Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-06 / 14. szám

XII. év, Z«l«gger»*eq, 1911. áprili s G. 14. szám, KMfimtM te : Hl ém 4 kor 04 f Fíl órr« 3 kor 04 f ^H7«irt 1 kor 04 t vifjan utei 8 fillér. Hirdetek dija megegyezés szerint, Nyilttír sora 1 kor Szrerkesztöslg és kiidníltj, Kossutb-utc 43 Z ZE3Cox*"v"ái:ii. La j os / IL. E3 3ST C3- "5TJJJ FBBENOZ MUNKATÁRAAK = \ B O R B É _L_-ÜT ÖTÖBG? iap • aidonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A földgáz jelentősége az iparban. — Aranyosvidék. — A magas fűtőérték, a vegyi tisztaság, áz egyszerű kezelés és könnyű szállithatás biz­tosítják a földgáznak ipari használhatóságát. A földgáz legrégibb ipari hasznosítása az ősi kinai kulturához kapcsolódik. Kintingfu környékén a nagy mélységre lefúrt sós kutak­ból merített sósvizet szomszédos fúrólyukakból nyert földgáz tüzénél párologtatták be. Veze­tékül bambuszcsövek szolgáltak. Bakuban is ősidő óta használják a gázt mészégetésre. Ott, ahol a felszínen élénkebb gázömlést észleltek, gödröt ástak, fölibe rak­ták a mészkövet s azután alágyujtották. Való­ságos közgazdasági tényezővé Amerikában lett a földgáz, ahol azt mintegy másfélszázad óta ismerik. Világításra legalább 1822-ben használták fel az Erié tó partján fekvő Fredonidban. A földgáz nagyobb mérvű ki haszuálása a XIX. század 70-es éveiben vette kezdetét Pennsylvániában s azóta a földgáz fogyasztás évről-évre fokozódik, ugy hogy a legutolsó statisztikai kimutatás sze­rint közel 20.000 működő gázkutból az Egyesölt Államok területén 1908-ban összesen 11,386.622.415 m 3 földgázt termeltek és fogyasztottak 273,201 870 K értékben. Ezen óriábi gázmennyiségnek mintegy 35% -át házi czélokra (fűtésre, világításra), a többit pedig ipari czélokra használják. Átlagban a gáz m 3-kinti ára 2 4 tillért tesz ki, szembeöltő azonban — és ezt külö­nösen hangsúlyozom — hogy a házi czélokra fogyasztott gáz ára országos átlagban m*-kint majdnem 3-szor akkora, mint az ipari czélokra felhasznált, ugy hogy a házi czélokra hasz­nált gáz értéke az egésznek közel 6l°/c-át teszi ki. A világítás Auer- égőkkel történik, mert közönséges gázégőkben kisebb (csak 7 — 8 gyertyafényerő) a világító ereje, mint a mester­séges uton előállított világító gázé; 50 normál gyergyafény előállításához óránként 75 liter földgáz elegendő; a fűtés és tüzelés a nálunk is használatos gázkályhákban és takarék­tűzhelyeken történik. Az iparban a földgáz, mini valóban ideális fűtőanyag a különféle tüzeléseknél a szenet, nyersolajat és mesterséges gázt potolja, gáz­gépekben mint motorhajtó erő szerepel. Fel­használják azonkivfil elektromos világításhoz szükséges szénszálak, festőkorom és nyomda­festék készítésére. Széltében hangoztatják, hogy a kissármási gázkut jelenlegi gázmennyisége jófajta gázgép­ben kihasználva 128000 HP nek, gázüzem­ben pedig 52000 HP nek felel meg; oly óriási energia mennyiség ez, mely egész Erdély iparát bőven ki tudná élégiteni. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a kissármási kut iparszolgáltató kepesjsége akkor határoz­tatott meg, amikor a gáz a nyitott kúton át a szabadba ömlött. Ha azonban a kutat sikeresen le tudják majd zárni s a csővezeté­kekben szorított gáznak kisebb-nagyobb ellen­nyomással kell küzdenie, a kut lényegesen kevesebb gázt fog majd szolgáltatni. Amerikában egy-egy gázkutnak átlagos évi termelése 671.000 m 3 és l hetkár föid­gázos területből évente csak 4000 m 3 föld­gázát termelnek. Az amerikai kutak évi átlagos termelése, a gáz kútra 167'2 ha esik, ennélfogva a nyitott kissármási kútnak még csak napi gáztermelését sem éri el. Ha gázmezőinket gazdaságosan és takaré­kosan akarjuk kihasználni, akkor a kutak gázszolgáltató képességét teljesen kihasználni nekünk sem szabad. Minhogy egyes gázkutak élettartama előre meg nem határozható, az egyedüli kissármási gázkutra nagyobb befektetéseket igénylő ipari vállalatokat alapítani nem lehetett. Tisztázni kellett tehát első sorban azt a kérdést, vájjon mily kiterjedésüek a földgázos rétegeink. Az erre vonatkozó geologiai vizsgálatok tavaly nyár óta folynak s máris kiderítették, hogy gázelőfordulás tekintetében az e^ész erdélyi medencze reményteljes, melynek hosszú kiter­jedése mintegy 160 kim., szélessége pedig 80 —90 kim. A törés nélkül ránczokban gyűrt neogen üledékek homokos rétegei az u. u. antiklinálisok (rétegnyergek) mentén telve vannak gázzal. Ott, ahol ezen réteg­nyergek mélyebb völgyekkel vannak átmetszve földszinti gázbugyogásokat észlelhet az ember. Eddig 9 antiklinális ismeretes s ezek közül az egyik 160 kim. hosszúságban van ki­nyomozva. Ezen fekszik a dus kissármási gázkut, a mezősámsondi gázömlés, Magyar­sárosnak 200 év óta ismeretes Zágója, a bárnai sósfürdő gázforrásai és a Kiskapui határában fekvő Schemmert erdőben ismeretes gázforrás. Ezen a lapos antiklináiison helyen­ként 3 kim. szélességben kimutatható a gáz­ömlés. Amerikában a gázrónák szélessége 400 és 1600 m. között ingadozik. A földgáztüzelés előnyei kivetkezőkben foglalhatók össze: A hőhatály tökéletes kihasz­nálása 23% kitűnő szénnel 60% A fel­használt tüzelőanyag könnyen ellenőrizhető, tüze egyenletes, magas hőfok gyorsan érhető el, a kemenczét vagy kazánt kevéssé rongálja, bárhova könnyen elvezethető, mennyisége egyetlen szeleppel könnyen szabályozható A Kath. Legényegyesület történetéből. ii. Irta és felolvasta az ünnepélyen: Vörös György titkár. Elhagytuk első otthonunkat, amely ideiglenes vala, Nagy Károlynak a Körmendi utczában fekvő három szobás lakházát vettük ki. Itt kezdődött meg a tagoknak a fokozottabb mérvben való esténkénti tanítással összekötött foglalkoztatása. Előadást tartott főt. Kun Vilmos elnök a vallás tanulás, a legényegyletek keletkezéséről, fejlődé­séről, Vörös György egyleti titkár számtan, leve­lezés, könyvvezetés és fogalmazás, Törzsök Vilmos történelem. Czobor Mátyás, később Horváth János urak éneket tanítottak. Hangversenyeket, nyári mulat­ságokat rendeztünk, hogy egyletünket megismer­tessük, a tagoknak azt vonzóvá tegyük, hogy ál­tala vagyonunkat gyarapitsuk. Hála a Teremtőnek ; elmondhatjuk, mulatsá­gaink vonzók, látogatottak voltak s ugy erkölcsi, mint anyagilag sikerültek valának. Két és félévi fennállása után ezen egylet na­gyon fontos lépésre határozta el magát. Hogy a tagjait az összetartozandóságra figyelmeztesse, Kogy tag|ainak legyen e&y vonzó szimbóluma, a mely kötelességeiket szemük elé varázsolja­hosszas tanácskozás, tervezés után elhatároztuk, hogy 1903. évi augusztus hó 15-én zászlószen­telési ünnepélyt tartunk. Elhatározásunkat tett követvén, megtartottuk azt a magasztos, emlékezetes, szép, zászlószente­lési ünnepélyünket, amelyhez hasonlót e város falai alig láttak. A zászló-anyai tisztet a közszeretetben álló akkori alispán, Nagyságos Gseitán Károly ur sze­retetve méltó kedves neje, Őnagysága, volt ke­gyes elvállalni, mellette Zalaegerszeg város és vidékénsk hölgyei közül felkért (JOO koszorús leány emelte az ünnepély fényéi. A zászlószentelés! ünnepély napjáu reggel mái­Zalaegerszeg ví*ros utczái élénkek voltak. Fehér ruhás koszorús leánykákat röpítettek a fogatok a varmegye házába, ahol reggel 9 órakor diszgyü­lése volt az egyletnek. A kedves, mindenkit le­kötelező zászló-anya, mikor a küldöttség élén a teremben megjelent, a szeretet, a rajongás, amely­lyel körülöveztük olyan impozáns módon nyilvánult meg, hogy Kun Vilmos elnök ur üdvözlő beszé­débe csak perczek multával foghatott bele, uéhai Schill Imre kántor által vezetett dalárdának élve­zetes ének számai már biztosították a további sikert. A diszgyülés végeztével a menet a róm. kath. nagy templomba ment. Ennél a menetnél szeb­bet, impozánsabbat szem nem látott, fantázia el­képzelni nem tud. Az ünnepi isteni tisztelet után a tulajdon képi zászló beszentelést a Szentháromság-téren végezte ezen egylet szeretett diszelnöke, nagys. és főtisz­telendő Legáth Kálmáu apát plébános ur. Szép, lelkes beszédben adta át a felszentelt zászlót hivatásának. A zászló-anya adományával díszített nehéz, fehér-selyem Máriás zászló, a magasba emeltet­vén, láthattuk a/.t a jelvényt, amely Isten dicső­ségére felszentelve: működésünk irányát mutatja. Délben a Korona vendéglőben 150 terítékű bankett volt; délután fél 4 órakor pedig a zászló­szentelés mulattsági részét tartottuk kün a Kaszaházi-kertben. A szerpentin és confetti dobálással is össze­kötött mulatság ugy erkölcsi, mint anyagi tekin­tetben kitűnően sikerült. Bevételünk 2759 K 58 f, kiadásunk 1711 K, tiszta maradvány 1048 K 58 f volt. Ebből 1000 korona házvételre takarékpénztárba helyeztetett olyan kikötéssel, hogy sem abból, sem kamataiból egy fillért sem szabad elhasz­nálni más czélra csak az egyleti ház szerzésére. Alig zajlott le a zászlószentelósi ünnepély egf szép, házias, családias ünnepélyt fiit ez egylet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom