Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-13 / 2. szám

4 MAGYAR PAIZS 1910< január 13. függetlenségért vívandó nagy harezban küzdésre készen most is csatasorban áll. Eitner Zsigmond, Máriássy Mibály képviselők, Nedeczky Jenő és Bosnyák Géza pártalnökök, továbbá Pozsogár Gyula végedi tanító mondottak még lelkes fel- j köszöntöt. | Pincieszövetkezet lesz AlaélendTán. Az alsó- . lendvai szőlőbirtokosok nagyrésze egy nálunk : ismeretlen módját találta ki annak, hogy mily j módon értékesítsék boraikat. Az a körülmény, j hogy a legtöbben még máig som tudtak túladni j a lagutóbbi terméseken, azt a gondolatot érlelte j meg több szőlőtulajdonosban, hogy Alsólendván egy pinczeszövetkezetet alakítanak, melyhez az állam támogatását kérve nemcsak hogy visszaállítják a külföld előtt a lendvahegyi borok hírnevét, hanem mig egyrészt a közönségnek olcáó pénzért jó borokat bocsájt ugy kisebb, mint nagyobb mennyiségben rendeikezésére, addig másrészt lehetővé teszik a helybeli szőlősgazdiknak, hogy bortermésükért mindenkor megfelelő árt kapjanak. A mozgalom fona'át Bobay Géza főjegyző tartja kezéhen, ki tegnapelőtt délután értekezletre hívta meg az érdekelteket, A gyűlés; . melyen 23 szőlőtulajdonos vett részt, egyhangú tetszéssel fogadta az eszmét s nyomban el is j határozta, hogy a további eljárással a szükséges i adatok beszerzésével és a dolgoknak nagyjában való megállapításával a hegyközségi választmányt bizza meg. A pinczeszóvelkezet össze lesz kötve ; egy kismértékbeni borkiméréssel, hol a közönség a iegjobb borokat is aránylag igen olcsón veheti. j A szövetkezet első sorbal a tagok borát veszi ; meg s ezeket minőségük szerint nagy edényekben helyezi el, de kiköti, hogy csak megfele'ő qualitásu bort vesz át. A szövetk zet tagjainak ezeken fölül még az a hasznuk is meg lesz, hogy boraikat a szüret után mindjárt értékesíthetik s ilyen módon a kezeléssel járó gondoktól | megmenekülnek. A beavatottak szép jövőt jósol j nak a szövetkezetnek, mehet hogy az állam is j szívesen támogat, az kétségtelen. — Bizouy már régen kellett volna. A Hadik-mnmiaról következőt irjAk Alsólendváról: A Szentháromság kápo náhan levő Hadik- ! múmia felruházása és üvegkoporsóba való tételé- ' nek eszméje oly nagy hullámokat vert városunkban • és a vidéken, milyent remélni sem mertünk, j Aki csak tehette, lerakta filléreit, koronáit a hazafiság és kegyelet oltárára s aránylag igen rövid időn belül akkorára uött az ily módon, apránkint begyült összeg, hogz abhól a koporsót megvehetjük s a múmiát korának és rangjának megfelelő díszruhával láthatjuk el. A befolyt pénzt hamatozás végett takarékpénztárban helyeztük el. Hadik felöltöztetését és koporsoba helyezését tavaszra tervezzük, mivel többen gyűjtenek s még olyanok nem adtak egy fillért sem. kikről pedig egész joggal hihettük, hogy elsők lesznek az adakozásban. De különben is ezt az . ktust ünnepélyes keretben akarjuk megtartani, már csak azért is mivel a gróf Hadik-család egy tagja egész bizonyosra megígérte, hogy személyesen részt vesz az ünnepségen. Izgatás a határszeleken. A népnek mindennapi olvasmínya a naptár, amelynek minden badarságot elhisz. A kalendáriummal lehet legkönnyebben a nép lelkéhez férkőzni. Csodálatos, hogy ezt az eszközt oly kevesen igyekeznek az üdvös czélok érdekében felhasználni. Jó naptár nagyon gyéren akad, de annál több a hülyeséggel, butasággal, maszlagdal telea\omtatott ponyva termék. Nemzetiségi vidékeken pedig valósággal agitácziós naptárak forognak közkézen s magyar gyűlöletre oktatják a népet. Ne higvjük, hogy ilyen irodalmi termékek nálunk nincsenek. Bőven akad a horvátok közt és a vendvidéhen, ahol különös előszeretettel a nép vallásos érzését használják tel arra, hogy beadják az izgató olvasmányokat is. A naptárakat szentek neveiről nevezik el, belenyomatuak néhány vallásos tárgyú képet és szöveget, amelyek mellett szépen elfér az agitáczió és gyűlölködés. A Muraközben már régen paneszkodnak, hogy a vallásos egyesületek pánszláv naptárakat adnak ki s ezeket a papok terjesztik. A uaptárak az első tekintetre a legártatlanabb vallásos színezetet mutatják, hanem ha tovább nézzük, akkor látjuk, hogy minden soruk tele van izzó magyargyulölettel és pánszláv ábrándokkal. — Miért nem adnak ki hazafias tartalmú naptárakat? Miért engedik behozni ezeket a konkoíyhintö könyveket? Persze ilyen czélra Magyarországon nincs pénz, a horvát izgatók pedig nem sajnálják sem a garast, sem a fáradságot. Vásár áthelyezés. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a Zalavármegye területéhez tartozó Kotor községben a minden évbon márcz. 9., junius 27 és szeptember 30 ra eső országos vásárok, amennyiben ezen határnapok valamelyike vasár- vagy ünnepnapokra esnék, ézentul állandóan minden évben az ezen határnapokat közvetlenül követő hétköznapon tartassanak meg. Pályásat aljegyzői állásra. A lenti-i segédjegyzői állásra pályázatot hirdetnek. Akik ezen 1ÖOO korona évi fizetéssel rendszeresített állásra pályázni kívánnak, kérvényüket január Itf-éig adják be. A választást január 19-én Lentiben, a körjegyzői irodában fogják megtartani. Elégett emberek. Borzasztók azok a* hírek, melyeket hetenként sőt naponként hall az ember Alsólendva és Tapolcza vidékéről. Gyilkosság, emberölés, apagyilkos stb. Tapolczavidékén mindez a bor miatt. Legújabban az írja a.Tapolczai Lapok újság, hogy Kovács György és Halápi Gábor kimentek a hegyre, tüzet raktak, lerésze gedtek istenigazában, aztán beleestek a tűzbe; Halápi holtra égett, Kovács csak nagy égési sebeket kapott, meggyógyul é vagy nem? még nem tudhatni. Körorvosi állásra pályázatot hirdet a tapolczai főszolgabíró január 31-ig, 1600 K évi fizetés, székhely Kapolcs tíz községgel. Segédjegyzői állásra (évi 1000 koronás) pályázatot hirdet a novai főszolgabíró január 17-ig. A határrendőri statisztikából. A határrendőkség csáktornjai kirendeltségének az elmúlt évről összeállított statisztikája mutatja, hogy az 1909. évben 254 hadköteles egyént akadályoztak meg a ki6zökésben, akik útlevél nélkül akartak átjutni a határon. Ezek közül 88 a sorozás elől menekült, 166 pedig tartalékos katona volt. Tény leges katonaszökevény az elmúlt esztendőben nem volt. Egyházmegyei hirek. A bezerédi plébánia javadalmat a vallás- és közoktatásügyi miniszter bemutatólevele alapján Jankovícs Ferencz felsőiszkázi káplán nyerte el. A taliándörögdi plébánia ideiglenes vezetésével Tapolczai Pál eddigi bezerédi helyettes lelkész bízatott meg. Tánczos Kálmán Zalaszántóról Pacsáia, Somlyai Ambrus Gsótról Yaszarra, Kiss György Vaszarról Felsőiszkázra, Merey Ar'hur Taliándörögdről Csótra helyeztettek át kápláni minőségben. Pásztorjáték. A sümegcsehi r. kath. ifjúsági egyesület a népiskola növendékeivel az ifjúsági zászlóalap javára 1909 deczember 25 ós 26 án, továbbá 1910 január 1 és 2 án mind anyagilag, mind erkölcsileg sikerült pásztorjátékot rendezett. Az egyesület bevétele 166 K 74 f volt. Ez alkalommal felülflzettek: Lugmayer Foreucz 1 K 20 f, Osvald József, Kupics Vilmos 40—40 f, Patthy Gáspár 20 f. Ugy a megjelenteknek, valamint a felülfizetőknek ez uton is hálás köszönetét fejezi ki az egyesület elnöksége. A pásztorjátékot Cserny Béla kántortanító lanitotta be és rendezte. Fáradhatatlan buzgalmának lehet köszönni, hogy a szereplők készültsége, föl lépése, bátor és szabatos játéka a közönségnek kellemes és feledhetetlen estéket szerzett. A bor. Az alsólendvai járásban levő Pincze községben a legények összeverekedtek a kerkaszentmiklósiakkal. Késekkel összeszurkálták egymást. Süle József kocsist pedig fejszével haiálosau összevagdalták. Horváth Vendel erre Alsólendvára ment orvosért. Útközben betért egy korcsmába, ahol Tóth Vendel belekötött. Azt kérdezte tőle, hogy miért nevezte őt egykor faczérnak. Horváth védekezői kezdett, mire Tót előrántotta kését és leszúrta Horváthot. Mire lakására szállították meghalt. Távoliak. Statisztika. A kultuszminiszternek most megjelent kimutatása az egyházi személyeket tünteti ki. Beszámol pedig a jelentés 196 zárdáról, 2230 apáczáról, 384 klastromról, 706 papról s ezeken kívül az egyházmegyéjük területén kivül eiö 133 világi és 719 szerzetes papról. Ez összesen 12,800 főnyi, egyházi személyzet, amit hogyha viszonyítunk az órszág 8 millió 100 ezer katholikusságához, azt találjuk, hogy a róm. katholikusoknál 637 emberre esik egy pap vagy egy szerzetes. Kitüntetett majorgazda. Berkes János somogysámsoni majorgazdát, aki már 60 éve, hogy az esztergomi Mélt. fökáptalan uradalmában részint Hollódon, jelenleg Sámsonban szolgál, a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur szorgalmas munkálkodását, példás hűségét, derék becsületes viselkedését elismeréssel és dicsérettel méltányolta és 100 korona jutalomban részesítette. E rámába foglalt gyönyörű kivitelű' »dicséró oktoatot* folyó bó 19-én Sámsonban Bajz&t Ignácz marczali főszolgabíró, Récsei Antal, Alster Albert intézők. Szántó László esperes plébános, Izsóf Sándor körjegyző, Fehér Béfci kántortanító, Orbán József káplán, Simson község elöljárósága nagyszámú polgárság és uradalmi cselédség jelealétében nagyszabású beszéd kíséretében adta át az ünnepeltnek. Különösen kiemelte a főszolgabíró azt, hogy ő már 44 éve. hogy a marczali jirás köztisztviselője ós kitüntetettet 44 óv óta személyesen ismeri mint olyan egyént, aki reá szolgált és már régen megérdemelte ezen kitüntetést. Aznap délután újból felkereste Sámson község fentnevezett inteüigens közönsége az ünnepeltet lakasáa, ahol újból üdvözölték és számtalan szép beszédben emlékeztek meg a mai nap jelentőségéről. — A kitüntetett »majorgazda* Berkes János- zalaegerszegi kir. törvényszéki irodatiszt édes atyja. BáTészi ékszerek. Az ékszerek megválasztásában fődolog a jó ízlés. Ma már nem vásárolhatunk menyasszonyainknak, feleségeinknek olyan ékszereket, amelyeken nincs valami nyoma az ékszerész művészi felfogásának. A sablon ma már az ékszernél is visszatetsző. Egy igazán művészlelkű modern ember nagybecsű mivészi ékszerei keltenek az ujabb időben feltűnést Budapesten, Löw Sándor (József-körut 81.) e- uttörö ékszerész, kinek párisi módra berendezett üzlete, kirakata, igazán feltűnést keltő módon bódítja a közönséget a művés3Í ékszerek megbecsülésére ós vásárlására. Az iSyen törekvés megbecsülendő. Közönséget nevel a művészetnek, fejleszti a jó Ízlést, kiküszöböli a sablont s terjeszti a szép szere'etét. Különfélék A nagy sserelem. Egy gazdához vendégségbament a sógor. Poharazgatás közben azíán szó került a feleségekről is. — No komám, — kiált fel a vendég,.-^ derékasszony a kend felesége! — Hát bizony derék asszony! — szól a házigazda és meg simogatja élete párjának arczát, nem is adnám oda a fél világéit No de hát kendnek sincs oka a panaszra. — Hát bizony nincs; engem is jó feleséggel áldott meg az ég! Nem adnám oda az egész világért! Mikor a vendégek elmennek, ezt mondja duzzogva az asszony: — A sógor mégis csak jobban szereti a feleségét. — Hát már miért? — O az övét az egész világért nem adná. kigyelmed meg csak a fél világért, ő szereti jobban. — Szereti a csudát! — kiált fellobbanva a gazda, cutk nagyobbat hazudott, mint én. Egy fölirat. Tapolczától északkeletre, ugy Vj óra járásnyira vau Díszei község. Ennek a községnek a határában egy öreg keresztfa áll, a következő felírással: ÍUTAS MEGÁLLJ AZ ISTENEDET térdre borulva imádd!* Első pillanatra nagyon megbotránkoztam, mert a felső sokkal nagyobb betűvel van irva, mint az alsó és igy a bámulat ós botránkozás miatt csak később vettem észre, hogy alább van még folytatása is, Három „kalyha". KoveskáJla, Szentbékálla, Mindszentkálla balatonmenli községek. Egyszer ezen községek környékén megfagyott egy ember. A megtalálok fejcsóválva mondogatták: »No, ez is puszta vérű ember lehetett, ha egyszer három kályha (kálla) között megfagyott, pedig mindegyikben égett a tűz.* lfj. Reverenctict István. Kö szönetny il vJanitás. Boldogult férjem földi maradványának öröknyugalomra történt helyezése alkalmával a „Kegyelet" temetkezési vállalat részéről olyan figyelmes és pontos kiszolgálásban részesültem, hogy indíttatva érzem magamat ezúton hálás köszönetemet nyilvánítani. özv Németh Blekné Hűl. Aodaházy Iréné.