Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-10 / 6. szám

2 MAGYAR PAIZS iHl > f^bruir 10 Mi a hatalom? — A Magyar Paizs sajté-törvényi ügye. — A hatalom péoz. Pézzel lehet háborút indítani, világot hódítani, tekintélyt szerezni, sőt még a törvényes és kormányzati dolgokban, valamint a politikában kritikát gyakorolni is. Pénz nélkül nincs tekintély, nincs hatalom, nincs becsületes munka, csak a szegénységgel karöltve járó lenézés és lekicsinylés. Szóval a pénz a hatalom, melynek varázsa eloszlat mindent s annak hatása alatt minden szabad. A pénz hiánya okozta, hogy a Magyar Paizs sajtó rendőri kihágással vadoltatott, mert a mindenki által tisztelt és közbscsülésben álló szeretett Főispánunk lemondása alkalmával annak érdemeit méltató czzikkében bele merte szőni, hogy a ^lemondásnak indító oka a politikai alakú Idslan keresendő a Ha a lapnak tízezer korona biztositékja lenne, akkor korlátlanul gyakorolhatna mindenki felett kritikát s mondhatna véleményt, jót vagy rosszat politikai tormában öntve, de biztosíték nélkül még csak megközelíteni sem szabad a politikát. Á vouatkozatos törvény 1848. évben készült, mikor a politikai körülmények megkövetelték annak törvénybe iktatását. De ma egy félszázaddal utóbb az akkor készült törvény a sajtó-szabadságot valóságos korlátok közé szorítaná, mi a vidéki óvadéknéljcüli lapoknak a megsemmisülését okozná, mit mi sem bizonyít jobban, mint a birói karnak a jelen ügyben hozott bölcs Ítélete, mellyel a sajtó rendőri vétség vádját elejtette. Itt látszik a bírói karnak függetlensége, kik az 1848. évben alkotott törvénynek a mai huszadik század keretében való szó szerinti alkalzását mellőzték. Emlékszem, még 1869-ben szegény megboldogult atyám oly csekélységért vádoltatott Felségsértésért, hogy az ma már a nem politikai lapokban is napirenden fordul olő, melyért Böszörményi örökébe jutott nyolcz hónapra, melynek egy részét Pesten s egy részét Asztalos és Madarász és az akkori »Ludas Matvi« élczlap szerkesztője Mészáros plébános társasága an Vácott ülte le, jobban mondva ültük le, mert a családunk Váczra költözött aéban az időben s reggel 8 órától este 8 óráig mindnyájan bent töltöttük az időt Asztalos és Madarásznak a . /.ökéséig. Szegény jó atyámnak 1869-ben és később kifejtett tevékeny hazafias magatartása a pánz és vagyon hiánya miatt elismerésül csak egy szegé* nyes ágyat juttatott, melyben mindenkitől elfe lejtve csendesen meghalt s ügyvéd kartársai részéről még egy koszorút som kapott. . A pénz a hatalom és dicsőség, mert az szerez hírt és nevet most és mindörökké Amen. Z. Horváth Lajos, Városmik fejlesztéséről, (i.) — Vasút. — Mini Zalaegerszeg város polgára, mar csak abból a c-.élból is, mivel hogy ujabb időben többen — főleg Udvardy Vincze, gimnáziumunk érdemdús tanára — foglalkoztak városunk emelésével, síépitésével, én is egyet mást felhoznék, összefoglalnék erre vonatkozólag. Szinte bizomos vagyok a felöl, hogy ez még csak puszta ábránd, amely, mondhatom soha, legalább ily formákban nem teljesül. De talán részben teljesülhet, — tekintve a küszöbön álló választásokat, — ha esetleg egy olyan honatyát tisztelne meg városunk választó kerülete a mandátummal, aki egyebek mellett képviselői hivatására és ezzel városunk elmaradottságára is gondol. A legóhajtottabb kívánsága városunknak egy jó vasúti vonal, amely bennünket is bele vonna a forgalomba. Udvardy tanár ur minden lehető alapos számításokon alapuló tervet közölt már a helyi és budapesti lapokban a vasutvonalak kedvező és czélszerü kiépítésére vonatkozólag, s én is az ö véleményéhez akarok egyet-mást fűzni. Itt van a Balatonvidéki vasút, amely minket elsősorban érdekelhet, Hiszen szép, hogy összekötötték szép fővárosunkat a Balaton felével s Tapolcza nagyközséggel és pedig egy olyan kacskaringós vonnallal, hogy még a menykő is eltévedne rajta, de még ez nem teljes; nincs elérve a kitűzött czél. Nem íelel meg a vasút még az elnevezésének sem, nemhogy a czéljának. Tekintsük ez utóbbit. Ez uj vasúttal a pesti eoaber tehát jöhet nyaralni a zalai partra. Dicsekszenek, is, hogy a nyáron a gyorsvonatok is zsúfolásig tömve voltak. í Természetesen eleinte az újság ingerével hat a regényes vidéken átvezetett ut, de ha már jól | ismeri a pesti nyaraló ezt az utat is, nem jön a : zalai partra. Továbbra is hü marad a somogyi parthoz, mert ott — ezt tekintve — két okból is kedvezőbb vasútja van. A déli vasúton először ; gyorsabb vonatok járnak, másodszor nem kell \ követni ott az utasnak a Balaton szeszélyeit, j girbe görbe öblöcskéit, mint az ui vonalon, ami { unalmassá s hosszúvá teszi azt az utat, aztán meg • a somogyi parton ez idő szerint kel'emesebb is ' a fürdés. Ha már meg van a vasút, dehogy szóljuk le, | sőt. Ds azért a Balatonvidéki vasút elnevezését nem ám ugy kellett volna kiérdemlenie, ho*y \ mindenütt a Balaton mossa az amúgy is gyenge ; töltését, hanem némelykor a két pont közt legrövidebb egyenest is igénybe vehette volna, ami által fele hosszú és fele drága (nem fene drága) lett volna az ut. Azután meg nem lennének az utasok kitéve a kibukás veszélyének a hirtelen kanyarulatoknál még a lassau járó személyvonatokon is, mint — gondolom — Zánka mellett. En még csak azt csudálom, hogy már a tihanyi félszigeten nem vitték a vonalat mindenütt a part mellett, hogy igazán Balatoni vasút logyeu. Ezt még elnézzük (!) hanem azt, hojy Balaton vidéki vasút csak a Balaton feléig haladjon s innen felkerüljön Tapolczára, ez már csak ellent mond a czélnak. Mintha mar egy füst alatt nem alakíthatták volna át a Tapolcza—Keszthely közötti vonalrészt s kötötték volna össze Hévízzel, amely színién alkatrésze a Balaton forgalmának. Ha rövidebbre fogják az ap ó cseprö öblök elkerülésével az eddig kiépült vonalat, a megtakarított pénzhez nem sok kellett volna, hogy átalakít hassák a viczinális pályát Keszthelyig. Tehát nem sokat segít a zalai B ilatonparton a . vasút ily formájában. Ami a fűrdőveadégeket illeti, a nyaraló közönség már felépítette villáit I a somogyi Balaton mellett s igy a társadalmi élet csak akk :r jönne át Zalába, ha a külföldiek ezt benépesítenék, mert a magyar nép csak az után megy,"amit külföldiek kultiválnak. E szerint a pesti közönséget csakis ugy hódíthatjuk el Somogytól, ha megnyitjuk a zalai Balatont Nyugat előtt, s In már saját véreinktől nem várhatunk semmit, legalább a külföldnek adjunk alkalmat, hogy ide jöhessen, s akik után talán még a ma gyar is megszereti saját természeti kincsét, a Balatont. Ki kell építeni tehát a vonalat ily formán : Keszthely—Héviz—Zalaegerszeg (ami által a megvalósulás stádiumában levő zalaegerszeg—zalalövöi vonalrész elejthető) Zalalövő—Körmend, aho! bekapcsolódnék, a gráczi vonalba s ezáltal Nyugatba. Igv uj összeköttetést kapnánk Grácz és Budapest között, amely még rövidebb lenne, mint a Győrön keresztül vivő voaal, s előnyben • is részesülne mellette, mert szebb vidéken vinne keresztül. Ezáltal ezen vonal jövője teljesen biz: tositva lenne, sót jobban, mint az eddig kiépült • Balatoni vasúté. í Közben eszembe jut a Déli vasu

f is. A mult j hónapban olvastam a »Za!araegyé« ben, hogy a i Déli vasút értesítette az érdeklődőket, hogy nem hozhatja be vonalát Zalaegerszegre. Erre én ezt mondom: Ha a Balatonvidéki vasútnak az előbb vázolt meghosszabbítását keresztül vinnék, akkor ezen uj vonalrész a déli vasúttal moudjuk Bucsuszentlászlónál találkoznék és az vele együtt innen közös töltésen feljöhetne Zalaegerszegre és iunen Sztivánoa kérésziül újra bekapcsolódhatnék a régi pályájába. Ennek keresztülvitele a D^li vasútnak nehézséget nem okozna, még az eset ben sem, ha nem akar közös sínpárt használni a Mával, hanem mellette külön sinpárt építtetne, mert a kisajátítás sokkal könnyebben menne az ó részéről. A Bucsuszentlászló—Szentiván közti feleslegessé válandó régi vonalrész anyagát pedig értékesíthetné. Ez érdeke lenne a déli vasútnak is, mert vonala egy Máv fővonalt egy forgalmasabb helyen metszené, s érdeke lenue a Mávnak is, mert megszüntethetné a Zalaegerszeg—Zalasztiván járatait s azután közvetlen venné át a személy és áru forgalmat a Déli vasúttól Különben a Balatoni vasút meghosszabbítása j sz nte természetes követelmény, csak persze még pár évtizedig érlelik a tervet, s mikor már túlérett, sopánkodnak, milyen jó lett volna ez előbb. De most hallgatnak. Pedig az tiszta dolog, hogy a Balatoni vasútnak a külföldtől kell várni a fellendülését. Ugy beszélik, hogy az ukk—csáktornyai vonalat átépítik. S ha elkészülne a zágráb — Csáktornyái viczinális átépítése is, előttünk áll a második fiumei vonal Budapest—Tapolcza—Zalaegerszeg— Csáktornya—Zágrábon ke e-ztül, amely nem sokkal lenne hosszabb a jelenlegi fiumei vonalnál. És ezáltal összekötnők a smagyar tengert* (a Balatont) az igazi magyar tenderrel. Ezeket a dolgokat már számításokkal illuf.tiálta Udvardy tanár ur s nemcsak ily puszta szavakkal igazolta ezek szükségességét. De legfejebb csak a szűkebb érdeklődést tudta felkelteni, mert az illeiékes körök (pl. a vármegye) hallgattak. Egy fecske pedig nem csinál nyarat, j. Ha a deputáczióra gondolok, talán még az is * eredménnyel járhatna. Az első küldöttséget még elküldi a Miniszter s erre a deputiczió felhagy ; minden reménnyel és érdeklődéssel, de a har. madíknak talán már igér és a negye Hk küul Hiség kérésére átlátja a dolog szükségességét és beadja a javaslatot. Ha már ez honátyáiuknak nem jnt J eszébe. A város tudomásom szerint már volt egy ízben Pesten a vasút érdekében s <»zt hiszem, ti >gy agilis polgármesterünk nem áll meg ennél, hanem halad továbbra is a megkezdett uton, s elősegíti ezen nem városi, hanem országos érdbkuek mielőbbi létrehozatalát. B—y L—s. (Folyt, köv.) (Beküldeteíí.) A polgármesteri fizetósjavitás ügyében, — S nincs okunk nem közölni. — A nemes nemzetes Vármegye! A Vármegye nemcsak arról hires, hogy Ő az ^alkotmány bástyája®, hanem arról is, hogy ők a kinai fal építői, sokszor a haladás, a békés munka kerékkötői. Szép az a hatrlom, mit az ósdi törvény a várm 'gye urai kezébe adott, hacem mén szebb, ha azt a hatalmat atyai ag gyakorolják! A Vármegye a legtöbb esetb n, a sógorság, komaság, bajtárs ság complexuma! Legtöbb ebeiben a hatalmasok támasza, s a kisemberek elay mója. Ha vaae^

ry fórum, akkor a Vármeg\e az. a hol bizony igen sok esetben a hataloia-abbik í fél lesz a nyertes! Eiek ismert közhelyek! f Es hát bizony, aallsotmány bástyája ide. alkot> mánv bástyája oda, már igen igeu megérett az í ideje, uem ugyan a közigazgatás áilamoMtásáuak, hanem alapos megreformálásának, a lulientjö hatalmaskodás, gyámkodás megnyirbálásnak. Ha azt hozza, akkor még Khu n is rokonszenve>ebbé válin a kisemberek előtt! Mi zalaegerszegiek különben sem dicsekedhetünk a Vármegye hatalmasainak, va mi nagy rokonszenvével! Az álandó Választmánynak a köss LÍ taka ék pénztár, de különösen a polgármesteri fizetés javítása tárgyában elfoglalt elutasító álláspontja atonbau, egyenest megdöbbentöeu hatott városunk minden elfogulatlan polgáraia! A takarékpénztár ügyéről ezúttal nem kívánok szólani, a községi takarékpéDzláruak léte.-ülésére nézve teljesen lényegtelen a megye állásfoglalása! E/. előbb utóbb életbe fog lepni é- a mellett a többi takarékpénztárak sem iog ak tönkremenni. Nagy kishitűség volna azt hinni, hogy a községi takarékpénztár magába olvaszt, folfa, minden hitel ügyletet! Legfelebb mérsékletre kés/.ti, az esetleg lul'engésre hajló hasoQ'ó int /eteket. Ezeknek szabályozása különben is a löivényhozásnak van fentartva. mi helyes is; mert bizonyos egyöntetűségnek, i izonyos felelősség kimondásának, bizonyos korlátozásoknak törvénybe iktatása csakis előnyére lenne a városok közönségének! A mint halljuk, a minisztériumban egy takarékpénztári ügyosztály állíttatnék föl, a mely ügyosztály felügyeleti joga ki erjesztetnék a részvény társasági alapon működő pénzintézetekre is. De hát ez még a messze jövő zenéje; mert megvalósulásához, munkaképes parlament, consolidált viszonyok kellenek, a mire pedig évekig sincs kilátás. A polgármester fizetésének javítása tárgy iban I hozott egyhangú képviselőtestületi határozat negligálása azonban nemcsak szűkkeblű-ég, hanem a város autonom jogaiba való legvakmerőbb beleavatkozás ! Sót, nem csak az, hanem a legnagyobb fokú inkonzekvenczia! A Vármegyének ez a nagy szeretete, aggódó atyáskodása azonban tényleg