Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-07 / 1. szám

MAGYAR PAIZS 1S09 . janvu'r 7. ugyanis valamely ország bármilyen oknál fogva meggazdagodott, ennek az anyagi jólétnek mindig szellemi fellendülés is járt a nyomában. A régi Egyiptomban a Nilus roppant termékenysége okozta gazdagság következtében már Krisztus előtt 4000 évvel kifejlett irodalmuk, természet- és mennyiség tudományuk volt az egyiptomiaknak. — Görögországban Xerxes legyőzetését (Maratbon és Salamis) nagy gazdagság követte, amelyben viszont a szellemi élet ugy fellendült, hogy annak a kornak történetében ilyen neveket találunk: Perikles, Pliidias, Sokrates, Platón, Aischvlos, Sophokles stb. Cicero, Vergilius, Horatius, Tacitus stb. akkor éltek, mikor Kóma leggazdagabb volt. — A középkorban az indiai kereskedelmet Olaszország közvetítette; az ebből származó gazdagság okozta, hogy a renaissauce itt lépett fel ilyen szellemek kíséretében, mint Petrarca, Dante, Bocaccio, Leonardo da Vinci, Michel Augelo. — A delejtü < s ennek nyomán Amerika felfedezése, meggazdagitották Portugáliát és Spanyolországot; ekkor volt a két nemzet irodalmának fénykora: Camoens, Zope de Vega, Murillo. XIV. Lajos gloire-jának és gazdagságának idején léptek fel: Moliére, Corneille, Racine, Lafontaine. Ezek volnának nagyjában az ipar áldásai. De minden elméleti magyarázgatásnál többet ér, ha élő példával, a nyugoti modern iparos államok példájával rrutatombe a/, iparnak óriási fontosságát. II. á nyugoti államok ipari fejlettsége. Hogy az ipar mennyire emeli az ország hatalmát, műveltségét és gazdagságát, arra legjellemzőbb példa a világ első iparos állama: Anglia. Hogy megérthessük, a fejlődésnek milyen fokán van ma Anglia, érdemes elolvasni, milyen állapotban volt Anglia 200 évvel ezelőtt, amikor még ipara, kereskedelme úgyszólván nem volt. Macaulay részletesen megírja Anglia állapotát 1685 körül; ebből való a következő kivonat: A legnagyobb szegénység és elmaradottság jellemzi ebben az időben Brittaniát. A nép tudatlan és nyomorban él, sárkunyhókban és földbe vájt putrikban lakik, az üvegablakok még a városi lakásokon is ismeretlenek. Nincs egy vidéki város az országbau, melynek lákossága meghaladná a harminczezret. A jobb módú földesúrnak asztalára is csak sózott hus vagy vad kerül, mészárszék ritkaság számba megy. A királynő palotahölgyei csemege gyanánt eszik a szalonnát. Alig van az országban ember, aki külföldön járt volna valamikor. A legnagyobb urak is oly lovakon járnak, aminőket ma legföljebb igás kocsi elé fognak a szegény bérlők. Bristolban, a királyságnak Londpn után leguagyobb városában nem látni más kc csit, csak olyant, amit kutyák húznak. Skócziában pedig nemcsak az üveg teljesen ismeretlen, de a szappan is. 1688 tói, Orániai Vilmos trónralépésétól kezdve száz év leforgása alatt Anglia a világnak leggazdagabb s első iparos- és kereskedő állama lett és ezt az állását megtartotta egészen napjainkig. Hogy mi ma Anglia, leijobban látjuk, halakosainak akkori nyomorával szembe álliljuk a mai jólétet, gazdagságot, az akkori tudatlansággal a mai műveltséget és az akkori gyengeséggel a mai hatalmat. Hiteles statisztika bizonyítja, hogy abban az Angliában, ahol 1685 ben a leggazdagabbnak is fényűzés volt, ha szalonnát evett, ott ma átlas minden ember egy év alai.t 53 kg ezukrot, 32 kg hust, 6 kg sajtot és 12 kg vajat fogyaszt. Gabonáért Anglia évenként vagy 500 millió koronát ad a külföldnek. Angolország ipaia különösen a XIX. század második felében fejlődött hatalmas arányban és ennek megfelelöleg a népjólét emelkedése is ebben az időszakban látható legjobban. Igy 1860-tól 1896-ig, tehát 36 év alatt, a főbb élvezeti czikkek (sajt, hus, tea, kakaó, rizs, ezukor, bor, sör és dohány) fejenkénti fogyasztása 51% kai növekedett! Ugy ezt, mint azt, hogy ma egy főre hatszor annyi sajt és ötször annyi lisztfogyasztás esik Angliában, mint ezelőtt 40 évvel, a munkabér nagyobbodása okazta. 50 évvel ezelőtt átla" évi 19 font bér esett egy munkásra, ma 42 font" Az angol nép gazdagságát jellemzi még, ho«y Anglia szegényadója, mely 20 évvel azelőtt 57 millió (orint volt, 1896-ban 100 millió frt.-ra nőtt, mig a segélyre szoruló szegények száma 90 ezerrel kisebb lett. A londoni alapitvánvok jövedel méből évenként 47 millió fit. fordittatik szegénysegélyezésre. Az angol parlament 1833 ba'n 20 millió font sterlinget szavazott meg néger rabszolaák kiváltására. 1897-ben az angol állampolgároknak kü.földi értékpapírokba és vállalatokba elhelyezett tökéi 22.200 millió frt.-ra rúgnak, mely összegnek évi jövedelme 600 millió Irt! Még tömérdek olyaD példát hozhatnék fel, melyek mind Anglia órási gazdagságát mutatják. A nagy gazdagságnak megfelel Anglia szellemi, erkölcsi fejlettsége is. Az angolok páratlan liberalizmusáról tanúskodnak a föntebb említett összegek, melyeket humánus czélokra áldoztak ; irodalmi és szellemi fejlettségük jellemzésére elegendő a következő nevek említése: Macaulay, Buckler; Boz, Tennyson, Smith Ádám, Cobden Richárd; Watt, Stephenson, Cook, Stanley, Levingstone. Az angol nemzet felsobbségére jellemző, hogy angol tőke, angol energia, angol munka szervezte a világ vasutainak több mint felét, hajóinak háromnegyedét; Anglia teremtette meg a modern gyáripart, London a mai tengeri kereskedelem ura, a viiágszállitás centruma, a vílághitel központja. Az angol hatalmat, tekintélyt Anglia óriási fegyvertényei jellemzik. Trafalgarnál eldőntöutte Európa gazdasági jövendőjét, mikor Napoleon elzárkozási rnndszerével szemb n diadalra juttatta a szabad ipart ós kereskedelmet. Waterlownál megmenti Európa függetlenségét. 'Jobb, mint 50 évig meggátolja, hogy Oroszország eltiporja Törökországot. És olyan félelmes erő ma is, hogy nincs nemzet, mely szembe tudna állaui egy angol flotta demonstráczióval. Hatalmát, erejét mutaija, hogy képes volt a föld kerekség V* részét gyarmatává tenni; e területen az ő állampolgára a Föld lakosságának negyedrésze. A világkereskedelemben Anglia foglalja el az első helyet. 1900-ban a 100 milliárd korona világlorgalomból Nagybritanniára 18 °/o esik, mig Németországra és az Egyesölt Államokra, melyek utána következnek, ll°/o, utóbbira 9Vo esik Hogy Angliának gazdagságút, hatalmát ipari fejlettsége okozza, az bizonyításra nem szóiul. Elég annak a tudása, hogy Nagybritánnia iparos állam, ezt pedig bizonyítja külkereskedelmi mérlege, amely szerint az ország bevitelét nyersanyagok, kivitelét pedig iparczikkek képezik. Második iparállama a világnak az Északamerikai Unió. Északamerikába az első angolok a XVII. század első felében vándoroltak ki. Mikor ezek a gyarmatbirtokok Angliától függetlenek lettek, 1776ban 13 államuk volt és azóta az Unió az egyenlőség és szabadság elvei mellett egyre fejlődik. Legfeltűnőbb azonban a fejlődése az utolsó 20 évben. A hegemóniával bíró angolszász faj élelmessége és az ország páratlan körülményei: termékeny föld, sok vas, kőszén, a munkáskezeknek a bevándorlás miatt való folytonos szaporodása, ugy fellendítették iparát és kereskedelmét, hogy ma Angliának mindkét téren igen veszedelmes versenytársa; sőt sokszor hallható az is, hogy az Unió már tul is szárnyalta Anglia iparit. Nem tudunk országot sem a multbau, sem a jelenben, mely ilyen rövid idő alatt a világpiacion ekkora helyet foglalt volna el. Alig 10—15 éve, hogy számottevő világkereskedelmi hatalom és 10 év alatt kivitt iparezikkeinek mennyisége 110 perczenttel emelkedett. Hogy milyen életievaló az Unió ipara, arra nézve jellemző, hogy a páratlan olcsó és gyors vasúti és hajószállitás segítségével az angoloknak Vs-a amerikai fapipábol amerikai dohányt szí és amerikai gyújtóval gyújt rá; az angol újságok tekintélyes részét amerikai papírra, amerikai festékkel, amerikai gépeken nyomják. Az amerikai papirmalmokból Londonba szállicott papiros olcsóbb, mint amit Cardil'l'ból visznek Londonba; Londonban amerikai gép húzza a vonatokat. Az amerikaiak vagyonának szaporodását a kö vetkező adatok mutatják : Az Unióban a vagyonszaporodás átlag fejenként; 1850-ben 308 dollár, 1860-ban 514 » 1870 ben 780 » 1880-ban 870 » 1890-ben 1036 » A vagyonosság mellett itt is nagy a szellemi fellendülés. Az Unió elsőfokú nyilvános iskoláit 15 millió 200.000 tanuló látogatja ; 484 egyetemének és főiskolájának 78.000 a ha'lgatója. Ili. lapirodalma első a világon: évenkint 25.000 lap jelenik meg. A gőzhajót, távírót, telefont, fonográfot, villámhárítót, elecktromos világítást, varrógépet amerikai találta fel. Harmadik nagy iparAllam Németország. Ezelőtt 100 évvel még ugy gazdasági, mint politikai erői 300 apróbb nagyobb államban voltak, szétforgácsolva és ma a föld első szárazföldi hatalma, a világkereskedelemben második, az iparban har madik. Ipara csak a 70 es évek ota fejlődik, amikor a németek olyan vasakarat I kezdték meg iparuk emelését, hogy ma több yára vau Németországnak, mint 50 évvel e/ 'itt gj»'i munkása. Angol tökével kezdte meu a munkát és nemrégen még angol töke nélkül létre sem jöhetett nagyobb német ipari és k iskedelrni vállalat, mig ma 10 milliárd koronánál több német töke vau elhelyezve a világ nri len rés/ében. Egyes iparezíkkeinek termelés * és kivitele egy évtized alatt megtízszereződött KejlóiJésr-re jellemző, hogy mig külkereskedelmi I irgalma 1872-ben 6696 millió U;,.na, addig 1899-ben 11880 » Ezeken az államokon kivül még I-1. uoziaorszá", Ausztria, Belgium és Hollandia él. p-ldái az pai fejlesztő, gazdagító hatásának. Folyt, a köv. Jjegjobb 9 minőségű borítékban, dobozban és csomagokban levélpapírok képes leveli zolap golcsóbb árban 1 kereskedésében ZALAEGERSZEGEK, ,\;any Bárány épülel CASiMÜ TÁUSMAM cawDVin 718. 8Z. V. 1908. árverési hirdetmény. Aluliit kir. bir. végíc haj tó az 1881. évi LX f. cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. jbiróság 1908. V 768. sz. végzése által özv. Jámbor Józsefné végrehajtató javára 210 K tőke, ennek 1908. évi julius hó 20-tól járó 6% kamaij, , ugy járulékai erejéi elrendelt kielégítési ve'góhajtás alkalmivalbiróilai: lefoglalt 740 koronára becsült bútorokból áll? ingóságok nyilvános árvres utján leendő eladassa elrendeltetvén, — enn : a helyszínén, vfigyis Zalaegerszegen leendő es/ Mesére 1909 "' 4 január hó 15-i/c napjának d. e. 10 ór

U/u nafár időül kitüzetik ós ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. § -a értelmében a legtöbbet igéidnek becfcáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az lb81. évi LX. t.-cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen, 1908 deczeraber 2^. Nayy Sándor, kir. bir. végiebajló.