Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-10 / 45. szám

1910, november 1<0. MAGYAR PAIZS 3 Én csudálkozom, hogy abban a komoly testü­letben n«m volt «gy felszólaló sem, a ki mérsé­kelte volna a haragot. A ki nem támadott, mindenki halálos csendben hallgatott. Annál nagyobb a beleegyezés. * De a mig tovább mennék, hogy el ne felejtsfik, ebben a komoly testületben egy­másután háromszor hangzott el ez a kijelen­tés: Ez a gyűlés tzárt, komoly gyiilés.« Senkinek sem volt erre észrevétele. Zárt gyűlés, vagy nem zárt gyűlés? Ha zárt volna, nem kiszem, hogy olyan hitvány újság skribler volna, aki ennek tudatában oda betolakodnék. Ha pedig igy, vagy jóhiszemüleg odamenne, a legszebb formában ugyan, de kitessékelnék onnan. Ha pedig nyilt: miért mondja a bizottság beleegyezésével, az a tag, hogy zárt ? Kérünk erre határozott választ, zárt vagy nyilt? * Az mondják az illetők a nov. 8. gyűlésen, hogy közöttük személyes jóindulat van. Vétett tehát a Magyar Paizs, mikor az ellenkezőt irta. Ez egészséges logika, csak a nyaka véres. A személyes jóindulatot — ámbár nem állitjuk — elhisszük. Igy jó a közügyre. Köszönet a nyilvá­nításért s az állapotért. Csakhogy ez a nov. 8-iki állapot. Mi pedig a rovás alatt lévő ellenkezőjét október 13 án az október 11-iki gyűlésen levő csatározásnak az alapján irtuk s nem az egy hónappal később létrejött békülékenységnek az alapján. Erről megfeledkeztek a felek. Hogy az okt. 13 áról irt dolgok mennyire légből kapottak, annak megítélését as Dkt 11-iki gyűlésen jelen voltakra bízom és hivatkozom is rájok. Különben nyilván mellettem bizonyít kétszeri elszólásában maga az egyik fél. Csudálkozik, azt mondja, hogy e zárt, komoly gyűlésből kimegy valami, A mi kijött, az tehát bent volt. Tehát mégis volt valami. Másodszor maga deríti ki, nov. 8-án, hogy az a félig meglőtt kutya épen alispán ur kutyája volt. Ide tartozik az is, hogy a rabok favágásának az ügye noha már évekkel ezelőtt vita tárgya volt a többi ügyészekkel is, véletlenül mégis épen csak ebben az esztendőben akadt meg a favágás a kutyalövés után. * Farkas Tiborról újság hir jelent meg Nagyka­nizsán. Miért irta volna azt épen Briglevits? Én nem merném állítani. De ha Herkó Páter irta is. A nyár óta elintézhette volna azt maga Farkas Tibor. Ez az ö magánügye. Róla a közéletünk nem is tudja, hogy kicsoda. Hogyan lehet ez a közigazgatásnak tárgya ? S ha valaki Farkas Tibort megsérti, miért sérti meg ezzel az auto­nómiát? az önkormányzatot? És hogy mindezért a témáért általában az újságíró kapjon egy oldalba­lökést? Ho^y a hírlap hazudik stb. * Csák Károlyt már igazán nem kellett volna bán­tani. Épen most, hogy Pesten van. Nem is védekez­hetik. Ebben az évben nem is irt lapot. Nyilván kiírta előbb Enyedy Barnabás, azután Czebe László, hogy most ék szerkesztik. A nem tetsző czikk az Enyedy idejéből való. Most ö is Budapesten van. Aztán Csák Károlyra minden rosszat ráfoghatunk, csak azt nem, hogy ó a lapjában kíméletlen. A praktikus óvatosság tekintetében Rákosi Jenő suviksz hozzája képest. * Ha az okt. 11. és nov. 8. gyűlést végig hall­gatta volna egy olyan sértett fél, aki nem tiszt­viselő, hanem vérbeli újságíró s aki úgynevezett »modern« üzletes újságíró : 36- alczimes czikke­ket írna s nem maradna meg a komoly szatírán sem, átcsapna a léhaságba s alczimeibe festett képet is tenne arról a sirhalomról, melybe a meg nem döglött kutya temetve van. — Mi vidéki hírlapírók szerény jámbor gyermekek vagyunk. * A bizottsági tag urak ne felejtsék el, hogy a »zárt« szoba levegője egészségtelen és hogy a tisztviselő, hírlapírót elseperhetik a föld színéről is, de a hirlapirást nem. — Talán meg kéne bécsülni. Egyik ujságiró. Szlavóniai érdekek. S magyar érdekek Szlavóniában. Lenn Szlavóniában több mint negyedmilliót tesz ki a magyarság létszáma. Színtiszta, testestöl­lelkestől magyar emberek ezek, kiknek a létezése s nagy szálka a horvátok szemében. El is követnek \ mindent, hogy elhorvátositsanak bennünket. De hála a magyarok Istenének, van nekünk idelenn egy pártfogónk, aki ugy szeret minket, mint anya a gyermekét, aki ugy védelmez bennünket, mint a kölykeit féltő oroszlán — ez a Julián Egyesü­let. Kiterjeszti ez gondoskodását minden magyarra, azoknak minden szükségére. Ahol a magyar meg­szorul, ott találja gyámolitóját a Julián-Egyesületet. Ez az intézmény igazán méltó a tiszteletre, a becsülésre, a pártfogásra. Mert igen, én Zala­megye t. közönségét a Julián Egyesület pártolá­sára kérem fel. Nem gyűjtök könyöradományokat, nem teszek gyüjtőivet az olvasó elé, csak arra kérem, vegyen Julián-gyujtót. Mert van ilyen is. A »Temesvári első gyufa- kocsikenőcs és vegy­technikai-gyár r. t.« jövödelmének öt százalékát a Julián Egyesületnek ajánlotta fel. Ha már az üzletemberekben megvan az a hazafias lelkesedés, hogy üzletükkel is a magyar kulturát, a magyar fajt igyekeznek szolgálni, a nagyközönségtől meg­érdemelnek egy kis pártfogást. A gyufa minősége jó, hiszen a közönség ismeri a temesvári gyufát. A közönség ne vegyen idegen gyártmányt! ne használjon más gyufát! Előállitója e nemes czél érdekében a közönség pártfogására méltán számithat. Horvát-Szlavonországban sehol sem látni más gyufát, mint a Cirill-egyesületét. A szlávokban megvan az a fajszeretet, erős nemzeti érzés, mi­nek eredménye az a kitűnően szervezett egye­sület. Szégyen lenne, ha mi magyarok nem tud­nánk erőt adni annak az egyesületnek, mely oly szép nemes czélt szolgál. Kérjük az üzletekben mindenfelé a Julián­gyujtót! • * * Ismételten csak üzleti ügyekkel jövök az olvasó elé. Azt mondják: »akié a föld, azé az ország.« A németek erőszakkal teszik magukévá, sajátítják ki a lengyel kézen levő birtokokat, a románok egyre-másra vásárolják az erdélyi magyarság földjeit és ezúton haladnak lépésről-lépésre a nagy Bománia feié. Benaük megvan az élelmes­ség, csak a magyarból hiányoznék ? Szlavónia valamikor a miénk volt politikailag is, meg telekkönyvileg is. Sajnos, a horvátok rá­tették kezüket s a magyarság itt épugy veszti a talajt lába alól, mint Erdélyben. Mivel Zalamegye közönsége közel van ide, felhívom figyelmét a szlavóniai birtokeladásra. Sanmburg-Lippe herczeg slatinai uradalmát megvette harminczöt millióért a Magyar Általános Hitelbank és most e nagy kitérjedésü birtokot parczellázza. A moszlavinai gróf Berchtold-féle birtokot megvette négy millió­ért a Magyar Bank és Kereskedelmi R.-t. azon czéllal, hogy azt magyar emberek között parczellá^za. Zalában és Somogyban a barcsi vasúton közeli és jó összeköttetés van Szlatinával, Veróczével és a birtok többi részével. Lehet venni nagyban, kicsinyben, ahogy tetszik. A szlavóniai magyar­ság megbecsülhetetlen erőt nyerne azáltal, ha e vidékek magyar kézre kerülnének. Politikai te­kintetben is, meg megélhetés tekintetében is a magyarság előnyére válnék ez. Hogy a föld milyen minőségű, mire lehetne felhasználni, arról nem beszélek, mert nem értek hozzá. De reklámot csinálok ennek az üzletnek, mert a magyarság érdekei szoros kapcsolatban vannak vele. Mi kik közelről látjuk a magyarság veszélyeztetett hadállását, éjjel-nappal azon dol­gozunk, hogy idelenn a magyarság necsak gazda­sági cselédek és vasúttól képviseltessék, de legyen itt anyagilag független, szorgalmas, tehetős gazda­társadalom, meg ügyes képzett iparostársadalom is. Ha az emiitettem birtokokon meg másutt is magyar gazdálkodók lesznek, czélunk egyik ré­szét elértük. A magyar ügy szent nevében kérem a közön­séget, aki teheti, érdeklődjék a birtokok iránt és ha van nélkülözhető tőkéje helyezze, el itt. Ha meghallják, hogy valaki ki akar menni Amerikába, hívják fel figyelmét Szlavóniára. Tegyék meg ezt kérem, a haza, a magyarság érdekeit szolgálják ! —.ma Hol lesz a Csány szobor? A bizottságban vannak néhányan, akik még mindig fájlalják, hogy a szobrot nem tehetjük be a központba, a legforgalmasabb helyre; de meg kell végre mindenkinek nyugodnia ebben, mert arról most senki sem tehet, hogy a város belső­területén nincsen erre alkalmas térség. Szük utczába vagy túlzsúfoltságba tenni pedig örökös szemrehánvást idézne föl. Most már véglegesen megállapodott a bizottság, amint az alábbi jegyző­könyv mutatja s folyamodott is a torületért a városhoz. JEGYZÓKÓNYV. Felvétetett Zalaegerszegen 1910 november 9-én d. u. 3 órakor a városháza kis tanácstermében a Csány-szobor helyének megállapítása tárgyában. Elnököl Dr. Thassy Gábor alelnök, jegyez Borbély György titkár. Elnök az ülést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére fölkéri Legáth Kálmán apát és Heincz János biz. tagokat. Titkár előadja, hogy a szobor helyére nézve többrendbeli kutatást és előtanulmányozást tett a bizottság s a folyó évi julius 16-án tartott biráló gyűlésre eljött budapesti szobrász szakértőknek a véleményöket is megkérdezte s e vélemények alapján ajánlja az ág. evangelikus templom és Fehérképi kocsma közötti szabad térséget, mely­nek közepén jól állhat a szobor a vasúti forgalom tövében s mely hely hozzája képest idővel szépen befásittatnék; egyebütt ehez megközelítőleg sincs erre alkalmas hely a városban. — Többek hozzászólása után a bizottság ezt s helyet fogadja el a Csány szobor helyéül, oly föltétellel, hogy a polgármester urat, ígéretéhez képest, fölkéri arra, hogy a sertésvásárnak más helyre tételét szorgalmazza és a megfelelő fásítás és parkírozás iránt intézkedni szíveskedjék. Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést be­zárja. Kmft. Hitelesitik : Heincz János Legáth Kálmán Dr. Thassy Gábor Borbély György alelnök. titkár, jegyző. Tekintetes Polgármester ur! Alóürottak a Csány szoborbizottság nevében tisztelettel kérjük, szíveskedjék Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete elé terjeszteni abbeli kérésünket, hogy 1. engedje át a város az ág. ev. templom és Fehérképi korcsma közötti térségnek megfelelő területét a Csány szobor számára. A szoborbizott­ság ugyanis f. év és e hó 9-én tartott értekez­letén a maga részéről ezt a helyet óhajtja a szo­bor számára, minthogy más alkalmas területet nem is talál. Gyűlésének natározata szerint kéri a bizottság Tek. Polgármester urat arra is, 2. hogy onnan a sertésvásárnak más helyre tételét szorgalmazza s 3. hogy személyes szíves ígéretéhez képest ki­vitelre segítse azt az eszmét, hogy az az eddig elhanyagolt térség a szobornak megfelelő diszes téfré változtassák, fásítással és parkirozassa! — í melyekre nézve már előzetesen némi bizonyos­j ságot nyerhessünk. ! A lek. Polgármester ur iránt és a Tek. városi I testület iránt vagyunk kiválóan hazt'fias tisztelettel Zalaegerszeg, 1910 november 10. Dr. Thassy Gábor Borbély György a Csány szoborbizottság alelnöke titkár, értekezleti elnök. Hivatalos rovat. 10570. 1910. Hirdetmény. Közzéteszem, hogy a helyben állomásozó m. kir. 7. honvédhuszár osztály legénysége jövő hét­től kezdve minden hétfőn, szerdán és csütörtökön délután 1 órától délután 5 óráig a pozvai elemi lőtéren éles tölténnyel czéllövészetet tan. Ezen idő alatt a lőtér közelében valé tartóz­kodás veszélyes. Zalaegerszeg, 1910 november 5. Dr. Korbai, polgármester 10388. 1910. Hir detmény. Felhívom mindazon szőlőtulajdonosokat, akik­nek a folyó évben boruk termett, hegy a termelt bormennyiséget folyó évi november 30-ig azon községi elöljáróságnál, illetve városi fogyasztási hivatalnál, ahol boruk fekszik, bejelentsék. Azok a szőlősgazdák és magánfelek akiknek nem saját termésű boruk van, valamint a korlállan, korlátolt és kismértékben való elárusitási engedélyesek ott ahol a borital és nusfogyasztási adó az 1911 évre bérbeadás utján lett biztosítva, kötelesek borkészletüket 1911. évi január 1-től 10-ig 1_ bérlőnél bejelenteni. Akik ezen bejelentést ea"

Next

/
Oldalképek
Tartalom