Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-10 / 10. szám

1910. márczius 10. MAGYU P A 1Z S 5 millió korona szubvenczió jár, mely összeg tiz évi részletre felositva, 12.5 millió koronával térbéli meg az állami költségvetést. Ezt a nagyszabású iparfejlesztési programmot még Kossuth Ferencz minisztersége alatt dolgoz- ; ták ki s az iparfejlesztési osztály állította össze. Ennek az összeállításnak alapján készült a költségvetésnek idevonatkozó része. Ez az iparfejlesztési programm tiz esztendőre vetette meg alapját a magyar ipar fejlesztésének és felsegitéséuek. Határszélünk és a s iparfejlesztés. A soproni keresk. és iparkamara közli: Alder Viktor vegyészeti gyáros az elmúlt évben Lajtaujfalu község határában több százezer korona befektetéssel gyárat létesített, melyben katonai kézifegyverek, tüzérségi ós tengerészeti ágyuk töltényei és lövedékei számára szükséges gyutacsokat állit elő. Minthogy e gyár az 1907. évi III. törvényczikkben foglalt föltételeknek megfelel, az állami ked- i vezményekért folyamodott, da kérelmével még Kossuth minisztersége alatt elutasították, mert a | kérdéses gyárnál a tényleges magyar származás : nem ellenőrizhető és mert az országnak ily gyárból semmiféle haszna nincs. A miniszter e döntése nemcsak a gyárosra, hanem fölvirágzását rz osztrák gyárosok betolepülésétöl remélő községre nézve is súlyos csapás. Lajtaujfalu köziég tehát a soproni kereskedelmi és iparkamara közbenjárásáért folyamodott, hogy a miniszter téves álláspontja korrigáltassák. A kamara a gyáros és a község ügyét készséggel föl is karolta, mert nézete szerint a minisztérium elutasító határozatának az indokolása a viszonyok teljes félreismerésén alapul. A határmenti gyárak berendezésé nek és a bennük feldolgozásra kerülő anyagoknak magyar származása ugyanis a gyári számlákkal épp oly könnyen igazolható, mint az ország belsejében, hogy pedig a határmenti gyári vállalatok is jelentékeny hasznot biztosítanak az országnak, az kitűnik Ligetfalu, Királyhida, Lajtaujfalu, Lajtaszenmiklós, Szentgotthárd stb. községek példájából, mely községek virágzásukat kivétel nélkül az Ausztriából betelepedett gyári vállalatoknak köszönhetik. E gyári vállalatok többje már jelentékeny adózója is az államnak, a hazai munkások pedig, akik eddig Ausztriában voltak kénytelenek munkát keresni, a határmenti magyar gyári vállalatoknál ezerével találnak alkalmazást. A kamara fölterjesztésben kérte a minisztertől e t.éves döntés visszavonását, mire annyival nagyobb szükség vau, mert különben félő, hogy az osztrák gyárosok, akik csak anyavállalataik közvetlen szomszédságában hajlandók uj gyár létesítésére,' a magyar földön való letelepedéstől vísszariasztatnak. Pedig, hogy az ily bevándoilás mily nagy jelentőséget rejt magában, arra maga Ausztria is talaló példát nyújt, mert északcsehországi fejlett gyáriparának eredete is a német gyárosok bevándorlására vezethető vissza. A soproni kamara Moson, Sopron, Vas és Zalamegyék nyugoti határvidékeinek gazdasági érdekeit f ^terjesztésében megfelelő nyomatékkal hangsúlyozza, remélhetőleg az óhajtolt eredménnyel. Ingyenes helyek a gyulai szanatóriumban. A közoktatásügyi miniszter közli, hogy a József királyi herceg Szanatórium Egyesület gyulai szanatóriumában az idén 16 ingyenes hely kerül betöltésre. E helyekre a miniszter pályázatot hirdet. A pályázatban résztvehetnek állami, községi és felekezeti tanárok, tanítók, tanítónők, valamint a tanügy terén működő állami tisztviselők egyaránt. A kérvények a közoktatásügyi miniszterhez czimezve, a József királyi herczeg Szanatórium Egyesület gyulai (Békésvármegye, Lugoserdő) szanatórium igazgatóságához intézendok. Irodalom. Művészet. Turáni dalok. (I.) (1900-1910). (Mondai és történelmi hős-énekek.) Irta: Zempléni Árpád. Boritékát tervezte: Tóth István szobrász. Zempléni, a költő szerző a következő felhívást irja : Nemzeti kötetnek szántam a »Turáni daIok«-at. Tiz évig dolgoztam rajta. Ami ősmondát a velünk Sbkon Dépek megőriztek, azoknak legszebbjét, leg• eredetibbjét szerzettem versekbe. Haldokló és kihalt népek ősregéit szövögettem ujja. E hagyó mányok föltárása, megmentése és földolgozása az emberiség számára legelső sorban magyar iíók kötelessége. Hiszen mi érthetjük meg azokat legjobban, mert e mondakincs valaha a magyarság kincse is lehetett. Legyen tehát — gondoltam Különfélék. — újra azzá; gazdagítsa nyelvünket, színesítse képzeletünket, erősítse nemzeti önérzetünket: hogy lelkünk öserejét idegen környezetünk állandó ostroma meg ne rendíthesse. A magyar szellem gyökerei keletről s nyugatról egyaránt táplálkoznak. Ujabban az irodalom, mint a tudatlan gazda, csak a nyugati oldalát műveli e fának: Keletre magyar, fordulj Keletre! Világ kezdetétől világ végéig folyó körkép e verses könyv: finu, vogul osztyák, török-tatár, babiloni, magyar és japán mondai és történelmi hősökkel. Tanulsága pedig a műnek az, hogy mi turánuk se voltunk kisebb vezérei a világnak egykor, mint az árja népek ma. S nemcsak egymás tanítványai, nemcsak versenytársak, hanem egymás végzete is vagyunk, kiknek kezében egymás pusztulása villog, ha csak, sárgák és árják, idejekorán meg nem értjük egymást. A »Turáni dalok« 18—20 íven tavaszra jelenik meg. A könyv ára fűzve 5 korona, iiszkótésben 8 korona, mely összeg Zempléni Árpád czimére, Budapest, IV., Bástya utcza 11. szám alá küldendő. Iskolák, tanulók, tanférfiak, könyvtárak 20°/o árengedményben részesülnek. Gyűjtőknek öt előfizető után tiszteletpéldány jár. Könyvemet Reguly Antal emlékezetének ajánlva, kérem az olvasó közönség hazafias pártfogását. Zempléni Árpád. Dörmögő Dömötör a t. Házban Hiába napolták el a t. Házat, a »Jó Pajtás« Dörmögő Dömötörje, a tekintetes maczkó ur valahogy bekerült a Házba s majd dikeziózik is, ha ugyan ki nem tessékelik. A tekintetes ur kaczagtaló története mellett egész bokrétája van a „.ló Pa]tás" bau a szivet-lelket nemesítő olvasmányoknak, komoly és tréfás képeknek. Sebők Zsigmond, a szerkesztő tovább fűzi Dörmögő kalandjait. Benedek Elek, a főmunk atárs a Székelyföldön utaztatja olvasóit, Rákosi Viktor, a bécsi diákok 48-iki szereplését irja meg érdekfeszítő regényben. Móricz Zsigmond pedig a haragos hóemberről mond pompás históriát. Versek, apró mesék, fejtörő stb. egészítik ki a „Jó Pajtás" legújabb számának kedves tartalmát. A „Jó Pajtád" elöfizelesi ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Megrendelhető a kiadó Fraklín-Társulatnál (Budapest, Egyetemutca 4. sz..), mely kívánatra ingyen küld mutat- j ványszámot. i Az a gyönyörű aémeinyeív. A bécsi községtanács most tárgyalja az ui adótörvényeket. A nagy beszélek és viták között ily kifejezések röpködnek az ülésteremben : P'írsonaleinkommensteuerschützungskomission, Landtagssituationsartikeí — Budgetsprovisoriumsverhandlungen — Autimilitar.stiscbe Strassendemonstration — Fuhnv^rksverkebrüberwachung — Eigentumserwerbgesetzartikel — Steuerschátzungskomissionsprásídent — Wahlrechtsraub — Grosgrnndbesitzersmehrleistung Dampfschiflartskommunikátionsverháltnissen. Hát nem embertelenség-e a magyar ifjakat ily modern vadaknak a nyelvével esztendőkig kínozni? Hogy támad a pletyka? Mondják, hogy e«y szép asszony ... de a neve: az titok . . . megüzente a . . . mellékes, hogy kinek . . . estére legyen ott a . . . hol? azt el nem árulom . . . Meg is jött pontosan . . . fecsegni nem szokásom ... de nagy volt az öröm aztán . . . nem folytatom tovább. — íme, efféle balladai homályban születik, kél szárnyra s repül szét a pletyka. Mindenki valami izgató esetet sejt és kiszínezi a regényes mesét pazar képzeletével. Pedig ha eloszlatjuk a homályt, hát eunyi a való: — Egy szép asszony megüzente a divatárusnőjének, hogy estére ott legyen az uj kalap, várni fogja. Meg ís jött pontosan és volt nagy öröm, mert a kalap remek! Az agy szerepe az alvásnál, A michigani egyetem évek óta rendszeres kísérleteket folytat annak megállapítása végett, vájjon minő anatómiai változások mennek végbe az agyban, mikor az ember alszik. Weally egyetemi tanár, aki a végzett kutatások eredményérői most számot ad, ugv nyilatkozik, hogy az újonnan szerzett tapasz tálatok sok eddig helyesnek tartott teóriát megdöntenek. Az alvás teóriája ezideig azon a feltevésen épült fei, hogy az alvást a vérnyomásnak az agyban való csökkenése idézi elő. A Michigan egyetem kísérletei pedig arra az eredményre vezettek, hogy az eddigi föltevéssel éppen ellenkezőleg az agy alvásközben kiterjed, ébredéskor meg összehúzódik. Több esetben tapasztalták, hogy bár az elalvás pillanatában az agy kiterjedésben veszített, de minél mélyebb lett az alvás, az agy mindig jobban és jobban kitágult. Ébredéskor ismét kisebb lesz az agy, a vérnyomás ellenben nagyobb. Ha nem is oldották meg ez ujabb kísérletek az alvás okának teóriját, annyit mindenesetre bizonyossá tettek, hogy az alvást nem a vérnyomásnak az agyban való csökkenése idézi elő. Hires Csány*toll a tanuló ifjúságnak. Kettős vágású legerősebb toll. Fülöp János könyv, papir, irószerkereskedésében és könyvkötészetében, Za'aegerszeg, Ríkócziutcza 8. 17—52 A szerk. levele Egy kereskedő. Értékes czikkét közöljük. Azonban nekunk tudnunk kell, hogy kicsoda. Mi nem áruljuk el, de nekünk tudnunk kell. Ez ujságirói törvény, — Többeknek. Száz esetben kérdezősködnek, hogy mennyi a hátralék ? Drága levelezéssel felílünk, S a vegin is nincs semmi eredmény. Vasúti menetreM Érvényes 1909 október 1-től. Zalaegerszegről indul Gzelldömölk- Budapest felé. reggel 5 ora 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, déiután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 oia 50 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Gzelldömölk felöl: reggel 8 óxa 41 perez; déiután 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 p^rcz. Csáktornya felöl reggel 9 óra 26 perez, d. a 4 óra 34 perez, este 8 óra 21 perei. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perc/; csatlakozás Kanizsa Szombathely fel; Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás KanizsaSzombaihel} felé. Este 6 óra 33 perez ; csatlakozás Kanizsa Szombathely leié. Este 8 óra 42 perez e-a'ljko/.as Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 p^icz, délután 2 ora 12 perez,, délután 4 óra 32 peicz és este 8 óra 15 perez. Nyomatott Tahy R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. X X H iladó I. ss lí. osztályú szok= X g vány minőségű liparia portalis § gyökeres vadvesszö. érdeklődök § lalaszenímihályra ikubliGs Iá- § § rolg földbirtokoshoz forduljanak. § 784. tvki 1910. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszók, mint telekkönyvi hatóság közhiné teszi, hogy a pinkafői hitelpénztár végrehajtatónak Andris István éa neje végiehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében végrehajtó kérelme folytán az ujabb árverés Tóth Erzse kósedelnus vevő eUen a zalaegerszegi kir. tszék területén levő a zalaegerszegi 32. sz. tjkvben f 38. hrsz. alatt végrehajtást szenvedeti tuhjdonául fölvett házo?ztá!y adóval terhelt házra 2496 korona kikiáltási árban, az alábbi feltételek mellett elrendeltetik és -egy a fent megjelölt ingatlanok az 1910. évi márczius 21-ik napján d. e. 10 órakor Zalaegerszegen a tkvi hatóság irodájában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul eladatni n^ni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanak becsárának 10/ át készpénzben, vagyis az 1881. LX. t. cí 48 §-a alatt jelzett áifolyamrnal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz alatt kelti. M. rendelet 8%>§-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezehe2 letenni, avagy az 1881. évi LX tcz. 170.. §-ának értelmében a bíróságnál történt előleges elhelyezésről kiállított szabályszerű elismervény :íts/olgáltatai. A kir. tszék mint tkvi hatosig. Zalaegerszeg, 1910 febiu'u 28 • Rutich, kir. ts^éki biió.