Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-06 / 1. szám

1910. január 6. MAGYUÍ P A IZ S azt, hogy belőlük tisztességes, muakástagjai lesz­nek a magyar társadalomnak. A József Sir. Herczeg Szanatórium Egye­sület 1909 deczember 30 án igazgatósági ülést tartott, melyen jelen voltak: Lukács György titkos tanácsos egyesületi elnök, továbbá Bayer Béláné, ráozalmási Pajzs Gyuláné, Bosányi Istvánné, Glück Ilona, Harsányi Jenőné, Holvoy Tivádarné, pándi Horváth Zsigmondné, Kárlovszky Bertalanná, Streliszky Sándorné, Székács Tivádarné, Újhelyi Andrásné, Vikár Béláné, Vladár Róbertné, Drexler Béla, Dr. Holló József és pándi Horváth Zsigmond udvari tanácsos igazgatósági tagok és Németh főpénztáros. Az igazgatóság kimondotta, hogy addig is mig az egyesület második gyógyitóháza: az Auguszta Szanatórium fölépülne, a gyulai József Szanatórium parkjában mielőbb egy 20 beteget befogadó dopendenc^et épittet, miután a tömegesen jelentkező tüdőbetegeket a 100 ággyal rendelkező főépület nem képes már befogadni. Irodalom. Művészet. A Honi Ipar karácsonyi száma kötetnyi terje­delemben jslent meg. A vezérczikket Chorin Ferencz dr., főrendiházi tag, a Magyar Gyáripa­rosok Országos Szövetségének elnöke irta, a jövő gazdasági feladatot vázolva. Förster Nándor min. tanácsos, a Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Országos Egyesületének elnöke a vas- és gépipar helyzetéből kiindulva, az iparfejlesztési rendszert birálja. Székács Antal érdekes hslyzetczikket irt, maróthi F'irst Bertalan udvari tanácsos pedig a magyar iparosok és kereskedők törökországi uta­zásának jelentőségét méltatja. A kereskedők ipar­pirtolási mozgalmáról Kunz József, a/. OMKE alelnöke ir. Sugár Ottó felelős szerkesztő A uyi­tott ajtók országa czimen a lábrakapott gyanusi­tási rendszert világítja meg. A lap dereka az •gyes iparágak helyzetének ecsetelésére van fen­tartva. A textiliparról írnak : maróthi Fürst László, Wimmer Fülöp, szurdai Weiss Róbert, telecskai Löbl Mátyás, Kemény Manó, Holzer Sándor, Drucker Géza; a vasiparról Sátori Ernő, Ország Róbert, Herz Andor, Gaál István, Korner Vilmos; a papíriparról Goldzieher Géza, Moiret F. Ödön; a bútoriparról Gyömrői M. Manó; az üvegiparról Székács Imre; a czementiparról Sítori Miksa és Barkóczi Izsó; a kaucsukiparról Pikler Károly; a czipőiparról Neugebjuer Sándor; a pezsgőgyártás' ról Szente Imre; a díszműárukról Hirschfeld Mór; a gyufaiparról Neubaaer Gyula; a szalámiiparról Herz Lajos stb. Gazdag hírrovat zárja be az érdekes számot. A Hoai Ipar előfizetési ára egész évre 16'— kor. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Király-utcza 34. Nyomatott Tahy R. Utc'da köujvuyomdájában Zalaegerszegen. I Magánzónak kényelmes kiadó szállás a Kisfalüdy-utczábarj. i_& pattanás, kiütés stb.a fiatalságnál mind­két nemnél, küiönösen &JÉÍÍ! a kitejiűdés ídőkorában fordul elő s az arcz rut - •^H kinézését okozzák. Falusi nézetek szerint a javulás a többszöri vér­tisztitő teanedvek élvezése által várható, amely azonban a reményeknél többet nem hoz. Mert éppen fiatal szolid egyéneknél a vér rossz beteg­séggerjesztő anyagokat alig tartalmazhat addig, mig itt egy valóságos betegségről van sző, mely­nek kezelése természetesen az orvos közremű­ködése amúgy is szükséges. Tisztán kozmetikai szépség ápolásnál főleg arra kell ügyelni, a meg­levő zsiradékfelesleget esténkint a zsirpórusokon át eltávolítani. Ezután egy mosakodás szükséges, lehetőleg meleg vizben a Zücker-féle szab. gyógyszappannal a használati utasítás szerint. Ha a bőr lehám­lani kezd, akkor a szappan használatával egy ideig fel kell hagyni s csak Zuck^-szappan és Znck"° h-krém használatával egyetemben alkal­mazunk mindaddig, mig a bőr sima lett, amely után a Zuckcr-féle szabad, gyógyszappan használatát ismételni keli. Ezen eljárás betartása nagyszerű eredménynyel jár: Mitesser, bőrzsir, pattanás, barna folt stb rövid időn belül eltűnik, a bőr sima, tiszta, puha, gyöngéd, egészséges és feszes lesz. Hogy a baj vissza ne jöjjön, a Zucker-féle szabod. gyógy6zai>pan, ° Ztiek» i, h­larém és a Znck f>o b-szappan állandó használata igen ajánlatos. A megrendelésnél a következő különbségre kell ügyelni: Zucker szabad. 35°/o-os yyógyszappanja a leg­hathatósabb és legnagyobb. Darabja 2.50 kor. Zucker szabad, !5°/ 0-OR gyégyszappanja hatásá­ban és mennyiségében gyengébb. Darabja 1 kor. «! Ehhez való Zuckií-krém (zsírtalanító) a bőr­krémek gyöngye. Egy tubus ára 2.50 kor., kis B tubus 1.25 kor. Egyedüli raktár : Káder Sándor gyógyszertára Zalaegeraegen >> ri»ry ,?; fj; ajff t WQ t >éWi '•-'sp. l,í j JI8 Saíí if/V-'l a A rossz étvágytalanságot, gyomorfájást émelygést, emésztési zavart, főfájást stb. okoz. Biztos segít­ség ezek ellen a IC -A. I S E E-fóle borsmenta karamellák Orvosilag kipróbálva ! — Üdítő h'atáiu, emésztést elisegitő és g-ouioi-erősitő szer Kapható Zalaege-szegen: Schmidt Győző ezukrászatabin Kasztéi• Sándor és Kocsnba Emil gyógyszertárában. 5—0 szőlő vesszőről és borról nagy képes árjegyzékemet ±X3_g57"©XL és bérmen've kiildöm m g, a ki C-simét tndatji E en könyvet iriég az is kérje, a ki rendslni bobi akar, mert ebből inejtanníh itja a s:ölőíelepiíást s emellett sok j szőlőkép van benne. Szó'lőoltvá-! nyokból és más egyéb e iropai és amerikai sima és gyökeres vesz szőkből, a vilighii-ü Dsiiwarcból állandóan többi miilió késsiet el­1 ' adó, olcsó ár mellett. ffcibi) ezer ! ellsmerő-levél, közte több hercegi j és grófi uradalomtól Czira: Szűcs Sándor fia szőlő t lape Bihardioszeg. 8726. tkv. 909. k. közjegyzőileg hitelesített bizonyítvány orvosoktól és magánosoktól igazolja, hogy a KAISBE-féle mell-karamellák (3 fenjró védjegy) ; rekedtség, hurut, elnyálká­sodás, "görcs- és hökhurut ellen a legjobb hatásúak. Csomagja 20 és 40 f. 1 doboz 60 f. Kapható Zalaegerszegen : Schaiídt Győző ezuk­rászatában, Kaizter Sándor és Kocsnba Emi gyógyszertárában. 8 —20 H§ s^óvaUde tstkl párUyuk ahazai iparL! UrakI S©i®©mgi© n meíy helyben egyedül DEUTSCK HERMÁN közp áruházában Kaphatók szabott gyári áron. Hirdetmény. Szentpéterfölde község telekkönyve birtok­szabály >zás következtében átalakíttatott és ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886. évi XXIX. tezikk, az 1889. évi XXXVIII. tcz. és az 1891. évi XVI. tezikkek a tényleges birtoko­sok tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. íezben szabályozott eljárás a telekkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foganatosíttatott. Ez azzal a felhívással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, akik az 1886. évi XXIX. tezikk 15 és 17. § ai alapján ide­értve e §-oknak az 1889. évi XXXVIII, tezikk 15. § a a) pontjában foglalt kiegészí­téseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. tcz. 7. és az 1891. évi XVI. tcz. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy az 1886. évi XXIX. tcz. 22. §-a alapján tör­tént törlések érvénytelenségét kimutatják e végből törlési keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1910. évi junius hó 25-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható, záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek — aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett hátrá­nyára nem szolgálhat. 2. hogy mindazok, akik az 1886. évi XXLK. tezikk 16 és 18. §-ainak eseteiben ideértve az alábbi § nak az 1889. XXXVIII. tezikk 5 és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokosok tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kivannak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt vagyis 1910. évi junius 25-ig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3. hogy mindazok, akik a telekkönyv át­alakítása tárgyában tett intézkedések altal, nem különben azok, akik a 142. pontban körülirt eseteken kívül az 1892. évi XXIX. tcz szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilván­könyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik — ideértve azokat is, akik a tulajdon­jog arányának az 1889. évi XXXVIII. tcz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmes­nek tartják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi ható­sághoz hat hónap alatt, vagyis 1910. évi junius hó 25-ik napjáig bezárólag, nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmulta után az átalakításkor közbe­jött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az emiitett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján és csak időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett karmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a hitelesítő bizottságnak eredeti okira­tokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatol­tak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál át­vehetik. A kir. törvényszék, mint tkri hatóság. Zalaegerszegen, 1909 deczember 10. 2_3 RUTICH, kir. tszéki biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom