Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-11 / 32. szám

1910. angusztus 11. MAGYAR PAIZS 3 A király ajándéka. Kard és váltó lejárat A legfőbb hadúr — hir szerint — tisztjeinek adósságát akarja rendezni ajándékul nyolczvané/es jubileumira, A sok beváltott váltó helyett cserébe ezt a kis írást adjuk minden megmentett és a mentés felé adósságokban uszó hadfinak: A tisztet a rideg katonai iskolákban valósággal ránevelik az oktalan helytelenül felfogott életre és a katonatisztekbe, az iskolában, gyermekkorukba gyökereztetik bele azokat a ferdeségeket, a melyeknek a tisztek nagy százaléka később áldozatul esik. A katonaiskolákban teljesen hamis színben tüntetik fel azt a felfogást, azt az életpályát, a melyre az ifjú készül. Büszkeségből, a katonai önérzet kifejlesztésének örve alatt glorifikálják a tiszti pályát és egész csomó félszeg, hamis fogalommal tömik lele a fiatal növendék lelkét. Nem azt mondják neki, — amit pedig nyíltan kellene hirdetniök, — hogy a katonatiszt, a fiatal kadét, az aranycsillagos hadnagy egészen szegény sorban álló tisztviselője az államnak, hanem e helyett azzal tömik tele a fejét, hogy a fényes kabát viselője kivételes valaki, egy különös nagy poziczióju személyiség, aki valami varázslatos hatalmú kardbojtot hordoz és súlyos kötelezettségei vannak fényes állásával szemben. Ó nem teheti azt, amit a világban, tán családja tagjaitól is lát. Ezek a tanítások hozzák ferde helyzetbe a tisztet. Az inpraktikus, rideg, minden önállóságot kiküszöbölő intézetekből gőgösen, büszkén kerül ki a hadfi és mire föleszmél: elveszett. Sohase tud kijutni azokból az adósságokból, amelyekbe belekeveredett. Oktalanul siránkoznak sokan, hogy a katona tiszt anyagi helyzete rossz, állapota tarthatatlan. Nem igaz. Nem tudunk polgári pályát, amelyen tizenkilencz éves fiatal embernek olyan társadalmi pozicziója volna, mint egy hadnagynak és a polgári társadalomban sehol sem kap kétszázhúsz korona fizetést, mint a hadnagy. Csak nem szabad elhitetni a czifraruhás emberrel, hogy neki állam- I titkárhoz méltóan kell élni, mert ő a diszes koro- j nüja az emberiségnek. Meg kell vele értetni, j hogy egyszerű hivatalnok, aki akták helyett embe- 1 reket tart rendben és akinek a társadalomban nincs különb helye, mint egy városi segédhivatalnoknak. Lenézése a polgárságnak azt tanítani, hogy ami illik az egyszerű hivatalnoknak, az a katonatisztnek dehonesztáló. A tanitó, aki a polgárság gyermekeit tanítja és az alapját veti meg jövendő kultúránknak, jubiláns korában éri el a nyolczszáz forintot, a tiszt ellenben, aki megnézi, hogy a lovak tiszta almon állnak e az iskolában vagy harmincz legény pontosan egyszerre fordul-e, a kezdő korában kap száztiz forintot. És ez kevés. Folyton siráukoznak, hogy a tiszt anyagi helyzetét meg kell javitani. Hát ne csináljon adósságot. Ennyi jövedelemmel nem kell. ha helyesen itéli meg, hogy kicsoda és mit engedhet meg magának. Értessék meg már a kadétiskola növendékeivel, hogy ők is hivatalnokai az államnak és tanítsák meg őket a helyes életre. A merev katonai szellem, miután az alaphibát elkövette, folytatja munkáját és kérlelhetetlenségével valósággal belehajtja a bajba embereit. Az apróbb adósságokba keveredett tiszten addig gyámkodik, addig zsarnokoskodik, amig az annyira elmerül az adósságokban, hogy nincs menekvés. A rendszer valósággal az uzsorások karmaiba löki a szerencsétlent. Csak termászetes, hogy a hadnagy akire rápatancsolnak, hogy ennyi és ennyi idő alatt rendezze dolgait, uzsorásokhoz menekül és aláír minden föltételt. Igy sülyed jobban és jobban, amig végre valósággal kitaszítják a hadseregből. A zalai utak. Goszleth Lajos főmérnök, az államépitészéti hivatal főnöke, a megyei közigazgatási gyűlésen költségvetést mutatott be a zalai utaknak kétévi gondozására, javítására és építésére nézve. A felületesen gondolkozó ember nem tudja kiszámítani, milyen nagyfontosságú tényezője és ismertető jele az ut a közműveltségnek. Mondhatjuk, hogy fokmérője. Nem tudom, hogy ez a költségvetés czéloz é valami reformot, valami ugrási javulást, vagy csak az eddigi módok szerinti lentartást számítja é. Ha ezután is az eddigi állapotban maradnak az utak, akkor sajnálhatja az ember az értök járó nagymennyiségű pénzt s még inkább a többlet kiadást, melyet a kormánytól kér segítségképen a vármegye. De ha az utak állapotának általános javítását veszi tervbe a számadás : akkor nemcsak a pénzt nem kell sajnálni, hanem örömmel kell üdvözölni még a deficzites költségve- , tést is. Ha az orrunknál tovább nézünk, el kell ismernünk, hogy ha szidjuk a németet, ha nem, ha haragszunk rájok, ha nem: műveltebb emberek azok, mint mi. S nemcsak az igazi német, hanem a németnyelvű osztrák is. Világosan mutatják ezt a közlekedési eszközei, az országutak. P/A mint a határt átlépi az ember, kényelmesen és biztosan lehet járni mindenütt a nyugati országokban, nem is említve azt, hogy Ausztriában mindenütt gyümölcsfák árnyékában utazhatik az ember, éhét, szomját ingyen elverheti, anélkül, hogy lopna a vándorutas. Bizony jó volna, ha a sok rossz utánzás helyett valami jót is utánoznánk szomszédainktól. Mintha a szomszédságtól utánozna nyugati határszélünk. Vasmegyében kitűnő utak vannak s többnyire gyümölcsfákkal szegélyezve. Innen már nagy zökkenés van, ha Zalavármogyébe lépünk. Gyümölcsfa is van 5—6 község határán, egyebütt nincs. Ha valahol itt az országút sima, az csupán az Isten jóvoltából sima. Semmi emberi igyekezet és tudomány nem látszik az)n, hogy egyenlő simára tétessék. Csuda fogja el az embert, ha hallja ezt a réveteg pénzt, ami az P

t kimegy és kiment s még sincs elég járható ut Zalában s csuda fogja el az embert, ha látja azt a sok ? szakembert: államépitészéti hivatalt, mérnököt, ; utmestert, hidmestert, utkaparót, — ha látja a nagytekintélyű közigazgatási gyűléseket — közigazgatást s egyéb kormányzási ügyeknek központosítását, egységesítését: s ha látja, hogy mégsincs egységes eredmény, hanem az ut jósága csupán a szeszélytől s a jó időtől függ. Sok üdvös törvény és rendelet van Magyarországon, de nincs végrehajtás és ellenőrzés. Ugyan hogy is lehetne valami jó eredményt elérni, még ha van is akarat, tehetség és ambiczió, ha nincs tér az akarat teljesítésére, a tehetség kifejtésére és az ambiczió elérésére. Az államépitészéti hivatal vezetésére minduntalan mássmás főnököt vezényelnek. Valami ugy súgja, hogy most már két év múlva jobb útjaink lesznek. Majd meglátjuk. —ó. Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (111. közlemény.) Régi könyveket, iratokat adtak: a zalaegerszegi főgimnázium tanári kara (20 db), Nemes György (3 db), Sperlágh Tibor főgimnáziumi tanulók. (Folytatjuk.) Haerter. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Szerk. üzenet T. I. Bátaszék. A budapesti központi mértékű gyi intézet igazgatósága szoki a közölni a merték ügyi dolgokft a Magyar Paizsban is. Ila azonban irmm valamely okból elmarad \alami: feltétlenül megvan a Budapesti Közlöny cz. hivatalos lapban. A hordójelzői ügyek azonban megyei ügyek. Az erre vonatkozó dolgok, pályázati hirdetések első sorban az illető megyei hiv&ta los lapokban keresendők. Mérleg- sülykészítők s jaVitók njértéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsöfejérmegye: Gyula fejér vár. Rartha A. Béla épület és műlakatos, miiszaki és mérlegmühelye és javító gyára. Nagyewied. Folbert Tamás lakatos mester, mér tékkészitő. Aradmegye: Aradon 2 mérlfgjavitó. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggvár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méleggyártók és javítók. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg, készítő és javitó ggyár. Beszterczenaszódmegye, Besztercze {Erdély) — Szántó András puskamiives, mechanikus, kerékpár s varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállítását vállalja. Schuszter Guidó mechanikus, mérltgkészitő. Békésmegye: Orosháza.: Katona Imre tizedes, százados és rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsódmegye: Mískolcz. Nnup Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mórlegkésziiő. Brassómegye. Brassó. Drágíts Sándor lakatosmester, mértékkészitő. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleglakatos. Egyedüli mérlegkészitő a megyében. Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán 8 Kézdivásár helyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászber.'ny. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mértéktárgykészitő. Kolozsvármegyóben: Kolozsvár. Farkas Pá szerkovács, mérleg és sulykészitő, javitó Gilovits József kádár, mértékkészitő, 8 1 pléhes, űrmérték késziiő. Krassószörénymegye: ó-moldova. Kaszás István kádár, ünaéHék készítő s javitó. Liptőmegye : Liptószentmíklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Máramarosmegye: Máramarossziget. 1 mérlegjavitó. Maros-Tordamegye: Szászrégen. V/ermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt ós Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losonczon füleken ós Lány ahányán. Pestmegye: Budapest. Moczník Ágoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen testvei ek mérleggyára, szemely mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha ós hidmérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmérleggyáros. vasúti mozdony mérlegek, híd-, marha-és raktári mérlegeknek gőzerőre bt rendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kívül 2 kisebb 8 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás ós Fia tizedes, százados mérlegeket készít és súlyt taráz. Pozsonjmegye.- Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő éa javitó. Szebenmegye: 1 faid és raktármérleg gyár, javítással. Szepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg. készitő, sulytarázó. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal müés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása. Fülöp Sándor lakatosmester, mértékkészitő. Szilágymegye: Szilágysomlyó: Katra Endre épület és műlakatos, műszaki és mérlegműhelye és javitó gyára. Tcrdaaranyesmegye Abrudbánya. Búd Lajos lakatos mester, mértékkészitő. Temesmegye : Temesvár. Eerman Ede és Fia méileggyároiok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázás. Fehértemplom. Klein János gép- és szerkovács műhelvében mir.denféle mázsát javitnak ós vas súlyokat taráznak. Versecz. Lengyel Károly szerkovács, rrérlegkészitő s javitó. S kívüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancsován, Verseczen, Temesvárt. Trancsénmegye: Trencsén. Némák József műIfkarof, mérlegjavitó, sulytarázó. Üdvarhelymegye: 8 bádogos ürmértékkészitő Székely udvarhelyt és Székelykereszturt. Üngmegye: Vngvár. 1 rrűiakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gépgyár-mérlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső lakatosmester mérleg készitő és javitó. Nagykanizsa. Golenczky ferencz mérlegkészitő. Nagykanizsa. Kob.n Samu épület és műlakatos gyára, mérlegjavitó.