Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-20 / 20. szám

1909. május 20. MAGYAR PAIZS 3 és uj mérőeszközeiket tartoznak felmutatni, még pedig tisztán, pormentesen, rozsdátíanul stb. AZ 1907. évi V. tczikk 32. és 33. §. szigorúan bünteti (200—400 korona s 8 napi elzárással) azoka', akik meg nem engedett mértéket s mérőeszközt használnak. E §-ok tartalmát részletesen közöl'e volt a Magyar Paizs. A verseczi mérlegekről. Verseczen április 21-től 23-ig a hatóság elrendelte a használatban levő mérlegek hivatalos megvizsgáltatását, ezen körülmény az itteni kereskedő világban egész pánjkot idézett elő, mert igen sok helyen a használatban levő mérlegek megtorlás alá estek, részben pedig elkoboztattak miután az úgynevezett »Vorschlagot« konstatálták; ezen elkobzott mérlegek április 28-án nyilvánosan elárvereztettek. Nem figyelmen kivül hagyandó jelenség az, hogy egyes nagyobb üzletekben: ^Pontossági Kalmár Mérleg® található, melyek még hitelesítve sincsenek és a Frigola és Tsa breslaui czég a szállítója és k. b. 80'— koronáért számítja, melyeket azonban bármelyik magyar czég ha már nem szebb, de legalább is ugyanilyen kivitelűt hitelesítve jóval olcsóbb árban szállítja. L. K. A hordójelzési dijak megváltoztatása. A főváros tanácsa a hordójelzési dijak megváltoztatásával tudvalevően felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez. A miniszter most arról értesítette a fővárost, hogy szerinte a hordójelzési dijak megváltoztatása csak az 1910. számadási év lejártával válhat aktuálissá, mert akkor nemcsak a folyó csonkaüzemü évszak, hanem egy teljes esztendő eredményei állanak a hordójelző hivatalok rendelkezésére. Halál. Sopron szab. kir. város hordójelző hivatala jelenti, hogy Max Vilmos városi érdemdús és hűséges hivataloskodásának 20 ik, életének 67. évében folyó hó 14-én rövid szenvedés után elhunyt. — Max Vilmos Sopronban II. mértékhitelesítő volt, az újonnan előír, vizsgát jó sikerrel letette, azonban nem neveztetett ki, sem egyéb méltánylásban nem részesült. Hogy miért? nem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy az öregek gárdájának volt a tagja. Mérleg- stilykészitők s javítók; ni értéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek* — Össztíállito'ta : Borbély Mirton. — Alsóíejérvármőgyében: Nayyenyeáen Selmeczy István kaciar, mértékké?,zirő, harmadmagával, 8 4 bádogos. Gyulafehérvárott: 3 k.:dái áradmeqy©: Aradon 2 ffiérlegjavitó. B&csbudrogmegye: Kukt: Scherer Károly mérleg gyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia mél< ggjártók és javiték. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, készitő és javító. Baranyamegye: Pécs: Schmidt József szerkovács, mérlegké&itö h javító. Bskéasiegye: Orosháza: Katona Imsa tizedes, *záyadoF éi rudas, merlegkészitő, valamint fuly javitó. Borcódmegye: Miskolcz. Nrup Mihály szerkovács súly és mérlegjavitó. Sesztina Lajon lakatos í-ulyíaráz? . má?sajavltó, mérlegkésziiő. Cilikmegye: 4 bádogos. 1 kádár-mértékkészitő. Fiuma : 1 műiakatos, mérőkészülékek gyártója, javitója. Gömarmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészitő, su'y tarázó. Győr megye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán 3 Kézdivásdr helyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászberny. Gedei József gépész, mérlegjavitó, másodmagával : s még 3 mértéktárgykészitő. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg és su'ykészitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 piéhes, űrmérték késziiő. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István | kádár, űrmérték kétzitő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Háramarosmegye: Máramaressziget. 1 mérlegjavitó. lfiaros-Tordamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő a még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték keszifő Losonczon füleken és Lányabányán. Pestmegye: Budapest. MocznikÁgoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen teslvéíek mérleggyára, személy mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha és hidmérleggyár, Szőlőbort u. 38. — Dénes Manó mérleggyáros, műszerész. Budepest, Gizeliaut 53., — Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérieggyár. továbbá 1 gázóra,! 1 vizmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készít és &ulyt taráz. Pozsonymegye.' Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó 8 tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő és javitó. Szebeumegye: 1 hid és iaktármérleg gyár, javítással. Szolnok Dobo&amegye: Dézs. Scheer Antal müés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása ós tarázása. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede és Fia méri eggy áronok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázás. Versece Lengyel Károly szerkovács, rrérlegkésíilő s javitó. S kívüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancsován, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József műíakafoí, mérlegjavitó, sulytarázó. Udvarhelymegje: 8 bádogos ürmértékkésziíő Székelyudvarhelyt és Székely keresztúri. Ungmegyt): Ungvár. 1 tEűíákatos mérlegkészitő, 1 műiakatos tarázó. Vasmegye: Sárvír. Fleischmann Simon gazd. gépgyár-mérlegek készítése, javítása, zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Jenő lakatoímfchter mérleg késíitő és javitó. Nagykanizsa. Golenczky ferencz mérlegkészitő. Az adatok szerint a következő mértéktárgyakra készitő műhely nincs! Szesfcfokmérő. Hosszmérték készítők. C/.ukormérők. Sűrűség mérők. Hőmérők. Légsúly icéröfc. Feszmérők. Adatok sincsenek a következő megyékből: Abauj, Bars, Bvregj Besztorcze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csongrád, Észtéi-jó.'!), Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Hányad, Kiskükül'ő. Komárom, Moson, Nagyküküllő, Nyitra, S.mogy, Sopron. Szabolcs, Szatmár, Szepes, Szilágy, Szoíttbk üoboka, Tolna, Tordaaranyos, Torontál, Trencsén, Tur.' cz, Ug .csa, Veszprétn, Zólyom. Ha * alaki tud. kérünk e megyékből is adatokat. Heti hirek Helyiek. Magyar ipar Zalaegerszegen, A következő dolognak a közlését kérik: » Zalaegerszegen vannak bizony üzletek, sajnos, hol a magyar árut szemüveggel sem lehet megtalálni. Múlt hetekben történt, hogy háztartási czikk'ét akartam vásárolni; 2—3 üzletben is voltam, míg hosszas keresés után valahol az ócska dolgok között, rátaláltak.« Ez bizony elég szomorú dolog, s szikrát sem hízelgő a zalaegerszegi kereskedőkre. Azért mond j juk többesben, mert szolidarisak. Egyért szenved í az egész. K. urat pedig arra kél jük, hogy előlünk í ne bújjék el. Névtelen vagy álnevű ieveleket ! nem kell hozzánk küldeni. A mi dolgunk aztán, j hogy ne publikáljuk ki. | föyiijtsüEka Csány szoborra! N. N — K 50 f. j Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 „ ; Hozzáadva a muitkon(20873 K 581) összeghez, j a Magyar Paizs gyűjtése máig 20874 K 08 fill. Még egy ujabb Csány •evei. 1846 aug. 3. családi ügyben ir Kustánból Zalamihályfára egyik rokonának és barátjának, Nagy Pál szolgabírónak. Jellegzetes név aláírása itt is világosan néhai szolgabírónak megyei Muzemba. változhatatlanul ez: » Csány*. László. — A levelet Nagy Károly barátunk, a unokája betette a ZalavárVillanyvilágitás. Panasz van innen-onnan, hogy nem ég a villanylámpa, a hol igazán kellene. Az illető panaszosok ha egyenesen a polgármesterhez fordulnak, azonnal orvosoltatik a baj. Életpálya, á diákokat érdekli, A pécsi papnevelő intézet igazgatósága közhírré teszi, hogy a pécsi szeminárium növendékei közé fölvétetnikivánó tanulók felvételi vizsgálata ez évben jun. 80 és jul. 1 napján fog megtartatni. Azon gimnáziumi tanulók, kik a IV., V., VI., VII. osztályt jó sikerrel elvégezték, vagy az érettségi vizsgálatot sikeresen letették és a kis szemináriumba, vagy a VIII. osztályból a hittudományi tanfolyamra fölvétetni akarnak, keresztlevéllel és iskolai bizonyítvánnyal ellátva, junius 30 án lehetőleg a délelőtti órákban, a szemináriumi viczerektornál jelentkezzenek, ahol a további teendők felöl értesítést nyernek. A felvételi vizsgálat idejére a vidéki folyamodók a papnevelő intézetben ingyenes teljes ellátást nyerhetnek, ha szándékukat néhány Dappal előbb az intézeti viczerek tornál bejelentik. á zalaegerszegi tanítói járáskör a mult héten tartott gyűlést s elnöknek Csiszár Józsefet választották meg. Postai áthelyezések. Kengyel István postatisztet Csáktornyáról Nagykanizsára, Nagy Bélát Barcsról Nagykanizsára, Vukits Jánost Komáromból Zalaegerszegre, Németh Pált Nagykanizsáról Barcsra helyezték át. Színház. A mult csütörlök óta Zalaegerszegen tart előadásokat Szalkay Lajos színtársulata. Elsőnek a Tatárjárás cz. elég csinos operettet játszották és a közönségnek teljes elismerése mellett mi is örömmel megírjuk, hogy a társulat tagjai egy csapásra megnyerték a közönséget. Iiyen kifogástalan alakitókat rég nem láttunk. Megérdemlik a telt házat, s többször meg is Kapják, Az operette előadásokon kitűnik Fábián Linka és Rorbély Lili. Jó énekük mellett öntudatosság, leleményesség és plasticitás jellemzi. Ezt a darabot meg is ismételték. A többi nőszereplőket szintén meg kell dicsérni. Sinkó Gizella, Szirmai Hajnalka, Tombor Aladárné. Elsőrendű férfi szereplők: Kovács Lajos (altábornagy), Déri Béla, Meclgyasszay Jenő, Bátory Béla, Gyenis, Iuke, továbbá Vámos, Kelemen, Kiss, Szabolcsy, Vértes; Aczél, Halász, Dobó, Kádár. — A császár katonái nem rosz darab, söt rendkívül érdekes, csodálatos, hogy olyan kevesen nézték meg. Színművészeink remekeltek benne. — A Dollár királynő ről nincs mit mondani. S a Szalkay társulata még ezt is élvezhetővé teszi annyira, hogy másodszor is előadták. — Vasárnap délután is volt előadás zónával, Schiller Haramiák drámájáról. — Kedden nagy érdekeltségű estély volt. Bródy Sándornak A tanítónő cz. drámáját játszották. Lehet ez u. n. »kasszadarab« is, mert érdekes. Azonban csak darab. Bródy Sándor a mai számbavehetö írók között talán a legtehetségesebb, légvílágosabb agyvelejű s legerősebb tollú ember. Elv- és kortársainak színmüveinél többet ér az ő színműve azzal, hogy lehet látni benne történetet, eseményt, cselekményt és előnye az is, hogy a nagyobb homálytól menten meg lehet látni benne müvének — rosz voltát. A stilisztikai, poétikai, sőt az erkölcsi szépségeket is valósággal csillogtatja egyik másik részletben, hanem aztán vastag-bőrű reálismussal borítja be az egészet. Ez az egyik. Másik az, hogy valamint elv- és kortársai, ö sem tud, vagy nem akar. jó szerkezetű domború müvet alkotni. — A müveit csinos tanítónőt valósággal megrohanja a miíliómos kegyúrnak danody fia, aki leghatalmasabb ur a vidéken ; megrohanja a szolgabíró, a ki a kormánynak nagyhatalmú embere; megrohanja a fiatal pap, aki majdnem pápai hatalom. Mindahármau llaszterkoptatók, buták és aljasak. A leány mindhármat hatalmas szellemi és erkölcsi fölénnyel kidobja a házából. Később mégis felesége lesz indokolatanul a három közül egyiknek a — milliomosnak. Mert az csak nem lehet indokolás egy ilyen okos leány előtt, hogy javulást mutat két-három szóval egy megrögzött svivák. A fránya tudja, hogy mért- megy ehez férjhez. Az ember boszusággal hagyja olt a színháza

1. Az előbb rajzolt fényes jellem nagy bűnbe eshetik; de hogy becsületességét is megtartva, közönséges házasuló legyen: nem költői felfogás. Egy pár apró homályosságon kívül van egy néhány sületlenség is benne. Az ítélkező iskolaszéknek egyik tagjaként utt ül a boltos zsidó is, de csak azért, hogy mikor a kolbászt hozzák, elforduljon. Máshelyt a hajánál fogja rántja elő egy pesti kecskés zsidónak a szokás-mondását. Harmadszor mintha az