Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-08 / 14. szám

1909. április 8 MAGYAR PAIZS 3 fegyelem és felügyelet, — hiszen az állomásokon is lopnak. — Figyeljünk csak a kupék ablakából: a vasúti árkokban nagy darab szenet és fát látunk, mintha a vaggonokból véletlenül hullott volna le, — dehogy véletlen, — a fékkel ellátott kocsikból hiányzik a legtöbb szén és fa. Vasúti őröknek a tüzelő anyag annyi fáradságba kerül, hogy a ledobált tüzelő anyagot összeszedi és a nagy közönség fizeti meg az árát, — következő módon. Egy mm. fa 3 korona; 50 kilónként mérik, a kosár jó súlyos, 8—9 kg. a ^osár nincs a mérlegen kiegyenlítve, tehát minden 50 kg mérésnél 8 kg. kevesebb, törvényben megengedett eltérés 50 kgrammnál legtöbb 75 gramm, tehát többször mint százszor felül haladja ezt is. Tehát a fa mm.-ja nem 3 K, hanem 3 K 48 fbe kerül, a szénnel is éppen igy történik. Kereskedők nem is titkolják, sőt kijelentik, kénytelenek igy mérni, hogy az ellopott áru értékét is megnyerhessék. De igy van a hus, liszt és másféle áru czikkekkel is a szegény ember. Már 6-ík hónapja mióta rendszeresen kell fűteni, tessék elgondolni, hogy a szegény embert mennyire sújtja ennek a méreg drága tüzelő anyagnak az áia; gyomrától kell elvonnia, hogy lakásában meg ne faggyon gyermekeivel együtt. Tehát hatósági mérlegelést kell felállítani az egész országban és a rendőrséget szigorúan utasítani, hogy a hatósági mérlegelést hivatalos órák alatt végezze minden dij nélkül, — végezzen ellenőrző próbákat, szintén díj nélkül, ha pedig vis«za élésnek jött nyomára, a bírságolási összeg szolgáljon bevételül. Az 1888. évi 70.000 sz. belügyminiszteri ieudelet fent említett kihágás megszüntetésére kibocsájtatott, de meg nem szüntette, mert a rendőrséget senki sem vizsgálta, vájjon végzi-e az ellenőrzést vagy nem. ^Megvagyok arról is győződve, hogy a rendőrségnél levő közforgalmi mértékek ellenőrzésére vonatkozó könyvek bizonyos rovatát minden hónapban kitöltik, szokott módon — hasból. Állami mértékhitelesítő hivatal hatáskörébe kelll tehát sorozni azt is, hogy a rendőrségnél végzett hatósági mérlegelés ne csak papiroson, hanem a valóságban is meglegyen és működjék, ezt is ellenőrizze. Volt mértékhitelesítő. Mozognak a régi mértékhitelesítők. Az érkezett és érkező levelekből látjuk, hogy a régi ménékhitelesitők lelkében részint reszignáczió — belenyugvás, részint tásuitság, részint nyugtalanság van, de mindenünnen kiérzik, ha hamu alatt lappangva is — az elkeseredés. Elkeseredés a »tapintal!anuaks és xméltánytalannak« jelzett velük való bánásmód miatt, kegyetlen sorsuk miatt. Abból áll ez a rosz sors, hogy közülök sokan, akikben megvolna is a kellő modern tehetség és ügyesség : a kellő eszközök hiányában nem készülhettek volt el elég jól a vizsgára; másrészt, akik sehogyan sem tudtak volna elég jól elkészülni : még ezek sem nyugodhatnak bele aba a nálunk nem szokásos kegyetlen sorsba, hogy amint ők mondják, csak u^y »mírniksz-dirniksz« félrelökjék őket; legalább egy kis nyugdíjfélét végkielégítés félét ezek is várhattak. S még inkább az előbbiek. Most annak a hírét vesszük, hogy néhánynak vezetése mellett erős szervezkedésre készülnek. Mire? mi czéiból ? milyen eszközökkel? még nem tudjuk. Nemsokára meglátjuk a Magyar Paixsban. Az elégedetlenség és háborgás kellemetlen dolog. Kellemetlen annak kétszeresen, akinek fáj a seb; de kellemetlen annak is, aki a sebet vágta. Legokosabb dolog a sebet meggyógyítani. De hiszen nem is igen lehet azt elképzelni, hogy a miniszter ur és államtitkár ur részleteiben ismernék ezeket a fájó részeket. Kossuth Ferencz miniszter ur is, Sztcrényi József államtitkár ur is magas szellemű és nagylelkű emberek, szívre nézve annyira jók, hogy mondhatni lágyszivüek. Méltánytalanságot, annál kevésbé szivteienséget nem tűrhetnek. Sőt inkább ugy kell lenni, hogy tartogatnak valamely orvosságot a sebeknek legalább az enyhítésére. Csak nyilvánosan nem tudunk még erről. Lehetetlen, hogy valami nyugdíj vagy kielégítési-balzsam ne készülne a félretettek számára. Nem tudom, mondom, mit szándékoznák szervezkedésükben a régi hitelesítők. Azt gondolhatjuk, hogy a már megállapított dolgokat főjellem vonásokban megváltoztatni nem lehet. De azt is j lehet tudni, hogy törvény, rendelet és tekintély , megsértése nélkül igazságot, méltányosságot és ? emberséget lehet gyakorolni orvosszerül. Sót kell. 1 Szerény nézetem szerint jobb alkalmat és esz] közöket adva — vizsgára lehetne bocsátani az arra j kivánkozókat. Hiszen tudtommal ugy sincs be\ töltve minden hely. Van eset, hogy a kinevezett ( el sem foglalta a helyét. Aztán minden perczben S üresedhetik. Azonkivül az elméleti vezető mellett s mindig nagy haszonnal működhetik egy kerület' ben még egy-két gyakorlati ember is. Sőt egy| mást tudnák igazábbau kiegészíteni. — Végül : pedig: élethosszig választott vagy kinevezett tiszt] viselő, magyarországi állapotaink szerint, mikor | már nem dolgozhatik, de még nem halhat meg, ! arra az időre egy kis nyugdijat vár. —b— !

Tájékoztató — a hordőjelzőknek. A m. kir. mérlékügyi intézet (Bpest Köz, temetői ut 20.) az 1908. évi 22491. sz. keresk. ; min. rendelettel szabályozott hordójelzői szakvizsgára késsülök részére Tájékoztatót állított össze. A Tájékoztató cz. 40 oldalas füzet a Számtan| nak, Mértannak, Természettannak és Méterrsud; szernek rövid, de gyakorlatias, könyü módszerű i tankönyve. j A hordóje'.zÖi szakvizsgán a jelöltnek tudnia | kell mindazokat a törvényeket, miniszteri rende\ leteket és a m. kir. központi mértékügyi intézet utasításait, melyek a hordójelzőkre nézve fontoss sággal birnak. Mindezek a törvények, rendeletek és utasítások a mértékügyi intézetnél megszerezi hetők. í A hordójelzési eljárás gyakorlatilag a vizsgát megelőző, a vizsga-szabályrendelet 3-ik §-ában ] emiitett valamely hordójelzö hivatalban töltött két í heti gyakorlati idő alatt sajátítható el. A hordó ; jelzési eljárás részletes ismertése ezenkívül a m. j kir. központi mértékügyi intézet által kiadott és j ugyanott megszerezhető külön utasításban is j benne foglaltalik. A m. kir. központi mértékügyi intézet kiadványainak jegyzéke : A) Rendeletek, utasítások. , I. Az 1907. évi V. t.-cz. s a végrehajtására vonatkozó rendeletek és utasítások. ) 1. füzet. A mértéktörvény. A mértékügy

ri intézet' AZ 1907. évi V. t.-cz. — A különleges mérték' egységek (a 107.231/908. sz. keresk. min. rend.) j — A mértékügyi intézet szervezeti szabályzata | (a 107.229/908. sz. keresk. m. rendelet). — Az i 1874. évi VIII., az 1875. évi LVIII. és az 1891. i évi VI. törvényczikkek alapján kiadott kormány\ rendeletek hatályon kivül helyezése (a 111.169. 908. sz. keresk. min. rendelet). — Ára —40 f. j 2. füzet. A hitelesíthető mértékek szerkezete, í A hitelesítés alá bocsátható mértékek és méröí eszközök kellékei, hibahatárai, azokon alkalma5 zandó hitelesítési bélyegek (a 107225/908. sz. i keresk. min. rendelet). — Ára —"80 f. j 3. füzet. Mértékhitelesités. A mértékek és mérö; eszközök hitelesítése és az ennek fejében fizei tendő dijak (a 107'226/908. keresk. min. rend.) I — Az állami mértékhitelesítő hivatalok székhelye I és működési köre (a 80.806/908. sz. keresk. min. rendelet). — A korcsmai palac;kok és ivóedények, valamint a teljes palaczkok és teljes kannák bitelesilése s hitelesítési dijai 107.228/ 908. sz. keresk. min. rendelet). A bort, stb. tartalmazó zárt palaczkok mennyiségtartalmának kőtelező megjelö.ése (a 107.232/908. sz. keresk. min. rendelet). — Ára. 1'— K. 4. fúzet. A mértékhitelesítő hivatalok belső ügykezelése. Az állami mértékhitelesítő hivatalok szervezeti szabályzata (a 107.227/908. sz. keresk. min. rendelet). — Az állami mértékhitelesítő hivatalők pénz- és vagyonkezelési utasítása (112.406/908. sz. keresk. min. rendelet). — A mértékhitelesítői szakvizsgák szabályzata (a 18.217 908. sz. keresk. min. rendelei). — A hordójelzői szakvizsgák szabályzata (a 22.491/908. sz. keresk. min. rendelet). — Ára —60 f. | 5. füzet. Hordőjelzés. A hordójelzö hivatalok I berendezése és szolgálata, valamint a iiordók | jelzése és a jelzésért fizetendő dijak (a 107.230 | 908. sz. keresk. min. rendelet). — A bort, sört I valamint egyéb szeszes italokat tartalmazó hordók ® forgalombahozatala (a 111.168/908. sz. keresk. min. rendelet). — A birodalmi tanácsban képi viselt királyságok és országom területén hitele' sitett hordókkal való elbánás (a 111.167/908. sz. 1 keresk. min. rendelet). — A hordójelzési raü! szaki eljárás (a 678/909. sz. mértékügyi intézeti utasítás). — Ára —.30 f. 6. füzet. A mértékek és mérőeszközök hitelesítésénél követendő eljárás (a 196/909. számú mértékügyi intézeti utasítás). Előkészület alatt. II. Az 1874. évi VIII. t. cz. alapján hitelesített mértékek és mérőeszközök szerkezeti kellékei. A 169/909. sz. mértékügyi intézeti utasítás e tárgyban; 19. ábra és 19 rajzmelléklettel. — Ara — 3 K. III. Tájékoztató a hordójelzői szakvizsgára készülők részére. Ára — 50 f. B) A hitelesítés alá bocsátott mértékek és mérőeszközök rajzai. 1 A hitelesíthető mértékek és mérőeszközök cz. rajzgyűjtemény. 1. rész. A hoszmértékek (2 lap,). — Ára —•50 f. 2. rész. A folyadékmértékek (9 lap). — Ára 2-25 f. 3. rész. A száraz anyagok merésére való űrmértékek (7 lap). — Ára 1-75 f. 4. rész. A sulyok (3 lap). — Ára —-75 f. (További füzetek előkészület alatt). II. Az átmenetileg hitelesíthető mérlegszerkezetek cz. rajzgyűjtemény (48 lap kemény bori| tékban). -— Ára 12'— K. í III. Az átmenetileg hitelesíthető gázmérőszer! kezetek cz. rajzgzüjtemény (9 lap).—Ára 2 K 40 | fillér. j Megjegyzés. A hitelesítésre bocsátott vízmérőszerkezetek ideiglenes rajzai a fentemtttett 169. 909. sz. mértékügyi intézeti utasításhoz vannak csatolva; végleges rajzaik »A hitelesíthető mérj tékek és mérőeszközök® cz. gyűjteménybe fogi nak felvétetni. | Budapest, 1909 február. M. kir. központi n értékügyi intézet. 1 Szükséges, értékes kiadványok ezek. Szük! séges is, hogy meglegyenek ezek a kiadvá; nyok az illető hivatalokban: mértékhitelesi\ tők, hordójelzők, iparkamarák, testületek, ) felügyelők stb. asztalain. — Azonban tudnunk j kel), hogy a föld kerekén a magyar tisztí viselő a legszegényebb ember. Azt a szerény i megjegyzést tesszük hozzá tehát, hogy e \ kiadványokat az illető helyekre nem pénzért | kellene elküldeni, hanem ingyen — nem | névre szólólag ugyan, nem a változható sze| mélynek privát vagyonáui ajándékban, hanem az állandó hivatalnak, kötelező megtartásra és használatra — ingyen. Mérték és mérlegkészitök, gyárosok figyelmébe. A Magyar Paizs f. évi 2. számához csatoltunk egy hevenyészve, de elég pontosan készített mértékügyi térképet a mértékhitelesítők neveivel, székhelyeivel, kerületeivel stb. Most szándékolunk még egy ilyet, de megbővitve a mérték és mérlegkészitőknek, gyárosoknak, javítóknak s mérlegkereskedőknek a neveivel, a gyárak székhelyeivel, hogy a kettő közötti viszony, összeköttetés, érintkezés megkönyittessék, s a tájékokozatlanság megszűnjék. Természetesen ez egy kis költségbe kerül s megkérdeztük a mértékgyárosoktól, hajlandók é költség megtérítés képen legalább 5—10 példányt abból a térképből 20 fillérjével megrendelni, vagy a szélein • cm. 20 filléres hirdetéseket berakni. — Eddig kevesen jelentkeztek. Szükséges, hogy többen jelentkezzenek, hogy oknélküli költséget ne csináljon magának a kiadónk. Salavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (74. kőkemény.) Oyúfatartót, amelyet Harmat Zsiga lentihegyi kanász faragott, ajáudékozott Radó Ernő fögimn. tanuló. 3 db szerszámdiszt hozott Békéli József fögimn, tanuló. Régi könyveket, iratokat adtak: Hunyady László (3 db), Deák Károly (3 db), Skopál Zoltán, Fridrik Jenő fögimn tanulók. (Felytatjuk ) Eaerter.