Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-04 / 31. szám

4 M AGYAR PAIZS 1910. augusztus 4. tése mellett amúgy is az V. t. cz. 34. §-as/.erint ' szigorúan büntetnének. Ez volna az ügynek legczélszerübb megoldása, j miáltal egyidejűleg a tönk szélére jutott kádár ; kisiparosoknak az ügyét is, valamint a magánfelek • nek és borkereskedőknek az ügyét is elősegítenék, j Falu helyeken, a hol a forgalom nagyon csekély, j ha bortermelő vidék is, a megyei törvényhatósá- \ gok, kiknek legtöbb része amúgy is óhajtja meg- \ szabadulni a még csak létesítendő hordójelző hiva ' taloktol, e czélra. hogy hordójelzőt állítsanak a j helyére, ez nem is igen képzelhető, mert az 1 illetőknek csak oly fizetést adhatuának, hogy ez ! megélhetésre kevés, meghalásra pedig mé-i sok is. j Továbbá a minthogy Sági János ur, az általa j szerkesztett ajánlható nyomtatvány- mintákról meg- ] rendelés c/.éljából a törvényhatóságoknak elöter- í jesztett folyamodványában azt moDdja, hogy van- j nal< olyan hordójelzők is a kik maguk töltik vizzel j a jelzésre hozott hordókat és maguk is, guritják j a mérlegre. Ha tehát Sági János uruak a meg- ;. állapítása bebizonyul, akkor azon kérdést teszem, hogy ilyen körülményeknél fogva akad-e majd az országunkban még emberfia, ha csak nem kádár, . a ki a hordójelzéssel foglalkozni szándékozik, j Nem hiszem! Észre is vehető ám, hogy mostanáig nem igen sietnek a részükre módosított újbóli szakvizsga letételére, tehát abban leginkább rejlik a hordójelzésnek ügye, negyedszeri meg j hosszabbítása. Tudjuk, hogy máig az V. t. cz. 25. § a értelmében a hordójelzési ügy egész terjedelmében leginkább ott rendezett, a hol a mértékbitelesitési ügy államosítása óta töbonyire a városi municzipiumok a volt mértékhitelesítő hivatalok hordójelző hivatallá átalakultak, amely hivataloknál majdnem valamennyi visszamaradt légi hitelesítők kezelik a hordójelzést, de nem éppen ! azért teljesitik 1—2 évig még a hordójelzést, , hogy az illetők szerencsétlenül jártak volna a szakvizsgánál, nem! Vannak olyanok is közülök, j a kiknek koruknál fogva állami állásra reflektálni ; nem is volt szándékuk és vannak olyanok is ! közülök, a kiknek annak idején az életbe léptetendő uj intézmény nem volt Ízlésükre, daczára hogy a IX. fizetési rangosztályba való soroztatása intett nekik és ezen fizetésükön kivül napidíj fejében annyi keresni való akad, hogy ez a kitevő összeg maga felér 3 hordójelzőnek évi fizetésével. Sokakra még ez sem hatott. E mellett nigyon is sajnálatos, hogy e költséges hitelesítéssel leg inkább a fogyasztó nagy közönség indirekte érzékenyen meg van adóztatva, a mivel az iparosok és kereskedők a kik mértékekkel dolgoznak e roppant hitelesítési költségeket az élelmiszerre rá csapják, tehát mégis csak a fogyasztó nagy közönség fizeti meg ennek az árát is, pedig a főfaktorok éppen most törik a fejüket, hogy miképpen lehetne a beállt drágaságoknak az elejét venni. Hogy vissza térjek a megkezdett thémára, a hordójelzésre, mely nézetem szerint legalább is ily fontossággal bír, akár a többi mértékeknek és mérőeszközöknek a hitelesítésük, most annyira lekicsiuyedett és lealázott, daczára anuak, hogy a hordójelzésnél sokkal nagyobb vig\ázottsággal kell lenni mint az utóbbi tárgyaknál. Azoknál az esetlegi hiba azonnal szembetűnő és egyszerűen kivonják a közforgalomból. A rosszul jelzett hordónál pedig a nibát csak akkor vesszük észre, ha az már a forgalomba került és általa a vevő vagy az eladó már érzékenyen megkárosult. Hogy azután ki tériti meg a károsultnak a kárát, "ha hibás jelzés nem is történt szánt szándékkal, — alkalmasint a liordójelző, — tehát igazságtalanságnak tartom, hogy ezt a hordójelzést ily kicsinybe veszik. Abba hagyom e fölötti kritikát, temessük el végképpen és reméljük, hogy a mennyiben a boldogult koalicziós kormányunk elhibáztatta ezt a <ordójelzési ügyet és a hordójelzőkre nézve, ük ve azoknak a fizetésük rendezését a mostani derék és nagylelkű munkapárti kormányunk re, ;rálni fogja, ha kell subvenczióval is, vagy pedig ezt a rentábilis hordójelzésnek a kezelését maga az állam veszi át, úgymint ez Ausztriában is történt azon különbséggel, hogy ott a hordókat hitelesitik, minálunk pedig azokat csak egyszerűen jelezik. Mi a különbség a kettő közül? Nekünk tehát mindig kell különlegesség. y—r. 1 melyre kezdi ttől fogva majdnem állandóan kér

fük az egész közönséget. Kezdettől fogva a legmesszebbmenő nyilvánossággal gyűjtöttük e szent czélra a pénzt Nem volt szabad elmaradni egyetlen fillérnek sem nyugtázatlanul, ami csak a kezünkhöz érkezett. Azonkívül kivánatra számtalan magán nyugtát is küldöttünk. De a Magyar Paizs az ő filléres pontosságával a mérvadó, amint hat éven át minden héten kimutatja a fokonkénti emelkedést. A közönséget azért mindig kértük és mindig kérjük, kisérje figyelemmel, ha esetHeti hirek Helyiek. A magyar dal műíelője. Névnapi ünnepet tartottak szombaton a zalaegerszegi daloskör tagjai Wapp jr Ignácznál, aki a daloskörnek elnöke. Ebből az alkalomból megemlitek egy s más dolgot, többek közt, hogy ki az a Wapper Ignácz. Hogy mondja a szokásmondás? nézd meg az apját., vagy az anyját . . Nem; én visszamenő irányban jósolok Nézd meg a gyermekeit. Ebéden a felesége kilencz tányér levest merit a gyermekeknek s Wapper ' i

e

g valamely szerinte való hiányosságot vesz Ignácznak még jut arra is, hogy a daloskör tagjait megkínálja egy pohár borral. Jeles észre valaki, hogy azonnal tisztázzuk Költözködnek a szobrok. Julius 1 tői aug. 10 K — í. iparos. Müveit ember és dolgos ember. S ez ; 3 jg volt a vármegyeházán a 18 szoborminta. összefügg az előbbiekkel. Még inkább meg- ; Minthogy 9-én megyei gyűlés lesz, el kell távoemlitésre méltónak tartom azt, hogy Wapper í litani a Cs

á°y szobrocskákat. Nem kis gondot T. , . , , ! okozott a bizottságnak, hogy hova? Mert a városIgnácz nemet szarrnazasu ember, nem rég j uak egyeüe

n .,

y

e» helye siacS) sem se

m jött hozzánk, alig hogy megtanult beszélni csűf( serű p

aj

ta- A főgimnázium iskolahalósága ruu,gya:nl, de még kocscsint, már tagja és j szi/esen megengedi, hogy a mnzeum termében vezeiő elnöke lett a daloskörnek, annak a 1 s a felső folyosón elhelyeztessenek a szükséges dal skörnek, mely Zalaegerszegen évtizedek : idó

i-'- 0u am

u8V i

s művészed tanulmányul szol.. . .. , .-iil yálhatuak az ifiusáa számára. A 18 szobor át0 v

aJ

ud

l«"> Ad a nemtörődömség, a kislei- , *

száUitása nem kis g=

ndot ad a bízotténak azért küség és indolentia miatt nem tudott meg- j is> mer

l értékesek és törékenyek s a mellett születni addig, arnig Wapper, a mi német- j súlyos portékák. A szobrok elszállítására Wapper magyarunk (bár sok ilyen németrnagyarunk j Ignácz helybeli szobrász, kőfaragó mester vállal lenne) hozzá nem látott a dologhoz. És neki i kozot

t> ak

i bizottsági tag is s ha valami rongáló. ' , , ... . , , ' dás történnék, nyomban helyreigazítja, mint ahogy jutott ideje nagy csalódjanak a gondozasa , ném

e,

yjk öss

z'

et

ö

S

rt szobr

ociát össze^agasztgattí mellett, kiterjedt iparának gondos lelknsme- j akkor is> mikor a vasúton ideszállittatva megretes teljesítése mellett, jutott mondom ideje rongálódtak. Tegnap és ma szakadatlan dolgozott arra is, hogy buzgóságával és buzdításával a ! szakembereivel s most már a főgimnáziumban daloskor tagjait összetartsa, őket lelkesítse, iüó otlhoDt taIált e művészi szoborcsoportom A , ' , i/i . . mi^t a főgimnáziumban levő vármegyei muzeum, hogy az o nemetes nyelvével magyar beszé- akkéQt f

l- szoborcsoportozat i

s megtekinthető á deket tartson előttük és az ő németnyelvével, j kö

zönség részéről. Meg is vásárolhatók. de magyar szivével a magyar nemzeti dalt ^ virágünnepély számadásához csatoljuk még ápol a, fejlessze — eredménnyel. Mert hiszen i Dr. Zilán Gyula 10 K és Balogh Gyula 1 korocsak a napokban történt, hogy az ő í ju náját felülfizetésekként, melyek tévedésből kidalosköre dicsőséggel tért meg " a keszthelyi maradtak a múltkor. Evvel tehát a virágünnepély , - X

T ,,, , v összes jövedelme nem 99U K 9(J f, hanem 10U1 nagy dalversenyről. Nem rosz példa, hogy R 9Q g a tjszta |övedelem ne

m' 759 K 18 f

> a németajkú Papper Ignácz kőfaragó iparos hane

m 770 k 18 f volt. És igy aszoborkiállitásmester számunkra a magyar dalt műveli. ; ból valókkal együtt az összes tiszta jövedelem ' nem 955 K 92 f, hanem: 966 K s 92 f volt. Rohonczy István törvényszéki bitót hosszas és jeles működésének az elismerése mellett nyugalomba vonulása alkalmával a király táblabírói czimmel jutalmazta. Az ipartestület szépen sikerült mulatságot tartolt vasárnap a Barossligeti veudéglőben. A városon ez a legtekintélyesebb számhói álló egyesület, közel 500 taggal, derék vezetője Vörös Gyula elnök, elismerésre méltó buzgósággal fáradozik, hogy a szám aránya szerint erkölcsi és. anyagi tekintetben is vezessen. S a czél n>.m is marad hát mögött. Az ünnepélyen tulsokan nem voltak ugyan, de ennek az az oka, hogy ezen a nyáron egymást érték a mulatságok s az emberek néha takarékoskodnak, néha még ott is, ahol nem kellene. Női kereskedelmi tanfolyam nyílik meg szept. 1-én Zalaegerszegen, a felső kereskedelmi iskolával kapcsolatban. Nagyon okosan van. Ezelőtt három évvel is volt. Az akkor végzettek mind állásba jutottak, tisztességes fizetésük vau, mig az oklevélhez jutott tanítónők 5—Í0 évig várakoznak. A tanfolyam rendes tantárgyai: kereskedelmi számtan, könyvvitel, kereskedelmi váltóismeret, irodai munkálatok és kereskedelmi levelezés, német nyelv és levelezés, keresk. földrajz és áruismeret, gyorsírás, szépírás. Rendkívüli tantárgy: a gépirás. A felvételi dij 10 K, az évi tandíj 100 K, mely évnegyedenkint, kivételesen havi részletekben, előre fizetendő, A gépírásért külön kell fizetni. Melegen ajánljuk a szülők és leányaik figyelmébe ezt az igazán gyakorlati iskolát. Jelentkezzenek minél többen, de — azonnal! Szabolcsmegyének van főispánja. Tegnap nevezte ki oda a király Gróf Vay Tibort. Pestpilisnek és Zalának még nincs főispánja. Ujabban az a hir, hogy Zalában Kolbenschlag Béla főjegyző lesz a főispán. A Barossliget alakul. Zalaegerszeg város a Dunántuli vasúttársaságnak átenged a Barossligetből 64 négyzetölnyi területet, avval a kikötéssel, hogy a vasúttársaság köteles lesz a teret ott 1 K f. 1 K —f. 12 K — {. Gyűjtsünk a Csany szoborra! Dr. Zalán Gyula orsz. képviselő (kimaradt a virág-ünnepély telültizetői közül) Budape.t Balogh Gyula (szintén) Zalaegerszeg Enyedy Barnabás Popp Aladár utján Zalaegerszeg Mai gyűjtésünk összesen . Hozzaadva a múltkori (25394 K 48 í) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 25406 K 48 fill. Egy mértföldmutatóval, egy ezerrel megint odább vagyunk. A 24 ezerből 25 ezer lett. így haladunk tovább nem sietve, nyugodtan, de biztosan; nem elbizako 1va, de nem is kétségbeesve. Tudjuk, hogy vannak sokan még, akik j önmagukban elhatározták, hogy nagyobbocska I összeggel hozzá fognak járulni az emlékműhöz, mert ugy kívánja a megyei becsület s még azok a kötelékek is, melyek sok zalai családot a nagy hőshöz fűznek; akik eddig csak varakozó álláspontra helyezkedtek, mert nem reméltek eredményt. Most már mégis nagyobb a valószínűség a sikerülésre, mint a valószínűtlenség. Tisztelettel kérjük másodszor az)kat a gyűjtőket is, akiknél még van gyűjtő-ív a régiekbői, szíveskedjenek bármily cseké.y ösz\ szeggel beküldeni. Tisztelettel kérünk pedig mindenkit, első | sorban a gyűjtőket és adakozókat, szivesked| jenek figyelemmel kisérni, vagy kisértetni a Magyar Paizsban levő nyugtázásainkat, a