Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-30 / 52. szám
8 MAGYAR PAIZS 1909. deczember 424. családtanitót és Menyey Aaaa tanítót a gyékónyesi áll. iskolához helyezték át. A vitéz rendórbizios - s a tapolczai csend. Koszbár Jakab tapolczai borkereskedő segéd, 56 éves ember, olyan részletességgel beszélte el magveretését s annak körülményeit, hogy lehetetlen mesének tartani. Hétfőn éjjeli 1 órakor ment haza a kávéházból, Kell Árpád rendórbiztos, akit csak két hónap óta választottak meg e hivatalra, friss erőben és friss hivatalban levő ember, az öreg Koszbár után szaladott s kardjával agybafőbe verte. A hősi lármára alvó ágyukból kiugrottak: Czapa Györgyné, Antal József kocsis, Szőke Jánosné, Saruga Antalné és kiszabadították Koszbárt a fájó utlegek alól, ki a balkarját most sem bírja. S kogy a dolog még czifráüb legyen: Koszbár állítása szerint a rendőrbiztos másnap azzal védekezett, hogy őt egy ur biztatta föl erre a vitézi cselekedetre. — Ez még csak egyik oldala a dolognak. A másik az, hogy az öreg Koszbár Tapolczán ment fűhöz fához panaszra. Az orvosoktól nem kapott »látleletet.« A járásbiró nem vette fel a panaszt látlelet nélkül. Az öreg Koszbárnak Zalaegerszegre kellett jönie, hogy Thassy Gábor vármegyei főorvostól kapjen látleletet s elpanaszolja a dolgot az alispánnak s az újságírónak. Karácsonyi ünnepély. Stridóváron az áliami iskola tantestülete deczember 22 én szép karácsonyi ünnepélyt rendezett. Színre került a »Karácsoay« cz. színdarab melyet a tanulók adtak elő. A darabot Kozma Imre tanító irta Czélja volt a színdarab előadásának részben az ünnep emelése, a gyermekek örömének fokozása, egyben a mostoha viszonyok között élő szegény tanulók felsegélyezése. Könnyekig hatotta meg a jelenvoltakat a sikerült szinmű, a gyermekek öröme. Előadás után megbontatott a díszített és megrakott karácsonyfa. 27 tanulón segítettek részben teijes, részben fél öltözettel és fehérneművel. Jutott nekik még más ajándék is: sütemény, czukor, füge stb. Majd boldogan tértek ünnepelni a gyermekek haza. A tantestület által körözött gyüjtöiveu adakoztak: Jokó János 3 K, Fejér Dénes, Saáry Vinczéné, Belietz Edéné, Knezevich Viktor, Danitz Sándorné, Bellecz Ede 2—2 K, Kozma Imre, Krampatics Józsefné, Dr. Csillag Dezső, Stern Miksa, Áts Jenő, Purics Lukács Lutár István, Pálinkás Sándor, Forintos Lajosné, Adelman Ferenczné, Papp Sándor, Krampatics József, Buták Elek 1—1 K, Nemes Ferencz 40 f, Galics Ferenczné 50 f, Schlauer Antal 40 f, Gilincsek Péter, Csüdő Zoltán 30—30 f. Ezen kívül Brodnyák és Liszt czég 6, Petritsch Mária 3, Poje Balázsné 1 gyermeknek való ruhaneműt. Krauthacker Józsot 3 gyermek részére viselt ruhát. A nemes lelkű adakozóknak, e bolyén mond hálás köszönetet a tautestület. TávoiiaK. A Magyarország. Hozzávetőleges számitásom szerint másfél esztendeje annak, hogy a Magyarország mindennap, tehát egymás után, minimálisan számítva, 400—450 vezérczikkben a készülőben levő önnálló magyar bankról ir. Az aradi vesztőhely sorsjátéka, AZ aradi vesztőhely megváltására és méltó megörökítésére alakult 13 as bizottság által réndezett tárgysors játék rohamosan közeledik a befejezéshez. A buzáatjanuár 8-án este 7 órakor okvetlen megtartják a Vámházpalota sorsolási termében, politikai biztos jelenlétében. Az 1 koronás sorsjegy a húzás napjáig kapható minden tőzsdében és megrendelhető a bizottság központi irodájában: Budapest VII., Akáczfa u. 39. A sorsjáték főbb értekes nyereménytárgyai a régi Nemzeti Színház előtt épült csinos kiállítási helyiségben mindenkor megtekinthetők. iníj.vos könyv a házinyal tenyésztésről A Hj^iüxullenyésztók Országos Szövetsége, (Buda pest, Csillaghegy) a házinyúl tenyésztés népszerűsítése érdekében minden érdeklődőnek ingyen küld: meg a most megjelent ismertetőjét a nyulteLyésztésröl, amelyből bárki annyira megismerheti ezt a hasznos gazdasági mellék ágazatot, hogy maga is bele foghat a jövedelmező tenyésztésba. Ezt a kezdést is megkönnyíti a Szövetség azzal, hogy jó tenyésztő anyag beszerzését közvetíti, sőt vagyontalanoknak ingyen is ad. A házinyulak vágását és gereznájuk gyűjtését a Szövetség Csillaghegy telepén, valamint husuk árusítását a Központi Vásárcsarnokban megkezdték; a termékek tehát bármely mennyiségben értékesíthetők. Irodalom. Művészet. Ki a gentleman? Már a nyáron említettük, hogy egy erdélyi kiváló sportiró, Kuszkó István kiadja jegyzetekkel kisérve néhai Báró Jósika Lajosnak v. b. t. tanácsosnak az aranygyapjasrend lovagjának nagyértékü lovagi beszédjét, melynek ez a czime : »Ri az igazi gentleman?« Kuszkó e müvét a Magyar Paizsban szándékozott kiadni s itt is szándékszik kiadni. Az őszön azonban ez nem történhetett meg, mert időközben egy országos testi nevelési kongresszus eszméjét vetették fel s arra az erdélyi részekből Kuszkót kérték föl fölolvasónak, akinek épen ez eszme köréből kellendett felolvasást tartania. A kongresszus József főherczeg fővédnöksége alatt a rési képviselőház nagy termében volt e hó 27, 28 és 29 én. A kongresszuson áilamférfiak s a legkiválóbb szakférfiak a testnevelést az ifjúsági egyesületekben, kapcsolatban az egészségügy, a testedzés, a honvédelmi szempont, tüzoltóképzés ós életmentéssel magyarázták. Előadás volt a tornából, az athletikai játékok szerepéről stb. Az első nap sorrendjében Kuszkó István a Kolozsvári Athletikai Club alelnöke volt az előadó. Felolvasának tárgya: a testi nevelés, kapcsolatban az erkölcsi neveléssel és a magyar lovagias szellem ápolásával. A kongresszus védnökei: Gróf Apponyi Albert miniszter, Dr. Dárczy István polgármester, Dr. Be zevitzy Albert, Dr. Darányi Ignácz, Deswffy Aurél, Fülep Kálmán polgármester, Gál Sándor házelnök, Jekelfalussi honvédelmi miniszter, Molnár Viktor államtitkár, Schönaih Ferencz hadügyminiszter, Vaszary Kolos berczegprimás, gr. Teleki Sándor. A nagyszabású kongresszust Dr. Nagy Emil orsz. képviselő, Iszer Károly budapesti Torna nlub alelnöke, a Ferencz József rend lovagja, mint elnökök, továbbá Maleczky Román ügyvezető titkár rendezte Báró Jósikának ezt a nagyértékü parainezisét Kuszkó István most már legnagyobb valószínűséggel ki fogja adni az ö felolvasásával egyetemben, amely miatt eddig késett. Evvel a Magyar Paizs. olvasói értékes szellemi és erkölcsi kincshez jutnak. Báró Jósika Lajos noha a nagy regényírónak családjához tartozik: az irodalomban nincsen neve; a gazdálkodás mellett osak a sporttal foglalkozott fiatal korától kezdve élete végéig 86 éven át, de a sporttól elválaszthatatlan nemes eszmék, erkölcsi gondolatok foglalkoztatták mindig. A Kolozsvári Athletikai Clubnak elnöke volt s 80 éves korában irta: Ki a gentlemant cz. rövid, de annál súlyosabb tartalmú erkölcsi vezérczikkét az összes magyar ifjúsághoz, melyet egyik közgyűlésen élőszóval is előadott.. Ez a beszéd az erdélyi értelmes ifjúságnak az irányítója lett. És okos dolog, hogy ezt a jeles beszédet épen Kuszkó István magyarázza és terjeszti, mert Ö magyarázta és terjesztette annak idejében legközvetlenebbül reálisan ezt a beszédet, egész Erdélyben — vezetve lángoló lelkesedéssel és tudással a Kolozsvári Athletikai Club ügyét. UaQyar jogász. Valóban hézagpótló sajtó orgánummal gazdagította jogirodalmunkat az e czimen-. megjelent folyóirat, a Magyar Jogász czikkeit a jog- és társadalomtudomány, pszichológia, gazdaságtan és természettudomány határkérdéseiből meríti és igy törekszik az egyoldalú jogi műveltséget és képzettséget kiegészíteni. Örömmel kell üdvözölnünk ezt a törekvő ambicziózus jogászújságot, amely méltánylandó és dicsérendő uj irányt honosít meg azzal, hogy a jogi problémákat az élettel és társadalommal való összefüggésében neai száraz tudományos modorban, hanem vonzóan és érdekesen tárgyalja; különösen a fiatal jogászgenerácziönak ajánlhatjuk jó lélekkel, hogy önképzésük irányát a Magyar Jogász szellemében és általa kijelölt utakon valósítsák meg. Már az első számban ügyesen válogatja össze a czikkeit. Ziteimam a bonni egyetem világhírű professzora egy igen érdekes aktuális kérdésről értekezik. Majd Martin Beradt szociologus tollából közli i »Biró és a társadalom« cz. czikket. A mellékleten Aubin-nek, Steinheilné védőjének, ragyogó ékesszólással tartott védöbeszédét találjuk, amely méltán fogja a figyelmet felkelteni, mert ezt a világhirü, klasszikus beszédet franczia eredetiből mesterien fordítva adja. A szemlében minden számottevő magyar, német és franczia irodalmi termékről számol be. Az újonnan megindult folyóirat szerkesztője dr. Dobó Ferencz. Megjelenik havonkint egyszer, a szükséghez képest kétszer. Előfizetési ára egész évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 30 fillér. Szerkesztőség Kolozsvárt Erzsébet-ut 19. Kiadóhivatal Malomutcza 14. A »JÓ Pajtás« czikkeit a legjobb irók írják. Mikszáth Kálmán gyakran ir bele elbeszélést. Sebők Zsigmond benne folytatja maczkó-történoteit Dörmögő Dömötör czimen. Benedek Elek regényt és szép meséket ir. Molnár Ferencz mulatságos apró színdarabokat, történateket, Rákosi Viktor elbeszéléseket, Szóllősi Zsigmond és Móricz Zsigmond meséket, elbeszéléseket Schöpflin Aladár tanulságos elbeszéléseket. Költőink közül Lévay József, Endrődi Sándor, Kozma. Andor, Ábrányi Emil, Lampérth Géza, stb. irnak a »Jó Pajtás«-ba gyermekverseket. A »Jó Pajtás* szerkesztői üzenetei kedvesek minden gyermeknek, igazi benső szeretetteljes viszeny fejlődik ki általuk a lap és olvasói közt. A »Jó Pajtás* rejtvényeinek megfejtői között értékes könyvjutalmakat sorsol ki. Karácsonyra gazdag tartalmú é«diszes kiállítású ajándékkal lepte meg olvasóit. Ez a »Jó Pajtás Almanachja*, egy terjedelme* kötet könyv, legjobb ifjúsági íróink meséiből, elbeszéléseiből, egyéb közleményeiből összeállítva, szép képekkel. Azonkívül kedves kis tárc/.aaaptárt az 1910. évre kap minden előfizető. A »}& Pajtás A!manacbjá«-t és a tárcza naptárt ingyen kapja minden előfizető; azok is, a kik uj évtől kezdve lépnek az előfizetők sorába. Előfizetők gyűjtői értékes kedvezményekben részesülnek. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámot ingyen küld: a Jó Pajtás kiadóhivatala Franklin-Társulat Budapest, IV. Egyetem-utoza 4. sz. s a fiókkiadóhivatal: Lampel R. könyvkereskegése (Wodianer F. és Fiai) R. T. Budapest, VI. Audrássyut 21. A lap évi ára 10 K. Különfélék. Uj egyházi ének. — Irta Dr. Kalmár Antal. Az Országos Néplapnak karácsonyi számában a, vezérczikk Dr. Kalmár tollából ez uj ritmussal kezdődik: »Mennyböl az-angyal — Bécsből az ördög* . . . „A magyar intelligenczia." Tudja a fene» milyen világot élünk. A magyar intelligencziár*. appellálnak, azt provokálják, annak adresszálják azt a tartalmú levelet, reklám czikket, amely azt. J mondja, hogy a »magyar intelligencziáaak nélkülözhetetlen közlönye* a Budapesti Hírlap. Hiszen lehet. De elég szomorú! hogy ugy van. Csakhogy ez reklám czikk — sokszorosítva. S azt akarja^ hogy„ ha nincsen is igy, d& igy legyen. De miért legy.ea az ugy, hogy „minden intelligens* ember okvetlenül a Budapesti Hírlapból merits» lelki életének a nedvét? — Valami 20—30 újság jár hozzám, az mindenik írja következetesen az olöbbit, s még. hozzáteszi, hogy az ö »Jelszava; Mindent a magyarságért.« Én nem hiszem. — Hát nem elég a Budapesti Hírlapnak, hogy milliókat szeszeit? a szerkezstöje kitűnően tisztelt emberséges emiier, jeles iró, főrendiházi tag, Méltóságos ur? Ez elég. Minket vidéki parasztokat ne taaitson magyarságra. És épen ilyen időkben. Hisaen a második elemista ha újságot olvasna,, az is látná, hogy a B. H. miként figyeli a delejtiát. Jó jogász czikkeket, jeles művészeti czikkeket és egyebeket ir, de már a magyartág dolgában, ebben az egyben, már csak a saját orrunk után megyünk — mi jámbor vidékiek. Vasnti menetrend. Érvényes 1909 október 1-tól. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budaptst felé. reggel 5 óra 50 p <• <•', délelőtt 9 óra 85 perez, délután 4 óra 43 >,>• z. Csáktornya felé: reggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 óta 50 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czolldömölk felől: reggel 8 óra 41 perez; délután 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 p°rcz, Csáktornya felöl reggel 9 óra 26 perez, d. u. 4 óra 34 perc<, este 8 óra 21 perc<. Zalaszentivánra indul. reggel 6 óra 10 perez csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Dalban 12 óra 09 perez; csatlakozás Kani/sa Szombathely fel; Délurán 2 ora 33 parcz; csatlakozás Kanizsaj Szombathely felé. Este 6 óra 33 perez; csatlakozás ! Kanizsa S/oinbathely felé. Este 8 óra 42 perez í csarlakozás Kanizsa feie. ; Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel j 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12 perez, délután J 4 ói a 32 perci, és este 8 ora 15 perez.
