Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-07 / 1. szám

1909. január 7. M A G Y A R P AIZS 7 Ipari kitüntetés. Szép elismerés jutott Jidy Károly iparos polgártársunknak. A m. kir. techno­lógia igazgatósága szabó ipari szaktanítóvá nevezte ki. Ugyanis a nagyobb iparágakbél országszerte az illető iparnak pangási hónapjaiban a szakérte­lem fejlesztésére tanfolyamokat rendeznek. Jády Károly a tapolczai szabó iparosok részére e hó 7-én kezdte meg négy hétig tartó szaktanfolyamát. A C»ány-szoborbizott«ág a hazai takarék­pénztárakhoz a következő^ levelet küldötte szét a szoborra való adakozás végett : Alólirottak tisztelettel arra kérjük az igaz­gató urat, szíveskedjék a vezetése alatt álló Tisztelt Igazgatóság elé vinni abbeli folya­modásunkat, hogy hazánk egyik legdicsöbb hős vértanujának a szobrára viszonyaik sze­rint méltóztassanak valamicske összeget jut­tatni. És az Igazgatóságban mindenek előtt Tisztelt Igazgató urnák kérjük hathatós sza­vát szóban forgó hazafias ügyünk mellett. Csány Lászlóról van szó, akit ugy-e bizony alig-alig ismerünk. Hiszon épen azért akarjuk feltámasztani a feledékenységből. Különös! Hiszen Csány László 1849-ben közlekedési miniszter volt, Kossuth Lajos kormányának a legerősebb oszlopa. A legzivatarosabb idő­ben gyakorlatilag emelte Magyarországon a kulturát, a közlekedésügy emelésével a köz­gazdaság zászlóját lobogtatta. 49-ben épittette a vasutakat az Alföldön. A hozzája nem tar­tozó dobokat is, amelyek veszedelmesek vol­tak, mint legbátrabb ember, ő végezte. A kormány bujdoklásakor mindig ő volt az utolsó, ki a fővárost elhagyta, vivén magával Debreczenbe a kormány irtán az ország kin­cseit: pénztárt, levéltárt, — gondos eszével, erős kezével. Minisztersége előtt talán még nagvobb em­ber volt. Zalai ember lévén, előbb a Dunántul volt kormánybiztos. Később a legféltettebb s legborzasztóbb helyre tették kormánybiztos­nak, Erdélybe, majd országos fökormánybiz­tosnak. Megdönthetetlen szigorúságú volt a nemzet érdekében a nemzet ellenségeivel szemben, holott — mondja a történetíró s esetek is bizonyítják — emberi mivoltában nemes lágy sziv irányította. De legnagyobb volt Csány László még azelőtt egyszerű polgárember mivoltában, mi­kor Zalavármegyének törvényhatósági termé­ben s Zalavármegye társadalmában, hogy ne mondjuk — majdnem lázított a felszabadu­lásnak, az egyenlőségnek, a demokrácziának érdekében . . . Ha látnák önök azt a tengf-r levelezést, mit ez a rendkívüli ember vég­zett! . . . Pár hónapi levelezéséből csak az aradi múzeumban 700 levelet őriznek. Az egyenlőség kivívásának Kossuth Lajos és Petőfi Sándor mellett a legnagyobb harezosa. A szabadságharcz leveretése után menekül­hetett volna, de azt mondta, hogy ő hazája földjén hal meg s példát ad arra, miként legyen a hazafi hü az ö hazájához s hazája* nak a törvényéhez. És október 10-én föl­akasztották. Ennek a rettenthetetlen hősnek akarunk méltó szobrot állítani szülővármegyéjének fővárosában, Zalaegerszegen. Az említettekből tudjuk, hogy ö nemcsak egy megyének, de egész országnak s nemzetnek nagy fia. Tudjuk, hogy a tisztelt urak intézete éven­ként. állandóan szokott juttatni nemes, jóté­konysági, hazafias és hasonló czélokra, szíves­kedjenek ez egyszer a mi kérésünk után e nagy hős vértanú szobrára is juttatni meg­felelő összeget a jutalékból, a mellékelt utalvány felhasználásával. Az adományokat a Magyar Paizs vidéki lapon kívül a Budapesti Hírlapban is feltétle­nül nyugtázni fogjuk. — Eddig összegyűjtöt­tünk 23 ezer koronát, szíveskedjenek nemes ügyünket önök is a megvalósításban segíteni. Kiváló tisztelettel: Dr. Thassy Gábor Bosnyák Géza vmegvei főorvos, alelnök. fbirtokos. elnök. Borbély György főgimn. tanár, titkár. Legáth Kálmán Gr. Batthyány Pál esperes apát-plebános, főispán, Gitner Zsigmond Balassa Benő orsz. képviselő, felső keresk. isk. tanár, • bizottsági tagok. Szabad lieeam. Tuozy Jáaos fógimn. tanár a j jövő vasárnap, január 10-én tartja az irodalmi I és művészeti körben: »A középkorc-ról szóló szabad eladását. Sokkal többet ölelfel, az mint egy- ( szerű ezimból gyanítani lehetne. Most az ó-közép és uj-kor összehasonlításából azt fogja kimutatni, hogy az emberiség magasztos ezéljának, általános boldogságának az előmozdításában mit köszönhe­tünk a középkornak. Ismertetni fogja tehát, a csecsemők, nők, rabszolgák ós szolgák sorsát az ó-közép és uj-korban; megemlékezik a vallások­ról és vallási türelemről; a betűk, írás és könyv­nyomtatás feltalálásáról; végre az építészet és természettudományokról. S mindezekből hozza le bebizonyított tény gyanánt, hogy a közép kor korántsem volt oly türelmetlen, barbár, sötét, buta és tudatlan, miut a milyen a hire, sőt hogy mürelődés, humanitás és az általános boldogság előmozdítása terén, legalább is annyit köszönhet az emberiség a középkornak, mint az uj-kornak. A kath. legényegylettől előadott pásztor­játékok alkalmával az elnökség köszönetet mond föt. Stojánovits Jenő urnák, ki a játékot az ifjú­ságnak betanította és vezette, továbbá köszönetet mond a szereplőknek, közreműködőknek. A posta. Mikor ezt a mostani postahelyiséget építették, akkor is megjegyeztük, hogy abderita­ság. Kicsiny is, rosz is, utálatos is. A közönség mindakét utczatelőli bejárónál végig járja az Odüsszeját, mig ügyhöz jut. Már kezdetben szük volt. S szeme nem volt senkinek, hogy előre lássa a forgalomnak s effélének szakadatlan növe­kedését. Még azt is megmondtuk akkor, hogy: Mi lesz itt 10 esztendő múlva!? Még el ssm telt tiz esztendő, már tarthatatlan az állapot. Megbizonyosodott tehát az abrleritaság. Mi lesz hát'? Más épület kell. De azt halljuk, hogy titok­ban építtetnek házat a Rákóczi utczábau, távol a főtértől s titokban költözködik oda a posta. Még csak az kell. Ki lehelne egyúttal tenni Pozvára is. Van ott Klugernek szép nagy háza, nem is kell várni az építkezést. Vájjon kit fogunk­felelősségre vonni a zalaegerszegi hivatalok ellen s az állami érdekek ellen elkövetendő merény­letért? A "Zalaegerszegi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete* decz. 27 én tartotta évi rendes köz­gyűlését, meÉv alkalommal az uj tisztviselőket is mogválasztották és pedig: Elnök : Dr. László Pál. Alelnök: Schütz Frigyes. Igazgató: Kurczmann János. Ügyész : Dr. Gziuder István. Jegyző : Fried Sándor. Fő titkár: Dr. Kardos Jenő. Titkár: Keszler Jenő. Háznagyok: Trebitsch Mihály és és Pfendczák Sándor. Pénztárnok: LSerger Miksa. Ellenőr: Radó Henrik. Könyvtáros: Kovács Mór. Választmány: Andermann Adolf. Braun Sándor, Beck Károly, Büchler Pál, Fangler Gyula, Kob­lenczer Oszkár, Laub J. Henrik. Latzer Mór, Pollák László, Stern Ignácz, Schwarcz Izidor, Weisz Nándor. Póttagok: Kékesi József, Klein Ernő és Brandl Mór. Számvizsgálók: Grünbaum Béla, Kertész Ödön, Böhm Sándor. Minthogy Dr. László Pál az elnöki tisztséget nem fogadta el, ezen állás egyelőre betöltetlen maradt s az elnöki teendők ideiglenes ellátásával Radó. Henrik bíza­tott meg. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete f. hó 5-én tartott részleges tisztujitása alkalmával elnöknek egyhangú lelkesedéssel Schütz Frigyest, alelnöknek pedig Elek Márton felső­kereskedelmi iskolai tanárt választotta meg. Dr. László Pál volt elnök az egyesület örökös választ­mányi tagjává választatott." Ez alkalommal az egyesület vigalmi bizottsága egy művészi hang­versennyel egybekötött nagyszabású téli mulat­ság rendezését is elhatározta. Gyászjelentés. Lázár Antal kaszaházi vendég­lős folyó hó 5-én (52 éves) megb. Gyászolják: Lázár Hona, férj. Zakálv Istvánné, Gyula, József gyer­mekei) Lázár István, Júlia testvérei. As áüami tisztviselők lakbére A hivatalos lap közli azt a tíblázatot, melyet a kormány álla­pított meg az állami tisztviselők, altisztek és szolgák lakbérbeosztásáról. Az uj beosztás az 1908. év negyedik negyedétől kezdődőiig lépett érvénybe. Az I. lakbérosztályban Budapest és Fiume, a többi osztávokban az illető városok és községekben levő állami alkalmazottak a budapesti lakbérnek 90, 80, 70, 60, 50 és 40 százalékát fogják kapni. A II, lakbétíjjsztályban 9 város van, Dunántulról Győr és Szombathely ; a III. osztályba 20 város van sorozva, Dunántulról Kaposvár, Komá.om, Péc^ és Sopron; a IV. osztályban van a követ­kező 37 község és — város: Aisó kubim Balassagyarmat, Beszterczebánya, Csáktornya? Csíkszereda, Cegléd, Dés, Eger, Kecskemét, Lip­toszentmiklós, Losoncz, Makó, Máramarosszige.t, Nagybánya, Nagybecskerek, Nagykároly, Nyíregy­háza, Nyitra, Oraviczabánya. Pápa, Resicabánya, Szabadka, Szatmárnémeti, Székesfehérvár, Újvi­dék, Ungvár, Zalaegerszeg, Zsolna, Djakovo.'Gors­picz, Károlyváros, Mitrovicza, Szlatina, Varasd, Vinkovcze, Verőcze, Zimony; az Y. osstálybau 85 község és város van, többek között Dunán­tulról Czelldömölk, Esztergom, Keszthely, Magyaró­vár, Nagykanizsa, Szekszárd, Veszprém, Aisó­lendva, Tapolcza; a VI. osztályba 146 község tartozik, vármegyénkből: Letenye és Pacsa került, a VIL-be 681, köztök: Nova, Perlak, Sümeg, Zalaszentgrót, Muraszerdahely. — Az uj lakbér­beosztás szerint a zalaegerszegi állami tisztviselők a VI. fizetési osztálvbau 1400, a VIL-ben 1120, a VlII.-ban 910, a ÍX,-ben 700, a X.-bao 630, a Xl.-ben 560 kor. lakbért fognak kapni, altisztek és szolgák 280 koronát. Eltűnt emberek. Nem tehetek róla, egyéml'íg boszankodás és utálat fog el. mikor látom, hogy némely embernek hármas-négyes neve is vaa. Mondják, hogy az erdélyi kath. püspöknek kiieuc neve van. Ez nekem mindegy, de nem mindegy a másik ember. Volt egy adósom. Ha Ignácz névre irtam a levelet, visszajött, mert Jakabnak hívják; ha Jakabnak czimeztem, visszajött, mert Ignácznak hijják. Az úristen sem tud ezen eliga­zodni. Hát nem veszik észre az emberek, hogy a sok név használhatásának válogathatása kitűnő agaimat adhat a csalásokra. Vájjon nem kellene é* ezt törvénnyel szabályozni? Becsületes magyar embernek két neve van: egyik a családi név, másik az egyedi név. Gróf, Báró, Doktor, Lovag, Bajnok csak kitüntető czimek. — Dr. Still Gyula önkénytes, majd hadnagy, megutálta a katonasá­got. Eljött Zalaegerszegre joggyakornoknak, Ernő névvel, gondolván, hogy áz uj név alatt katona­szökevény iehet. De ráakadtak, szégyen érte, borotvát és ölő mérget tett a zsebébe s elbujdo­sott, erdőn mezőn töltött négy-öt napot ebbea a havas világban. — Kaszás Kálmán tisztességes asztalosmester ezelőtt egy héttel vendéglőben borozgatott barátaival, éjfél tájt hazaindultak, de Kaszásról azóta senki semmit sem tud, mintha a föld nyelte volna el. Felesége s uyolez gyermeke várja otthon. Megyeiek A nagy időkből. Kosár József 48-as honvéd tizedes decz. 21-én meghalt Sümegen 80 éves korában. Nagy tisztelettel temették el Sümegen a büszke nagy időknek hátramaradt tanújelét. Ramasetter Vincze emlékezete. A sümegi Ramasetter szoborbizottság Írásban is megörökí­tette a szobor emlékezetét, Istók János szobrász­nak kitűnő munkáját, s a leleplezés szép ünnepét. Éles Károly lapszerkesztő, a bizottság titkára irta meg a történetet s a füzetbe képeket is tett: Istóknak egész Ramasetter-féle müvéről külön a fő és mellékalakoknak fényképeit. Takách keszthelyi főszolgabíró magyarosító munkájának a folytatásaként kapjuk a hírt, hogy Vállus községben ujabban a következő magya­rosító nevek vannak: Steiner Imre a saját, vaia­mint Kálmán, Dezső s Imre kiskorú gyermekei Szalaíra, Viszler József Világosra, Viszler Márton Petőre, Voltner Péter és Gergely Petőre. Kramlik József a saját, valamint József, János és Mihály kiskorú gyermekei Kertészre magyarosították családi nevüket. SymMt Tahi L Utóda kisjrBjwmlájákaii y«gfrs»gei. _-Jri magát, vagy gyermekeit U&Sgée rekedtség, huraf, elnyálkásodá 1*, ^ torokbaj, görcs, — és hökhuruttól — " megakarja szaba­dítani, vegye az orvosilag kipróbált és ajánlott EAISSE-féle mellákat (3 feiX3TŐ -^r-édjeg-y) 5500 hitelesített bizonyítvány! — Cfomagjai 20 és 40 fii! r. Doboz 30 iiüér. Kapható Zalaegerszegen: SchfflMt GTŐÍÓ' rászatában, Kasater Sándor és SoCBUba Emil gyógyszertárában. 6— 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom