Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-02 / 48. szám

1909. november .3. MAGYAR PAIZS 3 második tanfolyam pedig, méltó folytatása vo!t az elsőnek. A kolozsvári állami technológiai iparmuzeum kiválóan alkalmas az ily előadásokra. A földszinten levő tágas géteremben üllők, satuk voltak felállítva s mindenféle szerszámok elhelyezve hosszú munkapadokon. Az asztalokon pedig minden rendszeiü mérleg és mintasulyok, miket a fémipari szakiskola szerzett be. álltak rendelkezésére. E műszerekkel Téglás Károly tanár magyarázta az idegenből idegj ült mestereknek a mérlegek szerkezetének törvényeit. Volt azonban egy csomó minden szerkezetű hibás és a büntetendő határon tul levő rossz mérleg is, kopott suly stb. ezeknek helyreállítását és hitelesítésére való előkészítését Farkas Pál kolozsvári mérlegkészitő, ki a mérlegek technikáját legjobban érti, mint igazi sgyógykovács« reggel fél 8-tól déli 12 óráig szorgalmasan tanította mindennap a felnőtt tanítványoknak. Szakemberek megjegyezték, hogy e tanfolyamnál jelentékeny ujitás történik a gyakorlati irány felé. Itt ugyanis meg kell fogni a szerszámokat és jelentős szerep jut a kézügyességnek. A vasárnapokat a hallgatók a mértékhitelesítő hivatalban töltötték s ott egész délelőtt a hitelesítési eljárást tanulmányozták. Ezenkívül felváltva mindennap délelőtt két hallgató a mértékhitelesítő hivatalban teljesített szolgálatot, hogy gyakorlatilag megismerkedjék az első és időszakos hitelesítés körül való eljárással. Délután 2—4 óráig minden nap a raértékügyi törvényeket és rendeleteket magyarázta a hallgatóknak a technológiai iparmuzeum tágas emeleti tantermében az állami mértékhitelesítő főnök. Délután 4—6 óráig Téglás Károly fémipari szakiskolai tanár tartott műszaki előadást részükre. A záró vizsga a mult héten a kereskedelmi és iparkamara képviselője jelenlétében tejes sikerrel végződött. A hallgatók háromféle osztályzatot nyertek, A vizsga szép eredménye elismerést keltett s ezért Magyar Endre igazgató köszönetet iiioudott egyfelől az iparkamarának a kezdeményezésért, másfelől pedig Téglás és Kuszkó előadóknak, valamint Farkas Pál szaktanítónak az elért szép eredményért. Balázs Gyula iparkamarai titkár buzditó szavakat intézet a vizsgázott jeles mesterekhez. Majd Kuszkó István, az állami mértékhitelesítő hivatal főnöke ajánlotta figyelmébe a vizsgázott mestereknek, hogy e tanfolyamon szerzett ismereteiket igsekezzenek a közéletben hasznosan értékesíteni. Ez ismeretek ^üló"ben csak vezérfonalul szolgálnak arra, hogy otthonukban a mértéktörvényekböl is és rendeletei.bői miket kell tüzetesen megtanulniok s a Liértéktárgyak javítása és hitelesítésre való előkészítése körül mlképen kell a kellő gyakorlottságon megszerezni. Ez a két heti tanfolyam főleg erre szolgált, de szolgált egyúttal arra is, hogy a közönséget a mérték törvény jelentőségéről, fontooságáról, és szükségességéről helyesen tájékoztassák. S ha bármelyiküknek bármikor útbaigazításra van szüksége, mindig bizalommal fordulhatnak a kerületi mértékhitelesítőhöz, ki a kivánt felvilágosítást hivatásából kifolyólag is készséggel megadja. B. tíy. Milyen a hordójelzés tarifája? T. Szerk. Ur! Megengedi, hogy a f. é. november 25-én 47. sz. a. kiadott Magyar Paizs számában megjelent czikkre: rosz a hordójelzés tarifája, egynéhány szóval, hogy reflektáljak. Igenis, a hordójelzési d

;<at nagyon alacsonynak vették, mert a miniszteri intézkedés következtében minden egyes hordé hitelesítési dija kivétel nélkül 5 fillérrel csökkent, miáltal a hivatal fentartó municipium érzékenyen meg van károsítva. A mi hivatalunknál ezen apadás évente ki tesz kerek 700—800 koronát. Ha meggondoljuk, hogy a hordójelzési munka szaporodott, amennyiben a hordók tarasulya is minden egyes hordóra rá égetendő, a dijak leszállítása még kevésbé érthető. Ez a tarasuly ráégetés rettenetes munkát okoz és a mellett valóságos potya munka, a mivel tudomásom szerint a vasutaknál még is megmérlegelik a feladott hordókat, tehát semmi czélja nincsen és hogy ezen több munkára való költség szinte a hivatal feutartó rovására megyen. Ha kezünkbe vesszük a régi 1&T4. évi 15448. sz. rendeletet, akkor ugy találjuk, hogy egyedül a tarasuly jelzéséért 50 fillérnyi dij volt szedhető, most pedig egy hitelesített 50 liter tartalmú hordó után össze-vissza csak 15 fillért szedhet a hordójelző hivatal, — hol van itt a logika? De ezért szedhetünk mostan raktárdijat szinte annyit, mint a mennyit ki tesz a jelzési dij és ez segítsen fel minket a nyeregbe. Megemlítem, hogy ezen raktárdíj is csak látszatos bevétel a papíron és hiábavaló költséget okoz városünknak, mert felszólítás alapján mindenki elszállítja a hivatalból a jelzett hordóit, hogy ne kellessen fizetni ezt a szokatlan hajmeresztő dijat. Mi lesz tehát a hordójelzőknek a vége, semmi más, minthogy, ha a nagym. miniszter ur a 107227. sz. a. kiadott rendeletéhez folyton ragaszkodik, akkor biztosan várható, hogy állami segély nélkül a hordójelző hivataloknak beszüntetésük ktuálissá fog válni. Szeréuy véleményem szerint e tekintetben az összes érdekelt törvényhatóságok együttes reprezentánsa a kereskedelemügyi m. kir. minister urnái a régi dijak helyreállítása és a tarasuly kihagyása érdekében minden bizonnyal eredményre vezetne. Megjegyzem még, hogy hivatalunknál eddig, azaz november 30-ig 12000 drb. hordó került jelzés alá, melyekért 7000 K jelzési dijak fejében befolyt és hogy alig tudtuk ezen összegből a hivatal fentartási költségét fedezni. Épen most, hogy lejár a mi próba évünk, nálunk ezen ügy szóvá került és ma délután fog dönteni a köztörvényhatóság testülete a felől, hogy a városi hordójelző hivatalt beszüntessék e vagy uem! Ezzel zárom szerény czikkemet, ki különben maradtam a Tekintetes Szerkesztőségnek Sopron, 1909 november 30. kész szolgája Hacky Sándor hiv. főnök. Heti hirek Helyiek. A »Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör« Fráter-hangverseiye. A » Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör« e hó 11 -én a Bárányszálló nagyterméöen este 8 órakor Reiner Frigyes tanár, zongoraművész közreműködésével Fráterhangversenyt rendez. Műsor a következő: 1. Székács Aladár: a) Koporsómra ha meghalok . . . b) Szentmiklósi posta ... c) A kit én szeretek . . . Énekli: Fráter Loránd. 2. a) Chopin: Walse »cis« moll. b) Bizet: Czigány táncz. Zongorán előadja: Reiner Frigyes tanár. 3. Fráter Loránd: a) Azt kérdeztem . . . b) A templomba . . . c) Októberben . . . Énekli Fráter Loránd. 4. Liszt Ferencz: XV. Rapszódia. Zongorán előadja: Reiner Figyes tanár. 5. Fráter Loránd, a) Mért nem születtél te . . . b) Messze-messze . . . c) Biró uram . . . Énekli: Fráter Loránd. Jegyek az estélyre már most kaphatók Marton Márkusz ur kereskedésében, megyeházzal átellenben. Páholy 25 K, ülőhely I—III. sorban köri tagoknak és családtagjaiknak 4 K, nem tagoknak 5 K, IV—XII. sorban tagok és családtagjaik részére 3 K, nem tagoknak 4 K, állóhely 2 K. Gyűjtsünk a Gsány szoborral özv. Pallini Inkey Kálmánná (többszöri nagyobb adományok után) Zalaegerszeg . . . . 50 K — f. Kovács Gs'za — a Tóth István és Francsics Anna esküvőjükön vértanukra való emlékezés czimén hazafias gyűjtése Pókafa 5 Özv. Skublics Jenőné — előfizetési összegből fenmaradt — Döbréte 2 Kertész Zalaegerszeg . . — Mai gyüjtésünk összesen . .57 Hozzáadva a múltkori (21122 K 04 f) ősszeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 21170 K 02 fill. Főszolgabírói székhelyek a Csánj szobor agyben. A Csány szoborbizottság titkára kérő levelet intézett vármegyénk főszolgabiráihoz, hogy e tél folyamán székhelyelken a lekes ifjúsággal rendeztessenek egy-egy Csány-estélyt, melynek tiszta jövedelme a Csány szoboralapra adassék. Hiszen, aminthogy igaz is, még a kisebb községekben is szoktak tartani minden évben egy-egy mulatságot néha még messzibb való érdekekért is. Egyet, csupán csak egyet rendezzenek aj 48 » 5

0 » 7) n K 98 f. nagyobb, vezérszerepet vivő községek, városok a mi rendkívüli nagy emberünknek, hős vértanunknak is az emlékére. Ugy áll a dolog, hogy az első gyűjtés buzgalma után mintha csökkent volna a hevület. Most 26—27 ezer korona már biztosítva van ugyan, de legkevesebbet 35 ezret kell gyűjtenünk egy-két év alatt. Hisszük is, hogy a főszolgabíró urak szivükre veszik a dolgot, s nemhogy egyenesen ők rendeznék, de tanácscsal és erkölcsi támogatással segítségökre lesznek a rendező ifjúságnak. A keszthelyi és zalaegerszegi főbírókhoz nem küldött a titkár kérő levelet, mert Keszthelyen egy, Zalaegerszegen több fényes estély juttatott már szép összegeket a hazafias alapra. Ugy lesz szép is a nemes munka, ha részarányosán járulunk hozzá vármegyei büszkeségünknek az oltárához. Ki lesz Zalamegye főispánja? Még nem tudjuk. Múltkor megírtuk, hogy emlegették a fiatal Szmrecsányi Györgyöt. Azóta emlegették még Farkas József orsz. képviselőt, a somogyi Gróf Somsich Bélát, Arvay Lajos alispánt, Malatinstky Ferencz zalacsányi földbirtokost. Tudtunkkal ezek közül egyik sem tartozik a Holló-féle ősi függetlenségi pártiakhoz. — Farkas Józsefről az a hír, hogy főrendiházi tag lesz. Nők az alkotmányban. A szerkesztőségünkbe mostanság érkezett levelek között több van olyan, mely említést tesz a mai országos állapotról, s s többen kifejezik sajnálatukat a főispán változás miatt is. Ebből látható, hogy Gróf Batthyány Pál volt főispán milyen nagy tiszteletnek és szeretnek a tárgya még a vidéken is, azok között is, akik talán még nem is látták, cskk a hírlapokból olvastak róla. AZ említett levelek között van női levél is. Egyik vidéken lakó nagy műveltségű úriasszony szintén említi levelében, hogy ők is fájlalják a mostani főispán távozását és fájlalják a politikában ezt a »rut változást.« Özv. Pallini Inkey Káimánné a Karácsonyfa egyesületnek a napokban 100 koronát, a Csány szoboralapra 50 koronát adott, melyekért az elnökség és szobor bizottság hálás köszönetét fejezi ki. Gróf Batthyány Pál házánál a többek között utóbb most kedden este volt nagyobb vacsora a búcsúzkodás jelekópen. Dr. Ruzsicska Kálmán közvetlen meleg hangon köszöntötte özv. Pallini Inkey Kálmánnét és a Grófnét Inkey Valériát, nagy íróktól idézve azt a találó igazságot, hogy a legszebb kéz rz, amelyik áldást és jótékonyságot osztogat. Bruck Alajos bíró versben kösz öntötte a páratlanul közszeretetben álló grófot. A főispáni család szintén tesz bucsulátogatásokat, ezalatt tataroztatják a zalacsányi palotát, s valószínű, hogy a jövő héten kiköltöznek zalacsányi birtokukba Zalaegerszeg lakosságának.élénk fájlalása mellett. Az iparos ifjúság önképző egyesülete amint jeleztük, estélyt tartott a mult vasárnap. Ámbár felette Luzgolkodott Balaton Sándor ez egyletnek az ügyében, ez alkalommal kevesen voltak, aminek okául fel keli tudnunk azt, hogy tisztviselői városban a hónap végén nincs pénz. Az élvezetes előadásoknak hosszú sora gyönyörködtette a közönséget. Bubics Tivadar vármegyei jegyzőt megnyerték zongorajátékra, aki általában ismert jó zongoraművész. Férfi létére is szép virágkoszorut kapott. Kiváló;.épen föl kell említenünk Szalay Sámuel tanító szavalását. Nemcsak hogy a megyében az első szavalók között áll, de most Ábrányi Emilnek legkiválóbb versét szavalta: Keresem az Istent cz. költeményt. A legteljesebb elismeréssel adózunk neki. Hármas zenemüvet adtak elő: Goldman Aladár hegedűn, Leichner Hermán violán és Brüil Szidónia kisasszony zongorán. Csinos volt Nagy Irén kisasszonynak és Holczer Ernőnek párbeszédje. Kurucz János zongorakisérete mellett szavalt Heincz István, aki jeles szavaló lesz, ha egy kissé élénkebb temperamentummal beozél. A végén Balaton Sándor kitűnő cuplékat énekelt. Az ünnepélyen jelen volt özv. Inkey Kálmánné s Gróf Batthyány Pálné is leányaival s a nevelővel. Eljegyzés. Havas Kristóf zalaegerszegi mükertész eljegyezte Eiben K. Tini kisasszonyt Felsóvisón. SzabadUczeum. Mindazon nagyszerű feladatok közül, melyek korunkban várnak megoldásra, » repülés és' léghajózás az, amely világszerte leginkább foglalkoztatja az elméket. Hogyan legyen úrrá az ember a levegő-égen, miután már ura a száraznak és viznek? Oly kérdés, melyre az uj izad emberiségének képviselői egyenesen merész