Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-23 / 51. szám

1909. deczember. 23. MAGYAR PAIZS megbízatás. II. dij 500 kor. III. 250 korona. 8. A tervezet a kijelölt határidőig a „Csány szoborbizottságnak" küldendő, vagy adandó át Zalaegerszegen. A szoborbizottságnak 1908 decz. 13-iki határozatából." Dr Thassy Gábor alelnök. Bosnyák Géza elnök. Borbély György titkár. A mértékekről. Vagyis: £8 lgasságrél. A hordójelzés cijszabása.Sági János keszt­helyi újságíró kollégánk már kinyomatta a lapunk­ban korábban is jelzett díjszabást, a mely 3000 literig kitünteti, hogy bármely nagyságú hordóért mennyi dij jár. Csak egy pillantást kell vetni a táblázatba, s mindjárt láljuk, hogy mennyi dijat kell szamitani, azaz a könyvekbe beírni. A hasznos táblázat ára egy korona. Megrendelhető a szerző­nél vagy lapunk kiadóhivatalában. A táblázat a hordójelző- hivatalokban nélkülözhetlen. Díjszabás. A 107,230/1908. sz. rendelet 64. §-a szerint, a hordók jelzéséért a következő dijak szedhetők. A közönséges hordók után: 50 liter űrtartalomig 15 fillér 50 I-en felül 150 liter űrtartalomig 25 » Ezenfelül minden 10 literért 2 •» A 10 liternél kisebb maradék a dij felszámítá­sánál teljes 10 liternek tekintendő. Egy 501 literes hordó jelzésének dijszabasát tehát ekként állapítjuk meg: először is 150 literért jár 25 fillér. Az 501 literből levonjuk a 150 litert. Marád 351 liter. Ebben van 35-ször 10 liter. Mivel pedig az 1 liter is tíz­nek számit, 36-szor tíz liter után jár 2 fillérjével 72 fillér Összesen tehát jár 97 fillér. Ha minden egyes hordónál ilyen elég hossza­dalmas számítással állapítjuk meg a dijakat, akkor sok időnk veszik kátba és a könyvek vezetése nehézkes lesz. Ezenkívül egyszer-másszor téved­hetünk is, a miéit a járási számvevő hiányjegy­zékkel zaklatja a hivatalt s egyéb kellemetlensé­geink származhatnak. Ezért állította össze Sági a táblázatot, melyből egy pillanat alatt látjuk, hogy milyen ürnagys-ágn hordó után, mennyi dij jár. A "táblázat használata ken egyszerű. Pl. Mennyi jár a 480' literes hordóért? A 480 szám után álló szám mutatja, hogy 91 fillér. .Mennyi jár a 485 literért? Mivel a 10 liternél kisebb maradék, vagyis az 5 liter is tizet számit, tehát a 485 liáeres Lm dóéit annyi jár, mint a 490 litereséit, vagyis 93 fillér. Természetes, ugyanenn\i jár a 480—490 liter között levő minden hordóért i?. Tehát a 481, 482, 483, 484, 485, 486, 487, 488, 489 és 490 literes hordó diját a 490 után álió összeg mutatja. Egy s más mérőeszközök cz. közleményeinkre a következő bővítést kaptuk : Vonatkozással e hó 16 án b. lapjában megjelent közleményre van szerencsénk értesíteni, hogy faméterrudakat mi már évek óta gyártunk, ir,ég pedig minden állami támogatás nélküli Ez évben is körülbelül 6000 darabot hoztunk hitelesítéshez, A la métereinket teljeseu az uj előírás szerint készítjük és szerény­telenség nélkül merjük mondani, hogy az általunk gyártottaknál szebbet, még nem láttunk. Érdeklődőknek szívesen szolgálunk árajánlattal és bármely mennyiséget azonnal raktárról tudunk szállittani. tisztelettel Zwarg és Ringeisen testvérek mérleggyár Bpeet, III. Szépvölgy-u. 8­Mérleggyárosok. A budapesti m. kir. központi mértékügyi inté­zet legújabban többrendbeli uj szerkesztésű mér­leget fogadott el a követkoző gyáraktól — s rajzminta táblákat adott ki azokról. I. Egyenlőkaru rudmérlegek: Gyártói: irólenz J., Fuchs S., Sentivyler F. E. utóda Nadler A. Budapest, Zwarg és Reingeisen. II. Felsö-serpenyős mérlegek. Gyártói: Florenz J., Schulz Károly, Tokody Testvérek. III. Hordozhatóserpenyős hídmérlegek: Gyártói: Moravetz Károly Eipel, Florenz J. IV. Hordozható tolósulyos hídmérlegek: Gyártói: Hesz Viktor, Zwarg és Ringeisen, Florenz J. V. Szekér hídmérlegek: Gyártói: Hesz Viktor, Pelikán Béla és Fia (Prága), Zwarg es Ringeisen Testvérek. Mérleg- sülykészitők s jaVitók; njértéktárgy készítő-, jaVitő gyárak, műhelyek. — összeállító'ta : Borbély Márton. — Alsöfejérmegye: Gyula fejér vár. Bartha A. Bél& épület cs miUakatos, műszaki es mérlegniü­heiye és javitó gyára. Nagyenyed. Folbert Tamás lakatos mester, mér­tékkészitő. Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavité. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleg­gyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia mékggy ártók és javítók. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg­készitő és javitó gyára. Beszterczenaszcdmegye, Besztercze (Erdély) — Szántó András puskamüves, mechanikus, kerék­pár 8 varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállítását vállalja. Schuszter Guidó mechanikus, mérlegkészitő. Bék&smegye: Orosháza: Katona Itare tizedes: százados: és rudas, mérlegkészitő, valamint suiy jívifó. Borsódmegye: Miskolcz. Nr.up Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytaiázó, mázsajavitó, mérlegkésziiő. Brassómegye. Brossá. Drágíts Sándor lakatos­mester, mértékkészitő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mértékkészitő. Fiume : 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. SzepeEKOíjje: Gölniczbányán 1 lakatos méileg­készitő, sulytarázó. Győrmegye: Győr. 1 lakatos meilegkészitő. Háromssekmegye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s Kézdivásárhelyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászber ny. Gedei József gépész, mérlegjavitó, másodmagával s még 3 méitéktárgykészitő. KolOESVarmegyében: Kolozsvár. Farkas Pál s?erLovácíi, mérleg és suáykészitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték késziiő. Első Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Jrcda Mátyás király-tér 25. Ipaibank. Tele­fonszám 60. Műhely: Szép utcza 1 Telelőn sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket késíit és javít. A méitektörvény előírásának megfelelően lendezkedett be. Vidéki megren­deléseket, gyorsan és gondosan foganatosít. Műhelyvezetője a keresk. miniszter által rendezett mérleg és mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. KraSEÓSZÖrénjmegye : ó-moldova. Kaszás István kádár, ürmeitek készitő s javitó. Líptómegye : Líptószentmiklós. 1 gépgyár, mérleg­készitő. Máramarosmegye: Márarnarossziget. 1 mérleg­javitó. Karos-Tordamegye : Szászrégen. Wermescher Frigjes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték keszifő Losonczon Füleken és Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. MocznikÁgoston specziális merleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen testvéiek mérleggyára, személy mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha és hid­mérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmérleggyáros. vasúti mozdony mérlegek, híd-, marha- és raktáii méilegeknek gőzerőie berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő j óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. | Kecskemét. Táj csik Mátyás és Fia tizedes, száza­dos mérlegeket készit és súlyt taráz. Pozsony megye.- Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mériegkészitŐ és javitó. Szebenmegye: 1 hid és laktármérleg gyár, javí­tással. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mü­i és géplakatos — mindennemű mérlegek ja­| vitása ós tarázása. Fülöp Sándor lakatosmester, mérfékkés2itő. Szilágymegye: Szilágysomlyó: Kaira Endre épület és műlakatos, műszaki és mérleg­műhelye és javitó gyára. Terdaaranyosmegye Ábrudbánya. Büó Lajos lakafos mester, mértékkészitő. : Temesvár. Hermán Ede és Fia mérleggyáio ok, legkisebbtől a legnagyobba­kig, javítás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, nrórieg­késziíő s javító. S kívüle még 1—1 szer­kovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancso­ván, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József mű­lakafo.', mérlegjavitó, sulytarázó. Udvarhely megye: 8 bádogos ürmértékkészitő Székelyudvarhelyt ós Székelykereszturt. Ungmegye: lngvár. 1 trűlakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gép­gyár-mérlegek készítése, javítása. Salamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső laka­tosmester mérleg készítő és javító. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérlrgkészitő. Nagykanizsa. Kohn Samu épület és rrűlakatos gyára, mérlegjavitó. t Adatok nincsenek a következő megyékből: Abauj, Bars, » Bereg, Besztercze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csong­: rád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Ilont, Hnnyad, g Kxsküküllő. Komárom, Moson, Nagyküküllő, Nyitra, ; Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Srolnok­5 Doboka, Tolna, Tordaaranyos, Torontal, Trencsén f< Turócz, Ugicsa, Veszprém, Zólyom. | na valaki tud, bérünk e megyékből is adatokat. Heti hirek Helyiek. Ofoasdinisnssk fe©?d«§g kává* ünnepeket Etűvárounk. A jZalaeeerseegi Szegónypyermekek Kará­csonyfa Egyle!e« folyó hó 24 én délután 5 órakor a városi óvoda helyiségében ruhakiosztással egy­bekötött ünnepélyt tart, melyre a nagyérdemű közönséget v an szerencsém tisztelettel meghívni. Felkérem a nagyérdemű közönséget, hogy a karácsonyfa feldíszítéséhez szíves adományokkal járulni és azokat f. hó 24-én délután fél 3 óráig az óvoda helyiségébe küldeni szíveskedjenek. Zalaegerszeg, 1909 deczeicber havában, özv. Buzsich Károlyné egyleti elnök. Gyüjtsünk a Csány szoborra! 1 Magyar Paizs évi adója a kezdeményezés évfot dulójáu Zala­egerszeg 5 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 5 K — f. Hozzáadva a múltkori (21479 K 42 í) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 21484 K 42 fill. 1904. deczember 22-én kezdődölt a moz­galom. Ez a hatodik éve. Az ügy anyira haladt már, hogy a Magyar Paizs az ő évi adóját lélekkel remélve még csak kétszer ha lesz köteles fizetni. Ssabsdíiczeum. A deczember 19 ére hirdetett előadás elmaradt, mert az Uránia a jelzett időre nem küldhette meg az eláadáshöz szükséges képeket. A rendezőség az utolsó napig remélte, hogy a képek mégis csak megérkeznek, minthogy levél és sürgönybelí megkeresésére az Urániától egészen az előadás napjáig választ nem kapott. Eddig mindig ha a megkeresésekre nem válaszolt az Uránia, megküldte a kívánt képeket. Ez volt az ok, amiért a rendezőség az előadás elmara­dását az érdeklődő közönséggel kellő időben az újságok utján nem tudathatta. Az ünnepek alatt az előadások szünetelnek a szabadliczeumban. A legközelebbi 1910 január 9-én lesz. Ekkor a vár­megye főorvosa dr. Thassy Gábor a városok higiéniáját ismerteti. A zalaegerszegi izr. bitközség 1909 decz. 19-én tartotta közgyűlését Breisach Sámuel válasz­tási elnök vezetése alatt. — Megválasztattak 3 évi időtartamra: Elnök: Boschán Gyula. Alelnök: Büchler Jakab, pénztáros : Mondschein Samu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom