Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-15 / 37. szám

XI. év laiaBBSFSieg, 8§IQ

8 szeptember 15. 37u saeáí-S", Siöűsetísi ár : SSyy étre á kor 04 f íél ávra 2 kor 04 f K«i

;jeárs 1 kor 04 f Sgjtw Bzám S íiilér. Hi-det-'s k dijs, megegyezés szeri't. Nyilt' r ora í ; •-,» Szerkesztőség ti kiadóval i. Kossuth-utc > 43 _tIoz?-\7~átiii. Lajos TVT-I-I -T-I -U-gl.-t-.A.-i-^ga.-Ur : | X_,E1 FFLEENCZ V BOEBÉLTGYŐEG? laptulaj donps. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Szülök panasza. — Mi az a Block? — — A medve a mézet megeszi. — Nem is iskolásgyermek az, aki nem tudja, hogy mi az a Block, vagy Bloch. Ha pedig iskolás fiu létére sem tudná, hogy mi az a Block: szerencsétlen gyermek! az sohasem •tudna megtanulni rajzolni. Mert a rajzolás és a Block egymást kiegészítő szervek. Épen ugy mint a nyálat: akár csigabiga nyálat, akár az embernyálat, akár az ökörnyálat, a bébanyáftt el nem képzelhetnők a csigabiga szarva nélkül. Eri nem tudok rajzolni, tehát nem is tudtam eddig, miféle sakramentum az a Block. De utánajártam és megtanultam. Hát az a Block két darab vastag barna pspiros. Másképen Deklinek is hívják, S az a rendeltetése, hogy a finomabb fejér papirost, különö en a rajzpapirost beborítsa, és védje. S még az is reudeltetese, hogy fizessen érte a tanuló egy koronát — az első évben; a második évben már egy koronát és 10 fillért, s a harmadikban talán két koronát. A tőle véde'mezett fejér rajzpapir csak 2. 3, vagy 4 krajczár. Tulajdonsaga pedig az, hogy az eiső évben 20 czentiméter, a második évben 23 czm. s igy tovább. S igy változik a beléje teendő raizpapirosnak is a nagysága. Az iskolás gyermek néhány ilyen rajzpapirosra lerajzol néhány példa széklábat s ezt a nnív. szí munkát, a Block vé elmezi az idők viszon'.agsagaival szemben, bizonyosan azért, hogy a mű épségben és szépségben bejuthason a Britiseli-muzeumba Ez a rajz művészet műiden túlfeszített drágasággal belekerül. papiroknak. plajbaszoknak. "utmniknak az árával, 50 fillérbe. A Block azonban 100 fillér. De ez csak egy évig. másik esztendőben más Blockot kell venni. Az első esztendőnek a Blockja már nem védelmezheti m

r g a második esztendőben vásárolt rajzpapir >st. Nagyon természetes dolog az is, hogy olyanfajta papírra, amilyenre tavaly rajzoltunk, az idén már nem rajzolhatunk, sem olyan fajta plajbásszal, sem olyan fajta gummival. Más fajtát kell venni, egy meghatározott árut. Sőt a legfontosabb a dologban az, hogy hány krajczár az ára. Igy változik a fajtája a Blockokuak is, Mintha szerződést kötöttek volna a Blockok készítői, hogy egyik csak az első évesek számára készit Blockot, a másik csak a másodéveseknek s igy tovább. S hogy mindenik Block-csináló biztosítva legyen a l>ultura áldasávai. Persze vannak szülők, kivált a szegényebbek között, akik azt mondják, hogy hiszen itt rablóbandaság van Az embereknek vagy a gyarlósága, vagy a gonoszsága teremti meg ezt a rablóbandaságot. Olyan üditőleg hat szegény lelkünkre az a bir, hogy jön a t.v .i . JKÜÜ tanitás az ingyenes oktatás Oly.m üditőleg h:t, mint harmatcsepp a tikkadt füre. Vájjon meg fogjak é köszönni ? vájjon jó lesz é az, ha az áiiam fölment minket 4—5 korona tandíj fizetség alól, de ugyanakkor az állam elnézése miatt a Blockok, könyvek, gummik bandái e helyett 10—15 koronákat szívnak ki belőlünk? Mert ide csak ezt a hitvány Biockoí állítottam előtérbe. De hány ilyen taneszköz van még az iskolában! Nem uj panasz már, hogy a tankönyveket mennyire : á'ilag gyártják — s legtöbbször miiven számítással ! A tudós tankönyv iró hosszas vajúdás után megállapítja, hogy: „A medve megeszi a mézet". Egy pár esztendeig még csak megeszi a mézet a medve s ő az évi 5—6 ezerforint hasznot. De ez kevés A könyv nem fogy eléggé. Mert ha János már kitanulta, átadja a könyvet Jancsinak, a kisebbiknek, a kitől igy semmi haszon nem jött a könyv szerzőjének és boltosának. A szerző erre gondol egyet. Uj javított kiadást rendez. Mert rájött, hogy igy magyarosabb: „A medve a mézet megeszi". Most már Jancsinak is meg kell venni a könyvet. A bátyjáét nem használhatja. Csak a javított kiadásból tanulhat. De aztán nyalja is a tudományt, mint medve a mézet. 5 — 6 ezer forintnál most már több a meiiékjövédelme a fővárosi tanárnak, ezért a sokszoros javításért. De hát, azt hiszem, hogy mostanság ez a fődolog, a legfőbb dolog és a Block-vasárlás. Nem egyéb. B. Gy. Hogy támogatják az egyesületek a háziipari! Hét éve, hogy életem természetes és kedves kötelességétől elszakittatva, a kétségbeesés legmagasabb fokán, minden formát, sablont ledobva, halálos rémülettel a czéltalan élet ürességé'ől, minden lehetetlennek látszó nehézségen áttörve, czélját kerestem életemnek. Nyers termékeink itthoni feldolgozása, a házi szövészet átreformálása munkájában megleltem életem nemes czélját. Az éiet nagy csapásai ellen biztos gyógyító balzsam bármily nagy elviselhetetlennek látszó lelki fájdalmat, elviselhetővé tompít a még ennél is nagyobb munka. »Ha magad baján bármi küzdelem árán segíteni nem bírsz, keresd a másé* és elfelejted a tiedet.« Anyára mondása. Rá m Nemzeti hit.*) Eszembe jut aranyo.Mákosi Székely Sándor s arra gondolok, vájjon milyen lesz egy ujabb len dült ko-szak ... S vájjon ki lesz annak egy ujabb előfutárja. Az állat nem emlékszik a múltra s nem gondol a jövőre. Az ember a beszélés tehetsége mellett ebben is különbözik az állattól. Azért né/ünk a múltba, hogy a jövőbe láthassunk. S amit nem látunk ott és itt: csorba az az emberi voltunkon. * * * £szembe jut, hogy Székely Sándor ma már senkinek sem jut eszébe. Kálban, ahol született s Aranyosrákoson is, ahonnan származott s ahonnan nevet is vett és » szomszédos Tordán lakó nemzetiségei közül is csak az Írástudóbbak emlékeznek a — nevere. Pedig nemcsak szűkebb nemzetségének, s -ülőföldjének és egyházának kellene rá emlékeznie. Avagy »nem méltó é, hogy a haza szivében hordja annok emlékét, ki a hazát szivében horhozá ?« A történetíró elméjében, a költő szivében tartja a hazát, ó kettősen hordozá azt. Azonkívül, hogy Istenének ís szolgált és áldozott. *) Dr. Boros Györgynek ,,Az unitárius vallás Dávid Ferercz korában és azután ' cz. könyvéből. Aján om különben a Magyarország lap vasárnapi vezérc:ikk írójának a figyelmébe. Szerk Eszembe jut. Aranyosra;kos Székely Sándornak az élettörténete. Igen rövid az. Leguloljáu kezdem ott, hogy meghalt. — püspöki korú íján, egy házi látogatásának a munkáia közben, mint katona a háborúban. Azelőtt pap és tanár volt. Két irányban tanított, tehát a jövőről gondoskodott. Azonközben történeteket irt nemzetéről, mellyel csak a múltba nézett; de még előbb legitjontabb korában a honfoglalásról dalolt eposzi kürtjével. Látott a múltba s nézett a jövőbe. ulvastátok é a történelmét s szomorú dalait ? Nem jut é eszetekbe, hogy mikor a magyar nem tudott elég jól emlékezni a múltra s nem mert gondolni a jövőre: olyan volt mint a barom, melyet már csak a vágóhidra kell vinni. Ezelőtt száz esztendővel volt ez. A vátesek is belenyugodtak, hogy vége Ilionnak, porba omlott a büszke Kártágó s Róma rabigába görnyed . . . most mi következünk, mert » Romlásnak indult hajdan erős magyar.« S Berzsenyinknek legméltóbb társa, Kölcsey is busán sírja rólunk : »Más nép áll a kihunyt helyére'« »Más ország a négy folyam partira, más szózat és más keblű nép.« — A harmadik azt mondja: »Multadban nincs öröm, jövődben nincs remény.« — Nohát, a hol a hit ie megszűnik, mi következik azontúl? Semmi. Ám Székely Sándorban nem szakadt meg a hit, amint megszok'ott szakadni a rémült szivekben. AZ ifjúság tulajdonsága a hit és remény. Nem a 24 éves Székely Sándor poétának a fiatalságát értem ezalatt. Nem az egyénnek, han:m az eszmék életének a fiatalságát. Értem ezalatt azt a legifjabb hitéleti eszmét, melynek ez a poéta is egyik tényezője. Nem hiszem, hogy a reformácziö s ennek egészséges hajtásai ne adnának ujabb és erősebb tápláló anyagot a nemzeti életnek lendületet a keréknek, frissebb nedvet a vérkeringésnek. Hiszem és vallom, hogy a fiatalabb egészséges hitéleti eszmék az öregség rezignácziójának, reménytelenségének, sőt kétségbeesésének bágyadt melegágyát fölrázzák s kikél belőle az akarat, a hit, remény és a bizalom, az élet szeretete és a munkakedv. Nem az öreg püspök-, a fiatal unitárius teologus tanuló dalol legelőször a magyar honfoglalásról, a nemzeti létnek erős alapjáról, melyre építeni lehet ós kell. Ez a fiatal pap nem esik kétségbe, A XIX. száz elején, a fiatalság korszakában egyikmásik poéta társa is visszanéz még egyik-másik történelmi szép multunkra, de hogy előre legtovábbra vethesse szemének reménysugarait: Székely Sándor a legmesszebbre néz vissza, legdicsőségesebb multunkra: a honfoglalásra. Es ebben ö az első a mi költőink között 1822-ben. »A székelyek Erdélyben« czimü eposzával. Erdély völgyes és halmos dus Kanaán; termése aranyalma, melyet lángos oroszlánok őriznek: a dákok, géták, gepidák, rómaiak, gothusok kemény harezosai Attila öröksége veszendőben. Egyik fi

a Khaba (Csaba) visszamegy seregével ÁzsiábaAladár elesik; a harmadik fiu írnak maga kör£ g\ üjté vitézeit: Zágont, Uzont, Káinokot, Kézde