Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-06 / 40. szám
30 MAGYAR PAIZS 1910. deczember 22. Hymnuszt s a Szózatot énekelte. Sokan meg- j jegyezték, hogy jó volna, ha a család és iskola j közelebbi érintkezésbe lépne egymással; legalább \ ilyen nemzeti ünnepeken érdeklődnék a szülők j közönsége az iskola hazafiassága iránt s a gyer- j mekek buzgalma iránt. De hiszen a templomban is olyan kevesen voltak! Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N. Zalaegerszeg . . — K 50 í. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (25510 K 98 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 25511 K 48 fill. á zalavármegyei 1849iki vértanuk. Ma október rafö^pf 6-án imádkoztunk az aradi _ _ ^ ra ^JJ vértanukért;október 10 én meg kell emlékeznünk — még pedig méltóképpen! — és imádkoznunk kell a zalai vértanúért Csány Lászlóért, akinek, midőn az akasztófa alá lépett s a kötelet megcsókolta, ezek voltak utolsó szavai: »Hazámért ezt is szívesen.« De meg kell emlékeznünk a másik zalai vértanúról: Gaspunch Márk Kilitröl, Perczel Mór hős tábori lelkészéről, a muraközi »tüzes barát«ról is e napon, akit Csány László ajánlatára a honvédelmi bizottmány a nép lelkesitésére és honvédtoborzásra küldött vármegyénkbe s aki igy tüzelte az ujoncz honvédeket: »Két fiát küldte hozzánk az Isten. Az egyik volt Jézus Krisztus minden nemzet számára, a másik Perczel Móricz a magyar nemzet számára. Most elvezetlek benneteket ehhez, aztán meg amahhoz. Fölakasztatott ő is 1853 szept. 2 án Pozsonyban, főleg a szabadságharczban szerzett bokros érdemeiért. Utolsó szavai: „Éljen, ... és élni fog a hazak Meg kell emlékeznünk róluk, igenis. És nemcsak imádkoznunk kell értük, hanem olvasgatnunk kell élettörténetüket s hazaszeretetet, hazafias erőt, hazaíias daczot, hazafias makacsságot kell szívnunk és nevelnünk magunkba az ö példájukból. Mert eltöröltetik a mula, a pulya, a puha nemzet a fold színéről. És — minden nemzet addig él, amig nagyjainak, hőseinek, vértanúinak emléke a szivekhői ki nem hal. Ezért, igen, ezért kell minden magyar, főkép minden zalai magyar család asztalán ott lenni annak a könyvnek is, melyben nagy részletességgel meg van irva Csány László és Gasparich Márk élete, s a mely könyvnek czime: »Za avármegve az 1848/49. évi szabadságharczban « (Megrendelhető apunk szerkesztőségében is. ára 4 korona.) Szüret volt tegnap s ezt onnan tudjuk, hogy az iskolás gyermekeknek vakácziójuk volt. Ez a szüret a semmiig szomorú. Azt mondjáK a gazdák, hogy a rendes termésnek Vs s Vio van az idén s hogy az sem érett, bizonyítja az október 5 iki hamar-szüret. Színház. Molnár Gyula színtársulata, ámbár volt. oka az eikedvenedésre, jó kedvvel tartotta tovább előadásait e héten is s a közönség egy kissé jobban kezdte látogatni. Kivált pénteken a második Cabaret-et a jó esték közé lehet számítani a közönség részéről is. Az előadók között pedig épen egy uj esemény volt. Meglepően kitűnt itt tehetségével, mókás előadásával és saját szerzeményével Alföldi Jenő, kit eddig csak jelentéktelen szerepekben láttunk. Tapsával ós ujrázásával mintegy elégtételt adott neki a közönség. Felekv, Szalóky, Fehér és Győrffy Mariska előadták a »Szálka« cz. egy felvonásos vígjátékot is. Sokén voltak szombaton is Jászay Mariska előadásán, kit már élőbbről kitűnő erőnek ismerünk; Luxemburg grófjában Vámos Jenővel adták a főszerepet. Kitűnő volt Dévay Boriska, mint mindig s Bartos, Feleky, Varga. Csütörtökön a Dollárki- j rálynöben Dévav, Feleky, Bartos, Ihász Gizi s J Vámos váltak ki. — Vasárnap délután félárakkal j Genovévát este a Muzsikus leányt adták, mely í utóbbiban Molnárné-Jászay Mariska, Dévay Boriska, • Győrffy Mariska, Bartos, Fehér, Vámos, Feleky, I Varga, Szalóky provokálták tapsokat. Közönség is j meglehetősen volt, ugy hogy hétfőn megismételték a darabot. Kedden Bródynak tartalmas szin j müve a Tanítónő jutott színre. Minthogy igen komoly drámát ritkábban adnak elő, Ihász Gizinek ritkán jut jó szerep. Itt valósággal csillogtatta tehetségét. A férfi főalakot Fehér Ödön László mutatta tel, szintén kitűnően. Szerdán a Sötét pont volt s csütörtökön, az október 6-iki nemzeti emlékünnep alkalmából a gyönyörű Arany embert játszották. A kö^önséo napról-napra többtöbb elismerést nyilvánít a társulat iránt. Pénte- ' ken este még egy nagy vegyes előadást (Cabaret) j rendeznek közóhajtásra. A zalaegerszegi kórházról lármás hírt bocsátott ki a Nap újság az ö természete szerint. Azt J irja, hogy nagy baj van itt a kórházban, mert a gondnok gorombáskodik s a felügyelő is gorom- j báskodik a betegekkel s több efféle. Mi, akik a ' színhelyen vagyunk, tudjuk, hogy ha valami ren- j detlenség volna itt a kórházban, legelső sorban í Dr. Gráner Adolf, a szigorú főorvos igazítaná azt s el s nem bizná a Napra. Dr. Gráner kórházi fő- j orvos természetesen megczátölja a Napnak az j efféle szenzácziós híreszteléseit. Zalavármegye a kuliuráért. Zalavármegye, amely mindig hires volt kurucz érzelmeiről, legújabb közgyűlésén fényes bizonyítékát adta annak, hogy nemcsak a hazafias lelkesedésben, hanem a \ közművelődés és a tudományok terjesztésében is a legelső törvényhatóságok közé tartozik. A inegyegyülés ugyanis kimondotta, hogy megyei muzeumot és könyvtárt létesít. A muzeum különösen a már-már veszni indnlt néprajzi kincseket fogja összegyűjteni. Különös fontossága lesz a könyv- • tárnak, amely, mint a megye egyedüli nyilvános j közkönyvtára, az összes tudományokat tel fogja j ölelni, de főként a megye történetére világossá- : got derítő kéziratokat, könyveket és lapokat fogja összegyűjteni. A megyei muzeum és könyvtár intéző-bizottságának tagjaivá a következőket vá- 1 lasztotta a közgyűlés : Arvay Lajos alispán, elnök ; Barcza László, Legáth Kálmán, Medgyesi Lajos, Thassy Kristóf, Thassy Lajos, Udvardy Ignácz. ! Előadási tartott a koleráról a napokban Dr. Halász Miksa orvos a főgimnáziumban. Tudtunk- | kai az első kolerabetegség 1817-ben volt Indiában. Innen jött hozzánk először 1829 ben; legnagyobb volt nálunk az 1873. és 1893. évi. 200 ; ezer ember esett áldozatul. Ezt a betegséget : leginkább a hajók hozzák s leginkább a patká- ! nyokkal. E betegség jelei: hasmenés, majd hányás, i később görcsök és elszederjesedés. Elővigyázati j óvszere legelső sorban a tisztaság, itt is leginkább • az étel-ital félékben. A népszámlálási értekezleten a magyarázó előadást a siatisztikai hivatal kiküldöttje Nagykanizsán e hó 29-én, Zalaegerszegen 31-én tartja meg d. e. 10 órakor. A közösség kényeimére a Schütz áruház a nagybani csomagoló osztályt teljesen elkülönítette. Igy az egész nagy helyiség detail vavőinek rendel- : kezésére áll, ahol mindenki zavartalanul intéz- I heti bevásárlásait. < Megyeiek Ref. iskolaavatás Csonkahegyháton. Folyó hó 2 án az Örségi ref. egyházmegyéhez tartozó Csonkahegyhát, Milej és Pálfiszeg ref. hívei a saját > költségükön, melyet önmegadóztatással fizettek, J épült diszes iskolájukat avatták fel és adták át ; rendeltetésének. A felavatásra összesereglettek a ' barabásszegi és kustánszegi ref. társ anyaegyhá- j zak hivei és elöljárói, a más vallásúak is igen j nagy számmal s vidékről is többen, mint Mayer j István novai főbiró, Horváth Gyula s Málék János { jegyzők stb. s miután Ábrahám János barabás- j szegi és Somogyi Béla kustánszegi kántortanítók ! ve zetésével a közönség ajkán elhangzott a »Te j benned bíztunk elejétől fogva® ének, Szűcs László ' esperes magas szárnyalású imája után nagy hatással fejtegette, hogy mily nagy szükség van az iskolákra, mily nagv szolgálatot tesznek azok a Hazának, egyháznak, szülőknek és az egész társadalomnak egyaránt, majd Fejes Gábor helyettes lelkész emelkedett szólásra, könnyekig megható « egyházi beszédet mondott. A Himnusz eléneklé- j sével a felavatás véget ért. Az ünnepély utánra | a leányegyház elöljárósága az iskola helyiségeiben : társasebédet rendezett s utánna pedig az iskolában j zártkörű tánczvigalom volt, melynek tiszta jövedelmét iskolai felszerelésre fordítják. E csekélyszámu j hívek is megmutatták, hogy mily áldozatra képes j a protestánstizmus ereje: a több mint 13 ezer | korona épitési költséget a saját önmegadóztatásuk 1 utján hozták össze; van köztük olyan egyház tag ' is aki több mint ezerkétszáz koronán felül fizetett egy maga. Csonkahegyhát még 1889-ben az egy- ' házhatóság engedelmével elválott Kustánszegtöl • a hová az időkorig gyermekeik iskolába jártak és . akkor épitett uj iskolát, de mivel az már nem telelt meg a mai kor követelményeinek most uj diszes iskolát emelt, ami diszóre fog válni a göcseji ref. egyháznak és az egész vidéknek. Ez az egyház a vallásüldözés szomorú korszakában három vármegye üldözött protestáns lakosságának nyújtott menedéket s azokat testvéreként fogadta. Még ma is láthatók azok az óriási czinkannák a kustánszegi ref. templomban, melyekben a messzeföldröl összesereglett hivek részére az úrvacsora osztáshoz a szükséges bort fel adták. Most itt négy ref. iskola terjeszti a tudományt, ami megint bizonyítja, hogy itt nem uralkodik a nemzet gyilkoló Egyke rendszer. Hazafias üdvözlettel Kustán Gábor. Darnay Kálmán kitüntetése. Szépen megérdemelt kitüntetés az, hogy Darnay Kálmánt az aranyérdemkereszt tulajdonosát most királyi tanácsos czimmel tisztelték meg a közművelődés terén szerzett érdemeinek elismeréséül. Darnay Kálmán kereskedői foglalkozása mellett 32 éven át lángbuzgalommeJ egy maga teremtett Sümegen olyan szép muzeumot, melynek látogatására külföldről többen sereglettek hozzáck. Ez alkalommal is meleg üdvözletünket küldjük Darnaynak. Erdőgondnoknak kinevezte a miniszter Ihri^ Vilmost Beregszászról Alsólendvára, holott pár évvel ezelőtt Csáktornyát jelölte székhelyűek a miuiszter. Tanitói gyűlés volt Sümegen szept. 28-án. Jelen volt Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő is, aki lelkes beszédben mutatott rá, hogy a Bamazetter és Kisfaludy szelleme inspirálja itt a közművelődés apostalait; rámutatott a tanfelügyelő a gyűlésen az ismétlő iskola nagy hasznára. A gyűlésen Bánfi Alajos igazgató-tanító elnökölt s Szűcs Imre, Gellért Mór, Németh József előadásokat tartottak. A Sígi János Ügye. Sági János Keszthelyen telekkönyvvezető, s szerkeszti a Ktsz'helyi Hírlapot. Hivatalos dolgát végzi, mint a gép s mint ezer meg ezer más tisztviselő. De Sági ezenkívül többet is merészkedik dolgozni. Szakkönyveket ir a telekkönyvvezetésröl. Pedig néha egy ilyen lépés is elégséges arra. hogy az irigységnek és gúnynak keserű labdacsait dobják az embernek levesébe. Sági egyebet is csinál. Szerkeszti a K. Hírlapot. Az efféle dolog már igazán — elviselhetetlen bűn Magyarországon. Hogy egy tisztviselő még újságot is szerkesszen! Nem tudja elvégezni a rendes dolgát. Bizonyos! Hiszen sokan vannak, akik mellékfoglalkozás nélkül is elhanyagolják ezt, meg azt a rendes hivatásos dolgukat. Hát aztán az ilyen sokfelé kapkodó ember! S ha még azt is hozzávesszük, hogy néprajzi muzeumot alapit, gyűjt, rendez, reformálja a fürdöügvet, — reformálja? Dehogy! Ha csak az volna. Ha módjában állana, reformálná egy dologgal. Da ő hir lapban s a ty ülésen csak ir, javasol, szónokol száz ellenzővel szemben, s ezek százannyi munkába kerülnek a kivitelig, mintha egyenesen megcsinálhatná. Városát szépnek, jónak, gazdagnak szeretné látni, s a Balatont, ha nem is Európa, de legalább Magyarország gyöngyének. Sokat dolgozott már ezért a magyar tengerért. Az embereknek nem fér a fejőkbe, hogyan lehet annyi mindent csinálni s még a hivatalt is elvégezni. Hiszen tiszta dolog, hogy ha a Balaton-kultusz, a muzsum-gyarapitás, a fürdő fejlesztés, a városemelkedés s a hirlapirás küzdelmei helyett többi tisztviselő társaival együtt el-el sétálgatna a Reiscbl féle sörcsarnokba víllásreggelizci, esténként az Amazonba pobarazni és anekdotázni, a hivatalbau pedig hosszúszárú pipára töltvén lassan-leptiben forgatgatná a nagy aktáknak nagy leveleit: világos dolog, hogy Sági János akkor ha nem is a világnak, de Magyarországnak minta tisztviselője volna, a hajaszála se görbülne meg, söt olyan boldog ember volna, mint a többi tisztviselők. Igy azonban, fáradtságainak jutalmazásául keserű cseppeket öntenek a poharába. Keszthelyről áthelyezik Mórba. Miért miért nem? nem tudjuk. Csakúgy, mint mikor fényes napsugaras időben hirtelen lecsap a villám s a menykö. Az okot mi csak találgathatjuk. Hogy tisztviselői dolgában volna valami hiány, azt csak föltételesen emlitém, de semmi esetben sem hiszem. A Magyarország azt irja, hogy politikai okok miatt helyezik át, hogy ö, t. i. a választáson függetlenségi volt. Ezt az okot sem hiszem. Lapja háborúban volt sokszor a másik helyi lappal. Legutóbb éppen az áthelyezési hir előtt pár nappal végeztek egy nagyobb csatározást. Valószínű, hogy ez az ok. Bár biztosan nem lehet tudni. De hogy ez elégséges ok volna, azt tagadni kell. A polémiát épen ugy el lehet vvgezni a telekkönyvi hivatal megsértése nélkül, mini ahogy telekkönyvvezési utmutatást lehet irni a telekkönyvi hivatal megsértésenélkül. Bizony lealacsonyított ember a tisztviselő, ha ok nélkül és okadatolás nélkül dobálják ide-oda.
