjai számára s egyúttal ezt tartják az uribálok fölszintjének. Néhány év óta nem tartották ezt meg. Az idén szépen sikerült, nem nagyszámú megjelentekkel, de virágzó fiatalos jókedvvel. A megjelent hölgyek közül a következőket jegyezhetjük föl: özv. Botka Jánosné (Zalaegerszeg), özv. Bezerédi Lajosné, Bezerédi Erzsike és Margit leányaival (Alsópáhok), Gsertán Károlyné leányával Margittal (Alsóbagod), Eitner Sándorné (Salomvár), Fábián Ilona (Söjtör), Gulyás Istvánné (Zalaegerszeg), Dr. Isoó Viktorné (Zalaegerszeg), Malatinszky Ferenczné, Malatinszky Mima (Zalacsány), Dr. Rézler Kornélué, Rohonczy Istvánné (Zalaegerszeg), Szentmihályi Dezsőné, Szentmihályi Irmuska (Pacsa), Skublics Gizella és Lenke (Zalaegerszeg), Szűcs Dezsőné, Szűcs Böske (Nagyfalud), Takács Jenöné, Takács Lili (Tapolcza). Zalaegerszegiek Keszthelyen. Sándor Zsigmond főmérnöknek nemcsak Zalaegerszegen vau ezép tekintélye a hegedűművészet terén, de távolabb vidékeken is. Amint emiitettük, a keszthelyi dalárda meghívta Sándor Zsigát és Hantke Emilt az ottani estélyre, hogy egy-egy programmpontot adjanak elő. Onnan írják, hogy mindketten fényesen megfeleltek a várakozásnak. Hantke hu. moros felolvasással mulatatta a keszthelyi társaságot, Sándor Zsiga pedig az 6 hóditó hegedűszólójával tett mély és maradandó hatást a kies Balatonparti városban. Hol állítják föl a Csány szobrát? A szoborbizottság folyamodását a csütörtöki gyűlésen tárgyalta a városi bizottság. A kérés értelmében fennakadás nélkül megadhatta s meg is adta a képviselet a szobor számára a területet a széna piaczon, vagyis az ág. ev. templom és Fejérkép közötti nagy térségen maximalisan 100 • méter ben. Módjában lesz tehát a bizottságnak, hogy minimálisan 30 s maximalisan 100 • méter közötti udvart adjon a szobornak, amelyen tua város érdekében bizonyosan megteszi a hatóság, hogy a szobordísznek megfelelően egy kis fásítással méltó szomszédságot csinál a szobornak ezen a most még kietlen nagy területen. A szobornak ez a néhány • méter területe semmi forgalmi akadályt és közgazdasági kárt nem okoz. A most is meglevő szekérutak megmaradhatnak. A széna, szalma s fa-vásári, sőt a sertés piaczok is a nagy területnek legfeljebb egy odábbi szegletjében megférhetnek, melyek azonban évek multán esetleg egyéb változásodra is átmehetnek. Kaszás Lajos budapesti nagyveudéglős a zalaegerszegi ipartestület által létesített „Elagott iparosokat segítő alapra'' 20 koronát küldött és a pénzt kísérő levelében jelzi, hogy legközelebb nagyobb összegű alapítványt létesít a szülőföldjén munkaképtelenné vált iparosok javára. Kaszás Kajosnak ez a nemeslelküségre valló elhatárotása azt igazolja, hogy a magasabb regiokban is mepmarad az emberben a szülőföldnek szeretete és sok-sok alkalmat talál ez a nemes érzés arra, hogy követendő példát állítson az idegenben élő emberek elé. Lesz rendőrkapitányunk. Főispánja még nincs Zalavármegyének, de rendőrkapitánya remélhetőleg nemsokára lesz Zalaegerszegnek, mert a bejügyminiszter ur felhatalmazta Árvay Lajos alispánt, hogy főispáni helyettesítéssel nevezhessen ki rendőrkapitányt. Reméljük, hogy nemsokára meg lesz ez a kinevezés a jelentkező pályázók közül, de óhajtjuk is a város érdekében, hogy minél előbb legyen. — Hogy főispánunk mikor lesz? Arról most még nincs hir. Az iparos ifjak önképző egylete jövő vasárnap tartja farsangi tánczmulatságát a „Magyar Koronádban. Az iparos életből merített szin darabból serényen folynak a próbák. Ez. valamint a bemutatásra kerülő nagy látványossága élőképek kellemes szórakozást nyújtanak a közönségnek. A fiatal iparosok ezen estélyét ajánljuk a t. közönség pártfogásába. Jegyeket előre Radó Hánrik ur üzletében lehet váltani. Tanczestéiy. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete folyó hó 21-én a »Korona« szálloda nagytermében igen sikerültnek Ígérkező tánczestélyt rendez. Az előkészületek már nagyban folynak. A sok élvezetet nyújtó összeállított műsor a következő: 1. Prolog. Előadja: Nagy Irénke. 2. »a leány egyesület bosszúja^ irta és felolvassa : Balassa Benő áll. felső kereskedelmi iskolai tanár. 3. Monolog. Előadja: Kosztelicz Margit. 4. Szerenáde. Előadja: Paukovich Hajnal Stefike. 5. Történet a Kőröspartról. Szavalja: Löwinger Margit. 6. »Ibolyka« 1 felv. vígjáték. Szereplők : Barot.i Elemér: Fángler János, Malvin neje: Ragendorfer Juliska, Tuzokné Malvin anyja: Grünbaun Margit, Böngér könyvkiadó: Erdős Adolf, Benke napidíjas: Deutsch Ignácz, Lina szobaleány: Kosztelicz Margit. A műsor pont 8 órakor megkezdődik. A kereskedelmi miniszter kinevezte Oravecz Győző mérnököt a kömives, kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálására Zalaegerszegen szervezett bizottság tagjává. Kiki a maga háza előtt söpörjön. Sót egyebet mondok. Söpörjön kiki a maga háza előtt. Mert az aszfalt járdát erősen ellépi a hó, a víz s több efféle piszok. Bizony prózai ujságczikk ez. Többen,még szép kisasszonyokig szememre vetették, hogy a Magyar Paizs száraz, nincs benne semmi. Értsük ugy, hogy nincsenek rémséges regények, szerelemmel párosult szökések, gyermekeihajtások stöbbeffélék. Hát bizony ezektől ment és száraz lap ez, Meg is maradunk az ilyen prózai száraz dolognak a tárgyalásánál, hogy söpörjön kiki a háza előtt. Nincs szebb a tisztaságnál s nincs csúfabb dolog a piszoknál. Nincs szebb a szép aszfalt járdánál, már tudniillik a gyalogjárók között. Ne engedjük, hogy éléktelenitse a sár. Ha söpörgetünk a házunk •lőtt s tisztán tartjuk a gyalogjárdát: háromszoros hasznot csinálunk evvel. 1. Rettenetesei renyhe vérünket felfrissítjük. Mindegy, akár a cseléd végzi, akár mi végezzük ezt a munkát A gyorsabA vérforgással élénkebb és okosabk j lesz a szellemi életünk is. 2. A tisztin tartott aszfalt járda tovább tart s igy köz- és magáni gazdaságunkra nézve előnyösebb, 3. A tisztái tartott járdán sár és víz nem rongálja ruháza| tunkat s ez meg épen világos, hogy igy a közönség, tehát mi egyen egyen is előnyösebb gazdálkodást folytathatunk. — Azt nem is említem negyediknek, hogy akkor a tisztelt közönséget j nem is kellene nyomorgatni efféle száraz prózai czikkekkel, hanem írnánk magasabb igényű czikkeket a magasabh igényű közönségnek. Megyeiek Áthelyezés. A fóldmivelésügyi miniszter Viasz Nándor csáktornyai járási állatorvost Pozsonyba, Jakósz Bertalan vingai állatorvost pedig Csáktornyára helyezte át. Tanügy, a miniszter kinevezte Gsizsek Gusztáv okleveles tanítót a nyirvölgyi állami elemi iskolához rendes tanítónak; továbbá Gombos Istváa nyirvölgyi állami elemi tanítót a bőnyrétalapi áll. el. iskolához. Megfagyott ebben a gyenge télben is Halász Mihály németfalusi lakós, mert pálinkát ivott, dülöngözött, elesett s az útszélen maradt. A koptató csarda küszöbét koptatták Bodorfái a szomszédfalusi legények. Itta Í, verekedtek s Vasáros Ferencz halva maradt egy bicsakszurás után. A káptalanfai, gyepükajáni és bodorfai legények közül valamelyiknek volt ilyen éles bicsakja. Rémületes hir Tapolczáról. Ilyen izgalmas híreket távolról nagy városokból s Amerikából szoktunk hallani. S ezek rendesen hidegen hagyják az embart; még ha igazak volnának is; a közben levő nagyréteg levegő, mely tudvalevőleg rossz melegvezető, nem közvetíti az érzékenységet. Da a közönség egyszerűen nem is hiszi azokat, ugy tartja, hogy csak az újságírók csinálják lapjuk terjesztése czéljából. És ebben sokszor igaza is van a közönségnek. Mi, részünkről, nem irjuk meg sokszor az igaz történeteket sem, ha azok vértagylalá természetűek, ha természetellenes szellemi vagy lelki betegségekkel kapcsolatban borzadályt avagy undort kelteuek. A tdpolczai esetet meg kell említeni, nemcsak a közelsége miatt, hanem azért is, mert ott már általános nyavalya az alkoholtól való őrjöngés. Ez nemzeki közügy is immár s a magas kormánynak a figyelmét is föl kell reá hívni. Én csudálkozom, hogy itt semm: intézkedést nem tettek még eddig az illetékes vezetőfórfiak, közigazgatások és kormányok. Pedig újságírásainkból olvashatnák a tapolczai híreket, ha újságot olvasnának. Ugy látszik azonban csak a tapolczai képviselőtestület szokott újságot olvasni, az is csak azért, hjgy megrovási kalandba vegye az újságírást. Mintha a közigazgatási tanácskozástól tanulná, ahol szintén le szokták teremteUézni az újságírást. Eltekintve attól, hogy csak a mult héten is agyonvertek egy embert a tapolczai utczán, hirt szoktunk adni a törvényszéki és esküdtszéki tárgyalásokról is. Vármegyénkben két törvényszék van. Mindenikben évenkint négy-négy esküdtszéki gyűlés. Mindenik esk dtszéki g\ ülésen (a zalaegeiszegin) nyolcz nyolcz bűneset. A nyolc/, nyolcz bűneset bői rendesea hat-hac bűneset Tapolcza vidékére esik. Az esetek pedig rendesen olyanok, hogy vagy az apa ölte meg a fiát, vagy a fiu ölte meg az apját. A bűnöst rendesen fel is kell menteni, mert önkívületi állapotában, részegen kö\ette el a bünt. Nemhogy az okot megszüntetnék, hogy az okozat is megszűnjék, — hanem szentesitik az okozatot, hogy az ok is szentnek maradjon. Mi újságírók, a gyöngébbek kedviérmindig megjegyeztük az ilyen esküdtszéki tárgyat lások alkalmával, hogy Tapolcza vidéke nagybortermő vidék s Tapolczán nagy borkereskedés vaa s az emberölések, apagyllkosságok mindig vasárnap történtek a szölőhegven, vagy a korcsma udvarán. De ki tehet arról, ha csak a tapolcaai hatóságok szoktak újságot olvasni, De különbé* is aztán mi lenne a boritaladóval ? Mert ez a té. — Legutóbb az történt Tapolczán, hogy a veszprémi püspöki urodalomnak Farkas Lajos nevi erdésze hazament a korcsmából, kétszer rálótt ) a feleségére, ez aztán véresen, egy ingben kirohant az utczára, fellármázta a szomszédodat, hozta a csendőröket, az erdész ezalatt lövöldözte a gyermekeit, egy ötéves leánykáját halálra lőtte,