Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-16 / 37. szám

1909. szeptember 16. MAGYAR PAIZS 3 Tán egészségtelen, rozoga /agy közveszélyes? A tanácsi javaslat előadója kérdésre nyíltan megmondotta, hogy ugy az ember, mint a lóállomány egészsége kifogástalan most is, kifogástalan volt a múltban! Annyira kifogástalan, hogy egészségi tekintet ben Zalaegerszeg városa a legelső helyen áll! No már kérem, ha már igy állnak a dolgok, akkor igazán nagy könnyelműségnek tartanok, ha az uj építkezésbe belemennénk. Ha vannak hiányok, tessék azokat pótolni, ha szűk a hely, sajátítsuk ki a szomszéd területet és nagyobbítsuk azt. Hi=zen minden ember jobb szeretne palotában lakni, de ha nem lehet, meg kell neki elégednie a viskóval is! Ha annak a kosztba kiadott lónak Sárhidán vagy Liczkón jó helye van a 2 méter magas tehén istállóban, akkor nem tudjuk belátni, hogy az ittmaradottaknak miért kell hideg-meleg és ! langyos uszoda? Háború esetén, sőt nagygyakorlatozás alkalmával is a lovak sU-e ilyen kosztba adott ló! Es ezek ugyan azt a szolgálatot teljesitik, mint azok . a lovak, amelyeket mi a szájunktól megvonandó | kenyéren veendő vízen óhajtjuk dédelgetni. Megengedjük, hogy Valamikor a város illetve annak vezetője könnyelműen megígérte, hogy uj kaszárnyát épi', de ez még nem ok arra, hogy az fel is épüljön. Ez nem a gavallér becsületszava, hanem a tékozlónak könnyelmű Ígérete volt! Valljuk be, hogy tévedtünk, amidőn azt hittük, * hogy erőink elégségesek egy ilyen terhes vállal- • kozás keresztülvitelére! De akár bevalljuk, akár nem, a tekintetes Tör- j vényhatóság tudja, hogy mi képtelenek vagyunk j akkora összeggel ilyetén módon kaszárnyát építeni, j Ha a hadsereg fejlőaése, ha hadászati vivmá- ! nyok elodázhatlanul követelnék uj kaszárnya épi- i tését, épitse azt a magas kincstár, épitse azt az i állam, amelynek nem lehet Zalaegerszeg mostohább 1 fia, mint megannyi hely, ahol kincstári laktanyá í épült! Épitse azonban ugy, hogy a mostani laktanyát, • lovardát meg- vagy átveszi, nehogy a várost a > k'&jutatott tetemes kár érje! .! Vagy ha mindenkép nekünk kellene építeni, j adjon nekünk az állam egy millió kamatmentes • kölcsönt! Akkor, amikor a nagy bankokban éveken át csekély kamatozással milliók heverne?, akkor, mikor az ipar támogatására sok-sok j milliót a^nak: megérdemli ez a város is, hogy a közérdek előmozditásábm áliami érdekből segélyeztessék j Emeljük fel végső kétségbeesésünkben szavun- j kat, legyünk mi is egyszer hangosak, mert külön- '. ben lethárgiánkban nyakunkra hág az a moloch, | aminek csőd d neve! > A magas kormány, mely a városok felsegélye- ; zését programmjába felvette, nem engedheti, nem < engedi, hogy mi tönKre menjünk, elpusztuljunk! j Bízzunk, de dolgozzunk is, a siker nem marad- j hat el! A tekintetes Törvényhatóságnak felebbezési j kérelmünket nagybecsű figyelmébe ajánlva vagyunk alázatos szolgái: Dr. Berger Béla, Bede János, Böröndi János, Bácsay János, Büchler Jakab, Dr. Csák Károly, Dr. Czinder István, Deutsch Ferenez, Eisner József, Fischer Pál, Hajik István, Heincz János, j Komlós Miksa, Köhler Ede, Kummer Gyula, ; Leurivay László, Lowenstein Jakab, Miklós János, M^uthner Jenő, Nagy József, Paslek Lajos, Preszler Gyula, Reich Samu, Soroncz József, Szakály Isíván, Dr. Szigethy Elemér, Szombathelyi püspökség képv. Dr. Czinder István, Tivolt János, Tosch Károly, Udvardy Ignácz, Vapper Ignácz, Vizsy Gyula, Zalaegerszegi takarékpénztár képv. Fischer j László, Zalamegyei köip. takarékp. képv. Krosetz j Gyula, Zalavármegyei takarékp. képv. Krosetz • István. í í i Munkásgimnázium. Megírtuk, hogy gimnáziumunk tanári kara, a munkásgimnázium felálitása czéljából mozgalmat indított. Az előkészítő munkálattal megbízott Pásztor Imre tanár megbízásában oly sikerrel i járt el, hogy az intézet már ez év októberében • meg is nyílik. Igazgatója Pásztor tanár lesz, míg az előadók Dr. Szász Gerő ügyész, Dr. Halász Miksa orvos, Tikk László, Szalay Sámuel el. isk. tanítók, Klosovszky E. iparos, Sárközy Viktor gazd. titkár, Elek Mártun kereskedelmi isk. tanár s a gimn. tanárai közül Bencsik, Fenér, Tuczy, Haerter, Vogel, Suszter, Udvardy. A legnagyobb elismerés illeti a vármegye, város és ipartestület vezetőségét, mint akik a szükséges anyagi kiadások fedezését elvállalták. Egyébként az uj intézet vezetősége a következe felhívás közzétételére kérte fel lapunkat. Felhívás Zalaegerszeg munkásifjuságához! A zalaegerszegi ipartestület, a város és a vármegye segítségével Zalaegerszegen is megalakult a munkásgimnázium intézménye, mely országszerte fejlődésnek indult már s a tudomány ós műveltség terjesztésében jelentős eredményeket ért el mindenütt. Ennek az intézménynek czélja az, hogy segítségére legyen a munkás ifjúságnak ismeretei gyarapításában és műveltségének fokozásában. Korunkban már mindenki meg van győződve arról, hogy a tudomány és műveltség nagy érték, amelynek megszerzése mindenkinek érdekében áll. Sokan azonban, akik korán megszakítva iskolai tanulmányaikat már kora ifjúságukban megkezdik kenyérkereső munkájukat s az ismeretszerzés terén egészen önmagukra vannak utalva, nehezen juthatnak hozzá ezekhez az értékekhez. Ezt a hozzá érhetést akarja megkönnyíteni a munkásgimnázium azokkal a sorozatos vetített képekkel kisért előadásokkal, melyeknek hallgatására felhívjuk az ifjúsági egyesületek tagjait s az összes iparos és kereskedő ifjakat. Ezek az előadások ki fognak terjedni a tudományok majdnem valamennyi ágára s meghallgatásuk minden egyes ifjúnak erkölcsi sőt gyakorlati hasznát is fogja eredményezni. Az elöpdásokat okt. 1-én kezdik meg. Hetenkint 4 előadás lesz; az első ciklus tárgyai és előadói: Magyar földrajz, Szalay S.; Egészségtan, dr. Halász M.; magyar irálytan, Bencsik J.; számtan, Pásztor I. Ez az első sorozat 3 hónapig fog tartani s azután a következő előadások kerülnek sorra : magyar történelem, ipartörténet, könyvelés, számtrn. Ezek előadása szintén 3 hónapot vesz igénybe. Az összes tárgyak három éven át, mindig 6 hónapi időben adatnak elő. Azok, kik valamennyit szorgalmasan végig hallgatják, bizonyítványt kapnak, a mely egyrészt, mint szorgalmuknak maradandó dokumentuma, önérzetüknek állandó forrásává válik, másrészt a gyakorlati életben kenyérkereső pályájukon is különfélé előnyöket fog számukra biztosítani. Az előadásokra beiratkozni lehet szept. 19 és 26 án (vasárnap) az ipartestület helyiségében Klosovszky Ernő urnái. Megjegyezzük, hogy valamennyi előadás este 8 órakor fog kezdődni; ennek az intézkedésnek az a czélja, hogy a munkásgimnáziumok hallgatása teljesen ingyenes, semmitéle anyagi áldozattal sem jár. Helyisége az ipartestület nagyterme. Végül megjegyezzük, hogy amilyen hasznos ez az intézmény az egyesekre, épen olyan üdvös a közre, az egész nemzetre is. Mert a közös műveltség összehozza az embereket, megértést, a megértés pedig egyetértést szül, amire az egész nemzetnek oly nagy szüksége van, közös műveltség nélkül a sokat emlegetett egyenlőség is csak holt frázis, a közös műveltség fogja ezt a holt frázist élő valósággá átvarázsolni. Munkásifjak, jöjjetek tehát minél számosabban! e. „Iparosaink." Az alábbi levélre azt az óhajtást fejezzük ki, hogy az iparosok, főleg a szóbeli és írásbeli hasonló vitatkozásban a dolognak ne csak egyik oldalát tekintsék, mert bizony szomorú példái vannak a megbízhatatlanságnak és az érzéketlenségnek (indolenczia); vannak jók is rosszak is. — Ezt a helyesen megfogalmazott czikket természetesen készséggel közöljük s felhívjuk rá a figyelmet is. Tek. Szerkesztő ur! Becses lapjában megjelent mult heteken egy névtelen czikk »Iparosainké czim alatt. Mire az egyenlő elbánás elve alapján kérném soraimnak helyt adni. Igaz ugyan, hogy az oly egyéneknek, kik az ismeretlenség köpenyébe burkolódzva akarják a magyar ipart agyú npártolni, egyáltalán nem érdemes felelni; de itt egy olyan osztály van általánosságban megtámadva, a melynek Zalaegerszegen 482 tagja van és hogy a nagy közönség ne gondolhassa, hogy Egerszegen egyáltalán nincs tisztességes iparos, kénytelen vagyok az egész czikkei bővebben foglalkozni. Elsősorban is nem áll az, hogy volnának ma oly vásárlók, akik drágábban megveszik a rosz hazai iparczikket, mint az olcsó külföldit. Enne* éppen az ellenkezője áll; a nagy közönség épp ugy mint a névtelen czikkiró, megveszi az olcsónak látszó idegen raktárárut, mondjuk: egy pár karlsbadi vagy mödlingi czipőt 8 — 10 koronáért; ez olcsó ahhoz aránylag, hogy helyben 11—18 koronáért kapna egy párt. De ha két hét alatt ez elpusztul, az nem baj, hanem ha a helybeli iparos azt az idegen szemetet nem hajlandó olcsón, jól és gyorsan használhatóvá tenni, az a helybeli iparosnak már nagy büne. Nem akarok több példát fölhozni, de ugyanez áll az összes iparágakra is. Igenis vannak Zalaegerszegnek ügyes, értelmes és szakképzett iparosai fölös számban, akik nem csak szakképzettségükkel, de társadalmi műveltségűkkel is megütik azt a mértéket, a melyen a névtelen czikkiró áll, aki talán azon nézetben, hogy a közérdeket szolgálja, vagy föltünési viszketegségből vagy nem tudom mi okból nem szégyenli névtelenül a felelősségre vonás lehetőségének kizárásával az egész iparos osztályt támadni. Én ugy tapasztalom, a névtelen czikkiró sorai| ból, hogy ö néki halvány sejtelme sincs arról, | hogy mi az iparos. ( Nem tudja vagy nem akarja észrevenni, hogy j a mágyar kisiparosnál nem a szakképzettség, i hanem a tőke hiányzik; elégszer tapasztaltam azon időben mikor mint segéd Ausztria-Magyarország és a külföld nevesebb városaiban megfordultam, mindig keresettebb volt a magyar ipari munkás mint a bennszülött és mindig • nagyobb fizetése volt a magyar munkásnak mint | a helybelinek. Ez elég bizonyítéka annak, hogy j képesek volnánk most itthon, a mikor korban j és tapasztalatban jóval öregebbek vagyunk mint S moudjuk ezelőtt tiz évvel. Különben ma már lét; feltételünk, hogy tanuljunk foMon. Ma a leg| egyszerűbb iparosnak oly sok mindent kell tudni, i hógy csak a minpennapi kenyerét is megbírja \ keresni, hogy a névtelen czikkirónak arról fogalma i sincs, kölönben nem is követeli tőle senki, hogy j azt tudja. ; Például felhozom az én szerény szakmámat: egy i bútorasztalosnak a kézügyességen kivül felülmul: hatlan szükséges a rajz, hogy a készítendő muní kát előre megtudja tervezni, némi fogalmának j kell lenni az estheticából, hogy amit csinál, ha j legegyszerűbb dolog is, megnyerje a vevő tetszéj sét. Kell a bútorasztalosnak bizonyos mértékig j jártasnak lenni a vegyészetben, hogy előtudja álli| tani a megkívánt színezést, (fa páczolás) fényezést j vagy fénytelenitést, szóval ezek mind fontosabb i tudnivalók, mint mondjuk az úgynevezett tanult j osztálynál a latinnyelv tudása. Ezt csak vázlato' san mint példát hoztam fel. Pedig az összes ipar; ban száz meg száz ilyen külön tudnivaló van, 1 amit az illető névtelen czikkiró nem tud. De ö j tőle nem is kivánja senki, hogy azokat tudja. ' Hanem azt elvárhatja tőle a zalaegerszegi iparos | osztály, hogy ha már bármi okból összeütközése J volt valamelyik egyessel, azért ne bántsa az I egészet általánosságban. Álljon ki a nyilvánosság í elé, vagy intézze el ügyét avval akit érdekel, de ; ne vegye egy kalap alá az egészet. Van a czikkiró urnák azonban igaza is és > pedig az első, hogy vannak kivételek; hát ezt j én is beismerem, hogy tisztán, salak nélkül még ; az arany sínes; hanem azt ugylátszik nem veszi i észre, hogy ugyanazon osztályban a melyhez ő j tartozik, szintén vannak kivételek. Még egy dologban adok igazat a névtelen czikk> írónak és ezt figyelmébe ajánlom iparos társaimi nak is. És ez az, hogy tanuljunk folyton. Én ma Isten kegyelméből már 32 esztendeje vagyok ipari pályámon, de azért nem mondhatom, hogy eleget tudok; mert egy iparos csak akkor tanult , már eleget, ha egyszer a szerszám kihullt a kezéből. Nem csak én, de velem többi iparos társaim is szívesen tanulunk akár a névtelen czikkirótól is, ha olyau valamit tud tanítani, ami javunkra szolgál. Es még egy dolgot. Ha valaki komolyan akarja a magyar ipart föllenditeni, az vegye figyelembe a magyar iparos mostoha anyagi helyzetét és ne vallja azt, amit igen sokan vallanak : (hogy ne