Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-25 / 47. szám
1909. november .3. MAGYAR PAIZS 3 iránta nem változik. — A szónoklatot tapsviharral éljenzik. Dr. Thassy Gábor megyei főorvos politikai kuruez voltát festi, melyet immár országszerte ismerünk, hogy egyéni hatalom s a fény s a dicsőség mind semmi a nemzeti érdek mellett. Reményt táplál, hogy viszont látjuk a küzdelmek élén. Ezekre Gróf Batthyány Pál hosszasabb, tartalmas beszédben válaszol. Mélyen megindítja érdemén tul való méltatás. Nagyobb megtiszteltetés ez neki 3 és V2 évi működése utáu és becsesebb, mint a hatalomnak minden kegye. Nem ringatta magát abban az illúzióban, hogy ennyire megjutalmazzák, de jól esik, mert ő is ember. Kedvesek neki e szeretet-kötelékek: alkalma nyilt, hogy nemcsak a nagy közjó javára, de hogy a társadalom javára is dolgozzék családjával együtt, sajnos — a sors földúlta e harmaniát. Választania kellett. Nem habozott: a küzdést választotta nemzetének s az alkotmánynak a szentségéért . . . (óriási tapsvihar. — Elválásom csak térbeli, de van érzelmi. Dr. Ruzsicska Kálmán az ö megszokott történelmi vonatkozásaival özv. Pallini Inkey Kálmánnét s leányát Inkey Valéria grófnét köszönti föl az asszonyok mintaképét. Dr. Csák Károly a két gróf kisasszonyt élteti. Igen nevezetes volt a Tivolt János felszólalása. Óriási vihar között szól Kossuth Ferenczről. És a mikor szól Kossuth Ferenczről, az a beszédjének a tartalma, hogy lehet az hottentotta, svéd, uorvég, jó spanyol és olasz, csak nem magyar! Azonban Gróf Batthyány Pál magyar! Siratja benne a függetlenségi eszmét, de még inkább siratja benne szegény városunknak a lakosát, hogy itt hagy bennünket, mert mint igazi városi polgár, Bánkbánként sNincs a teremtésben vesztes csak én« . . . sokat vészit a város lakossága a Gróf Batthyány Pál családjának a távozásával. Beszélt még később az élénk lelkű Pais Kázmér s Breisaoh Sámuel stb. A társaság jó része reggelig maradt s búsan-vígan tánezra is perdültem néhányan ... — látó. — ^zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet felszámolási bizottságának VI-ik jelentése. A K. T. 206. §. értelmében a VI. jelentésünket és kimutatásunkat 1908. évi szeptember 1 tél 1909. évi november 16-ig terjedő időre, következőkben hozzuk köz'udomásra: I. Bevételek: 1. Szövetkezetünknek 1908 szept. 1-től, 1909. évi november 16-ig összes bevétele volt a pénztárkönyv szerint 499 K 36 f 2. Mult évi pénztári maradvá ny 129 K 3 7 f összesen: 628 K 73 f II. Kiadások: 1. Ugyanezen idő alatt az összes kiadások a pénztárkönyv szerint kitettek 628 K 73 f A Zalavármegyei takarékpénztárban az 1539. sz. betét-könyvre elhelyezve van ........ 636 K 07 f mely összeg a szövetkezei tiszta vagyonát képezi. 1908 szeptember 2 án Csiszár József léíztörlesztésül lefizetett 10 koronát. Hátralékos tartozását a felszámolási bizottság azon munkálataiért és kimutatásaiért számította be, melyeket Csiszár József a felszámolás alatt levő szövetkezet részére teljesített. A bevételek többi részét a takarékpénztárból kivett összegek képezik. Mayer János és Z. C'igány László az üzletrészük után eső 5—5 koronát a Csány-szobor alapra adományozták, mely összeg nevezett szobor-alapnak kifizettetett. A kiadások többi része, költségek kifizetésére fordíttatott. A Nagy Ferencz molnár és neje Pell Mária andráshidai lakósok ellen 2094/P.' 1907. sz. a. 1471 K 56 f tőke, s járulékai iránt indított kereset fő- és póteskütől feltételezetten befejezést nyert, annak megemlítésével, hogy alperesek 1000 koronát, 1908 május 14-én bírói letétbe helyeztek, mely összegről mult évi jelentésünkben már elszámoltunk. Nagy Ferencz főesküt tett arra, hogy 1906 évi deczember havában, midőn felperesi ügyvéd irodájában a felszámolás alatt levő zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezetnek Léránt György és anyja: özv. Léránt Lászlóné elleni per mibenléte iránt nejével együtt kérdezősködött; kötelezettséget nem vállaltak arra, hogy ÍOCO K bekeblezett tartozáson kivül a már megítélt tőkét, kamatát, a már megítélt és esetleg a még felmerülendő kfltségeket is a jelzálogul szolgáló ingatlanok vételárából visszatartják, s azokat a jogerősség alkalmával a szövetkezetnek megfizetik. Nagy Ferencz továbbá pótesküt tett arra, hogy a vételárból az 1000 koronát meghaladó összeget, még a végrehajtás foganatosítása, vagyis: 1907 márczius 15 ike előtt kifizették, illetőleg özv. Léránt Lászlóné adósságait magukra vállalták; mely eskük letevése után felperes keresetével elutasittatott és köteleztetett arra, hogy alpereseknek 313 K 10 f perköltséget megfizessen. Özv. Léránt Lászlóné — a per megindítása után — vagyonának egy részét eladta, másik részét pedig Léránt Gábor fiának ajándékozta; Léránt György pedig most szintén vagyontalan. Czebe Károly, ki a szövetkezetnek 197 K 17 f tőkével esedékes 5 e/o kamataival, 51 K 13 f költséggel, — továbbá 508 K 80 f tökével esedékes 5°/o kamataival és 118 K 02 f költséggel tartozott, s mely követelések erejéig ellene a kielégítési végrehajtás még 1904. évben foganatosittatott és fizetése lefoglaltatott, de az előző követelések miatt a sor a szövetkezetre mind ez ideig nem került, — 1909. évi márczius 2-án vagyon hátrahagyása nélkül meghalt. Egész tartozását, mint behajthatatlant leim' kellett. A felszámolás alatt levő zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet Zalaegerszegen, az elemi iskola földszinti termében 1909. évi október 10 én, d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Czebe Károly meghalt félsz, bizottsági tag helyett Csiszár József áll. el. isk. tanitó választatott meg ; továbbá egyhangúlag elhatározta, hogy a felszámolás mielíbbi befejezését óhajtja, s a költségek levonása utáu megmaradt összeget, a Zalaegerszegen felállítandó Csány szobor-alapnak adományozza. Ezen közgyűlési határozat folytán a felszámolás alatt levő közp. fogy. és ért. szövetkezet nemcsak a megmaradandó készpénzt, hanem az Ellmann Ödön, megyei árvaszéki ülnök, zalaegerszegi lakós ellenében fennálló 49 K 45 f töke, ennek 1902. évi január 15-től járó 5°/o kamatai és 17 K 50 f költségből álló követelését, melynek erejéig a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1907. V. 352/4. sz. alatt a végrehajtást és kiutalást elrendelte ; — továbbá Kovács Géza postatiszt, zalaegerszegi lakós ellenében fennálló 40 K 80 f tőke, ennek, még pedig 8 K után 1900 julius 15-től, 8 K után 1900 augusztus 15-től. 8 K után 1900 szeptember 15-től, 8 K után 1900 október 15-től és 8 K 80 f után 1900 november 15-től járó 5°/o kamatai és 19 K 66 f költségből álló követelését, melynek erejéig a zalaegerszegi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság 1333/P. 1904. sz. alatt a kielégítési végrehajtást elrendelte; — végül Léránt György volt üzletvezető ellenében még fennálló 244 K 06 f tőke, ennek 1904 junius 17-tel járó 5% kamatai 275 K 30 f per-, 27 K 40 f végrehajtáskérvényezési és 23 K 10 f végrehajtás foganatositási költségekből álló követelését, mely összegekből az összes költségek özv. Léránt Lászlóné, született Krizsmanits Amália zalaegerszegi lakost is egyetemlegesen terhelik, s mely öfszeeek erejéig a zalaegerszegi kir. törvényszék G77/p. 1907 sz. a. a kielégítési végrehajtást elrendelte és ellenük a végrehajtás a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1607 V. 240/2. sz. a. végzés szerint foganatosíttatott: teljes tulajdoni joggal, szavatosság elvállalása nélkül a Zalaegerszegen felállítandó Csány szobor alapnak adományozza, s erről a félsz, bizottság a Csár.y• szoborbizottság vezetőségét átiratban értesiti. A felszámoló bizottság a szövetkezet egyéb, részint vagyontalan, részint ismeretlen helyen tartózkodó tagjaival szemben még fennálló összes apróbb követeléseinek leírását határozza el, minthogy azok ez idő szerint behajthatatlanok. Ezzel a felszámolás és a felszámolók működése befejezést nyert, mit azzal a hozzáadással hozunk az érdekelt szövetkezeti tagok ludomására, hogy minden tagnak joga van — a hivatalos órák alatt — a szövetkezet összes könyveit, kimutatásait és feljegyzéseit Dr. Kele Antal félsz. biz. elnöknél megtekinteni. A félsz, bizottság kéri a kir. törvényszéket, hogy a felszámolás befejezését tudomásul venni, a czég és felszámolás törlését elrendelni, s a felszámoló bizottság részére a felmentvényt megadni méltóztassék. Zalaegerszegen, 1909 november 22. Tisztelettel: A felszámolás alatt levő Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet felszámoló bizottsága: Dr. Kele Antal felszámoló bizottsági elnök. Borbély György Jády Károly félsz. biz. tag. f el Sz. biz. tag. Csiszár József Bácsay János félsz. biz. tag. félsz. biz. tag: A mértékekről. Vagyis: ai igazságról. Mi van az uj modelekkel ? A m. kir. Mértékügyi Intézet figyelmébe ajánljuk az alábbi sorokat, miket egy fővárosi mérleggyárostól kaptunk. Az uj törvény szerint a Mértékügyi intézetünk a mérlegekre nézve uj modelleketvan hivatva készíteni, amelyeknek forgalomba hozása után a mai mérlegek, amelyek csak átmenetileg hitelesíthetők, a forgalomból, rendre kivonatnak. Miután azonban eddig semmi pozitív hirt nem hallottunk arra nézve, hogy mi van az uj modelekkel, ez uton kérjük föl az illetékes tényezőket arra, hogy a magyar szakköröket erről tájékoztatni szíveskedjenek. Mindenesetre jó lenne, ha a kereskedelemügyi minisztérium intézőinek bölcsesége megtalálná a módját annak, hogy az uj modellek szerint készülő mérlegek ne a külföldi vállalatok zsebeit gyarapítsák. A magyar vasmüvek, valamint a magyar mérlegiparosok a fejlődésnek olyan magas fokán állanak, hogy e tekintetben igazán nem szorulnának a külföldre. Mi van a hordójelzö hivatalok felállításával? Küszöbön van az uj esztendő s még miudig alig pár helyről vettük hirét annak, hogy a hordójelzö hivatalok felállítására vonatkozó szabályokat elkészítették volna. A megyei és városi törvényI hatóságok figyelmét felhívjuk a határidő közelségére. A legtöbb vármegyében vagy városban érdemben még alig foglalkoztak e kérdéssel, pedig hát az uj esztendő itt van s ezt a miniszter mint utolsó határidőt állapította meg az u hordójelző hivatalok működésének megkezdésére^ Rosz a hordójelzök tarifája. Több vidékről panaszt vettünk, amelyben elmondják, hogy a hordójelzésért a kereskedelmi minisz er által megállapított dijak igen alacsonyak. Olyan helyen beválhatnak eme dijak, ahol a hitelesítés egymás után 1000 számra megy. De ahol naponként vagy hetenként egy-két hordó kerül jelzés alá, ott a megállapított árak igen alacsonyak. Régen 20 fillért kellett fizetni egy 50 literes hordó hitelesítéséért. Ma azonban, mikor a hordókra kötelező a tarasuly ráégetése is; ; egy 50 literes hordóért csak 15 fillért szabad szedni. Oly csekély ez az összeg, hogy még az a szén is alig van megfizetve, amely mellett az égető vasakat megmelegítik. Hol van ehhez a hitelesítő munkaértéke és a napszámos dija? Hiszen egyegy kis hordórak a jelzésével iáió munka 55—60 peiczet vesz igénybe. Egy egyszerű mesterlegény is egy órai munkáért 50 fillért követel. Mi van itt megfizetve 15 fillérrel ? — Szóljauak ez ügyhöz hordóhitelesitö kollégáim, hogy a miniszter figyelmét idejekorán felkeltsük arra, hogy a bordójelzési árszabályt a törvényes 3 év letelte előtt a mai kor igényeinek megfelelőleg módosítsa. Egyenruha az állami mértékhitelesítő hivatal szolgáinak és tisztviselőinek. A kereskedelemügyi miniszter egyenruhát és sapkát állapított meg a mértékhitelesítő hivatalok szolga személyzetének. — Egyes tisztviselők körében is felmerült az a gondolst. hogy jó lenne a mértékhitelesítők számára is valamelyes egyenruha, amely talán olcsóbb lenne a folytonos kiszállásnál rongálódó mai polgári ruhánál és amellett aranycsillaggal a galléron, karddal az oldalon a vidékre kiszálló fiatal mértékhitelesítők nem is festenének rosszul. A tisztviselők komolyab tagjai azonban a mértékhitelesítők egyenruhájának még az eszméjét is elvetendőnek tartják. Egy karszallag viselését azonban nem tartanák feleslegesnek, melyre M. H. lenne hímezve s melyet a hitelesítő akkor tűzne fel felismerésül, midőn vidéki központokon hitelesítést végez.
