Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-03 / 5. szám

1910. február 3. M AGYÚ V A IZ S 5 lepereg. Mindössze négy ilyen előadás lesz még 8 raé&y vasárnapon. A mult vasárnap Laux Rezsó fögimn. tanár mutatta be a Vezúv által eltemetett károst: Pompejit, gyönyörű színes, vetített képek­ben.-A dolgokra rávilágító előadásában különösen közel hozta hozzánk Pompei művészetét. A leg­közelebbi előadás február 18 án lesz, mikor is Medgyesi Lajos fögimn. igazgató Raffael művé­szetéről értekezik. Hllyen hashajtót hassaáljank? Egy előkelő londoni orvosi folyóirat érdeked össze­hasonlításokat tett, melynek alapján a FerOQCS JázSftf-keserüvizről a kővetkezőket állapította meg: „A Ferencz József"-viz hajtó hatása sótartalma messze felül mai ja a többi keserű­vizeket, kétségtelenül a leghatáso­sabb. Nagy előnye, hogy belőle kis adag is elegendő. Az étvágyat egyáltalában nem rontja, hatásában biztos ós fájdalmat nem okoz." A „Ferencz József-keserüvizforrások" igazgatósága Budapesten van. Eljegyzés Czikker Ferencz beszterczebányai főgimn. tanár, kit zalaegerszegi tanársága idejé­ből előnyösen ismerünk, eljegyzési ünnepélyt tartott Pszotka Mária kisasszonnyal Beszteroze­bányán. A Mayersberg József táncztanár iskolájában a Koronában nagy haladás mutatkozik, sokan vannak; most vasárnap összgyakorlat lesz, ven­dégeknek 60 fillér a bemenet. — Jövő héten a Csány szobor javára is juttat a tánczmester a bevételekből. Megyeiek Gróf Batthyány Pá! volt zalai főispánunkat, amint emiitettük volt, Iglón fölléptették képviselő jelöltnek vaaárnap meg is tartotta programbeszé­dét, az iglóiaknak nagy lelkesedése mellett. A népgyűlésre elkísérték a Grófot: Dr. Bakonyi Samu, Mérev Lajos, Gróf Teleky Arvéd alelnökök, Leszkay Gyula, Máriássy Mihály, Sümegi Vilmos, Eitner Zsigmond, Gaál Gaszton, Fried Lajos, Jeszenszky Ferencz, Mádi Kovács János és Markos Gyula orsz. képviselők, továbbá Kállay Frigyes s Ifj. Czukelter Lajos titkár. Az iglólak zászló erdő alatt fényes bandériummal fogadták Gróf Batthyány Pál jelöltet s hatalmasan tüntettek mellette, mikor programmbeszédét elmondotta, követelve az önálló magyar nemzeti bankót, 1917 re az önálló vám­területet, 24 évesség után a választójogot, az önnálló magyar hadsereget, a delegácziók eltör­lését, aqvóta megszüntetését, ingyenes állami nép­oktatást, melyektől — úgymond — soha eltérni nem fog. Beszédet tartottak még a jelöltnek ajánlásával ugy itt a gyűlésen, mint este a köz­facsorán Sümegi Vilmos, Dr. Bakonyi Samu, Gaál Gaszton, Gróf Teleky Arvéd, Mérey Lajoa, Fried Lajos, Eitner Zsigmond, Markos Gyula, s az iglóiak elnöke: Mercz Sándor s Dr. Bitoók János orvos. Gróf Batthyány Pál megválasztását bizonyosra veszik. As első mentő bírósági tárgyalás. Nagykani­zsán a törvényszék az uj törvény életbelépésének rögtön az első napján tárgyalta Borkő Ferencz felsődomborui születésü csáktornyai szabósegéd­nek, a 17 éves suhanczuak a büuügyét. Pénzt sikkasztott s eldubajkodta. A nagyobb legényektói látta ezt a példát. Ez az uj büntetőtörvény pedig abból áll, hogy az ifjakkal szemben inkább meg­javítással és neveléssel foglalkozik — a körül­mények kipuhatolása után. Borkőt is 2 havi fog­házra ítélték, melyet csak a javító intezetben tölt ki. Gyertyánosban Polczer Imre volt alsólendvai aljegyzőt választották meg egyhangúlag jegyzőnek a három pályázó közül. Földrengések. A napokban Bécsben, Fiaméban, Zágrábban és Budapesten földrengéseket vettek észre, még pedig 10—10 perczekig. A közelebbi szombat éjjel Pécsett, Alsólendván, Csáktornyán, Letenyén, Barcson — néhol az alvókat is feléb­resztette a földingás és Alsólendván egy pár kémény is megrepedt, amint irják. Egyéb kár nem történt. Farsangi mulatság. Fényesen sikerült táncz­mulatságot rendezett január 29 én Szepetken a Kulcsár Dezső fötanitó vezetése alatt álló ifjúsági egyesület. Élvezet volt nézni a fehér ruhás szép leányok seregét, amint ki kl a párjával lejtette a szebbnél szbbb tánczokat. Közben a dalárda énekekkel gyönyörködtette a nagy számban egy- | begyült vendégeket. Különösen említést érdemel ~ Cséri József egyesületi tag »Munka után« cz. szavalmányávai, nem különben Tamás István is, ki szatirikus versével jókedvre hangolta a hall­gatóságot. A siker nagy részben Kulcsár Dezső fötanitó érdeme, ki önzetlen fáradozással készí­tette elő az ifjúságot a mulatságra. De az ifjúság sem feledkezett meg tartozásáról, ugyanis Büki György egyesületi tag szép beszédben méltatta tanítójuk fáradozásait és meleghanga köszönetet mondott érte a % egész ifjúság nevében. Két aj iparvállalat Muraközben. A Perlaki takarékpénztár r. t. alapításában egy életre való pari részvénytársaságot terveznek Muraközben : a Muraközi kosár- és fonottbutoripar részvény­társaságot. Az uj iparvállat székhelyéül Perlakot, egyik telepe gyanáut pedig Muravidet válasz­tották. a részvényjegyzés, s ezzel a vállalat léte­sülése teljes sikerrel végződött, ugyanis a 100 ezer korona részvénytőke már jegyezve van és a részvénylökének törvényszerinti 30 százalékát a Perlaki takarékpénztárnál már teljesen befi­zették. Az alapitóknak ugyancsak Farlakon egy beton- és cementálugyáruk van alakulóban 50 ezer korona alaptőkével részvénytársasági alapon. A terve­zetet már ki is bocsátották és a jegyzés úgy­szólván teljesen biztosítva van. Ez a vállalkozás ép ugy, mint a kosárfonó részvénytársaság, szép sikerrel kecsegtet. Nagyrétjén egyhangúlag Márkus Margitot, néhai Márkus Sándor molnárii igazgatótaoitó leányát választották meg tauitóuak. Egyhásmegyai hir. Grátzer János rnileji plé­bános, a novai kerület kínevezett uj esperese kedden telte le az esküt dr. István Vilmos szombat helyi megyés püspök előtt. A cs«fcíoraya?idéki gazdikor alapszabályait földmivelésügyi miniszter jóváhagyta. A ssftpetaeái r. kaih. iskolánál megüresedett osztálytanítói állásra február 2-ikára pályázatot hirdettek. JáVadabm: butorozottszoba, 600 K kész­pénz, 380K államsegély. Folyamodványok a sze­petneki plébánia hivatalához intézendők. Segédjegysők és községi alkalmazottak országos mozgalma. Az ország segédjegvzöi kara valamint községi és körjegyzőségi alkalmazottai a „Közigazgatási Közlöny" szerkesztőségének (Bu­dapest, VII., Rákóczi-ut 19.) kezdeményezésére helyzetük javítása és szolgálati viszonyaik rende­zése céljából országos mozgalmat indítottak. A mozgalomhoz Bács-Bodrog vármegye segédjegy­zői és alkalmazottai élén már több vármegye se­gédjegyzói kara csatlakozott, ugy, hogy az or­szágos értekezlet és a sSegédjegyzők és községi alkalmazottak országos egyesületének* megala­pítása a legrövidebb idő alatt megtörténik. A mozgalom élén Dr. P. Ábrahám Dezső ország­gyűlési képviselő a lap főszerkesztője és Kará­csony Gyula felelős szerkesztő áilanak, kiknek közismert agitálása elég garancia arra, hogy a községi alkalmazottak kívánsága mielőbb teljese désbe menjen Távoliak:. Magfar iparpártolás 1 Dr. Wekerle Sándor volt miniszterelnök és pénzügyminiszter körren­deletet küldött volt a pénzügyigazgatóságoknak, hogy segitsecek ők is előmozdítani a magyar szivarka-papiros. szivarka-hüvely kelendőségét — a dohányos boltokban, mert ebből immár van magyar gyártmány. — Néhány héttel-hónappa! ennek a nyomába aztán olyan féle körrendeletet küldött a miniszter megint, hogy, hogy . . . nó, hát nem kell azt épen olyan szigorúan venni, külföldi szivarkapapirosok azért csak legyenek a dohányboltokban, mert ha a közönség ehez szo­kott, hát ezt folytatja. Nem kall tehát a dohány­árudásokra olyan szigorúan rámenni. Erre aztán mit csinálnak az osztrákok. Ráírnak a magyar boltosokra, hogy: no lássa! mit mond a saját minisztere is! Igy ir pl. Paul Albert bécsi czég Türkenstrasse 3;J. a magyar boltosoknak: »a pénzügyminiszter ur irata bebizonyítja, hogy sen­kinek sem áll jogában önt akadályozni* és hábor­gatni, hogy milyen szivarkahüvelyeket vásároljon és árusítson. Szóval ezutáu is, mint eddig, tőlem vagy legalább is osztrák társaimtól vegye ezeket a fájin portékákat. — Hát persze, hogy ez az igazi őszinte magyar iparpártolás, a Herkó páterit neki! A Jóásef Főherczeg Szanatórium Egyesü­letnek kitűnő főtitkára Verner László, megvált ez állásától egészségi állapotárú való hivatkozással. Az Egyesűiet elnöke Lukács György v. b. t. tanácsos Verner helyére Pakots József írót, a Petőfi társaság tagját hivta meg, kí a meghívást elfogadta. Párifci, a világváros, viz alajt és víz felett van­A Szajna folyó kiöntött s rengeteg veszedelmet és kárt csinált, több kárt százezer milliónál (milliárd). A bajt az növelte, hogy a város alatt nemcsak a házak pinczéi vannak, hanem egyéb vizhelyi müvek, csatornák, villany, — giz-háló­zatok, vasutak, katakombók stb., ezek mind meg­teltek vízzel s igy ez lassan meglazítja a föld­•zini városnak fudamentumát. Torontál varmegye alispánja a tisztikar önképzése érdekében. A „Közigazgatási Közlöny írja: A belügyminiszter 2 év előtt elrendelte a megyei és a járási közigazgatási szskköuyvek létesítését. Ez hézagpótló, helyes intézkedés. A közigazgatási tisztviselők ily módon hozzá jutnak a fejlődő közigazgatás összes forrásaihoz. Jankó Ágoston, Torontál vármegye derék alispánja egy nagy lépéssel tovább ment e téren, — A köz­igazgatási teendők, az állam szociális kulturális és gazdasági életének rohamos tejlődésével évről évre oly sok oldalúvá válnak, hogy azok helyes ellátása napról-napra több ismeretet, gondot és körültekintést igényel. Különösen a vármegyei központi előadói karának kell bőséges közigaz­gatási ösmeretének lennie az ujabb törvények, de különösön a miniszteri rendeletek, szabály­zatok és elvi jelentőségű düntvéuyek felől, hogy a központ elé kerülő ügyeket helyesen és egyön­tetűen intézhesék. Hogy tehát a központi előadói kar közigazgatási ismeretei mindig ébren tart­hasa, azokat bövithese, atalános és részletes tájékozást nyerheseu és ez alapon teijes egyön­tetűséggel járhasson el: Toroutál vármegye alis­pánja elrendelte, hogy az ő elnölete alatt a közpouti előadói kar egyelőre havonta kétszer értekezletet tartson. — AZ értekezletek célja az hogy a legutóbb életbe léptetett törvények minisz teri és törvényhatósági rendeletek illetve szabály­rendeletek, elvi jelentőségű döntvények megbe­széltenek, a közigazgatási szaklapok fontosabb közleményei és olyan kérdések, melyek a vár­megye közigazgatását közelebbről érdeklik, esz­mecsere tárgyává tétetnek. K&lföldl reclámok. — Nem hiába mondja a modern példabeszéd: mig az üzletember pihen, addig a reklám dolgozik helyette: egész vagyon az mit egyes nagyobb kereskedelmi cégek a reklámra költenek. A párisi földalatti vasúttársaság példáui 250.0C0 frankot kap egy párisi diszmüáru-cégtől azért, hogy a pálya falai­ra semmi más cég hirdetését nem szabad fel­ragasztani. A ceg olyan óriási betűkkel hirdeti firmáját a falakon, hogy csjpán egyszeri fölfós­tésnél maga a festék 80.000 frakba kerül és 26.000 frankba a munkadij Maga a fölirat tisztán­tartása is felemészt évi 12.000 frankot Hogy megértsük e nagy számok arányát, tekitetbe kell vennünk, hogy a betűkkel baf°stett fal hossza 90 kilóméter. A párisi lapokban közzétett rek­lám sem valami olcsó dolog. A párisi lapok éven­kint 60 millió frankot vesznek be a hirdetésből. A „Petit Journál" második oldalán minden hirde­tési sor száz frank, ez az ár persze alacsonyabb a harmadik és negyedik oldalon és minden oldal még olcsóbb, de még az utolsó oldalon sem olcsóbb nyolc franknál. A „Figaró" a második oldalon egy sor hirdetést négyszáz frankért közöl. A hirdetések ára összefüggésben van a lap poli­tikai jelentőségével és elterjedtségével. Igv pél­dául az „Eclair" mely csak 90 000 példányban jelenik meg, második oldalán már 15 frankért is közöl 1 sor hirdetést. S bár elég magasnak látszanak ezek a hirdetési árak, a párisi lapok már is tervbe vették, hogy tetemesen föl fogják a hirdetések árát emelni. Különfélék. A szerk Ievjle. V. Bpest. A tikok mennek — ha nem repülnek is — a koln. zával együtt. E^y kissé ja?ul­t>m majdnem hoisy a S cnt nihály lovárol ugrottam le. Még nyomoniUnl vagyok, de már kezdek dotgoini is a • agyar Pausba —Kedves kollégának Szepetk. Ilyen alkal­matlajiitöuisokkal csa.i szíveskedjek minél gyakrabban háborgatni Pásztár^ cs és kii. udvari szállitó vi?ágkereskeűáse BUDAPEST, VIII., Rákécii-ut 3. Képes árjegyzéket kívá­natra díjtalanul kiiM 3-25

Next

/
Oldalképek
Tartalom