Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-10 / 6. szám

1910. február 10. M A f, VAK r A I Z S 5 Bárány termeiben. Már magoknak a szereplőknek a neveik nagy közönséget vonzottak oda, akik nem is csalatkoztak. Ezenkívül az egyesület -czéljaira reményen felül pár száz korona is jutott a tiszta jövedelemből. És mind e kettöbel kifolyó­lag a farsang időszaki vidám időtöltés mélyen benyült a másnapi világitásnak 9 órájáig, ami természetes is. Az estélyen a mindkét nemű fiatalság kitűnően mulatott. E hármas jó ered­ményért Haerter Ádám, Fehér Miklós 'anárokat és Gzobor Mát; ás pénztárnokot, főrendezőket kell megdicsérni, nó, meg a szereplőket — t ^rmé­szetesen. A Végrehajtó cz. vígjáték előadásában jeleskedtek és ügyeskedtek Cvóhel Aranka, Semetke Didiké, Briglevics Milicza, Cséry Bálint, Fehér Miklós, Koutrabszky Ferencz, Hódy Lehel és Balogh Endre. Természetes, hogy fényeskedett Sándor Zsigmond Czajkowskynak Sarasate cz. müve előadásával. Sándor Zsigával már ugy vagyunk, én is, a közönség is, hogy ha a leg­gyengébben muzsikálna is, akkor sem hinnők. Az ilyen nem tartozik a lehetőségekhez. Termé­szetes is, mert annyi hiúság és büszkeség van is benne, hogy mikor elé áll, ugy áll elé, ho-jy a teljes önérzet töltse be a lelkét. A hegedű­művészt Balází Márton tanárné kisérte kitűnő zongorajátékával. So.on kérdezgették is, hogyan van, hogy őnagyságát nem igen lehet látni és hallani az estélyeken e jeles képzettségével. — Végül az írod. és műv. körnek a SandnrZs. veze­tése alatt levő zenekar adott elő egy Beethowen darabot begyakorlott szabatossággal Felüjfizettek a múlaiságon: Tivolt János 4 K, N. N. 1 K, Breisach Sámuel 3 K, Havas Krfstóf 4 K. A Ganz és Társa céggel Kötött szerződés lejaratával a városi villamos üz8met Dr. Korbav Károly polgármester házi kezelésbe vette. A házi kezelés előnyösségének igazolására nem órdetelen felemlíteni, hogy a villamos üzem kezelése Ganzék kezében 1907 évben 21.000 korona, 1908 évbeu pedig 14.000 korona deficittel záródott, a mely deficitet a városnak kellet visszatéríteni, ezzel szemben az 1909. évi házi kezelés a városnak 5839 korona 43 fillérnyi tiszta jövedelmet hozott, jólehet a közvilágítás jobb volt, a magánfogyasz­tók p:dig szintén régi skála szerint fizettek. Érdekében állót hat Ganznak hogy minél nagyobb legyen a defic t. A vármegye virilistának (300 nagy adófizető) a névsorát összeállította Kolbeschlag főjegyző. Első Gróf Festetich Tasziló Keszthely 66644 K 97 f. évi adóval, a legkisebb Weisz Béla Bela­tincz 620 K 98 f. évi adóval. Ez a 300 ezen az alapon tagja a törvényhatósági bizottságnak. Drágul a hns, drágnl as élet, drágái minden A mészárszékekben 24 óra alatt 16—20 fillérrel megdrágul egy-egy kiló hus. H)sszu czikksoro zatban megírtuk mar régen, hogy ebben a bajban mindenki segíthet magán, csak a tisztviselő nem. Ennek az egy osztálynak kutya élete van, csak a csonton rágódik, azonkívül, hogy lelki világa sincs. Mert rabszolga. A közönség köréből sokan óhajtják, hogy állíttassa föl a polgármester megint a hatósági mészárszéket, hogy a csont mellett jusson néha egy kis hus is a szegény k . . . . Akarom mondani: a tisztviselőnek. Havas Kristóf mükertész a mult hetekben tar­tott Meggyesy-féle czimbalom müvészestélyen virágcsokor alakban felülfizetett 5 koronát, mely az akkori számadásból tévedésből kimaradt, de amelyet készséggel felemiitünk, mert tudjuk, hogy Havas ur főleg a jótékony czélu mozgalmak alkal­mával mindig előzékeny és áldozatkész. Biró Márton veszprémi püspök volt. Emlékét jótékonyságával tette maradandóvá. Ugy mondják, hogy Zalaegerszeg iránt is jó indulattal viseltetett. Talán azért őrzi ne*ét az az utcza, amely a Ber­zsenyi-utczánál kezdődik s elnyúlik a vssutig. Kegyeletes, síép dolog ez. Ennek a kegyeletnek <a másik oldala azonban már nem ilyen szép. Az az utcza egyenes, széles. Fákat is ültettek belé. AZ első tekintetre azt hinné az emberfia, hogy elvben közlekedésre szánták azt az utczát. A szélessege meg is felel ennek az elvnek. A talaja . . . Uraim! Aki abban akár gyalog, akár másként közlekedni akar, az ne római talyigát; ne magyar szekeret avagy hintót; de még csak automobilt se vegyen, hanem mono, bip, vagy trip . . . lánt szerezzen, mert ott holmi plebejusi közlekedési eszközzel nem boldogul . . . S ennek a nagy sárnak láttára ugy eliszonyodik az ember, hogy az égnek meredő haja ledobja a fejéről a kalapot, lábáról pedig a sár lehúzza czipőt, s magában kérdve-kérdi: mié t nem csinálnak oda gyalogjárdát? Hát nem olyan, fiak laknak arra, mint a pl. a Berzsenyi utczaban ? Ob, de mostohán esztják azt a pozvai kavicsot! á nemes kntya. Csakhogy ez már több a kutyasignál. Ez már disznóság. Cserben hagyja az embert a humor. Két városnak a hírlapjai polemizáltak miatta. Száz esetben láttam, hogy a járdán járó emberek hadonáztak az ugató kutya kapkodásai ellen. Egy emberről leszakgatta a téli kabátot, beleharapott a ezombjába. A rendőrök látták. Az ügy a rendőrségre került. A Magyar Paizsban felhívtam rá a rendőrkapitány figyelmét. A kutya szájkosarat kapott. Most azonban ugyan­csak a nemesi pénztár udvaráról, nom tudom, ugyanaz, vagy mű ', azt sem tudom, hogy hány éves, de egy nagy sárga kutya kijár s naphosz­szat az aszfalt járdán futva ugat s üvölt, mint egy afrikai sakál. Tegnap szemem láttára egy falusi legény bottal verte le magáról. Negyedóra múlva rám ugrált, sem puskám, sem botom, mint egy déli vad pávián üvöltöttem, hogy elker­gessem magamtól. Fölkt'rem most Dr. Korbai polgármester urat és Árvay Lajos alispán urat, hogy intézkedjenek. Talán nem keil kiráiy audien­ciára mennem, vagy mi a fene van ebbben a rendezett tanácsú városban? Idegesség, levertség és bágyadtság jel­lemzik azt az embert, a kinek emésztése nem szabályos. Ha reggelenkint éhgyomorra FerenCZ József-keserű vizet iszunk, emész­tésünket valóban észszerű eljárással rendez­tük, mert nem kívánatos mellékhatás soha nem mutatkozik és nem okoz eldugulást, mint a legtöbb közönséges emésztőszer. Ha netn akarunk csalódni, el kell olvasni az üvegezimkét, hogy csakugyan az orvosilag ajánlott, valódi „Ferencz József-keserüvizet kapjuk, mert ezt a czimkét sokan utánozzák. Megyeiek Gróf Batthyány Pá! volt főispánunknak e hó 10-én, vasárnap lesz Iglón választási küzdelme Hieronimy Károly miniszterrel szemben. A válasz­tási úgynevezett »eséliok« jobbra is balra is bizonytalanok. A miniszter ur csak néhány nap óta lépett fö> jelöltnek, miután egy küldöttség fölkereste Budapesten. A nemes Grófról azt irják, hogy igen erős és lelkes pártja van Iglón. Az eredményt csak vasárnap tudhatjuk meg. Addig csak óhajtásunk lehet. Azaz, hogy Magyarország­ban, a szabadságnak e klassztkus hazájában óhaj­tanunk szabad, hogy a nemes Gróf győzzön és népképviselő legyen: de leírni ezt nem szabad. Mert nincs tízezer koronánk, hogy ennek a leírásáért letegyük az óvadékot. — Lapzártakor vesszük a hírt, hogy a Oróf némi inkorrekt eljárd• sok miatt e kedvetlenedett s visszalépett a jelölt­ségtől. A n«vai Társaskör a Csány szoborra Gyer­mekes örvendezéssel vettük át a postától azt a 118 koronát, melyet Mayer István novai főbiró, az ottani Társaskör elDöke küldött igaz nemes hazafisággal rendezett estélyöknek eredményeként. E hó 5-én volt az estélyök, hol, mint levelezőnk írja, a vidék előkelősége összegyűlt, ámbár rut idő volt, de a jó magyar barátság s a hazafias szent czél tüzelte a társaságot s ősi göcseji magyar módra egy álló 24 óráig tánczoltak. Mert hát megkívánja ezt a farsang is. Lelkünkben mi is tánczolunk, s a társasköri elnök megköszöné­sén kivül mi is köszönjük a felülfizetőknek nemes buzgalmukat. — Mindig mondtam, hogy nem kell csüggedni . . . A feiülfizetésről szóló tudósító levél igy szól : Nova, 1910 febmár 7-ón Ked/es Barátom Gyurka! Itt küldöm a »Novai társaskör* által folyó hó 5-én a Csány szobor alap javára tartott bálra vonatkozó a'ábbi kis referálásomat azon kéréssel, hogy beszámolóm'it lapodban (Magyar Paizsban) közzétenni szíveskedjél, — Megjegyzem, hogy a 118 kor. tiszta n é lelmünket czimedre egyidejű­leg postára AD Í VD. f'elülfizettek a mulatságon, aJknek azért a »Társasköi« ue\- en köszönetet mondok, akövet­! kezők: Brüü Dez-' 1 Nova 1 K, Nemes György Petrlkeresztur 2 K, Hodossy Kálmán, Brüll Imre Eppiuger Izsó Farka-ovszky Eodre 1 —1 K, Dr. Szé;ely József 3 K, '.'nyer István 6 K, Zarka Károly Gutorfóide 10 K, Csizmazia György 3 K, Kuncsnig Antal, Puly Gábor Zalaistvánd, Mar­tincsevics Ferencz, Beisinger Pál, Beznicza Péter Zalatárnok 1—1 K. Perzsay Gyula 3 K, Fábos Mihály, Dr. Nagy Lajos 1—1 K, Fazekas Vilmos Balatonfüred 2 K, Kovács Ferencz 4 K, Temes­vári pénzügyi számvevőség 8 K, Bartha László Bádiháza 5 K, Kopácsy Gvörgyné Baksa 2 K, Stádel János Zalaiárnak 5 K, Borbély János Liczkó 3 K, Kovács Margit Liczkó 2 K, Somossy Kálmán Zalaegerszeg 10 K, Gedeon Andor [Zala­tárnok, özv. Tub >ly Zsigmondné Csonkahegyhát, Kukurelly Ferencz Páka, Fischer Gedeon Tárnok 2—2 K. ^ Hőhn Béla Lenti. Porubszky Károly Lenti 3—3 K, Máyer J inosné Zalaegerszeg, Juhász Teréz Szilvágy 2-2 K, Imreh Antal Pördefölda 10 korona. A mulatságon a következő hölgyek vettek részt: Az as zonyok közül ott voltak: Brüll Dezsődé, Bezmét Péterné (Zalatárnok), Czakö Istvánné, Eppinger Izsóné, Farkasovszky Endréné (Lenti), Fábos Mihályné, Kuncsnig Antalné, Köuig­mayer Zzigmondné (Zalaegerszeg), Máyer Ist­vánné, Máthé Antalné, Martincsevics Ferenczné, Perzsay Gyuláné, Puly Gáborné (Zalatárnok), Reisinger Pálné és Szalmay Józsefné. A leányok közül jelen voltak: Brüll Irmus, Csizmadia Györgyike, Farkasovszky Andréa (Lenti), Kőnigmáver Mariska, Puly Vilma és Jolán (Zala­tárnok), Szedmák Margit (Zalaegerszeg), Petáno­vicss Jolán és Ilonka, Nemes Györgyike (Petri­keresztur), Hodossy Katicza és Wachtl Józsa. A mulatság ós göcseji szokás szerint a legjobb ke Ívben egy álló 24 óráig tartott. A mely jókat másoknak is kívánva, maradok igaz híved és a novai Társaskör elnöke: Máyer István. Római temető Keszthely határában. A Bala­toni Muzeum Egyesület Csák Árpád dr. titkár é* osztályvezető vezetése mellett nagyszabású régé­szeti ásatásokat folytat a Festetich György gróf által alapított Gejrgikon és a Fenékpuszta közt levő Újmajor területén. A Fanékpusztán volt egy­kor a Mogentiána-nak nevezett hires római kasztrum. A kutatás helyén temetőre bukkantak és a felbontott sírokból nagyon érde«es leletek kerültek napvilágra. Eddig 80 sírt tártak fel, amelyek között 70 urnasir, 10 pedig csontváz-sir volt. A temető közepén egy 24 méter hosszú és 3 méter széles épület állott, 8 rekeszre, osztályra osztva. Ez a ház az előkelőbb, vagyonosabb egyé­neknek temetkezési helyéül szolgált. Az épület diszes lehetett, mert a faltöredékek között fal­festmény- és faragott márványtöredékeket találtak. Egyik rekeszéből honokkóből kifaragott urna­koporsó és két feliratos római sirtábla került elő. Az egyik sirtábla felirata: TI. IVLIÜS. FAVSTINVS. ANN. XXXXV. IVLIA. FAVSTINA. ANN. XL H. S. S. A másik sirtábla felirata: T. OPPONIVS. ANN . . . H. S. E. Ugy az urnasírok, m a! a csontváz-sírok gazdagok régiségtárgyakban. Gyö­nyörű üvag- és cserépurnák, füles és fiiletlen cserépkorsók, tálak, tányérok, csészék, csuprok, poharak és urnakfedők, illatos olaj és könyvtartó üvegecskék, bélyeges és domborműves cserép­mécsesek, bronzfibulák, fémtükrök, vaslándzsák és Dyilak kerülnek elő a sírokból. Különösen érdekes egy nagy üvegurna és egy üvegpohár, mely utóbbinak oldala domhormüves díszítésű. A cserépmécsesek Fortis-, Sexti-, Lucius-, Paor- és Atimeü-bélyegzésüek. Előkerült négy terra sigil­lata csésze is, melyek közül három vörös, egy pedig fekete. Mind a négy emberi, állati és nö­vényi alakokat ábrázoló domborművekkel ékes. h temető az I., II. és III. századból való. Ezt bizonyítják az urnákban talált Trajánus, Antonius Pius császársági bronz-érmek és a csontváz-sirok. az ásatás még folyik és az eredmény fényes siketre ad reményt. á sajtónak hivatása és kötelessége olvasó­közönségén -k figyelmét minden oly jalenségre és vívmányra, különösön az orvosi gyógytudomáuy terén irányítani, mely a szenvedő emberiség javát szolgálja. Eddig az epilepsziától (nehézkor) az általános felfogás az volt, hogy gyógyíthatatlan betegség. A szegény betegek fűhöz fához kap­| kodva, rendszerint holmi hangzatos, de értéktelen készítményekkel hasztalanu próbálkoztak. Meg­bízható értesülésünk van arról, — hogy egy budapesii sp^cziálista orvos tudományos alapon és bevált módszer szerint gyógyítja &/. epileptikus betegeket és e módszerrel kiváló gyógyeredmé­nyeket ért el. Ez orvos dr. Szabó B. Sándor (Budapest, V. Nagykorona-utcza 18.) ki érdeklő­I dőknek készséggel nyújt felvilágosítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom