Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-06 / 1. szám

magyar paizs 1910. január 6. kurucz magyar volt. A róla kiadott gyászjelentés a következő: özv. Németh Elekné szűl. Andaházy Iréné: felesége, ugy a maga, valamint özv. Németh Sándorné szül, Juranits Mária-Magdolna: édes anyja, Németh Zsigmond, Karolin, Irén, özv. Kováts Györgyné, László Sándor, Izabelia és Mihály: testvérei, Andaházy Szilárd: apósa, és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti férjének, a fiának, bátyjuknak és vejének lófeó székely Németh Elek nyug. városi főjegyzőnek f. hó 28 án életének 59, boldog házasságának 24 ik évébeu, nehcz szenvedés után történt lesújtó halálát. A január 2 ki caimbalomastély. A Meggyesy testvérek, Meggyesy zenetanár gyermekei 5—6 éves létökre a czimbalmon bámulatos ügyessé­güket bemutatták a zalaegerszegi közönségnek. A jelen volt közönség meg is tapsolta, meg is újrázta kivált a Repülj fecskémet. A gyermekek a czimbalmot behunyt szemmel, oldalt állva, hát­tal állva biztos készséggel kezelik. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik az, hogy az ipartes­tületnek egyik téli bálja szintén erre a napra esett s igy a közönség megoszlott. A harmadik oldala a dolognak egy kissé zavaros. A művész estély jótékonyczél czimen indult. Jeleztük volt, hogy a Csány szobor alapra, szegény gyermekek segélyezésére s egyéb jótékony czélra. E har­madik »egvéb» alatt hallgatólagosan értettük a szanatóiiumot. Mindeniket képviselte egv-egy ember a bizottságban. A szoborbizottság titkára betegsége miatt nem védelmezhette az ügyét s ünnepi vakáczió lévén, ki jobbra, ki balra, nem találtatott ember a városban ennek a képvisel­tetésére. Azonban a többiek sem mentek többre. Az ilyenkor összegyűlt pénzecskét, mint vas­karmu kányák a hullott csirkét, széttépik. Az volt a tervezet, hogy a futott terem bérletének nagy költségén kivül semmi költség nem lesz. A tiszta jövedelemnek felével megti-azteljü ka kis művé­szeket, másik felejut a szanatóriumnak, karácsonyfa egyletnek és a Csány szobornak. Csakhogy mondom, ilyen hulia alkalmával megjzoktak jelenni az égi madarak. Többet Ián nem is mondok: Van egy napszámos. El van döntve, hogy széket csak ez az egy ember tud hordani, s egy órai székhor­dásért dukál neki 10 korona. — Aztán gyüttek a czigánybaudisták, ma^ok is gyűjtöttek magok­nak, mások is gyűjtőitek nekik s végre a pénz­tárból is kifize tették magukat amihez senkinek semmi joga nem lett volna. Szegény Radó Henrik pénztárnok elé^ Cerbeiusként ráült a pénztírra de nem volt mit tenui a sasokkal szemben. Végre mégis maradt 50 korona. A csonkabizott­ság okosabbat neia tehetett evvel, minthogy oda adta a müvészgyermekeknek. — Azonban a külön álló felulfuetések mégis csak a jótékony czélra jönek. 6 korona volt a felülfizetések összege. Ebből igen előnyös társasági szabály szerinti elosztással a Csány-szoborbizottság kapott 3 kor. 66 fillért. — Utólagosan Zalacsáayból Inkey Kál­mánné őméltósága küldött 20 koronát az estély czéljáva, a bizottság ezt egészen erre a czélra tette s ig\ a kalandos estélyiéi mégis jutott a szoborbizottságnak 23 korom 66 fillér, mely már elég szép összeg. Meghívó. A Gróf Batthyány Pálnó szül. Inkey Valéria ő Méltóságának fővédnöksége alatt álló Zalaegerszegi Karácsonyfa Egyesület 1910. évi január 8-án az Arany Bárány szálló termeiben tea-es'élyt rendez. Belépő díj személyenkint 3 K, családjegy 8 K, páholy 15 K. A jegyek — melyek számozva nem lesznek — már előre megvált­hatók Marton Márkusz kereskedő ur üzletében (a vármegyeházzal szemben). Kezdete oste 8 órakor. A jótékony ozélra tekintettel felülfizeté­seket köszönettel fogadnak ós azokat hirlapilag n>ugtszzák. — Műsor: 1. Bevezető. Tartja: Dr. Csík Károly. 2. Liszt Goldmark: ünnepi indulója a „Sába királyné" cz. operából. Zongorán előadják Buiogh Margitka és Balássy Ilonka. 3. Párbeszéd. Előadják: Brúilevics Milicza és Hódy Lehel. 4. Magyar népdal-egyveleg. Czimbalmon előadja: Keresztessy József. 5 Dalok. Énekli lsoó Lenke, zongorán kiséri Kurucz János. 6. Magyar nép­dalok. Melodráma. Előadja Semetka Didiké. 7. Párbeszéd. Előadják JakabfTy Bözsike és Fangler János. 8. Cabaret. Előadja Kurucz János. Az egyesület választmányának tagjai a jelenlevőknek a teát a műsor közben díjtalanul szolgálják ki. A maokásgimnáziam második időszaka » hó 4 én kezdődött meg. Tárgyai: magyar történe­lem, egyetemes földrajz, könyvelés, számtan. Elő­adók Szalay S., Bencsik J., Elek M. ós Pásztor I. Az előadás napjai ngyanazok mint a mult cziklusé. Hogy a közoktatásügyi minisztérium mily figyelemmel kiséri az intézet működését, mutatja az a nagy könyv adomány, mely az ünnepek alatt érkezett a munkásgimnázium könyvtára részére. A vetítést most már saját géppel végzik. Ismételten kéri az igazgatóság iparosainkat és kereskedőinket, hassanak oda, hogy alkalmazottjaik minél nagyobb számban iratkozzanak be. Szabadliczenm. A liczeumi előadásokat ren­dező bizottság sehogy sem tudott belenyugodni abba, hogy a helybeli konvédhuszár osztály parancsnokának, Spaits Sándor őrnagy urnák előadása, melyre akkora érdeklődéssel várt váro­sunk közönsége, végleg elmaradjon. Őrömmel teszi közzé a rendezőség hírt, hogy végre sikerült az Urániától az előadást megkapnia és igy most vasárnap január 9-én, ez kerül bemutatásra a líczeumban. Spaits Sándor őrnagy ur műve: „Szomszédunk a Balkán" nagy urániai előadás melyet a pesti tudományos színházban minden­kor roppant érdeklődés mellett adtak elő: szer­zője katonatiszt, tárgya hozzánk közel eső, a fel­vételek rendkívül érdekesek. Itt Zalagerszegen még az a körülmény is emeli az előadás érde­kességét, hogy kiváló szerzője zalaegerszegi lakós. Sok kellemetlenségnek vehetjük elejét, ha otthon állandóan egy palaczk valódi FereilCZ JÓZSef-keserüvízet tartunk, mert a gyomor megbetegedésénél ez a legmegbíz­hatóbb segítség. A „Ferencz József"­viz a sok evés vagy szesz-élvezet által előidézett bajokat gyors és kíméletes módon gyógyítja és ezáltal előnyösen különbözik min­den más hishajtószertől. Ez oknál fogva ae orvosok is legtöbbre becsülik. (6) A díszes karácsonyi s a zajos újévi napok alatt is egyszerű hétköznapi módon jelent meg a Mayyar Paizs. Egyéb oka nincs ennek, mint a hirtelen lecsapott betegségek, melyek eg^ időre bénitólag hatottak a szerkesztőség munkálkodá­sára. Megyeiek Kotor közsegben a népszerű Dr. Hajdú Gyula ügyvédre szavaztak a megyebizottsági tagságnál, azonközben Dr. Hajdút egyhangúlag megválasz tották Nagykanizsán s igy Kotorban Brunner Gusztáv jegyző és Lajtmann György helyettes plébános között folyt a harcz, melyből Lajtman került ki győztesen, de amelyet hír szerint meg fognak felabbezni. Törvényhatósági bizottsági tagnak válasz­tották Nagykanizsán Vécsey Zsigmond polgár­mestert és Dr. Hajdú Gyula ügyvédet. Alsólendván Dr. Brünner Józsefet. A redcsi kocsmában mulattak a szomszéd falusi legények, hazamenet aztán két kálóczfai legény halálra verte Hermán Istvánt. A vitéz rendörbiztos czimü múltkori czik­künkre védekező levél jött Tapolczáról. Azt mondja a rendörbiztosnak védekező levele, hogy Koszbár Jakah, akit ö megkardlapozott, sbetöréses lopásért m ir büntetve volt.«—Nohát? Tehát már kiállotta a büntetést. A rendőrbiztos mégis kard­lapozná élete végéig minden éjjel ezt a szeren csétlen Koszbár Jakabot azért a betöréses lopásért, amelyért xmár büntetve volt?« De a rendörbiztos ur védekezőnek vélt levelében még ogyébbel is vádolja önön magát. Azt moníja, hogy sKoszbár nak csak a hagyományos betyár szerencséje volt, hogy az élével mért kardvágás ütés közben lap­jára fordult és minden baj nélkül szabadult meg.« Nohát? Mi még a kardlappal való paskolásokat is túlzottaknak és feleslegeseknek tartjuk. A biztos ur vágni akarta a hust, mint a répát. Azért, amint a históriából kitűnik, mert Koszbár ütni akart u kezével, legalább is kivette zsebé­ből a kezét. Valószínű, hogy jobb kézzel akart üíni, a kardlapozás mégis a balkarját tette ártal­matlanná. Legnagyobb vádat emel harmadszor önmaga ellen a biztos ur, mikor önként mondja, ho°y felszólítására 2 órakor a becsípett Koszbár eltávozott, ment haza, de visszakiabált, hogy neki senki sem parancsol. Erre erélyesebb rendőri hang, parancs, sőt a dutyiba való zárás kísérlete is következett, s Koszbár még mindig lármázott, sőt a zsebiből is kivette a kézit. Ezért kellett a kardot megsuhogtatni. A kutya is mind mérge­sebb-mérgosebb lesz, ha hergetik. A gyermek is láthatja, hogy itt heczczelósről van szó. Ha egy éjfélutáni kocsmai alak a felszólításra becsülete­sen hazaindul: nem elég ez? Ha ilyenkor dörmög, nem kell provokálni az úriembert sem, még kevésbé az elkeseredett szegény embert. Mert íme nagyobb csendháboritást okozott ez a karddal való beavatkozás, melyre három család is föl­ébredt, mint a részeg embernek az a dünyögése. — Summa summarum — mi nem állítjuk, hogy Koszbár Jakab valami fényes multu mintaember, de a mikor nem hibázik, nem kell ütni; másfelől nem óhajtjuk, hogy a rendörbiztos mindjárt olyan tulszigoruan megbüntettessék, mint ahogy ő bün­tetett, de az bizonyos, bogy fiatalkori határtalan túlbuzgósággal járt el. TanitÓVálaBZtáS. Ifj. Monda Ferencz oki. tanítói, Monda Ferencz nyug. rédicsi kántortanító fiát Cserföldön egyhangúlag kántortanítóvá válasz­tották. Katonai áthelyezés. A m. kir. honvédelm 1 miniszter Farkas Aladár 20. honvédgyalogezred­beli századost Nagykanizsáról Budapestre helyezte át az 1. honvéd gyologezredhaz. BirÓVálaSútag. Fityeházán Zadrovecz János 6 évig viselte a községi bíró terhes hivatalát. Neki terhes volt, mert a falu nem szerette. Valami szabálytalanság miatt feljelentés is tétetett ellene. Hát lemondott. A hétfői biróválasztason, melyen Dienes Sándor szolgabíró elnökölt arra kérte az elnököt, hogy az ő emberét is vegye a jelölteit közé. A concilians szolgabíró ezt a kérelmét is megtette, de egyetlen szavazatot se kapó t a régi biró jelöltje, hanem Kondritz Istvánt választották meg egyhangú lelkesedéssel egy esztendőre. Mert akkor telik le a biróviselés cziklusa. Távoliak. Az iskolák ós a magyar ipar. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett az összes oktatásügyi hatóságokhoz a hazai ipar­czikkek pártolása érdekében. A miniszter elvárja minden hatóságtól, hogy az iskolákban és hiva­talos helyiségekben kiz íróiig magyar gyártmányú iparcsikkeket haszuáljanak. Felsorolja az összes hazai papír-, írószer- és rajzeszköz-gyárakat, ismerteti a védőjegyeiket s erős hangon rendeli el, hogy a lehetőségig minden alkalommal ezek­nek a gyártmányait vásárolják és az iskolák nö­vendékeinek ezeket ajánlják. Végül pedig fegyelmi megtorlással fenyegeti azokat, kik e rendeletnek nem igyekeznének minden esetben eleget-tenni. — Meglátjuk. Assiai szám. 3532. Ennyi gyermek nem jár iskolába Sza jadkán, Magyarország dus káuaáujá­ban, akiknek járni kellene, mert mmd tankötele­sek. Ebből a város belterületén 924 iskolakötelest mulasztottak el beíratni, a külterületeken pedig 260S gyermeket, összesen 3532-t. Nem építettek ott elég iskolát. Bezzeg vannak mindenütt üveges épületü börtönök, nagy sétáló udvarokkal, üde kerthelyiségekkel e látva; s a börtön lakóinak, hallom, ujabbau mozgófényképü színházakat ren­deznek mulattatásul, — tennis labdapályát, nem hallottam, hogy eddig még építettek volna szá­mukra, de remélem, nem sokáig fog késni. As öparjasi jogakadémián az 1909—1910. tanév II. felére a beiratások 1910január 8 ikától 19 ikéig eszközlendök: az előadások január 23 án kezdődnek. Utólagos felvételnek január 20 — 22. napjain dékáni , azután pedig tanári kari enge délylyel lehet helye. A félévi tandíj 50 korona. Evangélikus lelkészek, tanárok és tauitók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonya kra — min­den további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallisfelekezeti külömbnég nélkül részegíthetnek a Collegium kebelében fennálló, újonnan épített s kényelme­sen felszerelt tápintézet kedvezményében, ebédért­ós vacsoráért a második félévben 96 K, csak ebédért 54 K, reggeliért havonkiut külön 3 K fizetendő. Humanns törvény. Az 1908 ik évi törvény­hozási tevékenységnek egyik legnevezetesebb alkotása a gyermekbirósági törvény, mely a 12 —15, valamint a 15 éven felüli gyermekek törvénybe ütköző cselekményeinek elbírálásánál adja meg az eljárására vonatkozó utasítást. Ez a törvény 1910. évi január 1-én lépett életbe. Tudva, hogy mennyi züllött vagy züllés ujján levő gyermek van nálunk országszerte, csakugyan emberies ténye volt a magyar törvényhozásnak e törvény megalkotása, melynek szigorú végre­hajtása által reméli az ország ezer és ezer gyer­meknek a becsület utján való megmaradását és

Next

/
Oldalképek
Tartalom