Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-06 / 40. szám

30 MAGYAR PAIZS 1910. deczember 22. Hymnuszt s a Szózatot énekelte. Sokan meg- j jegyezték, hogy jó volna, ha a család és iskola j közelebbi érintkezésbe lépne egymással; legalább \ ilyen nemzeti ünnepeken érdeklődnék a szülők j közönsége az iskola hazafiassága iránt s a gyer- j mekek buzgalma iránt. De hiszen a templomban is olyan kevesen voltak! Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N. Zalaegerszeg . . — K 50 í. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (25510 K 98 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 25511 K 48 fill. á zalavármegyei 1849­iki vértanuk. Ma október rafö^pf 6-án imádkoztunk az aradi _ _ ^ ra ^JJ vértanukért;október 10 én meg kell emlékeznünk — még pedig méltóképpen! — és imádkoznunk kell a zalai vértanúért Csány Lászlóért, akinek, midőn az akasztófa alá lépett s a kötelet megcsókolta, ezek voltak utolsó szavai: »Hazámért ezt is szívesen.« De meg kell emlékeznünk a másik zalai vér­tanúról: Gaspunch Márk Kilitröl, Perczel Mór hős tábori lelkészéről, a muraközi »tüzes barát«­ról is e napon, akit Csány László ajánlatára a honvédelmi bizottmány a nép lelkesitésére és honvédtoborzásra küldött vármegyénkbe s aki igy tüzelte az ujoncz honvédeket: »Két fiát küldte hozzánk az Isten. Az egyik volt Jézus Krisztus minden nemzet számára, a másik Perczel Móricz a magyar nemzet számára. Most elvezetlek benneteket ehhez, aztán meg amahhoz. Fölakasztatott ő is 1853 szept. 2 án Pozsonyban, főleg a szabadságharczban szerzett bokros érdemeiért. Utolsó szavai: „Éljen, ... és élni fog a hazak Meg kell emlékeznünk róluk, igenis. És nem­csak imádkoznunk kell értük, hanem olvasgat­nunk kell élettörténetüket s hazaszeretetet, haza­fias erőt, hazaíias daczot, hazafias makacsságot kell szívnunk és nevelnünk magunkba az ö pél­dájukból. Mert eltöröltetik a mula, a pulya, a puha nemzet a fold színéről. És — minden nemzet addig él, amig nagyjainak, hőseinek, vér­tanúinak emléke a szivekhői ki nem hal. Ezért, igen, ezért kell minden magyar, főkép minden zalai magyar család asztalán ott lenni annak a könyvnek is, melyben nagy részletességgel meg van irva Csány László és Gasparich Márk élete, s a mely könyvnek czime: »Za avármegve az 1848/49. évi szabadságharczban « (Megrendelhető apunk szerkesztőségében is. ára 4 korona.) Szüret volt tegnap s ezt onnan tudjuk, hogy az iskolás gyermekeknek vakácziójuk volt. Ez a szüret a semmiig szomorú. Azt mondjáK a gazdák, hogy a rendes termésnek Vs s Vio van az idén s hogy az sem érett, bizonyítja az október 5 iki hamar-szüret. Színház. Molnár Gyula színtársulata, ámbár volt. oka az eikedvenedésre, jó kedvvel tartotta tovább előadásait e héten is s a közönség egy kissé jobban kezdte látogatni. Kivált pénteken a második Cabaret-et a jó esték közé lehet számítani a közönség részéről is. Az előadók között pedig épen egy uj esemény volt. Meglepően kitűnt itt tehetségével, mókás előadásával és saját szerze­ményével Alföldi Jenő, kit eddig csak jelenték­telen szerepekben láttunk. Tapsával ós ujrázásá­val mintegy elégtételt adott neki a közönség. Felekv, Szalóky, Fehér és Győrffy Mariska elő­adták a »Szálka« cz. egy felvonásos vígjátékot is. Sokén voltak szombaton is Jászay Mariska elő­adásán, kit már élőbbről kitűnő erőnek ismerünk; Luxemburg grófjában Vámos Jenővel adták a fő­szerepet. Kitűnő volt Dévay Boriska, mint mindig s Bartos, Feleky, Varga. Csütörtökön a Dollárki- j rálynöben Dévav, Feleky, Bartos, Ihász Gizi s J Vámos váltak ki. — Vasárnap délután félárakkal j Genovévát este a Muzsikus leányt adták, mely í utóbbiban Molnárné-Jászay Mariska, Dévay Boriska, • Győrffy Mariska, Bartos, Fehér, Vámos, Feleky, I Varga, Szalóky provokálták tapsokat. Közönség is j meglehetősen volt, ugy hogy hétfőn megismétel­ték a darabot. Kedden Bródynak tartalmas szin j müve a Tanítónő jutott színre. Minthogy igen komoly drámát ritkábban adnak elő, Ihász Gizi­nek ritkán jut jó szerep. Itt valósággal csillog­tatta tehetségét. A férfi főalakot Fehér Ödön László mutatta tel, szintén kitűnően. Szerdán a Sötét pont volt s csütörtökön, az október 6-iki nemzeti emlékünnep alkalmából a gyönyörű Arany embert játszották. A kö^önséo napról-napra több­több elismerést nyilvánít a társulat iránt. Pénte- ' ken este még egy nagy vegyes előadást (Cabaret) j rendeznek közóhajtásra. A zalaegerszegi kórházról lármás hírt bocsá­tott ki a Nap újság az ö természete szerint. Azt J irja, hogy nagy baj van itt a kórházban, mert a gondnok gorombáskodik s a felügyelő is gorom- j báskodik a betegekkel s több efféle. Mi, akik a ' színhelyen vagyunk, tudjuk, hogy ha valami ren- j detlenség volna itt a kórházban, legelső sorban í Dr. Gráner Adolf, a szigorú főorvos igazítaná azt s el s nem bizná a Napra. Dr. Gráner kórházi fő- j orvos természetesen megczátölja a Napnak az j efféle szenzácziós híreszteléseit. Zalavármegye a kuliuráért. Zalavármegye, amely mindig hires volt kurucz érzelmeiről, leg­újabb közgyűlésén fényes bizonyítékát adta annak, hogy nemcsak a hazafias lelkesedésben, hanem a \ közművelődés és a tudományok terjesztésében is a legelső törvényhatóságok közé tartozik. A ine­gyegyülés ugyanis kimondotta, hogy megyei mu­zeumot és könyvtárt létesít. A muzeum különösen a már-már veszni indnlt néprajzi kincseket fogja összegyűjteni. Különös fontossága lesz a könyv- • tárnak, amely, mint a megye egyedüli nyilvános j közkönyvtára, az összes tudományokat tel fogja j ölelni, de főként a megye történetére világossá- : got derítő kéziratokat, könyveket és lapokat fogja összegyűjteni. A megyei muzeum és könyvtár intéző-bizottságának tagjaivá a következőket vá- 1 lasztotta a közgyűlés : Arvay Lajos alispán, elnök ; Barcza László, Legáth Kálmán, Medgyesi Lajos, Thassy Kristóf, Thassy Lajos, Udvardy Ignácz. ! Előadási tartott a koleráról a napokban Dr. Halász Miksa orvos a főgimnáziumban. Tudtunk- | kai az első kolerabetegség 1817-ben volt Indiá­ban. Innen jött hozzánk először 1829 ben; leg­nagyobb volt nálunk az 1873. és 1893. évi. 200 ; ezer ember esett áldozatul. Ezt a betegséget : leginkább a hajók hozzák s leginkább a patká- ! nyokkal. E betegség jelei: hasmenés, majd hányás, i később görcsök és elszederjesedés. Elővigyázati j óvszere legelső sorban a tisztaság, itt is leginkább • az étel-ital félékben. A népszámlálási értekezleten a magyarázó előadást a siatisztikai hivatal kiküldöttje Nagy­kanizsán e hó 29-én, Zalaegerszegen 31-én tartja meg d. e. 10 órakor. A közösség kényeimére a Schütz áruház a nagybani csomagoló osztályt teljesen elkülönítette. Igy az egész nagy helyiség detail vavőinek rendel- : kezésére áll, ahol mindenki zavartalanul intéz- I heti bevásárlásait. < Megyeiek Ref. iskolaavatás Csonkahegyháton. Folyó hó 2 án az Örségi ref. egyházmegyéhez tartozó Cson­kahegyhát, Milej és Pálfiszeg ref. hívei a saját > költségükön, melyet önmegadóztatással fizettek, J épült diszes iskolájukat avatták fel és adták át ; rendeltetésének. A felavatásra összesereglettek a ' barabásszegi és kustánszegi ref. társ anyaegyhá- j zak hivei és elöljárói, a más vallásúak is igen j nagy számmal s vidékről is többen, mint Mayer j István novai főbiró, Horváth Gyula s Málék János { jegyzők stb. s miután Ábrahám János barabás- j szegi és Somogyi Béla kustánszegi kántortanítók ! ve zetésével a közönség ajkán elhangzott a »Te j benned bíztunk elejétől fogva® ének, Szűcs László ' esperes magas szárnyalású imája után nagy ha­tással fejtegette, hogy mily nagy szükség van az iskolákra, mily nagv szolgálatot tesznek azok a Hazának, egyháznak, szülőknek és az egész tár­sadalomnak egyaránt, majd Fejes Gábor helyettes lelkész emelkedett szólásra, könnyekig megható « egyházi beszédet mondott. A Himnusz eléneklé- j sével a felavatás véget ért. Az ünnepély utánra | a leányegyház elöljárósága az iskola helyiségeiben : társasebédet rendezett s utánna pedig az iskolában j zártkörű tánczvigalom volt, melynek tiszta jövedel­mét iskolai felszerelésre fordítják. E csekélyszámu j hívek is megmutatták, hogy mily áldozatra képes j a protestánstizmus ereje: a több mint 13 ezer | korona épitési költséget a saját önmegadóztatásuk 1 utján hozták össze; van köztük olyan egyház tag ' is aki több mint ezerkétszáz koronán felül fizetett egy maga. Csonkahegyhát még 1889-ben az egy- ' házhatóság engedelmével elválott Kustánszegtöl • a hová az időkorig gyermekeik iskolába jártak és . akkor épitett uj iskolát, de mivel az már nem telelt meg a mai kor követelményeinek most uj diszes iskolát emelt, ami diszóre fog válni a göcseji ref. egyháznak és az egész vidéknek. Ez az egyház a vallásüldözés szomorú korszaká­ban három vármegye üldözött protestáns lakos­ságának nyújtott menedéket s azokat testvéreként fogadta. Még ma is láthatók azok az óriási czin­kannák a kustánszegi ref. templomban, melyek­ben a messzeföldröl összesereglett hivek részére az úrvacsora osztáshoz a szükséges bort fel adták. Most itt négy ref. iskola terjeszti a tudományt, ami megint bizonyítja, hogy itt nem uralkodik a nemzet gyilkoló Egyke rendszer. Hazafias üdvöz­lettel Kustán Gábor. Darnay Kálmán kitüntetése. Szépen megérde­melt kitüntetés az, hogy Darnay Kálmánt az arany­érdemkereszt tulajdonosát most királyi tanácsos czimmel tisztelték meg a közművelődés terén szerzett érdemeinek elismeréséül. Darnay Kálmán kereskedői foglalkozása mellett 32 éven át láng­buzgalommeJ egy maga teremtett Sümegen olyan szép muzeumot, melynek látogatására külföldről többen sereglettek hozzáck. Ez alkalommal is meleg üdvözletünket küldjük Darnaynak. Erdőgondnoknak kinevezte a miniszter Ihri^ Vil­most Beregszászról Alsólendvára, holott pár évvel ezelőtt Csáktornyát jelölte székhelyűek a miuiszter. Tanitói gyűlés volt Sümegen szept. 28-án. Jelen volt Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő is, aki lelkes beszédben mutatott rá, hogy a Bamazetter és Kisfaludy szelleme inspi­rálja itt a közművelődés apostalait; rámutatott a tanfelügyelő a gyűlésen az ismétlő iskola nagy hasznára. A gyűlésen Bánfi Alajos igazgató-tanító elnökölt s Szűcs Imre, Gellért Mór, Németh József előadásokat tartottak. A Sígi János Ügye. Sági János Keszthelyen telekkönyvvezető, s szerkeszti a Ktsz'helyi Hír­lapot. Hivatalos dolgát végzi, mint a gép s mint ezer meg ezer más tisztviselő. De Sági ezenkívül többet is merészkedik dolgozni. Szakkönyveket ir a telekkönyvvezetésröl. Pedig néha egy ilyen lépés is elégséges arra. hogy az irigységnek és gúnynak keserű labdacsait dobják az embernek levesébe. Sági egyebet is csinál. Szerkeszti a K. Hírlapot. Az efféle dolog már igazán — elvisel­hetetlen bűn Magyarországon. Hogy egy tiszt­viselő még újságot is szerkesszen! Nem tudja elvégezni a rendes dolgát. Bizonyos! Hiszen sokan vannak, akik mellékfoglalkozás nélkül is elhanya­golják ezt, meg azt a rendes hivatásos dolgukat. Hát aztán az ilyen sokfelé kapkodó ember! S ha még azt is hozzávesszük, hogy néprajzi muzeumot alapit, gyűjt, rendez, reformálja a fürdöügvet, — reformálja? Dehogy! Ha csak az volna. Ha mód­jában állana, reformálná egy dologgal. Da ő hir lapban s a ty ülésen csak ir, javasol, szónokol száz ellenzővel szemben, s ezek százannyi mun­kába kerülnek a kivitelig, mintha egyenesen meg­csinálhatná. Városát szépnek, jónak, gazdagnak szeretné látni, s a Balatont, ha nem is Európa, de legalább Magyarország gyöngyének. Sokat dol­gozott már ezért a magyar tengerért. Az emberek­nek nem fér a fejőkbe, hogyan lehet annyi mindent csinálni s még a hivatalt is elvégezni. Hiszen tiszta dolog, hogy ha a Balaton-kultusz, a muzsum-gyarapitás, a fürdő fejlesztés, a város­emelkedés s a hirlapirás küzdelmei helyett többi tisztviselő társaival együtt el-el sétálgatna a Reiscbl féle sörcsarnokba víllásreggelizci, esténként az Amazonba pobarazni és anekdotázni, a hivatalbau pedig hosszúszárú pipára töltvén lassan-leptiben forgatgatná a nagy aktáknak nagy leveleit: világos dolog, hogy Sági János akkor ha nem is a világ­nak, de Magyarországnak minta tisztviselője volna, a hajaszála se görbülne meg, söt olyan boldog ember volna, mint a többi tisztviselők. Igy azon­ban, fáradtságainak jutalmazásául keserű cseppe­ket öntenek a poharába. Keszthelyről áthelyezik Mórba. Miért miért nem? nem tudjuk. Csakúgy, mint mikor fényes napsugaras időben hirtelen lecsap a villám s a menykö. Az okot mi csak találgathatjuk. Hogy tisztviselői dolgában volna valami hiány, azt csak föltételesen emlitém, de semmi esetben sem hiszem. A Magyarország azt irja, hogy politikai okok miatt helyezik át, hogy ö, t. i. a választáson függetlenségi volt. Ezt az okot sem hiszem. Lapja háborúban volt sokszor a másik helyi lappal. Legutóbb éppen az áthelye­zési hir előtt pár nappal végeztek egy nagyobb csatározást. Valószínű, hogy ez az ok. Bár bizto­san nem lehet tudni. De hogy ez elégséges ok volna, azt tagadni kell. A polémiát épen ugy el lehet vvgezni a telekkönyvi hivatal megsértése nélkül, mini ahogy telekkönyvvezési utmutatást lehet irni a telekkönyvi hivatal megsértésenélkül. Bizony lealacsonyított ember a tisztviselő, ha ok nélkül és okadatolás nélkül dobálják ide-oda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom