Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-24 / 25. szám

4 MAGYAR I' A 1 Z S 1909. junius 24. rosz utaknak rovására a' termesztményt olcsóbb áron fogja vásárolni, mibúl ismét az a' tanúság: hogy a' magyar termesztő, akár ö hozat valamit más honnand, akár pedig az ö termesztményeit vjszik más hová, rosz utjaitul a' vámot mindenkor ő fizeti meg. Kellenének tehát a' jó közlekedési eszközök, minthogy pedig az adózó nép napiul napra növekedő terhei miatt azokat jó karban tartani, annál inkább ujjakat létre hozni nem képes, alig van egyébb bátra, minthogy ezekre a' nemesség is áldozzon garasokat akkor, midőn bizonyos hogy azok nékie forintokkal fognak kamatozni. Vannak nemeseink köztt ollyanok is, kiknek csekély vagyonok lé\ón. sorsukat fuvarozás által javitlntnák, de csak ugy ha mostani rosz utáink, mellyeken gyakran kidőlnek a' fuvarosnak lovai, a' nemesség pénzbeli segedelmének is hozzájárulásával kellő állapotba tetetnének, ezen esetben pedig, minthogy az utak, — mert csináltatásuknak eddigi kezellése czélhoz ugy sem vezet — más mivelt országok példájára kész pénzen fogadott munkások által lennének csinálandók, ezek csinálásához a' nemesség is nem munkájával, hanem pénzével lenne járulandó. De ezen anyagi hasznokon kivül vannak más hasznok is, mellyek a' beligazgatási költségek elvállalásábul a' nemességre hárámlanának; ilyen p. o. azon haszon is: mi szerint ezen költségeknek elvállalása személlyeink 's vagyonainknak biztosságát is erősbbitené, — Ezen biztosittás ugyan is megyei tisztviselőink 's szolgáink által eszközöltetvén, ezeknek ollykori hanyagságuk jobbára azon körülménynek tulajdonitható, mi szerint jelenleg éppen az által nem vonathatnak feleletre, ki őket fizeti. Már ha a' nemesség, melly a' köz gyülekezetekbe részt vesz, aránylag a tisztviselők, és szolgák fizetéséhez járuland, ezekkel hivatalos eljárásuk eránt szorosabban fog számolni; ezen feliül pedig más nevezetes haszon származand az egész hazára a' beligazgatási költségek elvállalásábul az által is, hogy azon pénz mennyiség, mellyet a' jövedelmeiket külföldre hordó nagy birtokosok ezen költségekbül reájuk esendő mennyiség fejében fizetni fognak, honunkban fog maradni. De 3-szor igazságos is: hogy a' beligazgatási költségek viseléséhez birtok aránylag a' nemesség is járuljon, mert a' megyének számos tisztviselői vannak, kiket a' Nemesség választ, kiknek hivatalos foglalkozásaikkal a' nemesi rend él legtöbbször, s kiket mind e' mellett is az adózó nemtelen nép fizet. A rendőröket, kik a' nemesi rendnek személyét, 's vagyonát biztosítják, az adózó nemtelen nép fizeti, a' megyei épületeket az tartja fent, az utakat csinálja, 's rajtuk vámot ő fizet, sött a' papirost is, mellyre a' nemesnek nemességérül szólló bizonyítványa, uti levele, egyébb irományai iratnak, az adózó nemtelen nép fizeti; nem igazságosé tehát: hogy ezen költségeknek felmért birtok aránylagi viseléséhez a nemesség is járuljon ? De mind ezen okoknál komolyabban int bennünket a' beligazgatási költségeknek aránylagi elvállalására 4-szer az: hogy nékünk Európa keleti tartományainak megsulyosodott körülmélményei miatt hazánknak már nemzetiség tekintetéből is igen külömböző lakosait legalább köz állományi érdekekben a' lehetőségig ősszvecsatolni nemzetiségünk veszélyeztetésének feltétele alatt sietnünk kell; pedig vizsgáljuk csak meg az alkotmányok szerkezetébül eredő néposztályi érdekeket, nem fogunk ezek között találni egyet is, melly egyik osztály részére a' másikuak hajlamát jobban biztosittaná, mint a

1 köz terheknek igazságos aránybani együtt viselése, 's nincs érdek melly egyik osztályt a' másik előtt gyülöletessebbé tudná tenni, mint a' köz terhekbüli magát kivonás. És mi magyar nemesek, kiknek honában a' fellebb érintett tartományok körülményeit megsulyosittó orosz hatalomnak millonyi hit, ós nyelv sorsosi laknak, nem félemlüok hazánk külömbféle érdekek által megoszlott lakosinak egybe olvasztását a' haza oltárára teeudö, magunknak is bizonyos gyümölcsökkel kínálkozó néhány forintnyi fizetésnek megtagadásával késleltetni, és különössen mi Zala megyeiek, kiknek mint nemzetünket az orosz hatalom terjedésére először figyelmeztetőknek igen jól kell tudnunk azt: hogy egy két szomszéd tartománynak áldozatul esése után az enyészet órájának első kondulása hazzánk fog szóllani. — Egyesittsük tehát a' haza minden lakosinak érdekeit, és pedig haladék nélkül, mert magyar országnak lakosi még most csak egyesülve nincsenek, de jövőre széjjel szaggatva lehetnek, 's az orvosló szernek elkéstébúl egyes embereknél ugyan többnyire, de nemzeteknél mindenkor bizonyos halál következik. Kétségen kivül fog nyomorult ön érdek támadni, mely megkésérteudi legtisztább í hazafiúi szándékunknak is gátot emelni, 's Isten tudja — tán Herostratési dicsőséggel fel is fogja égetni a' szép templomot, — de a történet irás feljegyezvén az elégetöt, a' fáklyát átkozandja, az épittőket pedig diCsőitendi, 's a' maradék a' romokat századok múlva is szép munka maradványinak fogja tekinteni, — és Zala vármegyének akkor is leend azon dicsőssége, hogy a' haza boldogulását tettleg elősegitteui — legalább akarta. Ollyan időben élünk, hol hazánknak adózó népe a' mindennapi surlódásokbul igen jól megértette már azt: hogy a' közterheknek a'nemesség által is leendő aránylagi viselése forog kérdésben, 's esen kérdésnek részére kedvezően | leendő eldöntését tőlünk várja, mi ha megtör! ténend, bizonyossak lehetünk benne, hogy ötet í legnagyobb részben magunkhoz csatoltuk, s eráni tunk szivében hálát "s köszönetet ébresztettünk. | — Engedjünk tehát okossan engedélyeiukbüi s j j legyünk meggyőződve: hogy a'megyei költségek' beui aránylagos osztozás a' nép és nemesség 1 köztt az eddig nem létező bizodalmat meglógja j teremteni, 's hazánknak a' nemzetiségünket I fenyegető viharoknak kiálhatására módokat fog j uyujtaui. i Zalabéri Horváth Iván, Nagy Antal, Mészáros József, Tuboly Farkas, Szigethy Istváa, Simon Mihály, Nagy Pál, Zalai Horváth Vilmos, Malatinszky föbiró, Horváth Péter fószbiró, Tuboly Mihály főjegyző, Sümeghy Ferencz szbiró, Molnár Jáuos Tiszai főügyész, Fitos Beruárd Eskütt, Lengyel Károly tiszti allügyész, Nóvák Gáspár, Hertelendy Károly, Csillagh Lajos Alispán, Babos József, Koppány Ferencz Söjtör, Koziry Lajos szbiró, Nagy Károly szbiró, Hegyi Enoh, Skublics László aljegyző, Zoby János Első al jegyző, Horváth Ferencz Eskütt, Báró Puteáni Josef, Zalabéri Horváth Armand, Szabó János, Hertelendy Imre Fószbiró, Gyömörey Gáspár, Dervarics János, Csány Lá-zló, Simon Pál, Hertelendy László, Bertalan Lajos, Barcza Sándor, Z. Nagy Pál, Dervarjcs László, Demlan Venczel, Nagy Imre, Oroszváry László, Györffy Dániel, Kovács László, Csertán Sándor, Diénes Benő, Lőry István, Nagy Sándor, Molnár Aloyz, Baranyay József, Dőry Imre, Farkas János, Chiovány Boldizsár, Könczöl Ferencz, Lepsényi Ádám, Szabó Gyula, Hertelendy Kálmán, Szente Lajos sebiró, Gaál Endre, Inkey Kázmér, Darás József, Séllyei Lásrló alszbiró, Nóvák Ferencz 2 od Aljegyző, Díenes László 2-od Áll. ügyvád, Töreky Károly Tiszti ügyész, Baranyay Pál Eskütt, Csos Ferencz, Szüts Ferentz, Légmán Elek, Háry József, Nagy Imre Eskütt, Oszterhueber Kristóf Eskütt, Denk Lajos Eskütt, Soós István, Helyey János Tiszti ügyész, Tuboly Lajos, Fábián Pál, Lochnt Dávid, Horváth György, Hegyi Domonkos, Sipos Lászl \ Kovács Vendel, Szabó Sámuel, Jakabbfy Gergely, Kováts Lajos Eskütt, Paál Károly írnok, Viosz Pál, Árvay István h. ügyvéd, Gsura Imre, Böhs György, ImhofT Dániel, Fűzik Ignácz, Bogyay József allszolgabiró, Szigethy Dániel, Tolnay Károly, Oroszváry András, Külley József, Nagy Antal eskütt, Nagy Antal Tábla Biró, Töreky Ferencz, Nagy Károly. haldoklik az András!... Irta: Ágh Ábel Haldoklik az András künn Amerikába'! Fekszik durva rongyon égető, nagy lázba'. Fejénél áll öccse, vigasztalja, kérdi: • Bambán néz a beteg, hallja is: nem érti' Hallja is: nem érti. Ide hozta őket, a vad idegenbe, Ide balga, nagy vágy! Az éhség a kincsre! Hol baromi munka az aczélkart várja! Életerőt gyilkol kormos gyár s a bánya! Kormos gyár s a bánya! De sötét a bánya! De rideg a lelke! Napsugár, madárdal nem hat idelentre! Csak gyérfakón pislog a dróthálós lámpa, | Néma munkáskézben érczet zúz a csáklya! ) Érczet zúz a csáklya! Tüdőt szőrit, sorvaszt bányalég: e sátán! Piros, üde arczok elhervadnak sárgán; Lehullanak róla az otthoni rózsák: Visszasírja lelkük a hazai rónát! A hazai rónát! Igy fonnyad el András! Gyötri a láz, bánat! Látja-e még egyszer a szülői tájat'? Nem vad fóld leszea é a pihenő ágya? Hol nem dobhat rögöt édes anyja rája! Édes anyja rája I Hol idegen neki a mese, a nóta! Nem oly vidám, pajkos, mint honn a fonóba! Hol nem kisér gyásznép halottat a sirba, Koporsón nem zokog szerető sziv sirva! Szerető sziv sirva! Mosolyog a beteg! Haza vitte álma! Kicsi rácsos pjtón ölelö kar várja; Fehér akácz súgja: Megviselt a hajó! Farkcsóválva szalad eléje a Sajó ! Eléje a Sajó ! Kis öcséi kérdik: »Hoztál huszárcsákót?« Vallatják szüléi: merre járt, mit látott? Hallgatják nagy buzgón! — érdekes a beszéd! Mig asztalra kerül csutora s az ebéd! Csutora s az ebéd! Elröppent az álom! A beteg felébredt! Feledni nem tudja azt az állomképet! Szólítja az öccsét bús levelet irni! Bús levelet írni, könnyel tele sirni! Könnyel tele sirni. ^Búcsúlevél lesz ez! írjad öcsém, írjad! Fekete pecsétet üss rá, ha megírtad ! írd, hogy beteg vagyok ! Beteg s haza vágyom! Füzfás temetőbe szép Magyarországon! Szép Magyarországon!* »De hiába vágyom! Fogva tart az átok! Meg kell halnom! Érzem már nem soká vároki Ki ne feledd öcsém! Alig zihál, köhög! „Csak egy marék virág! Csak egy maréknyi rögl Csak egy maréknyi rög . . De valahol messze, piczi, fehér házban, Csak zokogás hallik! Mélységes nagy gyász vanl Most hozta a posta! Fekete a levél! Jaj ! Feketébb százszor, mit a levél beszél! Mit a levél beszél! Falon lóg egy fakó szűz Mária képe, Leborul a család könyör:őn eléje! Imát mormol ajkuk, könnyel néznek rája: Haldoklik az András künn Amerikába! Künn Amerikába! Hivatalos rovat. 3627. 1909. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város területén 1910. évre az' 1897. évi XXXIII. t. cz. 10. § a értelmében összeállított esküdtszéki alaplajstrom 1909 junius 20-tól julius 5-ig vagyis 15 napon át a polgármesteri iktatóban közszemlére kitétetett. Jogában áll bárkinek azt megtekinteni, ellen® a kitűzött határidőn belül felszólamlással élni, vagy a beadott felszólamlások ellen további 8 nap alatt észrvételt tenni. A felszólamlások vagy észrevételek alulírott polgármesternél Írásban benyújthatók vagy szóval előterjeszthetők. Zalaegerszeg, 1909 junius 16. Dr. Korbai polgármester. A mértékekről. Vagyis: u Igazságról. Uj mértékhitelesitö. A hivatalos lap közli, hogy a kereskedelmi miniszter a nagykanizsai állami mértékhitelesítő hivatalhoz a XI. fizetési osztályban Lorián Ernőt állami mértékhitelesítővé kinevezte.