Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-26 / 21. szám

XI. év, Zalaegerszeg, 1910. május 26, 21, szám, KlSfliatési ár : «*y évre 4 kor 04 f fél évre 2 kor 04 f Ntfjtdre 1 kor 04 f IgjTM siáM 8 fillér. Beer^eszti Z. ZEIoirrvá-blfcL Laj os TV/T-n -n TratA-wanV • { Hirdetés»k dija megegyezés szériát Nyilttér tora 1 kot Szerkesztőség és kiadővatal: Kossuth-utcsa 48. LE TST<3-TEXJ FBEHNCZ B O K. B É L -Y Ó-TŐ RGH"ST laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Szól a nóta... Mire soraink napvilágot látnak, az egéss ország a legszentebb népjog gyakorlásának flnnepi pillanata előtt áll. És természetesen szól a nóta, nagy a hejehuja, itt-ott a felforrott indulat fanatizmusával is terhesek a lelkek. Rendeltetésünk szerint lapunk nem szól az alkotmányos üyilatkozat politikai részébe. A képviselőválasztás politikai tényét e sorokban még érinteDi sem akarjuk; társadalmi vonatkozásait akarjuk a hazaszeretet melegével megérinteni. A legszebb és legméltóbb persze az lenne, ha minden volt tulajdonos kortesmentesen, flnnepi komolysággal önkényt járulna az urnához s adná le szavazatát s a választási helyiség előtt nem sivítana a vályogvetők művészi muzsikája. De ilyet kivánni, aki a mi népünket ismeri, nem lehet. Maradjunk meg az adott helyzetben és kívánjuk csak azt, amit viszonyaink szerint lehet: kívánjuk és óhajtsuk, hogy ha már szói a nóta, ennek ne legyen dissonans akkordja és késő megbánása. A jelek nem tiztatóak. Eléggé föl van tüzelve az indulat, hogy attól kelljen félnünk, hogy a csendőrszuronynak is lesz dolga holnap. És épen mert a jelek sokhelyt erre az aggodalomra mutatnak, helyén való, ha minden hírlapi orgánum a józan magyar lelkekhez csillapító szózatot intéz. Vigyázzunk, hogy legszentebb polgárjogunkhoz ne tapadjon vér, késő megbánást, átok, keserűség. Fakadjon fel a holnapi napon egy boldog nemzetnek reményvirága tisztán, mocsoktalanul. Mindenikünknek hivatásunk van e részben, legyen bármilyen foglalkozásunk. Mindegyikünknek lelkiismeretét terhelheti, ha e részben sérelem esik egyeseken és ami mindig vele együttjáró, ha sérelem esik a nemzet becsületén. A nemzeti becsület védőpajzsa van kezünkre bizva a holnapi napon. Ahhoz, hogy polgárjogát kiki miként gyakorolja, nem szólunk ; csak engedjék a szabad véleménynyilvánítást minden kényszerítés nélkül, a kapaczitácziónak minden eszköze nélkül. Ami szerint csak egy, hogy legyen makula nélkül való az a megbízó levél, melyet a képünk viselőjének ki fognak állítani s ha hangos, hejehujázás, vigadós, dabs is az utcza, ne legyen garázda, zavarosban halászó, indulatos, fanatikus. Tiszteljük egymás meggyőződését és főleg tiszteljük meg azt a fenséges jogot, melylyel birunk s melyet gyakorluDk. Minél kevésbé engedjük fölzaklatni szenvedélyünket, annál hamarabb eltisztulnak az elmúlt korteskedések izgalmai s hinni lehet, hogy társadalmi téren nem lesz ennek visszahatása. Ez az, amit őszintén kívánunk! Gróf Batthyány Pál Zalaegerszegen. Május 22-éű, vasárnap volt a határidő, hogy Gróf Batthyány Pál képviselőjelölt megtartja a programmbeszédet. Hatásos nagy ünnep volt ez a nap Zalaegerszegen. Megelőző nap, szombaton délután 6 órakor érkezett a vasutOD, hová nagy közönség vonult eleibe zászlós egyesületekkel, zenével s virág bokrétákkal fogadták. A bizottságnak egyik tagja, Dr. Keresztury József ügyvéd üdvözölte előbb a közönség nevében, azután Vörös Gyula elnök a hatalmas ipartestület nevében, melyekre szívélyes köszönettel felelt a Gróf. Azután harsogó éljenzésok között vonult lakására. Vasárnap délelőtt 11 órakor templomozás után mintegy 5—6 ezernyi embertömeg szorongott a nagy főtéren, hol az emelvényen először Tivolt János jelent meg, a bizottságnak egyik alelnöke megnyitó beszédet tartva. Gróf Batthyány Pál jelölt lépett most a közönség elé s háromnegyed óráig tartó beszédben ismertette elveit, melyet számtalanszor zugó éljen riádal szakított félbe. Eljött, úgymond, hogy személyesen közvetlenül is bemutassa magát, ámbár nem ismeretlen ebben a megyében s nem ismeretlen sehol az országban, mert a magyar nemzet függetlenségének a szószólója. Elvei a következők : önálló magyar nemzeti bank, önálló vámterület, magyar hadsereg, ingyenes népoktatás, a katonai igazság szolgáltatág reformja, katonáinhat ne vigyék külföldre stb. a miket a Kossuth Lajos féle 48-as szellem követel. Az óriási tömegre láthatólag igen nagy hatást tett ez a közvetlenül lelkesen előadott programm s szűnni nem akard éljenzéssel köszönték. Ezután Dr. Kele Antal ügyvéd beszélt. Fényes, megható bevezetése van előadásának. Fölteszi a kérdést: Magyarok vagytok, vagy nem, magyarok? Szolgák akartok lenni, vagy szabadok? s Petőfi féle stílusban felel rá, hogy magyarnak lenni dicsőség! s gyalázat arra, ki nem szereti a szabadságot. Azutáu megható módon elővarázsolta a jelöltnek egyik ősét, Gróf Batthyány Lajost, az első független felelős magyar minisztériumnak elnökét, aki vértanú halált szenvedett s aki azt kiáltotta pribékjeinek : iőjjetek, de előbb éljen a magyar haza! Megdönthetetlen érveket hozott fel ezután a közgazdaságban az önálló nemzeti bankra nézve s ajánlja a választó közönségnek Gróf Batthyány Pál jelöltet, aki olyan magyar, mint nagy elődje. Dr. Dubay István fiatal ügyvédjelölt beszélt ezután. A közönség nem győzi kérdezni ki ez a diák?Szava túlharsogja a harangzugást; minden szavában értékes tartalom van s minden szó a lelkéből sarjadzik ki. Mint a zuhatag, ugy ontja a hasonlatokat. Többek között azt mondja, hogy a festészet remekebbnél remekebbeket produkált A henyélők albumába. Jól tudom, hogy midőn a henyélőkhöz néhány szót intézek: kemény lába vágom a fejszét. Kemény talaj az, a szántásra is rendesen igen csekély aratást igér itt a fáradságos munka. De ha csak a jó porhanyós talajt kellene fölszántani és megmunkálni, akkor csakugyan kevés és könnyű dolguk lenne a szántóknak. Ugy érzem, hogy a rest, dologtalan embereknek tanácsokat osztogatni annyit jelent, mint vizet a szitába önteni s a ki javítani akarja és helyes útra téríteni a henyélőt, legyen arra elkészülve, hogy agarat akar hizlalni. A restség, henyélés kezdete nemcsak minden bűnnek, hanem betegségnek is és valamint a gép, ha hosszabb ideig nem működik elrozsdásodik, éppen ugy van az emberi test gépezetével is, komoly szigorú munkanélkűl. Henyélő ember mindenütt elég van ; kikelnek ott is, a hol be nem vetik őket; erre nem is kell bizonyíték, hiszen nevük és jellemük mindent bizonyít. Minden szegény ember megérdemli őszinte részvétünket, könyörületet és türelmet; de a henyélő korbácsot érdemel vagy azt, hogy oda kovácsolják a munkához. Ez volna reája nézve a legczélszerübb testgyakorlat. Talán mindennek a világon lehet hasznát venni, valamire minden szolgálhat; az azonban rejtély, nagy talány lehetne még a leghíresebb theologusra, a legnagyobb bölcsészet tudorra, vagy a városi tornyunk legbölcsebb bagolyára nézve is: mire lehetne jó a restség, a henyélés. Forgathatjuk, rostálhatjuk a henyélőt bárhogyan, felszínre jön csak a polyva. S én megvagyok győződve, hogy a földön sohasem terem a gazság, a gonoszság, az elfoglalt, dolgos ember eszében, hanem ott tenyészik az a henyélők koponyáinak piszkos zugaiban ; a hová észrevétlenül elrejtőzhetik az ördög, mint egy vén kigyó. Nem szívesen látom, ha ifjonczaiuk haszontalanságokkal vesztegetik az időt és illetlen dolgokat űznek: de mégis szivesebben látnám őket egész nyakig azon ostobaságok mocsarában, semhogy henyélésben fetrengjenek. A mi a fogakra nézve az eczet, az a léha henyélő azon emberekre nézve, a kik becsületes fárasztó munkával és véres verejtékkel szerzik meg a kenyerüket. Az olyan ember, aki renyheségben pazarolja idejét, czéltáblául kínálja magát az ördögnek, a ki kitűnő lövész létére, lövegeivel keresztül fúrja őt. Más szóval: a léha emberek kísértik az ördögöt, hogy a kísértetbe hozza őket. Aki akkor játszadozik és mulatozik, a midőn dolgoznia kellene: annak hü társa a gonosz szellem, aki pedig sem nem dolgozik, sem nem mulatozik : az a sátánnak műhelye. Ha ugyanis henyélő embert talál az ördög, gondoskodik annak munkájáról; talál számára szerszámokat és megadja neki a munkadijat is. Váljon nem innét származik é az iszákosság, amely városainkat és községeinket megtölti bűnnel és nyomorral? A lustaság kulcsa a koldusságnak és gyökere minden rossznak. A lomha embernek két gyomra van, evésre és ivásra, de egy sincsen a munkára. AZ a kis nyilás ott az ember orra alatt elnyel a tétlenség óráiban minden pénzt, minden vagyont, a mely dúsan befödhetné a gyermekek testeit s a kunyhók szegényes asztalait. Egész napokon át henyélni és mitsem dolgozni annyit jelent, mint a kert kerítésében réseket csinálni sertések számára, melyek bizonyosan átcsúsznak, az ottani gazdálkodásukat azutáu csak az becsülheti meg kellően, csak az, a ki a kertet gondozza. Krisztus szavai sz^riní, midőn az emberek elaludtak, az ellenség elvetette a konkolyt. Ezzel ö is azt akarta jelezni, hogy a léha restség ajtaján könnyebben és gyakrabban hatol be az ember szivébe a gonoszság, mint bármily más módon. Napjainkban sokat beszélnek némely urak éa hölgyek csúnyaságairól, sőt ocsmányságairól s éa megengedem, hogy abban sok igaz is lehet; mert különféle ocsmány dolog elég volt mindig s elég van ma is. Meg vagyok azonban győződve arról