Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-18 / 7. szám

2 M A Q Y A R P A S Z S i 909. február 18. Hayden Sándor, Csesznák József, Skublics Károly, Bakó Gyula, Glázer Sándor, Hajós Mihály, Plihál Viktor, Dr. Lukonich Gábor, Pető Jenő, Oszterhuber László, Vizlendvay Sándor 10—10 K, Dr. Skublics, Farkas szolgabíró 8—8 K, özv. Dr. Háry Istvánné 6 K, Engelsman Izrael, Jusztus Vladimír, Varga Vilmos, Dr. Szigethy Elemér, Schütz Sándor, Schütz Frigyes, Krosetz István, Ifj. Nyáry Kálmán, Dr. Hajós Ignácz, Rajky Lajosné, Dr. Kelő Antal, Makray Sándor 5—5 K, Radó Henrik, Gyón Győző, Mikovich Zóra, özv. Csillag Gyuláná 4—4 K, Tuczy János, Skóday Aurél, Gyarmati Vilmos, Főlöp János, N. N. 3—8 K, Lakatos István, Moravecz, Dergács Gyula, Fenyvesi 2—2 K, N. N. 2-50 K. Kecskés Dezső, Barthelmes Valter, Stokinger Ferencz, Kummer Gyula 2—2 K, Radó Antal, Fried Sándor, Jády Károly, Deutsch, Toriszay, Rutich Sándor, Horváth Lajos, Kovács Bandi, Veber J. 1—1 K, N. N., N. N. 50-50 f, Deutsch 20 f. A rendező bizottság tagjai közül a következők küldötték be eddig a rájok eső össz> get; s pedig egyénkint 5— 5 koronát: Bezerédj Imre, Braun István, Deutsch F-rencz, Ellmann Ödön, Elek Márton, Föglein Miklós dr., Fangler Lajos, Flandorfer Ignácz, Halász Miksa dr., Horváth István, Horváth Kálmán, Háry Kálmán, Isoó Viktor dr., Jakabffy János dr., Jámbor Márton dr., Kocsuba Emil, Káldor Tivadar dr., Kneppó Sándor dr., Kardos Jenő dr., László Pál dr., László József, Mérő Géza, Mayer István ifjabb, Nunkovich Béla, Nagy Sándor, Paál Viktor, Rézler Kornél dr., Stadel János ifjabb, Weisz Endre dr., Kádár Sándor, dr. Kaszter Ödön, Graner Imre, Mezriczky Jenő, Polgár Forencz, Nagy Sándor, dr. Thassy Gábor, Kiss dr. A központi rendezőség elnöke kéri a rendezőket, akik jelen nem voltak w kiknek a n^vök nem szerepel ebben a névsorban sem, szíveskedjenek a minél előbbi elszámolhatás végett 5 koronát küldeni Dr. Korbay Károly elnökhöz Zalaegerszegre. Bruttóban több összegyűlt 2000 koronánál. De rettenes az a pusztítás, amit iyenkor végbevisz a rendezési költség. Rendesen felibe szokott menni. Egy pár napszám ilyenkor 100 korona felé őrjöng. —A tiszta eredmény kimutatására még várunk némely küldeményeket. A 0íjzda8ági Bank alakuld gyiiiö'stf. Az Országos Gazdasági Bank r. t. zalaegerszegi fiókjának alakuló gyűlése a közönségnek páratlan érdeklődése mellett tartatott meg szombaton délelőtt a Kereskedelmi Kör helyiségeiben. • Látván a megjelentek nagy tömegét és haliván a megjegyzéseket és felszólalásokat, azzal aj benyomással távoztunk a gyűlésről, hogy e bankra Egerszegen és környékén nagy szükség van s hogy e bankra igen szép jövő var. Mig a legtöbb vidéki bank üzleti-politikájá a váltók leszámítolásán t.ul nem igen terjed, addig ez a bank távolabbi czélokat tüz maga elé, kimondván programmjában az eladósodott földbirtokom osztálynak legnagyobb mérvű támogatását, érdekeinek leghatósabb ^pártfogását és az iparos és kereskedő osztály hiteligényeinek szolid kielégítését. Zalaegerszeg és környéke pár excellence földművelő vidék lévén, csudálatosnak találjuk, hogy már eddig ném létesült vállalkozás, mely első sorban a földművelők érdekeit képviselje.. Örömmel hallottuk a vezérigazgatótól, hogy a bank becsületes politikát akar folytatni s hogy a hiteligényeknek a leghumánosabban és a legelőnyösebben akar eleget tenni..ü Annyival is inkább jól esett hallanunk, majt bár szomorú, de tény, hogy igen sok vidéki bank visszaél ügyfelének vagy tudatlanságával, vagy szorult helyzetével. Szinte megdöbbentően hatott egyik felszólalónak ama kijelentése, hogy vau vidéki bank, mely 2000 koronás jelzálog kölcsönnél 400 korona költséget számit fel mindenféle czimen. Ily állapotok között egy uj bank egészséges versenye" csak jótékonyanhathat a többi pénzintézetre is és azok fejlődését is csak előmozdítja. < Az alakulásról -magáról a következőkben számolunk be : Az Országos Gazdasági Bank r. t. budapesti központ intézete éjnatározta. hogy Zalaegerszeg és a körnjék' számára fiókot létesít. A közönség tájékoztatása czéljából szombaton herczeg Sulykovsléy Viktor elnöklete alatt alakuló gyűlés volt. Nagy Audor a központ vezérigazgatója v^Jt az előadó. Röviden kifejtette a bank czelját és programinját. örül — ugymoud — hó^y oly nagy érdeklődéssel kiséri a közönség

1" a bank alakulását s ez annak a jele, hogy eire a bankra itt tényleg szükség van. {i Felkérésére ti>bb|n felszólaltak. Szilly Dezső szükségesnek tartja a bank hitelesítését az agrár szempontból,

r 3ié Szeretné, ha a fiók teljesen önálló volntt. Bartha László azt óhajtja, hogy egy a központból kiküldött igazi szakember vezesse a .fjújjcajt. Vöczköndy az c/lcsó. hit 1 és a konvertálás iránt intéz kérdést. Sárközy Viktor -'Szerint jó volna, ha a részvényt a tőzsde is jegyezné. Kluger Jenő a kisemberek támogatását szeretné. Nagy Andor vezérigazgató mindenkinek külön teljesen megnyugtató választ adott. Ezután Szilly Dézsö indítványára kiküldött A. középkor. Íncíy János tanár előadása a ssalaegerssegi irodalmi és művészeti kör liezeuraán, 1909 jan. IC. (V. Folyt.) 7. §. Építészet és természettudományok. Sokat beszélhetnék az építészetről és természettudományokról, de nem akarom tisztelt hallgatóim figyelmét nagyon is igénybe venni és kifárasztani — azért itt igen rövid leszek. A középkor magasztos építészetéről azok az égberagadó templomok tanúskodnak, melyeket Közép- és Nyugat-Európa városaiban lépten-nyomon találhatunk, s melyeket a mai késő utódok nem volnának képesek felemelni. S azt sem mondhatjuk, hogy puszta utánzók voltak, van náluk eredetiség, van teremtő lélek. Mert mig az ókor görög népe az oszlopos rendszert a legmagasabb tökélyre emelte, Róiaa a bolthajtást találta fel, a középkor az oszlopos rendszer és bolthajtás egyesítéséből megteremtette: a byzanczi, arab, román é> góth styleket. Ennél tovább az újkor sem ment, mert a renaissance styl sem más, mint a görög és római stylek egyesítése, sőt igen •okan épitészeti műértők, nagynevű mesteiek, az újkor építészetét, a középkoréhoz viszonyítva, határozott esésnek, hanyatlásnak mondják. • Másként állunk a természettudományokkal! Ezekről se az ó, se a középkorban nem beszélhetünk, itt az újkoré minden érdem, s óriási eredményeket ért el! Ugy látszik ez bátorította fel az újkor embereit,hogy a középkort lenézzék, kigúnyolják, meg nem gondolva, hogy más téren még, aközépkornak vaunak nagy érdemei. Nem gondolva meg, hogy mennyivel könnyebb dolga voltaz újkornak, mely a művelődés kész eszközeit vette a középkortól. Ha az ókor ily eszközöket adott volna a középkornak, bizonyosan ez is nagy eredményeket ér el minden téren. De a középkor a népvándorlás által előidézett romokat kapta, melyeknek eltakarításához századok kellettek, s csak ezután foghatott a művelődés eszközeinek beszerzéséhez, b ezen kész eszközöket átadta az újkornak, melynek csak építeni kellett! Mindezek után én arra a meggyőződésre jutottam, hogy nem lehetett durva, műveletlen az a kor, mely a Westministert, párisi Notre-Dame-ot, Granada és Toledó csodáit, Reims, Amien«, Köln ós Rouen székesegyházait, a bécsi Szt. István, kassai Szt. Erzsébet és budai Mátyás templomot építette; mely feltalálta és behozta az órákat, a szélmalmokat, a rongypapírt, az utczák kövezését és világítását, az olajfestést, az agg és gyermekkórházakat, mely a közéletbe annyi kényelmet hozott be : a kéményeket, kávét, ezukrot, abroszokat, evővillákat és Svegtükröket; mely aa értékjegyeket a váltók által megkétszeresité, az erőműtan legnehezebb feladatait megoldá, a vegytant a timsóval és választóvízzel gazdagitá, Európa kerteinek a hasznos növényeket, a ritkább szépségű viráaz értekezlet egy 15 tagból álló bizottságot, hogy az intézze az összes ügyeket az alakuló közgyűlésig, mely mint hírlik, márczius élsö felében meg is fog tartatni s a bank működését meg is fogja kezdem. Az előkészítő bizottság tagjai lettek herczeg Sulvkovsky Viktor elnöklete alatt: nemes Berger Emii birodalmi lovag, Bartha László, dr. Csák Károly, Csertán Károly, Eitner Sándor, Elek Márton, dr. Kaszter Sándor, Kőnigmayer János, Nagy László, Reich Samu, Reisinger Rudolf, Sárközy Viktor, Szilly Dezső ós Vislendvay Sándor. Előadónak pedig Ábrányi Gyulát választották meg s ugyancsak ő nála eszközölhetők a részvényjegyzések is. Mint értesülünk a bizottság már munkában van s a közeli napokban kibocsátja részletes hivatalos programmját is. —I — t—' Mán toüból pár szó a ven<lvidökröi. Tekintetes Szerkesztő Ur! Bizva igazság-érzetében, támaszkodva az „audiatur et altéra pars" elvére kérem a következő sorok közlését — válasz gyanánt lapjának jan. 21. 3. számában a fenn ti nyakatekert czim alatt közölt czikkre. A czikk az első részben az iskolák túlzsúfoltságáról statisztikai adatokat hoz fél. Helyes. Én a statisztikai gyűjteményi egyelőre egy adattal kiegészítem: A r. kath. iskolában (4 tanerő) 1909 jan. 28-án az ismétlő iskolában 14 tanuló jelent meg. Pedig ott, lehet ám még csak magyarosítani <*a a korábban „elvetett magvakat megerősíteni a lelkekben." A beiskoláztatásnak talun itt is a túlzsúfoltság az akadálya? A második részben a fiatal czikkiró előrese „egy vend káplánt"' a ki egy tisztességes uri család meghívására mennyegzöi lakomán vett részt, a társaság jó részben tanítókból és jegyzőkből álTptt.f Elkezdenek szónokolni, előkerül a naínzé'tiségi' kérdés, a pánszlávizmus, a vend káplánt többször is apö'áátrbt'&lják, a ki szerényen felel is, mert nem hagyhatja szó nélkül, a dolgot, a mit nem 6 ránczigált elő. A czikkiró leste minden szavát, megjegyzéseit megtette volna, de nem volt, mire. Most jó néhány hónapra jut eszébe kétségbe vonni a vend káplán szavainak jóhiszeműségét. Minő alapon ? Továbbá kérdem a czikkirót, micsoda eljárásnak minősítené ö azt, ha valaki — vegyük tudomány szomjból — vele akadémikus vitákat objektív megjegyzésekkel folytatna s utóbb egyes szavakat kikapva ö gokat, a fényűzésnek a selymet, a lovagoknak a nyerget és kengyelt, a fénytannak az üveglencséket, a hajózásnak az iránytűt adta, 8 biztossá t.ön minden haladást a lőpor és könyvnyomtatás feltalálása által! De azért senki se kigyje, hogy én a középkornak dicshymnusokat akarok zengeni, vagy hogy ezt visszaóhajtom. Oh nem! Vannak intézmények, melyek az egyik korra fölöslegesekké, sőt ártalmasokká válhatnak, holott egy előbbi kor egész jólétét merítette ezekből. Most tehát a nélkül, hogy visszaóhajtanok a multat, mely hivatását betöltötte, csak bámulhatjuk azt a kort, mely lassú, de biztos haladással megmentette az emberiséget a pogányság tévelyeitöl, a barbárság szolgaságától és zsarnokságától. Ezzel előadásom végéhez értem! Mielőtt azonban befejezném, egy általános összefoglalást tartok. 1. Az ókor a gyermekeket megölte, kidobta épen ugy, mint ma a fölösleges macska, vagy kutya kölykekkel teszik; a középkor emberi méltóságra emelte, agyermekgyilkolást emberölésnek, bűnnek nyilvánította, a talált gyermekek számára menházakat állit fel — ennél tovább az újkor sem ment. 2. Ab asszony az ókorban rabszolga, a középkorban ünnepelt urnő, az újkorban feleség; tehát hasonlíthatatlanul nagyobb az ugrás az ó- és középkor között, mint a közép és újkor között, ha ugyan lehet itthaladásról bessélni.