Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-18 / 7. szám

f. M A G Y A Ti V A ÍZ S 1909. február 18. érettségije alkalmával került ki intézetünkből s volt tanítványaink közül eddig legtöbbre vitte. Tadott itt is dolgozni s ugy látszik ezt e munkakedvet és tudását kivitte magával az életbe, a bol Isten áldása kisérte, kisérje ezentúl is! A Nyugatinaayaromáfii Földmifelök Gazdasági Egyesülete I. vándorgyűlését tartotta Kapuvárott Laebne Hugó elnökletével. Előadást tartott Meskó Pál és Molnár István. Magyarnyelv. (

L) — Nyel-vólDerL ól a namzet. — Zengd e ... ts nem zengjed el . . . Különös ! véletlenül épen magam valék, aki Kulcsár Gyula kollegámmal, mindössze másodmagammal ajánlotlam az értekezleten, hogy a görögpótló irodalmi tanfolyamon a nagy Homérosz Iliászának s Odüsszeájának ne a prózai fordítását olvastassuk ezután a diákokkal, hanem olvastassuk Kempf Józsefnek az eredeti hexameteres fordítását. Én nem olvastam ugyan, de behunyt szemmel is lehet ajánlani; csak jobb, mint a próza ; hiszen bainden egyebet, eleget olvasnak prózában; a hexaméterben a tartalom mellett verset is tanul a diák; s különösen a mértékes versek iránt meglehetős érzéketlen a diákság. Szóval ajánlottam. S pár nap múlva látom, hogy kezdődik a két hatalmas költemény. Legelső sor az üászban ez : »Zengjed el istennő vészes karagát Achilesnek! . . . Legelső sor az Odüszeában ez: „Zengjed el istennő a világlátott daliás hőst . ". Sok embernek a fülét nem bántja. Igy szokták meg sokan gyermekkoruktól, ezen vagy azon a vidéken. A gramatikusnak a fülét épen nem bántja, kivált ha a grammatikus csak a száraz szabályokra támaszkodik. A grammatikus szabály ugyanis azt mornlja, hogy: üsd, vagy üssed, — zengd, vagy zengjed mindegy. Semmi támadás nem illetheti tehát Kempf j tanárt. — De nem tehetek róla, könyve aján- I lását most is fentartom, ugyan, hanem a zengjed el kifejezése bántja a fülemet. Hibásnak tartom. S hogy épen evvel kezdődik mindakét költemény! Én nem tudnám kimondani igy: zengjed el. Én ugy mondanám, hogy zengd el Istennő. Vagy pedig ugy mondanám, hogy zengjed istennő . . . A zengjed el kifejezésben ellentmondás van. A történeleknek, meséknek előadója ha közbe-közbe kérdi közönségétől: Mondjam tovább ? Felelik : Mondjad, mcndjad. — Ebben 1 folytonosság, tartósság van, sőt a végire nem S is tekint a felszólító. Kitől hallottad ezt a mesét? Mondd meg ' nekem. — Itt pillanatnyi, legalább is egyszeri I cselekvés van; a •Mfy-gel pedig a cselekvés i bevégzésére tekintek. 'j A szilaj legények összekavarodnak. Egyik \ már igen mérges a másikra. A harmadik oda • szól: Űsd meg.— Ez csak egyet jelent. A meg | a befejezettséget is jelzi, összegabalyodnak, ; az egyből három is lesz: Piff, paff, puff! I Ekközben megint odaszól a harmadik: j „üsaed\

L

l Ez már isten tudja hányat jelent. ; Arra sem gondol, mikor végződik. Czigá'ny! verd el a nótám czimbalmodon. I Megfizetek érte. De más az, ha a mikor énekel a madár, s • épen az éu nótámat zengi. Beleszólok: „ Verjed, verjed vig fürjecske a nótám", < nyergelve áll aranyszőrű paridám ..." Vége i se legyen, elhallgatom ítélet napig. Orvos huzd ki a fogamat. De Göndör Sándor nem szólítja í'öl a harangozót, hogy végezze el estéli kötelességit, hanem mikor már megkondult a harang, odaszól : Húzzad, húzzad vén robotos . . . s nem törődik vela, ha aztán három hétig, vagy a világ vegéig húzza is. „ Vágd fiam, vágd Forgács, Tiéd leszen Gimes és Gács." A vágás nem tarthat sokáig. Sőt a meg, le, ) el határozók nélkül is határozottan tekint a végzettségre is. A vágástól a királynak meg kell halnia. Mi dolgom van nekem ma apám? Vágjad fiam a fát. S ki tudja meddig tarthat ez a kötelesség. Ez a cselekvés mindenesetre huzamosságot jelent. Nem érdektelen a magyer igéknek némely _ kettős alakjok. Az egyes harmadik személyben csak né- j hánynak vau ilyen rövidebb és hosszabb alakja: tesz, vesz, less — teszen, veszet», leszen. j Alig van valami különbség e rövid és hosszabb ; alakok között. A többes harmadik személy a múltban kettős, mindenik igénél: jöttek, mentek —jöttének, mentinek, küzdöttek — küzdöttmek (küzd- j tenek.) Itt ebben a régies hosszabb alakban azt a különbséget is észrevehetjük, hogy a i nagyobb izóaak nagyobb a tartalma is, ! hosszabb a cselekvési ideje : Itt küzdtenek hanért a hős Árpádnak hadai, Itt törtek össze rabigát Hunyadnak kórjai, j Több időbe került a küzdelem, mint az igatörés. Nagyszerűen fest a következő igealak is: ; ElliuUtanak legjobbjaink «. hosszú harcz alatt, j Ennél még bizonyosabban meg van a különb- j ség a harmadik fajta kettős alakoknál, melyek mostani tárgyamhoz tartoznak. A felszólítás egyes második személyének tárgyas alakjában mindenik igének meg van a kettős alakja: Zengd tengjed, üsd üssed, verd verjed, huzdhuzsmd, áldd-áldjad, mondd mondjad stb. Milyen gazdagsága ez a nyelvnek! Értem ebben nemcsak a grammatikát, hanem a nép-leiket, í a magyar nép szellemét. Nincs nyelv, melynek , gazdagabb volua igealakja (conjugatio), mint a magyarnak. S nem ok nélkül csakúgy szeszélyből ; van az a sok alak. Mindeniknek meg van a ; kfílöu saját tartalma. A zengd, üsd, verd rövidebb alak és zengjed, j üssed, verjed hosszabb alakok közötti különb- ! séget, a fölemiitett néhány példából a következőkben állapíthatjuk meg. 1. mondd — szabott'időre szól, többnyire ! rövidre. Néha hosszura is pl. Húzd, ki tudja j meddig huahatod; mondjad—határtalan időre szól, többnyire hosszúra, vagy gyakoriságra. : 2. mondd után kezdődik a cselekvés, mond- ! jad előtt rendesen már megkezdődött, legalább i is a szándék »ár okvetlenttl megvan. Szándók és előkészület van. Felállnak a labdajátékra. Egyik a labdát dobja, másik a i bottal elüti. A melyik botot vesz, odaszól: 1 Péter, te dobjad a labdát. Nem ám egyszer. 1 Többször. A játék folyamán át. Egészen más ; ez: Dobd ide azt a labdát. Leráztam a szilvát, szedd fel. t. i. mind. Más ez: Gyere rázsám szedjünk meggyet j Én majd rázom, te meg szedjed. \ Csókot is kapsz de csak egyet. Annyit szed föl, a mennyi tetszik, s addig I szedi, amig neki jól esik. 3. mondd tekint a végződésre is, mondjad í nem tekint a végzettségre. 4. mondd eddigi tulajdonságainak megfelelöleg rendesen megerősül a meg, le, fel, be stb. határozóval % igy a parancs teljesen bevégzettséget vár, még ha hosszú is a cselekvés, pl. zmgd el a tiaéves háború történetét! mond jad az ő hosszadalmasságánál fogva nem ia óhajtja a végit, csak cselekvést kér. pl. zeng- j jed, hogy hallgassuk s gyönyörködjünk. 5 Különbség az is, hogy a mondd-ban erő- j sebb parancs, szigorúbb követelés van. A j mondjad inkábg k^rés, óhajtás, avagy meg- j engedés, (ám dobjad, ám szedjed), (nem: ám j lásd, hanem:) ám lássad, mit csinálsz vele. ! {Na! lásd, mit csinálni! De: ám lássad, mit \ fog«t csinálni). S minthogy a zengjed hosszas alak határtalan cselekvést jelez, a meg le fel, be stb. határozók pedig határozott bevégzettséget jeleznek : azért mondám, hogy a tengjed el beszédben ellentmondást érzek. Ám kutassunk; a közmondásokban, népdalokban s a legjobb nyelvérzékü Petőfinél hol találunk ily en beszedeket: üssed meg, zengjed ! el, irjad le. Nincsen ilyen beszéd. Legalább az én fülemben olyan czigányos beszédnek hangzik. Rontsd el a templomot s harmadnapra föl- ; építem; nem: Rontsad el. S nem: tagadjad meg, hanem igy: „Százszortainkább éltedet tagadd meg, mint magad. Hadd vesszen el az élet, ha a becsület marad." stb. Borbély György. Njomatott Tihj ft. Ck'd» könyvnyomdájában ZilMgtiAegM. í\t-{- valaki elrontotta a gyomrát, JLJ/IÜiUlt elvesztette étvágyát, vagy székszorulásban szenvadelt s ebből kifolyólag gyomórégéae, gyomorfájdalma vagy fejfájása támadt, vagy nagyon elhízott, kénytelen volt az undorító izü keveréket, pilulákat, teákat vagy keseruvizat használni, melyeket igen gyakran gyomra nem türt meg s azokat ki is hányta. szükségtelen magát sanyargatni, illUMj mert az Iiida-czukorka ize a legkellemesebb, hatása pedig minden eddig létező hashajtó és gyomorjavitó készítménynél sokkal jobb. Nem csak felnőttek, de a gyermekek is igen szívesen beveszik s még csecsemőknek is adható. Ha evés előtt megeszik 1 vagy 2 darabka lnda-czukrot, akkor bármily eröa székrekedése is vaD, azt görcsök és erölködéai fájdalmak előidézése nélkül 1 vagy 2 óra alatl megszünteti. Ha pedig evéa után bevesz 1 darabka Inda czukrot, akkor gyomra kitűnően fog emészteni s étvágya hatalmasan fog gyarapodni éa székszorulása sohasem lesz. Ha gyomorégéat, savanyu telböfögést érez, 1 darabka Inda-czukor azonnal megszünteti azt. Azok, kik túlságosan elhíztak és karcsúbbak akarnak lenni, egy bizonyoa ideig használják rendszeresen az Inda czukorkál s rövid idő alatt tapasztalni fogják annak kitűnő hatását. Szóval az Inda-czukor a legjobb gyomorszabályozó. Minthogy padig egészségünk alapját a gyomor rendes működése képezi, mert ez veszi fel a táplálkozásra szánt ételeket ós italokat s azokat megeméiztve, vér alakjában a testba juttatja, azért használjuat állandóan Inda-czukorkát s akkor gyomrunk mindig rendben lesz. Kapható mindenütt! "Ml Ára 1 tekercsnek (10 darab) 40 fillér. Készíti: Balázsovich Sándor Sepsiszentgyörgyi Korona gyógyszertára és székelyföldi gyógytermékeket feldolgozó szaklaboratoriuma, Sepsiszentgyörgy. 1 —10 Középponti raktár: BUDAPEST, VIII., József-utcza 35-37. Kossuth Ferencz levele. Tek. Balázsovich Sándor gyógyszerész urnák Sepsiszentgyörgy. sCsuzos bánta Imáknál az »1NDA SZESZ* b edörz söl ése jó hatásúnak mutatkozott. Kérem legyen szivcs nekem három üveggel küldeni. KOSSUTH FERENCZ. Számos előkelőségek és orvosok igazolják, hogy a törvényesen védett szék e 1 y b a v a s i INDASZESZ gyógyfű sósborszesz 'egjobb szarnék bizonyult a test és hmok edzésére. Üdit és frissít. Megóvja a testet a hideg káros befolyásától. Másságéhoz (gy uró k enó kura) felette ajánlatos. Leghatásosabb szer csuz, közvény, r

heuma, fejfájás, náth

a, influenza, tagszaggat á

s és míndennemümeghülésből eredő bajok ellen. A székelyhavasi »INDASZESZ« össze nem tévesztendő más sósborszesz készitményekkel, melyek egyszerű szeazke verékek, holott az »INDASZESZ« székelyhavasi gyógvfüv e kből előállitott és halú iban felülmúlhatatlan gyógyszerkülön! . — - u Késziti Baláz.-.dvieh • udor gyógyszerész S epaisz e ti : ; yör v. A törvényesen védett székelyi,av si l.\hASZESZ« kapható 2 és 1 koronás üvegekben az országban mindenütt.