Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-05 / 31. szám
1909. augusztus 5. M AGYAR P A I Z S 5 alábbi fontos okokból sürgős elintézést igényel és a késedelem a városra kárral jár. Ugyanis a zalalövő — zalaegerszegi vasuttervvel kapcsolatosan tervbe vettem a város érdekében és a közóhajt figyelembe véve a kisfalud—szeutiváni rendező állomásnak Zalaegerszeg városahoz telepítését és ebbeli tervemhez a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium, illetve az államvasutak igazgatósága hozzá is járult elvben, ha az áthelyezési költségek kérdése mely meggldást nyerhet, melyre, a zalalövö—zalaegerszegi vasúttól függetlenül szinte némi áldozatot kellene hozni a városnak és Zalavármegyének is. De ha a Zalalövö—zalaegerszegi vasút mielőbb nem épülhetne éppen Zalaegerszeg városa segé lye késedelme miatt, akkor a zalaszeativáni állomáson elodázhatlanná vált szükséges laktanya építések, 3 tiszti és szolgaszemélyzet részére ott teljesíttetni fognak nagy költséggel és akkor a zalaszentiváni állomásnak Zalaegerszegre behozatala a nagyobbodó költségek miatt egyre csak nehezedik. De meg azért is szükséges volna, hogy a vasúti segély mielőbb megszavaztassák az általam kért összegben, mely legalább is 100.000 korona kell hogy legyen, mert minél tovább késik ezen vasutkiépitési ügy, a vasútépítési költségek összehozatala körüli nehézségek annál inkább nagyobbodnak, s minél további időig nem épülhet e vasút annál több a város forgalmi vesztesége a Zalavőlgy nyugati vidéke mindjobban elvesztésével. És azért is mielőbb keliene a városnak a Zalalövö—Zalaegerszeg irányú vasúthoz hozzá jutni, mert ez által lenne legelőször a város vasúti góczponttá és ebből folyólag lehetne tovább a Zalaegerszeg—Keszthely irányú vasutat is legelőbb kiépíteni, meiy a városra nézve szinte életérdeket képez, mert ha igy a város több irányból vasúthoz jut, akkor nyerheti el azon vágyát is, hogy" a tapolcza—keszthely—zalaegerszegi vasutat az állam fővonaluvá tegye. Mindezt azért hoztam fel, mert a városi képviselő testület tagjai, sót a vármegyei urak is többen felhívtak arra, hogy az lenne jó, ha a Zalalövő —Zalaegerszeg irányú vasutat Keszthelyig folytatnánk, ha tehát a városi képviselő testület megszavazza a zalalövö—zalaegerszegi vasúti segéiyt, egyúttal határozatilag fölhívna, hogy ezen va.^ut foly tatásával a Zalaegerszeg—Keszthely irányú, sőt a Balatonederics—Tördemicz közötti közvetlen összéköttetés is létesítendő volna, ezt az általam képviselt vasútépítő Bank érdekeltséggel teljes készséggel kézbe venném. Zalalövő, 1909 julius 12 Mély tisztelettel Barthalos István. Gyüjtsünk a Csány szoborra! Tekepályán talált pénz . . — K 10 f. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 10 í. Hozzáadva a multkon(20993 K 64 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 20993 K 74 fill. Hivatal vizsgálat. Grót Batthyány Pál főispán ur őméltósága a mult héten a nagykanizsai városi, rendőrségi és főszolgabirói hivatalokat, továbbá a zalaegerszegi városi és rendőrségi hivatalokat vizsgálta meg, Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök a városi árvaszéknél tartott vizsgálalot. Elmeorvosi kinevezés. A zalaegerszegi kórház elmeosztályának orvosává Zalavármegye alispánja Dr. Halász Miksa zalaegerszegi járási orvost nevezte ki. Megkaptuk a „Kossuth Lajos azt Üzente" czimü képet, a Kossuth muzeum ezen diszes kiadványának egy példányát, mely most szerkesztőségünk helyiségében megtekinthető. A rámástól 150—170 czm. nagyságú, meglepően sikerűit kép Pataki László remek festménye és azt az emlékezetes jelenetet ábrázolja mikor Kossuth Lajos gyújtó szavára 1848-ban Czegléd körül egy nap alatt nvolczezer ember — öreg, ifjú — gyűlt össze és fogott fegyvert a haza védelmére. Azt hisszük, aki megnézi e képet, láttára megdobban a szive és elhatározza, hogy Kossuth Lajosnak, a legnagyobb magyarnak emléke iránt siet hálás kegyeletét leróni az elpusztulás veszélyének szélén álló Kossuth muzeum támogatásával eme diszes kép megvásárlása utján. Hatóságok, egyesületek, társaskörök, magánosok a minden jó hazafias érzésű ember, mindannyian olykép róhatják le legjobban hazafias kötelességüket, hálájukat a legnagyobb hazafi emléke iránt, ha e kép megvásárlásával a Kossuth muzeumot támogatják. A képre vonatkozó megrendelések szerkesztőségünk és kiadóhivatalunkhoz küldendők be. A kép ára nagyon diszes arany keretben 150 korona és megrendelhető 5 koronás havi részletekre is. Uj hitközségi titkár. Krausz Bernátot, a zalaegerszegi izr. hitközség titkárát Bajára hasonló minőségben megválasztották ; helyéi Áuler Lázár, polgári iskolai tanár, békési izr. hitközségi titkár foglalja el. Köszönetuyilvánitás. Varga György a kath. legényegyesület julius 18 án tartott mulatsága alkalmából 2 koronát volt szives adományozni. A miért is hálás köszönetét fejezi ki az egyesület. Az önseníes tűzoltók nyári táncmulatságán feiülfizettek: Heincz János 10 K, Árvay Lajos 5 K, Papp Jánosné, Dr. Korbai Károly, Odor Géza 4—4 K, Wapper Ignácz, Faragó Béla, Tnsch Károly, Breisach Sámuel, V. I., Anhalczer Ödön, Horváth Károly 3 — 3 K, Kaszter Sándor. Mészáros István, Fan Jer Mihályné, Kaiser Albeit, I. I., Scbűtz Frigyes, Dr. Halá; z Vilmos, N. N., Spiegel Zsigmond, Babati Ferencz 2—2 K, Füleki József, Ferrdrik József, Breíáfr Rezső, Farkas»László, .Taby Rozália, Latzer Mór. Horváth Mariska, TöpfeT Mátyás, Koréin Viktor, Kummer Gyula, Iyeszli Ferencz, Dr. Fürst Béla, Fülöp József, Gráner Géza, Stern Farkas, Erdős Gyula, Kohn Gyula, Németh János (Szombathely), Heigli János, ifj. Braun Ferencz, Fürst Samu, Lakatos István, Szabó János, Lang Nándor, Gasparics Sándor 1—1 K, Léner Manó, Lisztéi, Kasza István 50—50 f, Leituer Ferencz 60 f, Hirsch Zsigmond, Szigethy József, Braun Fereucz közép, Krizmanich József, Laub Henrik 40—40 f, Türk Mihály, N. N., N. N. 20—20 f, N. N. 10 f. Havas Kristóf mükertész egy nagy és diszes élővirág koszorút, melyet 32 koronáért árvereztek el. — Deutsch Hermán egy sétabotot. Ezekért hálás köszönetet mond az egyesület elnöksége. Az állami erdőhivatal pályázatot hirdet egy III. osztályú járási erdőőri állásra Kotor széklielylyel 700 K fizetés, 160 K lakáspénz, 10 K irodai átalány. A folyamodást aug. 15-ig kell beadni az állami erdőhivatalhoz Zalaegerszegen. Jégeső. Napok óta tartó forróság után országos esőt kaptunk, mely azonban Zalaegerszegen jeget kozott. F. hó 3-án az esti órákban nagy szélvészszel s zivatarral jött a jégeső s mintegy 4—6 perczig esett. Mindazonáltal nagyobb károkat nem okozott. Inkább az ijedelem volt nagy. Megyeiek A Balatoni Szövetség a napokban tartott gyűlést Dr. Óváry Ferencz orsz. képviselő elnökletével. Zalamegyénkből jelen volt Gróf Batthyány Pál főispán, Árvay Lajos alispán, Dr. Thassy Gábor vármegyei főorvos, Langer István, Takách Imre és Karácsony Kálmán főszolgabírók. A szövetség főzelék és zöldségtermelő telepeket létesit, népszerű felolvasásokat tart. A tanitói gyűlés elhalasztása, A Zalamegye 1 Általanos Tanítótestület ez évi közgyűlését a központi választmány julius 6-ára Keszthelyro tűzte ki. Most az elnökség arról értesiti a tagokat, hogy az elszállásolás akadálya miatt a közgyűlést csak augusztus 26-án tarthatják meg Keszthelyen. Vendégek a Darnay-muáeumban. Julius 30-án \ Somló Sándor a sNemzeti Szinház« volt igazi gatója a kiváló író, ki jelenleg az »Országos színművészeti akadémia« igazgatója, látogatást tett Sümegen. Áttanulmányozta a Muzeum gazdag gyűjteményét és elismerését fejezte ki Darnay Kálmán igazgatónak. Deák emléktábla. Csabrendeken Darányi Ferenc házára az 1867-i kiegyezés emlékére Deák Ferencznek egy emléktáblát fognak felállítani. Kossuthnak Budapesten még nincs szobra, — pedig pénz van rá. Meghalt egy derék jegyző. Lelkes, ambicziozus ember volt Kováts Gyula légrádi jegyző. Fiatalon a tanitoi pályára készült, de szélesebb körben való munkára vágyott lelke, jegyző lett s tehetsége és élénksége a vármegyei jegyzőinek élére állította. Sokáig elnöke volt a jegyzői egyesülelnek s tagja az országos egyesületnek. Poéta jegyző társával, Kele Györgygyei, a ki jegyzője volt az egyesületnek kitűnően vezették a kartársak ügyét. Kele a mult évben halt el. oldala mellől s most maga a vezér is elesett. Gyógyíthatatlan gyomorbetegség kínozta s elég ifjan, élete jó derekán 47 éves korában elvitte a halál. A következő gyászjelentés szól róla: ÜÖZV. Kovács Gyuláné szül. Czukelter Hermin ugy a saját, valamint gyermekei és az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelenti felejthetetlen férje, illetőleg apa Kováts Gyula urnák Légrád nagyközség jegyzője, Zalavármegye községi és körjegyzői egyesületének elnöke, törvényhatósági bizottsági tagnak, f. hó 30-án délután 3 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek felvétele után életének 17-ik, boldog házasságának 25 ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott hült teteme augusztus 1-én d. u. 4 órakor fog a róm. kath. hitvallás szertartása szerint a légrádi r. k. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat a róm, kath. templomban augusztus 2-án d. e. 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatui. Kelt Lágrádon, 1909 julius 30. Áldás és béke lengjen drága poroi felett! Kováts Irma férj. Zitterbarth Ernőné, Lenke, Ilona gyermekei. Zit^erqarth Ernő veje.« A Csáktornyán kiásott Althau-féle leleteket, míat halljuk, megtartják a muraközi muzeum számára, az alsólendvai Hadik-múmiát pedig »parádés ruhába« öltözteti az emberi kegyelet. Igy kerül egymás mellé a Hadik-mumia és az altban lelet! A nagykanizsai vasúti állomás építésén lázasan dolgoznak. Nagyon szép átalakításokat eszközöltek, de a tökéletes átalakítással, — mint halljuk — még csak 1910 végére készülnek el. És mi itt a megye székhelyén sóvárogva nézzük a vetélytárs fejlődését s még annyira sem jutottunk, hogy Kisfaiud SzentivánróKEgerszegre tegyük a központot. Nagy zivatar a Balaton mellett. — A villámcsapás három embert megölt. Tapoiczárói jelentik, hogy aug. 4-én a Balatonnak zalai partján borzasztó zivatar dühöngött. A borzalmas zivatar óriási károkat okozott. A Balaton táján reggel hajnajban óriási zivatar tört ki. órákon át szakadt az eső és erősen menydörgött. Beérkezett jelentések szerint a Balaton mentén hatszor lecsapott a villám s több házat felgyújtott. A villámcsapásnak három emberélet az áldozatja. — Tapolczán is hatalmas zivatar volt s különösen a szőlőkben tett kárt. Korcsmai virtuskodás bucsun. Mult vasárnap, azaz augusztus 1-én Tárnokon (novai járás) bucsut tartottak. Mint már ilyenkor szokás, — hát elmaradhatatlan volt a verekedés is. A Hoffmann-féle korcsmában zeneszó mellett mulattak a jókedvű legények s K. M. iborfiai legény boros fővel összeszólalkozott társaival. Nemsokára kitessékelték a virtuskodó legényt, aki nem tűrve a szégyent, konyhakésnek beillő hatalmas zsebkésével hadonászni kezdett, többeket megsebesítvén Erre hasábfával estek neki a rendetlenkedő legénynek s ugy helybenhagyták, hogy eszméletlenül összeesett. A megjelenő csendőrök beavatkozása vetett véget ujabb verekedéseknek. Késelő testvérek. Nagykanizsai tudósítónktól vesszük a hírt, hogy Baranyai János és B. István kanizsai késköszörülök alaposan összeszólalkoztak valami üzleti ügyben és B. István öccsét özszeszurkálta. A fiatalabb fivér felielentést tétt s.az eljárást megindították a durva üzlettárs — fivér ellen. Szörnyethalt. Tóth Katalin völgyfalui szolgálóleány mezei munka közben a szekérről leesvén, — nyakát szegte.
