Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-26 / 21. szám

26 MAGYAR PAIZS 1910. május 19. gatva, hogy nem csekély fáradtságba keríti az Alsóerdőbe jutás. A rendezőség e szavak miatt az idei majálist a baki erdőbe tervezte, amelyet vasúton könnyen — és olcsón — lehet megközelíteni. A rendes vonat járatok azonban uem alkalmasok a várható nagy forgalom lebonyolítására, külön vonatot pedig a vasutigazgatóság nem engedélyezett, azért le kellett erről a tervről mondani. A város közelében levő nyilvános kertekben sziutén nem lehet a majálist megtartani, mert a főczél az, hogy a tanulók, a kisebbek is, egész napot kint tölthessenek a szabadban, nemcsak táncczal, hanem különféle játékokkal is szórakozva. Azért a rendezőség kénytelen volt az Alsóerdőhöz ragaszkodni, s arra kéri a közönséget, ne sajnálja azt a kis fáradtságot, amibe az idejutás kerül, hogy az ifjúság őrömében részt vehessen Eső esetére tavaly is történtek intézkedések, az idén azonban akkora sátorról gondoskodnak a rendezők, amely képes lesz az egész közönséget befogadni, minden zsúfoltság nélkül. A meghívók szétküldése a legközelebbi napokban veszi kezdetét. GyüJtsünk a Csány szoborral K6cza János tekepályán Pusztazél 2 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 2 K — f. Hozzáadva a múltkori (24378 K 10 f) összegheza Magyar Paizs gyűjtése máig 24380 K 10 fill. A magyar nők és a politika. A most folyó országos küzdelemben, az orsz. képviselő választásokon a nők, gyermekek s felnőtt férfiaknak is több milliói nem vesznek részt közvetlenül. Hát ne is politizáljon ez a rész közvetlenül, de annál nemesebb dolgot végezhetnek közvetve a haza üdvére, a nők s gyermekek is, ha a függetlenségért küzdő nemzeti hősök és vértanuk emlékét ápolják. Has nos szolgálatot tesznek a nemzeti ügjn

jk pl. ha ez idő alatt Csány László emlékszobrára gyűjtenek és küldenek egy-két koronát. Érvényesíthetik itt szavazatukat Magyarország függetlenségére. Hol állitassék föl a Csány-szobor. A viszonyok olyanok, hogy ma még nincs eldöntve, hol fogjon állani a szobor. Véglegesen csak julius 16 -án dönti el a bizottság, mikor a tervezetek bírálatára össze fog gyűlni s a mikor a budapesti szakértők is jelen lesznek. Addig nyitva a tér, hogy mindenki véleményt nyilvánítson, a laikusok közül is, a szakértők közül is. Mólunkban van most egy harmadik kiváló szakértőnek a véleményét is közölni. Szomovolszky Ödön szobrászművésznek a véleményét. Helyesli a Magyar Paizs értekező czikkében moudottakat s helyesli a bizottság óhajtását a központi főtérre vonatkozólag, sajnos azonban, ezt a kényszerűség keresztül húzta. Nem elég terjedelmes ez a tér, hogy a vásárok, különösen az országos vásárok alkalmával szorultságot ne szenvedne e miatt s ezért a város közönsége itt nem engedhet át még kis területet sem a szobor számára. Jelzi azonban, hogy szerinte is a szobor számára alkalmasnak látszó két hely közül bármelyikét szívesen rendelkezésre bocsátja: egyik a zalaegerszegi takarék előtt levő háromszögletű szabad tér, másik a város szélén levő ág. ev. templom előtti sziutén szabad tér. — Erről a hivatalos jegyzőkönyvi kivonatot át is küldötte a város Bosnyák Géza úrhoz, a szoborbizottság elnökéhez. Szamovolszky Ödön szabrdszmüvésznek a levele következő: Igen tisztelt Uram! Zalaegerszegen sohasem jártam, tereit, utczáit vagyis a Gsány-szobor felállítására all almas helyeit nem ismerhetem. Olvasva azonbr, a » Magyar Paizs« április 7. számában a szoboi ilhelyezésére vonatkozó irását, valamint b. levelét is átnézve s a mellékelt kis helyszínrajzot <tz a meggyőződésem, hogy a szoborbizottság igen jól választotta a főteret a Csány-szobor helyéül. (Akár a pirossal jelzett, akár az 0-val jelzett helyre.)* * A. főtéri utcza keresztezés. Sz Önnek igaza van. nNemzeti hós volt, nem tartozott semmiféle osztályhoz stb.« tehát a fórumon a helye, még akkor is, ha ez a fórum esteticai szempontból nem is a legalkalmasabb szobrászati müvek elhelyezésére. Ez esetben a művészetnek nem csupán az a feladata, hogy a város valamely pontját diszitse, hanem főként az, hogy a formák megvesztegető erejével hirdesse késő nemzedéknek, a lehető legforgalmasabb szembetűnőbb helyen, a nagy erények örök életit s buz ditsa, tanítsa a legkiáltóbb helyről a haza szeretetére az embereket. n. kijelölt hely azonban esteticai szempontból is szerencsés. Ugy annyira, hogy az elküldött helyszínrajzon alkalmasabb helyet vagy csak megközelítőleg jót én nem találtam. Amint levelem elején említettem, városukban nem voltam még s igy jelen véleményen kizárólag a kis helyszínrajz s a »Magyar Paiss« czikke alapján Íródott. Reménylem, hogy személyes ott létem csak megfogja erősíteni fenti soraimat s a magassági dimenziók, a teret környező épületek, fák szintén oly kedvezőek lesznek, mint a kezeim közt levő alaprajz. Budapest, 1910 május 21. Kiváló tisztelettel üdvözli Szanovolszky Ödön. A város átirata a kővetkező: Zalaegerszeg r. t. város kép/iselőtestületének, 1910 május 4-én tartott rendes ülési jegyzökönyvének kivonata. — 8031 1910—99. jzk. A Gsány-szobor bizottság kérelme Csány Lászlónak Zalaegerszegen felállítandó szobra részére a város főterén megfelelő terület díjmentes átengedése tárgyában. VÉGHATÁROZAT. A Csány-szobor bizottság azon kérelmével szemben, hogy Csány László nemzeti vértanú szobrának elhelyezésére a városi főtéren és pedig a Kossuth és Rákóczi-utczák keresztezésében a szükséges terület átengedtessék, a képviselőtestület a diszes szobor elhelyezésére akár a zala egerszegi takarékpénztár épület déli homlokzata előtti közteret, akár az ág. hitv. ev. templom északi részén fekvő közterületet, díjmentesen felajánlja. Megkeresi a szobor-bizottságot a közgyűlés, hogy a kijelölt helyek egyikét elfogadva a szobor végleges elhelyezését megállapítani s a hely kijelölése végett ezt a városi tanácsnál bejelenteni szíveskedjék. Miről ezen véghatározat a város területén szabályszerűen közzéteendő s Bosnyák Géza urnák a Csány szobor bizottság elnökének kézbesítendő azzal, hogy ellene szóval vagy írásban a város polgármesterénél felebbezés adható be. INDOKOLÁS. A szobor bizottság álfal kérelmezett hely nem volt átadható, mivel az)n a helyen a szobor forgalmi akadályt képezne, de nem is volna megfelelő környezete a szobornak, ezért tehát a haiározatban megjelölt helyek bármelyikét készséggel ajánlja fel a város közönsége, mert mindkét hely a város élénk forgalmi részén van s Csány László vértanú szobrának szépészeti szempontból is megfelelő elhelyezést biztosit. Ezen kivonat hiteléül: Fülöp, városi föjjgyző. Dr. Fritz József törvényszéki bírót, a zalaegerszegi bitói karnak egyik derék tagját, kinevezte a király itéló táblai bírónak. Esküdtszék. Két bünügy foglalkoztatta mult héten a zalaegerszegi kir. törvényszékét s az esküdtbiróságot. Kedden tárgyalták Németh József pakodi lakos ügyét. Munkát s kenyeret keresni távol volt hálától egy darabig s hazamenve ugy tapasztalta, hogy szép fiatal felesége elhidegült tőle, meg a pletyka is járta, hogy legény járt a házhoz addig. A msnyecske nem is mutatott rokonszenvet egy ilyen pillanatban késével szivén szúrta az asszonyt. Halált okozó súlyos testi sértésnek a vádjára mondták az esküdtek bűnösnek, s a törvényszék D Dubay István ügyvédjelöltnek kitünö védőbeszéde után két évi börtönre ítélte. A bíróság elnöke Dr. Degré Miklós törvényszéki e^ nk volt, -zavazó birák: Skóday és Siposs; köz\ iló Dr. Szász Gerő, az esküdtek a következők Suszter Oszkár (fónök), Czéder Gyula, Grósz Győ/.ő, Háry Dezső, Böhm Ignácz, Klaffl Majos, Szűcs Jenő, Horváth Imre, Laky Imre, Ország Kálmán, Marton Kálmán, Handlery Gusztáv; pótesküdtek: Kiss Ferencz és Sametke József. Szerdán. Rafael Jóska czigány csatlakozik egy czigány csapathoz, Sümeg és Keszthely között bemennek a püspöki uradalom tanyájára s több helyt rabolnak egy kis pénzt. A tiszttartó, a sümegi erdész s a béresek utánok rohannak. A czigányok ellentállnak, Rafáel megiramodva többször visszalő az erdészre. A bátor erdész utoléri s madárseréttel kilövi a czigány szemét, s elfogja Rafaelt, A többi rabló czigány ezalatt elmenekül. Rafael 2 évi fegyházat kapott Dr. Weisz Endre védőbeszéde utáu. Szinház. Szalkay színtársulata innen Keszthelyre ment, mondhatom, elég jó emlékkel, ö is, a közönség is kölcsönösen meg lehetnek elégedve rövid 22 napi előadás után. Csütörtökön a Szentgalleni kalandot adták Gyárfás Ódön jutalmára, melyben Gyárfás az előbbenieknél is nagyobb mértékben kitűnt. A mély hangulatu bus magyar nótákra kitünö tehetsége vau. Bulcsu vitéz szerepében megható énekéért hosszas tüntető tapsot nyert. Ha neki volnék, csakis ilyeneket játszanám. Az operettek énekére nem alkalmas. Oda más vér és éles hang kell. Ugy hogy szomhaton a Színészvér előadáson a Böszörményi Béla éneke jobb volt s méltán ezt dicsérte a közönség az övé fölött. Ezt a darabot Bihari Erzsikének, s a Diplomás kitasizonyokat lvánfi Jerönek a jutalmára adták, kikről már többször szólottunk ügyességökért.Vasárnap nagy »Cabaret« esttel zárták be a folyamot, mikor egyik tehet séges tagtársuknak, Vértes Mihálynak Nagybácsi bogara czimü vígjátékát is előadták bevezetésül. Békemozgalom. A helyi főgimnáziumban a tanulóknak Deák Ferencz Önképző Köre díszközgyűlést tartott vasárnap Handléry Gyula VIII. oszt. tauuló elnökletével, hogy a világbéke értekezleteinek emléknapot szenteljenek. A diszgyülésen megjelent az összes tanári kar s vendégek :s voltak. A békemozgalomról tartalmas ügyes értekezést olvasott föl Medgyesi László VII. oszt. tanuló, megemlítve, hogy a régi háborús Xerxesi világban is van nyoma a békére való hajlandóságnak. A hódító előbb békés megadásra szokta fölszólítani az ellenfelét. Az uj időkben az első nemzeti békekongresszus 1842 ben volt Londonban, 1849-ben Párisban, melyen Hugó' Viktor elnökölt, 1851 ben Brüsselben. Az első interparlamentáris konferenczia 1889 ben volt Párisban, majd Londonban, Bómában, Berlinben, Hágában, Budapesten, Bécsben stb. melveken Magyarország is résztvett békeköveteivel (Jókai, Gróf Apponyi stb.) s elismert nevet szerzett a külföldön. A Szentháromság szobor renoválási költségeihez adakoztak: (7.folyt.)TrsztyánszkyÓdöa 10 K, Pozváról: Kéner Bálintné 32 fillér, Fatér Kati, Györe József, öreg Kaszás Pál, öreg Kaszás Pálné; Bessenyőről: Nágli József, Gosztolai György, Némethy László, Németh István, Németh Ferencz, Leitner János; Bessenyöhegvröl: Moraji József, ifj. Jankó Mihály, id. Jankó Mihály, Bálind János, Korcz Vilma, Torma Ferenczaé; Ebergényról : Bödör Mári, Horváth Rozália, Tóth Katalin, Orbán Bozália, Kósa Teréz, Szakái Zsigmond; Pozsváról: Kaszás Károlyné, Tömpe Mihály: Ságodról: Hajgató Ferencz; Szenterzsébethegyröl: Boronyák Zsiga, Kokas Gyu'

a> Gáspár György, özv. Borbás Józsefné ; Neszelejból: Nagy Józéef, Ladola József, Stár Erzse, Vorhotáról: Varga János 30—30 fillér, Németh Anna. N., Kreznár Istvánné, Kerkay Gyuláné, öz

v- Horváth Péterné, Farkas Dánielné, N. N., ifj. Kaszás József, ifj. Kaszás László, Gerencsér L

ajos, Kaszás Ilonka, Bessenyöról: özv. Kovács Fe

renc/I

i'j' l'aragi Imre, Kerkai Vendel, Könczöl Sándor, Gyuk István, Kerkai Anna, Gyuk Magdoln

a, Gosztolai Ferenczné, Lejtner György, Molnár Gergely, Bertalan József, Kerkai Ferencz, Cseh Mári, Paragi József, Németh Sándor, Horváth Józsefné, Németh Ferencz, Vég Antal, Bertalan Lajosné, Baki Juli, Gyuk József, Peti Péter, Kiss István, Kiss Mari, Könczöl János, Könczöl Ádám, Sipos József, Pál Antal; Bessenyöhegyről: Fállér István, Majlinger Hermin, Molnár Anna, Dankos Antal, Volner Gáspárné, Egyed Gáborné, Gerencsér Istvánné, Ábrahám Antal, Tóth Péterné 20—20 fillért. Fábián Gábor helybeli r. kath. hitoktatót kinevezte a püspök az alsóbagodi plébániába plébános-helyettesnek, honnan Táncsics József plébános Vasmegyébe helyeztetett át. , n i ziu m VIII. osz-