Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-15 / 50. szám

30 MAGYAR PAIZS 1910. deczember 22. "Mihálynak „Zalavármegye az 1848—49. évi sza badságharczban" cz. nagy történeti munkáját. Körjegyző urak! Elöljáró urak! Hát mi ez? Anyagi szegénységre mutat ez, vagy a hazafias érzés és kegyelet nyomorultságára, kihalására? Hát érdemes akkor harczolni, szenvedni, meghalni a hazáért, nemzetért, ha a hősök emlékezete fen tartásával és terjesztésével még a nadrágos uri emberek sem törődnek? Hiszen 4 koronába kerül ez a 400 oldalas könyv. Vagy ennyi kiadás tönkre tesz egy községet talán? Urak! Ezt a könyvet illó megvetetni a vármegye minden községével, hogy tudhassa legalább minden a maga honvédéi neveit. Ez nem politikai munka. Ez történeti emlékkönyv, megyei Pantheon, mely a 48—49-iki zalai nagy elődeink neveit s tetteiket őrzi századokon át. És uincs Zalában úgyszólván család, melyből ne szerepeltek volna akkor. A zalaegerszegi kaszinó évi rendes közgyűlését ez év deczember 18-án d. u. 5 órakor tartja az „Arany Bárány" szálló emeleti helyiségében, Odor Géza elnökkel. A pécsi posta- és távirda igazgatóság figyelmezteti lapunk utján is a nagy közönséget, hogy az ünnepek alkalmával járó levél, pénz s egyéb csomag küldeményeknél nagy pontossággal és szigorú részletességgel járjon el minden föladó, csomagolás és czimzés tekintetében, hogy kára ne essék. A betegek karácsonyiája. A zalaegerszegi közkórház és ezzel kapcsolatos elme gyógyintézet betegjeinek karácsonyfa felállításával óhajtjuk kellemessé tenni e napot. Aminek létesithetése czéljából, teljes bizalommal fordulunk városunk nagyérdemű közönségéhez ; különösen a jótékonyság gyakorlásában mindenkor elöljáró nemesszívu hölgyeinkhez, hogy ez évben is kegyes adományaikkal emberbaráti kötelességünk teljesítésében támogatni kegyeskedjenek. Az ajándékokat kérjük a kórházgondnoki irodába küldeni, teljes tisztelettel Galambos Géza gondnok. Kicserélik a villamos oszlopokat. A Gan

z czég annak idején a város utczáin otromba faoszlo" pokat állíttatott fel. Dr. Korbai Károly polgármester most azon fáradozik, hogy ezeket a csúnya, dísztelen faoszlopokat vasoszlopokkall cseréltesse kiAz oszlopokat a villanytelepen, az ott alkalmazottak házilag készítenék kovácsolt vasból, csinos formára, tetszetős alakra, amik díszére válnának a városnak. Ott ahol lehetséges, az utczán át készülő huzatokra függesztet lámpákkal világítanának, aminek az az előnye, hogy az útszéli akáczfák lombjai nem vonnák el a világosságot. Népszámlálás. Dr. Korhay Károly polgármester a napokban nevezte ki a jövő év első tizuapjá ban megtartandó népszámláláshoz a számláló biztosokat. A város 15 kerületre van felosztva, melyek felett négy felülvizsgáló áll. Népszámláló bisztosokul kineveztettek a kerületek számszerinti sorrendjében: 1. Fridrich István, 2. Szalay Sámuel. 3. Kecskéf Dezső, 4. Tikk László, 5. Csiszár József, 6. Nóvák Mihály, 7. Kajtir József, 8. ifj. Borbély György, 9. Köhler Ede, 10. Takács József, 11. Fazekas Lajos, 12. Czebe László, 13. Horváth János, 14. Berzsenyi Sándor és 15. Pávlicsek Kálmán. A felülvizsgálást Fülöp József főjegyző, Breun Zoltán és Kardos Samu aljegyzők és tanár Ignácz v. adótiszt végzik. Az utczáknak kerüle tekbe osztását s az egyes kerületek összeállítását a legközelebb fogjuk közölni. A mayersberg József táncziskoiájában e hó 18 ón vasárnap délután 4 órától 9-ig lesz a tánczvizsga. Ez alkalommal a leánynövendékek egy érdekes uj tánezot fognak bemutatni. Horváth Laczinak kitűnő zonekara muzsikál a tánezhoz. 9 órakor a nagyobb növendékek és a már egészen megnőttek folytatják a mulatságot. A jóból, a legjobbat I ez a jelszó, melyet a Singer Co. varrógép részvénytársaság a zászlóira irt. Erről még meggyőződhetünk egy látogatás által, melyet a Vármegyeháztér 1. szám alatti üzletében teszünk, melynek a kirakata az idei karácsonyi ünnepekre is, ugy érdekes mint ízléses díszleteket tüntet fel. A különféle kivitelek között látni a közkedveltségü családi Singer varrógépet, a „66" varrógépet újításokkal felszerelve, melyet ők a „20-ik század varrógépjének" pecsételtek s melynek előnyeit a brüsszeli világkiállításon a bíráló bizottság a „legnagyobb értéknek" ismerte el. Szabályos egyenes fekvés, kényelmes kezelés, nagy térsége a munkában levő szövetnek a legelismertebbek ezeu a gépen, mely még több uj i készülékkel van ellátva. A „66" gép azon tulaj! donságain kivül, hogy rajta pompás műhimzést lehet készíteni, egy sajátságos, de nagyon könnyen kezelhető „Singer tömő" segélyével, harisnyát alsóruhát s asztalneműt toppo!, sokkal jobban és tartósabban mint kézzel, a testre nézve pedig érzéketlenül. Igy ezen „66" os gép a legjobb a házi használatra s a ki nejének vagy leányának ép ugy elegáns, mint hasznos karácsonyi ajándékot akar a karácsonyfa alá állítani az irányítsa lépteit csakis a fentnevezett fióküzletben, a hol a legkényesebb részletfizetések eszközlik a vásárlásnál. A mi kereskedőink. Hát ami kereskedőink túlságosan is szerények talán, s erős alapon állanak, amint mondják szolidak. Ugy van, mert nem igen szoktak reklámozni, a jó bornak nem kell czégér, azt mondják (dehogy nem kell!) nem igen szoktak hirdetni a lapokban. Vagy ha szoktak is, de nem a Magyar Paizsban. No, ha ök nem hirdetnek, hirdetem én a boltjaikat. Nem mindeniket, csak a melyikbe többször járok. A Schütz bolt, azt hiszem, a legnagyobb s legszebb is kivált a ruhások között. Nagy ablakába kitett fnom patyolat leplek kápráztatják a szemet. Do nekem nem ezért, egyébért rokonszenves különösen ez a bolt. Azért mert első.endü nagy gyárral van kapcsolatban, kékfestő gyárral, amilyen fajta alig van az országban kettő három. Tehát a magyar iparnak nemcsak a pártolását, de a cselekedetét is láthatjuk itt. A Heinrich is Fenyvesi boltokban nem ruhák, hanem a világnak mindenféle törékeny portékái vannak — törés nélkül. De van gyapott is. Mert minden van, mint a jó boltban. Ujabban a magyar ipar pártolásában buzgólkodnak, Amit csak meg le'iet szerezni ebből a szegény országból, innen veszik. Heinrikéknek nagy butorraktáruk is van, melyet Rákosi Viktor káromkodás nélkül is kimondhatna, mert magyar gyárakból kerülnek ki ezek a „sifonok", ámbár szeretné Heinrich, ha a magyar asztalosok olcsóbban adnák, hogy többet lehessen venni tőlök. S mi is szeretnők. A Fanglerek és Gyarmati boltja még jobb és édesebb. Itt van mindenféle enni-inni való, teméntelen szivar és sok-sok ezukor, édes mint a nádméz, gyermeknek és vén embernek való. Ezt a két boltot ismeri minden jóravaló zalai ember és némber, régi időtől fogva. Az elsőt pedig minden becsületes zalai csak Flangernek ismeri, még ha árvaszéki ülnök is. A Fánglerek b >ltjára szeretnék minden dicséretet rárakni. Nem hiába, hogy fiatal legények a boltosok, még a Mikulás napjára is ugy kiczifrázzák az ablakot, hogy ott megáll az embernek az esze s a laba. Mi lenet itt még karácsony felé! Csupa angyalok röpködnek s aranycsikók száguldanak a kéményen és bolthajlásou. De nem tréfálkozom. Csak visszatérek régi szerelmemhez, a magyar ipar pártolásához. Magyar, akarom mondani: székely termék, a bor széki savanyu viz! Azt mondják, ilyen nincs a világon. Efféléket is árulnak a Fánglerek. Azért szerelem én ugy őket. Igaz, hogy aztán a brassói, kol )zsvári és debreczení szalonuát pedig Gyarmati, Dézorgó és Sikota ismerik igazában, amilyet még a Fánglerjk sem ettek. Ebből jut eszembe a Sikota ferencz boltja. S a tekete kutya. A fekete kutya csak czimere a boltjának, mert ő tiszta szöjke ember. S nem is vén még. Csakhogy nem beszélhetek sem róla, sem a kereskedöséről, mert nem szereti a reklámot s kiver, ha a boltjába teszem a lábamat. Hát én nem is az ó kedviért Írogatok itt éjfélután két óiakor, hanem csupán a magam mulatságára. Szeretem megjósolni, hogy ez meg az az ifjú törekvő kereskedő, vagy iparos, vagy diákgyerek, vagy akármi a menkó derék emberré válék. S ha megjósolom, már hiszem is, hogy ugy lesz. Sikota is ugy jár még (nem hogy én is magamnak jósolgattam volna). Idővel nagykereskedő lesz, mint az előbbiek. Elfoglalta a kilóméter hosszú Kossuth utcz nak a derekát, ott dominál, fumigál, csakúgy ágál, dirigál s jobbra kandikál. Ha bejön a vásárba a baki, söjtöri s pusztaszentlászlói ember, meghalna, ha be nem menne hozzá egy pipaszóra, szalámira, vagy szilvára. — A fekete kutya mindent jelent. Ha én azt mind fölsorolnám, mi mindent lehet ott vásáro.ní, kivált a szent nagy ünnepre! Csak azt említem meg, hogy Sikota is, fiatal létire már régen átf tért — nem erre meg arra a vallásra, — hanem még a tea pogácsák terén is a magyar vallásra, a magyar ipar pártolására. Azt mondja, s ebben igaza van, hogy a magyar kalács édesebb és erósebb, mint a linczi-koblenczi, vagy honnan is szokták hozni régebben azokat a levegővel megtöltött süteményeket. Fűszeresebb a magyar kolbász s magyar pogácsa és fűszeresebb a ! tüszerszámos magyarbolt. Nohát. Ótet meg ezért kell szeretni. — De nem reklámot írtam. Csak Magyar Paizt. Szemlélődő. A kellemes otthon egyik fökelléke az ízléses berendezés. De különösen barátságossá teszi otthonunkat a szép szőnyeg Ezekből rendez kiállítást a karácsonyi ünnepek alkalmára a régi jó hírnevű Schütz czég Zalaegerszeg igazi látváuyossága lesz ezen kiállítás, a mely vasárnap a Schütz Áruház helyiségeiben vételkényszer nélkül megtekinthető. Arról a letartóztatásról. Mult számban Horváth Jenő budapesti lakós által Salamon Ferencz helyettes rendőrkapitányt sajnálatosan erősen megtámadó nyiltéri közlemény jelent meg. Megvallom őszintén az amúgy is magán czikk tartalmában foglaltakról, sürgős elutazás miatt részletesen meggyőződni időnk uem volt s igy nevezett, elegáns megjelenésével és saját maga mellett való beszédességével könvebben elérhette azt, hogy a fentirt sürgős vonatindulás előtt kérésének elég tétetett. Horváth Jenő előállítása, egy vidéken történt betöréses lopásból folyó megkeresésre történt, mert nevezett nagy pénzzel fogott a mutatáshoz, ki különben is állás nélküli pinczér. Salamon Ferencz ki liusz év óta városunk szolgálatában — szerintünk közmegelégedésre — szolgáló helyettes rendőrkapitány tudomásunk szerint, felsőbb utasításra a feljelentést már megtette nevezett ellen. Megyeiek A pá liszegi r. kath. iskola' tanítójának egyhangúlag megválasztották Csizek Guszláv oki. tanítót. A baki kórjegyzóséaben baj van. Ezelőtt néhány évvel Bakról elköltözött Kumper (Kisfaludi) Márton körjegyző. Boczföldön építtetett körjegyzői lakást. Ám a költséget tartoznak hordozni azért a bakiak is. ók ugy vélekednek, hogy ha eljött onnan a székhely, nem járulhatnak olyan nagy mértékben a költséghez. Sine fine foly a per néhány év óta, még felség-folyamodványhoz ig fordultak. Egy baj van, az, hogy magok sem tudják, nem emlékeznek rá, hogy menyit Ígértek volt hiteles aláírással ugy emlékeznek, hogy egy ember két nevet is aláirt. Szóval nem akarnak fizetni, a mig nem tisztázódik az ügy. A mult héten 12 csendőr és Hajgató József kir. adótiszt járt künn, a végrehajtásra. Farkas Pál gazda ellenlállt s a csendőr keresztül siurta. Most a kórházban fekszik. Hogy lövés nem történt s több vér nem folyt, Hajgató tapintatos fellépésének köszönhető. A bakiak küldöttségileg keresték föl Gróf Batthyány Pál orsz. képviselőjüket e szorongatott helyzetükben. A képviselő megigértel hogy megvizsgálja az okmányokat s amiben segíteni lehet, feltétlenül segítségökre lesz. A nagykanizsai ipartestület Samu József elnökletével gyűlést tartott a husdrágaság ügyében, a testületekkel sürgettetni akarják, hogy engedjék be korláttalanul a szerb marhákat. — Pedig van nekünk egy márczius 15. programm pontunk, amelyik azt mondja, hogy katonáiukat hozzák haza a külföldről, a külföldieket vigyék el tőlünk. Hát a huseledellel is igy kellene csinálni. Akkor bizonyosan jobb hus levest ennénk mi is. S egyéb féle szesénységet is tudnánk orvosolni. Tosch Károly kénytelen Bécsbe vinni kövér disznóit, mert a zalaegerszegi tisztviselő ámbár vásárolni akar belőlük, de nem tud, mert nincs pénze, bécsi ruhákért kell adni. S nem elég, hogy ruhát külföldről kell vennünk: enni valót is kívülről kell szereznünk ebbe a tejjel-mézzel folyó Kanaánba. Island szigetről és Kochin- Kínából hozunk tyúkot, Siementhalból tehenet, Svájczból bikát, Szerbiából disznót s Argentinfából, Uruguayból, Paraguayból s a tetvek hazájából marhahúst ... A mi húsúnkat eszik a bécsiek. Egyelőre hus helyett vámterülettel s gyárak alapításával foglalkozzanak az ipartestületek s azután lesz hus is. Hivatalvizsgálat. Takách Imre Keszthelyi főszolgabíró Tóth János járási számvevő közreműködésével 7-én a hévizszentandrási és 9-én a karmacsi körjegyzők ügyvitelét, pénzkezelését és számvitelét vizsgálták mely alkalommal a talált rend felett legnagyobb megelégedésüket nyilvánították. Pallér és Vájda különben nemcsak minta